Szabad Szó, 1971. január-március (28. évfolyam, 8043-8116. szám)
1971-01-26 / 8061. szám
AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA Az Államtanács ülése Ez év január 25-én a Köztársasági Palotában ülést tartott az Államtanács NICOLAE CEAUŞESCU elvtársnak, az Államtanács elnökének elnökletével. Az Államtanács tagjain kívül az ülésen meghívottként részt vett Iosif Banc elvtárs, a Minisztertanács alelnöke, miniszterek, más központi állami szervek vezetői és egyes nagy nemzetgyűlési állandó bizottságok elnökei. A Minisztertanács megbízásából Corneliu Manescu elvtárs, külügyminiszter elfogadás végett beterjesztette a Románia Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között Bukarestben, 1970. november 12-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés ratifikálására vonatkozó törvényerejű rendelet tervezetét, valamint a Románia Szocialista Köztársaság és Bulgária Népköztársaság között Szófiában 1970. november 19-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés ratifikálására vonatkozó törvényerejű rendelet tervezetét. Mihai Dalea elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke előterjesztette a Nagy Nemzetgyűlés külügyi, honvédelmi és jogügyi bizottságának közös jelentését. Ezek a bizottságok megvitatták és kedvezően véleményezték ezeknek a törvényerejű rendeleteknek a tervezeteit, amelyeket az Államtanácstól kaptak megvizsgálásra. Felszólalt NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs, az Államtanács elnöke. „Mint ismeretes — mondotta az Államtanács elnöke — a Románia Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között 1970. november 12-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés a Románia és Lengyelország közötti jó viszonynak, annak a ténynek az eredménye, hogy országaink között régi baráti és együttműködési kapcsolatok állnak fenn, mely kapcsolatok a szocializmus éveiben erőteljesen fejlődtek. A szerződés csak rögzíti ezt a realitást, megteremtve a jogi alapját a Románia és Lengyelország közötti együttmű(Folytatás a 6. oldalon) Románia Szocialista Köztársaság kormányának írásbeli válasza a finn kormány aide-memoire-jára (a 6. oldalon) A TEGNAP SZEBBÉ TETTE A MÁT Nagyot lépett előre Temesvár tavaly a helységfejlesztés és -szépítés terén. Az országos elsőség kivívása régi, jól megérdemelt hírnevet fémjelez, a tegnap szebbé tette a mát. A holnapot pedig ma kovácsoljuk, minőségileg magasabb szinten. Egyre visszatérő refrénként hangzott el a minapi municípiumi néptanácsi ülésszakon, hogy gazdagabbak lettünk, de megvannak az adottságok ahhoz, hogy idén nagyobbat lépjünk előre. Ésszerűen gazdálkodtak a városvezetők s ebben komoly szerepe volt és van a megyei néptanács közvetlen, igényes irányításának, támogatásának. Futotta a költségvetésből az összes célkitűzések pénzellátására s futja idén is teljes mértékben. A költségvetési többlet pedig ebben az esztendőben megduplázódik. Ez pedig olyan körülmények között, amikor a városfejlesztés magasabb szinten folyik s újabb értékek sorakoznak a régiek mellé. Közismert igazság, hogy a jó gazdák házatáján a lehetőségek forrása soha sem apad ki, mert százezrek leleményessége, kezdeményező készsége táplálja. A decemberi ülésszakon például elhatározták, hogy az állampolgárok nyújtotta idei helységfejlesztési hozzájárulás 69 millió lej értékű lesz. Alig telt el egy hónap s az újabb felmérések alapján a mostani ülésszakra már újabb három millió lejes felajánlással jelentkezett a végrehajtó bizottság. A parkok, virágok városának, mondjuk ki büszkén: az ország legszebb municípiumának lakosai 72 milliós értéket adnak az állami költségekhez, ebből 34 millió értékű hazafias munkát pártunk fennállásának 50. évfordulója napjáig, május 8-ig végeznek. Az összefogásból futja a városgazdálkodás minden területére, a sokoldalúság követelménye idén is jelen lesz a hazafias versenyben. A célkitűzések egyre nagyobbak, fontosabb urbanisztikai jellegűek. A két ülésszak Gere Vilmos (Folytatás a 3. oldalon) Ki, mire képes — Beszélgetés I. Scutaşu-Comăneanu munkapszichológussal — A Temesvári 1-es számú Textilipari Kombinátban a múlt év júniusában munkalélektani laboratóriumot létesítettek. Vezetőjével, I. Scutaşu-Comăneanu tanárral beszélgettünk a napokban a laboratórium