Szabad Szó, 1969. október-december (26. évfolyam, 7656-7734. szám)

1969-11-21 / 7700. szám

Hogyan töltik be szerepüket a keresztesi MTSZ szakemberei ? Az 1242 hektáros keresztesi MTSZ megyénk közepes nagyságú gazdaságai között szerepel. A szakember-ellátás ebben az egységben is lényegesen javult, a számok nyel­vén szólva, egy-egy szakemberre 410 hektár terület jut. Ez nemcsak megyei, hanem országos viszonylatban is jó e­­redmény. Keresztesen megvan annak a lehetősége, hogy a szakemberek, hivatásukhoz méltón, egyre gyümölcsözőbb te­vékenységet bontakoztassanak ki. E kérdésről beszélget­tünk minap e falu műszaki értelmiségével. S BIZONYÍT A TERMELÉS A szellemi beruházás haté­konyságát végsősorban a hoza­mok bizonyítják a legjobban. A szakemberek jelenlétének, aktív, cselekvő munkájának van látsza­ta Keresztesen. Borod Erzsébet agrármérnök már több mint ti­zenöt éves gyakorlati munkára tekinthet vissza. Állandósította munkahelyét, s az évek során jól bevált termelési módszereket honosított meg. Miben konkreti­­zálódik ez? A hozamnövelés­ben. Árpából például 3600, búzá­ból 2240 kilós volt idén a hek­tárhozam. A szövetkezeti gazdák a kukorica termelési tervet is tel­jesítik, s cukorrépából idén, a­ múlt évhez viszonyítva, hétezer kilóval termesztettek többet egy­­egy hektár területen. Ebben Lá­­badi László elnök-mérnöknek is érdeme van, aki szülőfalujának neveltje, s tevékenységének első évében hasznos kezdeményezés­ről tett tanúságot a közös gaz­daság elnöke. Az állattenyésztésben Ispravnic Vasile orvos és­­Mihalik Katalin állategészségügyi technikus felel a szakmai kérdések megoldá­sáért. E termelési ágban is jó eredmények fémjelzik a szakem­berek aktív jelenlétét. A sok számadatból csupán néhányat ra­gadunk ki. A hús- és tejtermelé­si tervet teljesítik, sőt túl is szárnyalják. A keresztesiek búzából pél­dául harminc tonnával értéke­sítettek terven felül. A kukorica és a cukorrépa átadása folyamat­ban van. A sertésgondozók már múlt időben beszélnek az évi terv teljesítéséről. Az áruterme­lés kapcsán azt is meg kell emlí­tenünk, hogy Lábadi László mérnök munkájában, egyes ese­tekben, bizonyos individualista szemlélet érvényesül. Néhány terméknél részben azért zárult hiánnyal az árutermelési terv, mert a raktáros, az elnök jóváha­gyásával, a termék egy részét más után értékesítette. Lábadi László mérnök , tevékenysége so­rán nem érvényesíti eléggé a kollektív munka elvét s egyes, az egész gazdaságot érintő kérdések­ben egymaga dönt. HULLÁMVÖLGYBEN AZ ÖNKÉPZÉS A szakkönyv igazi barátja, se­gítőtársa a gazdasági szakember­nek. Egy mérnök vagy egy technikus még a legnagyobb do­log időben sem nélkülözheti ezt a segédeszközt. Nem állítjuk, hogy a keresztesi szakemberek nem szereznek tudomást idejében a mezőgazdasági tudomány leg­újabb vívmányairól. Hisz ma már a rádió, a tv is a mérnök asztalára teszi a tudomány gyü­mölcsét, napról napra, hétről hétre. De úgy vélem, ez nem e­­légséges. Az írott betűt semmi sem helyettesítheti. — Idén fejeztem be tanulmá­nyaimat, s még nagyon-nagyon sokat kell tanulnom, hisz pályám első állomásánál tartok. Sajnos, az MTSZ könyvtárában egyetlen új szakkönyvet sem találok. Még egy állategészségügyi szakfolyó­irat sem jár a gazdaságnak. Pe­dig nagy szükségem volna rá. Tankönyveimet lapozgatom, e­­gyébb nincs — mondotta Mihálik Katalin. — Havonta egyszer-kétszer ol­vasok bele a szakkönyvbe. Tu­dom, ez nem sok, de többre nincs időm — jelenti ki Lábadi Lász­ló agrármérnök. Való igaz, hogy­­ az agrármér­nök és a technikus idejét a ter­melés, a mindennapi munka na­gyon igénybe veszi. Ez azonban nem zárhatja ki annak a lehető­ségét, hogy a szakemberek to­vább képezzék önmagukat. Ha­tározottan nem, mert akkor le­maradnak, ami végsősoron a ter­melés terén is megérződik. Az is igaz viszont, hogy az új kiad­ványok nagy késéssel érkeznek, ha egyáltalán megérkeznek Ke­resztesre. A Mezőgazdasági és Erdészeti Könyvkiadó előrejelzi a következő időszakban megjelenő könyvek jegyzékét s ennyi az e­­gész. A rendelésnek még csak a gondolata sem vetődött fel Ke­resztesen. Az évi tervben 15 ezer lejt könyvek vásárlására, szem­léltető anyagok, eszközök beszer­zésére irányoztak elő. A terv teljesítését illetően, az A betűnél tartanak. Szellemi beruházásra egyetlen lejt sem költöttek idén. IRODA A LABORATÓRIUM-HÁZBAN Laboratórium-ház. Ismerős fo­galom. A legtöbb gazdaságban az önképzés egyik forrása. Keresz­tes kivétel. Van s mégsincs la­boratórium-ház. A jó törekvé­sek útközben derékba törtek. A könyvszekrények beporosodtak, s a házat irodává alakították át. A Gergely Gergely agrármérnök (Folytatás a 3. oldalon) VILÁG PROLETARJAI.EGYESÜLETEK I Korszerű, nagy teljesítményű hazai gyártmányú körkötőgépekkel dolgoznak a Temesvári Junius­­ vállalatban Az Electromotorban helyezzék mielőbb üzembe az új festőberendezést A temesvári Electromotor ü­­zem nagyarányú fejlesztése elő­irányoz, többek között, egy új, korszerű festőberendezést is. A régi festőde helyébe olyan nagy kapacitású automata felszerelés kell, mely képes fedezni az egy­re növekvő termelési feladatokat. Töpfer Péter mérnök vezeté­sével az üzem tervezői, a vil­lanymotorgyártás mai műszaki kívánalmainak megfelelően el is készítették a szükséges dokumen­tációt. Miután ezzel megvoltak, hónapokon keresztül tárgyaltak az Electrometal vállalattal, a be­rendezés elkészítésének feltéte­leiről. Közben, „előre nem látott“ nehézségek merültek fel. Nem volt ilyen vagy olyan nyersa­nyag. Végül is hat hónapi ígér­getés után az Electrometal le­mondta a vállalt munkát. Az üzembeliek hiába kerestek más szerelővállalatot. A múlt év vé­gén már senki sem vállalkozott erre. Nem volt mit tenni, neki­láttak saját maguk. Az egész munka az üzem , ön­felszerelő műhelyének szakem­bereire hárult. S ők — Gilcă Ioan mester vezetésével — nem hátráltak meg a tengernyi nehézség, fejtörés elől. El­készítették­ az alkatrészeket és augusztusban össze is sze­relték az új berendezést. Túl vannak már a bejá­ratáson. De­­ most megálltak. Miért? Gheorghe Tatu, az üzem fő­mérnöke: — Jól haladt a festő­­berendezés szerelése, s előre lát­hatólag év végére, a tervnek megfelelően, üzemképes állapot­ban átadjuk azt. — Miért nem működik még a berendezés? — Hiányzik néhány elektro­mágnes és biztosító­ relé. — S ezeket eddig nem tudták beszerezni? — Sajnos, ígéretet kaptunk innen is, onnan is, de a kért szabályozókhoz nem jutottunk hozzá. Most, reméljük, hogy a fővárosi Electroaparataj üzem december 15-ig leszállítja a szük­séges elektromágneseket és re­léket. Gîlcă Ioan, az önfelszerelő mű­hely mestere: — Csekélységek miatt nem működik a berende­zés. Mi mindent megtettünk. Ép­pen ezért nem a mi hibánk, hogy mintegy, fél éve várunk há­rom elektromágnest és egy biz­tosi tó­relét. — A hővezetékek, mint láttuk, még nincsenek szigetelve. — A szigeteléssel már szinte nevetségessé válunk. Ezt