célkitűzéseiről, terveiről. — Mit keres tulajdonképpen a lélekbúvár a gyárban? — Röviden talán azt mondhatnám: az embert. A teljes, egész embert, a dolgozót, aki nemcsak fizikailag, de szellemileg is jelen van munkahelyén. Ha az ember esze és lelke nélkül dolgozna, akkor csupán robot lenne. Azaz, valamivel rosszabb annál, mert a gép viszonylag hosszú ideig folyamatos és egyenletes teljesítményt tud kifejteni, az emberi szervezet viszont csak váltakozó erősségű és szakaszonkénti erőkifejtésre képes. Nyitott kapukat döngetnék, ha most azt próbálnám bizonygatni, hogy a munkafolyamatok tökéletesedése, a nagy teljesítményű gépek kezelése egyre jobban igényli a dolgozó szellemi erő kifejtését... Az emberek viszont nem egyformák, fizikai, szellemi, lelki képességeik különbözők, készségeik, hajlamaik, érzékenységük változó. Egyik vagy másik képesség fejlettsége vagy hiánya döntően befolyásolhatja a munka termelékenységét, minőségét. Ezért aztán a munkapszichológus egyik fő jelszava : a megfelelő embert a megfelelő eszközökkel, a megfelelő emberekkel, a megfelelő időben, a megfelelő helyre... — Kissé elbarangoltunk az elmélet ösvényén. Egy gyakorlati példa talán megfelelőbb volna... — Egy igen egyszerű példával fogom alátámasztani a mondottakat. A Bumbacul Gyárban alkalmaztak egy fiatal szövőnőt. A lány akkor végezte el a szakiskolát. Néhány nap múlva rosszul lett a gép mellett. Aztán megtörtént máskor is. Nem tudták mire vélni a dolgot. A vizsgálatnál kitűnt, hogy a lány egyszerűen nem tudja elviselni a szövőgépek zaját — tehát alkalmatlan a szövőnői mesterségre. Új szakmát kellett választania, nem is beszélve arról, mennyi energia, pénz, idő veszett kárba az iskoláztatásával, csupán azért, mert beiratkozásakor senkinek sem jutott eszébe megvizsgálni, alkalmas-e a választott pályára? Nos, ezt lenne hivatott megmondani a munkapszichológus. Persze, ez munkájának csak elenyésző része .. . Igaz, a laboratórium alig néhány hónapja működik, mutathat-e fel valami kézzelfogható eredményt? Józsa Ödön (Folytatás a 3. oldalon) XXVIII. évfolyam, 8061. szám Kedd, január 26. 8 oldal, ára 30 báni A mezőgazdaság középkáderei és a termelés „Keresztúr nem szorul szakember-importra" A mezőgazdaság feladatainak teljesítésében nagy szerep hárul a szakemberekre. Megyénkben is, csakúgy mint szerte az országban, több mezőgazdasági líceum működik, amelyekben évente száz és száz fiú, lány fejezi be tanulmányait. Aránylag elég sok középfokú képesítésű szakember van megyénkben, de gondoskodni kell arról, hogy valamennyien közvetlenül a termelésben dolgozzanak. Képzésükben arra kell törekedni, hogy ne mezőgazdasági tisztviselőket neveljenek, hanem olyan embereket, akik ténylegesen a termelésben, az állattenyésztési szektorban, a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztésben dolgoznak. Azért hangsúlyozzuk ezt nyomatékosan, mivel egyes fiatalok, akik elvégezték a mezőgazdasági líceumot, úgy gondolkoznak, hogy ügyviteli vagy vezető tisztségre készültek fel. Jó ezt tisztázni a mezőgazdasági líceumokban beiratkozott fiatalokkal és szerződést kell kötni velük, hogy az iskola elvégzése után ténylegesen a termelésben dolgozzanak Cikksorozatunkban a következőkben a középfokú káderképzés egyes kérdéseit kívánjuk taglalni, azt, hol tevékenykednek ezek a fiatal szakemberek s a termelésben miként hasznosítják tudásukat, tapasztalatukat. Keresztúron Kasza Attila állategészségügyi technikustól érdeklődtem: mikor, hol végezte tanulmányait? — 1906-ban szereztem meg az oklevelet a nagyszentmiklósi mezőgazdasági iskolában. A taníttatási költségeket az MTSZ fedezte. Tanulmányaim befejezése után hívott szülőfalum, s azóta részt veszek a termelésben. — Jelenleg milyen munkakörben dolgozik? — Állattenyésztési brigádvezető vagyok, s az a megbízatásom, hogy a gondozókkal együtt, erőteljesen fejlesszük az állattenyésztést. Az idei feladatok nagyok ugyan, de megvalósít- Gergely Gergely (Folytatás az 5. oldalon) ÁTLAGFIZETÉS A MI SZÁMOINKBAN ■ Napi hírösszeállításunk ■ Fiatalok a hazafias versenyben B Válaszok jogi kérdésekre ■ Mit ígér a vidéki szolgáltatási hálózat? Is A hét filmjei ■ Felléptek a végvári szavalok B Négy amatőr képzőművész tárlata B A Bőr- és Cipőipari Kombinát év eleji gondjairól