a mun­kát ugyanis a főgépész osztályra bízták. Ők pedig szakemberhiány miatt a nyakunkba sózták. Hiába mondtam, nem tartozik hozzánk. Csináljátok meg — válaszolták. De nem tudjuk elvégezni, mert nem értünk az ilyen munkához. Töpfer Péter mérnök, a festő­berendezés főtervezője: — A munka java részén már túljutot­tunk. Sikerült a próbabejár­atás is. Ez azt bizonyítja, hogy szá­mításaink jók voltak. — De még mindig nem mű­ködik. — Az igaz. Nem vagyunk ké­pesek beszerezni elektromágne­seket és reléket. Emellett most kiderült az is, hogy nem talá­lunk hőszigetelő szakembert. Ezek miatt most várunk. — Az említett szabályozók nélkül nem lehet üzemeltetni? — Lehet, de veszélyes. S bár hallottam olyan véleményt is, hogy indítsuk be jelek nélkül, én nem vállaltam a felelősséget. Azt akarjuk, hogy az általunk elképzelt és megvalósított beren­dezés kifogástalanul, veszély nél­kül üzemeljen. íme, mik akadályozzák a kor­szerű festőberendezés üzembe helyezését. Igaza van a szerelő­mesternek: csekélységek miatt késik a beindulás. Mi még hoz­zátesszük, hogy ezek a csekély­ségek visszatükrözik az üzem beszerzési szolgálatának hanyag­ságát is. Mert ha már sikerült egy közel másfélmillió lej érté­kű, modern berendezést megter­vezni és felszerelni, akkor illett volna sokkal nagyobb felelősséget tanúsítani a hozzátartozó „apró­ságok“ iránt. Igaz, e berendezés üzembehelyezésének határideje 1969. december vége. De mennyi­vel jobb lett volna, ha néhány hónappal előbb adják át rendel­tetésének. Természetesen, nem a hiányzó szabályozók nélkül. Ez­zel kapcsolatosan teljesen egyet­értünk a főtervezővel. Az a bizonyos „év vége“ na­gyon közel van már. Vélemé­nyünk szerint az üzem igazgató bizottságának most kell határo­zottabban közbelépnie, s minél előbb beszerezni azokat a szük­séges „csekélységeket“. Hogy 1970-ben a megnövekedett vil­lanymotor-gyártási tervnek zök­kenő nélkül eleget tehessen a festébe. Raffai György . A­mikor italhoz jut, való­sággal kivetkőzik em­beri mivoltából. Fellár­mázza az utcát, köte­kedik a járókelőkkel, verekedést provokál, tör-zúz, bántalmazza a családját. Mint megrögzött iszá­kost, közveszélyes huligánt tart­juk nyilván. Ezekkel a szavakkal mutatta be Jánk Józsefet az ügyész, aki megfellebezte a lugosi bíróság ítéletét, mert enyhének találta a három évi börtönbüntetést. Ezút­tal ugyanis egyszerre három fel­jelentés alapján indítottak eljá­rást a­­visszaeső bűnöző ellen. Egyiket a városi min­cia nyújtotta be duhajkodás és a közvagyon megrongálása címen, amely Jánk Józsefnek a Dinamo falato­zóban okozott botrányát tartal­mazza. A másik panasz sógornő­jétől ered, akinek bezúzta az ab­lakait, háborgatta a nyugalmát. A harmadik beadványt felesége terjesztette elő, akit úgy meg­vert, hogy három heti kórházi á­­polás után is csak nehezen tu­dott talpraállni. Az ügyész ál­láspontját erősíti az a tény is, hogy a vádlott hetedszerre került hasonló bűn elkövetéséért a rács mögé. Csak ilyen jellemzés után nem is ér­demelne több szót Jánk József, hisz akit a börtönbüntetések nem tudtak jobb belátásra téríteni, annak vajmi keveset használna a szép szó. Ám tettei miatt szen­ved a felesége és három gyer­meke, akik sosem tudják, hánya­dán állnak apjukkal. — Nem lehet apának nevezni az ilyen embert! — legyint le­mondóan M. Mariana, a sógor­nő. — A gyerekek egyszerűen Józsinak szólítják. Idegen ma­radt számukra. Nincs is idejük megtanulni az apa szót, mert többet ül börtönben, mint ott­hon. S amikor köztük van, akkor is csak a rosszat látják tőle. Nap mint nap részegen állít ha­za, szitkozódik, fenyegetőzik, üti-veri őket. Délutánonként ta­nulás, játszás helyett, apjukat lesik. S ha messziről meghallják orditozását, összemarkolják kis holmijukat s mint riadt nyu­lacskák menekülnek a lakásból. Sokszor napokig a rokonoknál, szomszédoknál húzzák meg ma-­a gukat. Ki hallott még olyat, hogy egy apa az ennivalót, is megtagadja saját gyerekeitől?! Mert az ételhez addig senki sem nyúlhat, amíg ő jól nem lakik. És a nővérem mindezt eltűri... Meggyötört, elcsigázott asszony a feleség. A sok zaklatás, a ren­dezetlen családi élet, a gyerme­kek nevelésének gondja korán elhervasztotta fiatalságát. Mun­kahelyén, a Lugosi Textiliparban kerestük fel. — Nehezen akadtunk a nyo­­mára. Úgy látszik, kevesen is i­s­merik a gyárban. — Igen, mert hét éve nem vi­selem már a férjem nevét., Alig­hogy összeházasodtunk és meg­jött az első gyerek, elhagyott bennünket, összeállt egy másik nővel. Emiatt aztán elváltunk. — Most mégis, három gyerme­kük van. — Ilyen az élet... Fogadko­­zott, hogy megváltozik, leszokik az italról... Én meg, buta fej­jel, hittem neki. Visszafogad­tam. Ezután született a két ki­sebbik. Sajnos, a férjem ahe­lyett, hogy megjavult volna, egy­re inkább eldurvult. A kereseté­ből nem láttunk egy lejt sem, mert elitta. Az utóbbi időben pedig fizetésnapon megvárt a gyárkapuban és erőszakkal elvet­te a pénzem egy részét. Ha el­lenkezni próbáltam, megvert. Akkor élünk nyugodtan, amikor börtönben ül. Ilyenkor felöltöz­tetem a fiukat és van mit en­nünk. — Miért tűri mindezt, ha egy­szer elváltak? A törvény a ma­ga oldalán áll. — A pert valóban megnyer­tem, de arra gondoltam, még­is csak­­ jobb, ha a gyerekeknek van apjuk. Melyik férfi fogadna el három aprósággal? Egyedül pedig, nem könnyű felnevelni őket... — Ezt senki sem vonja kétség­be. A testvére, a rokonok, az ismerősök mégis azt tartják, hogy egyedül többre vinné, job­ban boldogulna. Hisz az előbb még azt mondta, hogy akkor él­­nek nyugodtan, amikor börtön­ben ül. Ilyenkor futja ételre, ru­hára, bútorra. — Igazuk van. Most már én is rájöttem, hogy így nem mehet tovább. Nem békülök ki többé vele. És ha a jobb lakást is megkapom, végképp megoldódik minden problémám. Eddig a­­nyámnál laktunk, s ez is hozzá­járult, hogy idáig fajuljanak a dolgok. Ha külön lakásunk van, talán... Mire e cikk megjelenik, M. Lucia gyermekeivel valószínűleg beköltözött az új lakásba. És legalább három évig nyugalom, békesség lesz a kis családban. A gyerekekre is ráfér az odaadóbb gondoskodás, hisz erre, sajnos csak az apa távollétében kerül­het sor. Mert eddigi életük e­­gyik szomorú valósága az is, hogy a nagyobbik fiúcska har­madszor ismétli az első elemit. Évek óta ostromolják M. Lu­ciát az övéi, szakítson végre a durva, gonosz élettárssal. Mi nem ezt tesszük. Figyelmeztet­jük: anyai kötelessége megóvni gyermekeit az átkos örökségtől, s a becsületes emberek sorába jut­tatni őket. Sipos János egy út van 7700. szám 1969. november 21. 4 oldal, XXVI. évfolyam, Péntek, ára 30 bani » Mai számunkban: - NAPRÓL NAPRA - Heti televízióműsor — Regényrészlet —■ Az Orizont folyóirat évfordulójára (2­ oldal) — Család és iskola — Olvasóink észre­vételei nyomán — Sport (3. oldal) - KÜLFÖLDI ESEM­ÉNYEK (4. oldal) Nevelikhisz méltó feladat, táplálni a hivatástudat (fizet Temesvári Politechnikai Inté­zet építészeti kara ... Hajdani diákjait ott találjuk hazánk nagy és kisebb — és mind számosabb —­ építőtelepein, jövendő gyá­rak, farmok, villanyerőművek, hatalmas tömbházak és társa­dalmi-művelődési intézmények a­­lapzatainak megteremtésénél és állványzataik között, meg a ter­vezőintézetek rajztábláinál. S a fakultás professzorainak, egész tantestületének különleges elégté­tel, valahányszor jó hírt halla­nak valamelyik volt tanítványuk­ról; elégtétel, mert hiszen itt, a karon teljesedett ki formálása olyan emberré és olyan értelmi­séggé, aki mélységes hivatástu­dattal végzi el a rája bízott fe­lelősségteljes feladatokat; elégté­tel, mert magas képzettségű é­­pítészmérnökök formálásával mozdítják elő — a szó legneme­sebb értelmében — a párt or­­szágépítő programjának valóra válását. Hivatástudattól áthatott szak­embert, sokoldalú értelmiségit, a párt politikáját nemcsak meg­értő, hanem annak beteljesülését elő is mozdító, ezért síkra szálló embert, nevelni, megtisztelő fel­adat. Természetszerű tehát, hogy a fakultás pártszervezetének évi beszámológyűlésén is ez a két­ pártszervezetekben kés központi helyet foglalt el. Már a beszámoló is — előterjesz­tette a párttitkár, Paunescu Marin előadótanár — erőteljesen hang­súlyozta: a pártszervezetnek elő kell segítenie a diákok felkészí­tése magas színvonalának bizto­sítását, s ugyanakkor azt is, hogy a hallgatók ésszerűbben hasz­nálják ki idejüket elmélyült e­­gyéni tanulmányozásra. A viták során aztán, a beszámolóban fel­vetett kérdések még élesebben körvonalazódtak.­­ Helyes az, hogy szüntelenül növekszik tanáraink igényessége, viszont nem dicsekedhetünk az­zal, hogy az 1968/69-es tanév vé­gén, az előző évhez viszonyítva, csökkent azoknak a diákoknak a száma, akik sikeresen vizsgáztak — mondotta például Scurtu Mi­­hai diák. Văcărescu Cornelia diáklány pedig ennek egyik o­­kára is rámutatott: " Jó né­hány hallgató nem értette meg, hogy a kurzusok óraszám­ainak, valamint a vizsgák számának csökkentése tulajdonképpen az önálló, egyéni tanulmányozásra szánt idő bővítését kell jelentse, nem pedig azt, hogy több időt fordítunk szórakozásra. Van ele­gendő időnk a tanulás elmélyíté­sére s ennek kihasználása csak­is minden egyes diákon múlik. A közgyűlésen felszólaló tan­­testületi tagok is példákkal szem­léltették, milyen kiváló feltéte­lek között tanulhatnak ma, fő­iskoláinkon a hallgatók s ugyan­akkor rámutattak, hogy egyes diákok nem használják ki mara­déktalanul ezeket a lehetősége­ket, kötelességtudatuk még elég alacsony színvonalú. — Van egy harmadéves diákom, Vintilescu nevezetű, aki még a kurzusokra is táskarádióval jött, viszont új­ravizsgáztatás után is alig ötös érdemjegyet ért el — említette meg Munteanu Ion előadótanár. Avram Constantin professzor, rektor, nehezményezte, hogy a­­ránylag kevés diák látogatja az idegen nyelv, valamint a számí­­tógép-programálási kurzusokat; ezek igaz, most nem kötelezőek, dehát elképzelhető-e szakember, mérnök ilyenszerű ismeretek nél­kül? Belső láng kell lobogjon minden egyes diákban is, a hiva­tás- és kötelességtudat lángja, csak így válhat valóban hasznos tagjává társadalmunknak. A közgyűlés vitáit a kommu­nista tantestületi tagok mélysé­ges felelősségérzete is bevítet­te, a felelősség a jövendő épí­tészmérnökök hivatás- és köte­lességtudatának fejlesztéséért. Wehri Andrei előadótanár pél­dául hangoztatta, hogy a talaj­rendezési szak első-, másod- és harmadéves diákjai még nem lát­ják világosan maguk előtt, mi­lyen nagy horderejű építkezési munkálatokban kell majd részt venniük és ezért javasolta: szim­­pozionokon, filmekkel tárják fel az ő távlataikat is. Groşan Ion előadótanár ajánlotta, létesítse­nek kollektívát, mely elemezze e­­gyes diákok visszamaradásának okait, a felkészítés gyengülését; ennek az elemzésnek a következ­tetéseit tárják aztán a tantestület plénuma elé. A hallgatók és a tanárok között a közvetlen kap­csolatok új formái alakultak ki — minden egyes tantestületi tag foglalkozik egy csoport diákkal —, de a lényeges az, hogy ezt a formát tartalommal töltsük meg, a hallgatók is közeledjenek job­ban csoportvezető tanárukhoz. S ebben a munkában igen nagy szerep hárul az évfolyam párt­csoportjaira. Általában, most, hogy a kon­gresszusi határozatnak­­ megfele­lően, a pártszervezetek a főisko­lákon is irányítási és ellenőrzési jogot nyertek, ez az összes párt­tagok felelősségének erősítésére kötelez, arra, hogy ne tűrjenek meg fegyelmezetlenséget a felké­szülésben, felelőtlenséget a fő­iskolai kötelezettségekkel szem­ben. Ebből következik, hogy a fakultás pártszervezete fokozza befolyását a diákegyesület kultu­rális-nevelő munkájára, elsősor­ban az ott tevékenykedő pártta­gok útján. Egyébként a köz­gyűlésen elfogadott intézkedési terv is éppen ezekre a kérdések­re összpontosította figyelmét. Végvári Géza (Folytatás a 3. oldalon) Hírfiginián­sépeh lerem LATIN-AM­ERIKA LAKOSSÁGA A KÖZGAZDÁSZ SZEMÉVEL Carlos Mendoza közismert venezuelai közgazdász egy sajtóinterjúban közölte, hogy 100 millió latin-amerikai, a kontinens lakosságának csaknem a fele, nem vesz részt a világ e térsége politikai, gazdasági és kulturális fellendíté­sének folyamatában. A parasztság nagy tömegeit kirekesz­tik a politikai és gazdasági problémákból. A latin-amerikai országok ipari fejlődésének mai színvonala — mondotta — ,nem teszi lehetővé a munkaerő teljes igénybevételét, s e­­miatt szüntelenül emelkedik a munkanélküliek száma. Men­doza megemlítette Paraguay, Nicaragua, Honduras, Guate­mala, Salvador, Costa Rica lakosságának rendkívül alacsony életszínvonalát, s hangsúlyozta, hogy hatékony agrárrefor­mok nélkül a kontinens országai nem fejleszthetik gazda­ságukat. MIÉRT VÁLTAK GYAKORIBBÁ A VULKANIKUS KITÖRÉSEK ÉS FÖLDRENGÉSEK ? Egyes amerikai kutatók szerint a légkör szennyeződése miatt gyakoribbá váltak a vulkanikus kitörések és a föld­rengések. A szén, a kőolaj nagyarányú felhasználása kö­vetkeztében lényegesen növekedett a földi légkör hőmérsék­lete, s 2000-ben körülbelül 20 Celsius fokkal magasabb lesz a mostaninál. Ebből ugyanakkor óriási arányú vízpárolgás következik, valamint nagy havazások a Föld bizonyos tér­ségeiben. A hóréteg hatalmas nyomására a földkéreg meg­mozdul, s ez földrengéseket és vulkanikus kitöréseket okoz. NÉGYES IKREK Diagomina Grassi Cavalieri, 30 éves olasz nő négyes ikreknek , három fiúcskának és egy kislánynak adott életet. Az újszülöttek orvosi felügyelet alatt állnak. Az anya nemrég kezeltette magát meddőség ellen. KORSZERŰ MŰÚT FOGJA ÖSSZEKÖTNI BULGÁRIÁT GÖRÖGORSZÁGGAL Bulgáriában gyors ütemben folyik a Bulgáriát Görög­országgal összekötő Blagoevgrad—Kulata korszerű műút é­­pítése. Az új országút szélessége 12 méter, s nincsenek éles kanyarok. Az új műút a nemzetközi úthálózat E-5 jelzésű főútvonala lesz. Az országút egyetlen lejtős szakaszának me­redeksége sem haladja me­g a 3 százalékot.

Next