Szabad Szó, 1971. január-március (28. évfolyam, 8043-8116. szám)

1971-01-26 / 8061. szám

AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA Az Államtanács ülése Ez év január 25-én a Köztársasági Palotában ülést tartott az Államtanács NICOLAE CEAUŞESCU elvtársnak, az Államtanács elnökének elnökletével. Az Államtanács tagjain kívül az ülé­sen meghívottként részt vett Iosif Banc elvtárs, a Minisztertanács alelnö­­ke, miniszterek, más központi állami szervek vezetői és egyes nagy nemzet­gyűlési állandó bizottságok elnökei. A Minisztertanács megbízásából Cor­­neliu Manescu elvtárs, külügyminiszter elfogadás végett beterjesztette a Ro­mánia Szocialista Köztársaság és a L­engyel Népköztársaság között Buka­restben, 1970. november 12-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés ratifikálásá­ra vonatkozó törvényerejű rendelet ter­vezetét, valamint a Románia Szocialis­ta Köztársaság és Bulgária Népköztár­saság között Szófiában 1970. november 19-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés ratifikálására vonatkozó törvényerejű rendelet tervezetét. Mihai Dalea elvtárs, a Nagy Nem­zetgyűlés külügyi bizottságának elnöke előterjesztette a Nagy Nemzetgyűlés külügyi, honvédelmi és jogügyi bizott­ságának közös jelentését. Ezek a bi­zottságok megvitatták és kedvezően vé­leményezték ezeknek a törvényerejű rendeleteknek a tervezeteit, amelyeket az Államtanácstól kaptak megvizsgá­lásra. Felszólalt NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs, az Államtanács elnöke. „Mint ismeretes — mondotta az Ál­lamtanács elnöke — a Románia Szocia­lista Köztársaság és a Lengyel Nép­­köztársaság között 1970. november 12-én aláírt barátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerződés a Ro­mánia és Lengyelország közötti jó vi­szonynak, annak a ténynek az eredmé­nye, hogy országaink között régi bará­ti és együttműködési kapcsolatok áll­nak fenn, mely kapcsolatok a szocia­lizmus éveiben erőteljesen fejlődtek. A szerződés csak rögzíti ezt a realitást, megteremtve a jogi alapját a Romá­nia és Lengyelország közötti együttmű­(Folytatás a 6. oldalon) Románia Szocialista Köztársaság kormányának írásbeli válasza a finn kormány aide-memoire-jára (a 6. oldalon) A TEGNAP SZEBBÉ TETTE A MÁT Nagyot lépett előre Temesvár tavaly a helység­fejlesztés és -szépítés terén. Az országos elsőség kivívása régi, jól megérdemelt hírnevet fémjelez, a teg­nap szebbé tette a mát. A holnapot pedig ma kovácsoljuk, minőségileg ma­gasabb szinten. Egyre visszatérő ref­rénként hangzott el a minapi municí­­piumi néptanácsi­ ülésszakon, hogy gazdagabbak lettünk, de megvannak az adottságok ahhoz, hogy idén nagyobbat lépjünk előre. Ésszerűen gazdálkodtak a városveze­tők s ebben komoly szerepe volt és van a megyei néptanács közvetlen, igé­nyes irányításának, támogatásának. Futotta a költségvetésből az összes cél­kitűzések pénzellátására s futja idén is teljes mértékben. A költségvetési többlet pedig ebben az esztendőben megduplázódik. Ez pedig olyan körül­mények között, amikor a városfejlesz­tés magasabb szinten folyik s újabb ér­tékek sorakoznak a régiek mellé. Közismert igazság, hogy a jó gazdák házatáján a lehetőségek forrása soha sem apad ki, mert százezrek lelemé­nyessége, kezdeményező készsége táp­lálja. A decemberi ülésszakon például elhatározták, hogy az állampolgárok nyújtotta idei helységfejlesztési hozzá­járulás 69 millió lej értékű lesz. Alig telt el egy hónap s az újabb felmé­rések alapján a mostani ülésszakra már újabb három millió lejes felaján­lással jelentkezett a végrehajtó bizott­ság. A parkok, virágok városának, mondjuk ki büszkén: az ország leg­szebb municípiumának lakosai 72 mil­liós értéket adnak az állami költségek­hez, ebből 34 millió értékű hazafias munkát pártunk fennállásának 50. év­fordulója napjáig, május 8-ig végeznek. Az összefogásból futja a városgaz­dálkodás minden területére, a sokol­dalúság követelménye idén is jelen lesz a hazafias versenyben. A célkitű­zések egyre nagyobbak, fontosabb ur­banisztikai jellegűek. A két ülésszak Gere Vilmos (Folytatás a 3. oldalon) Ki, mire képes — Beszélgetés I. Scutaşu-Comăneanu munkapszichológussal — A Temesvári 1-es számú Textilipari Kombinátban a múlt év júniusában munkalélektani laboratóriumot létesí­tettek. Vezetőjével, I. Scutaşu-Comă­neanu tanárral beszélgettünk a napok­ban a laboratórium célkitűzéseiről, ter­veiről. — Mit keres tulajdonképpen a lé­lekbúvár a gyárban? — Röviden talán azt mondhatnám: az embert. A teljes, egész embert, a dolgozót, aki nemcsak fizikailag, de szellemileg is jelen van munkahelyén. Ha az ember esze és lelke nélkül dol­gozna, akkor csupán robot lenne. Azaz, valamivel rosszabb annál, mert a gép viszonylag hosszú ideig folyamatos és egyenletes teljesítményt tud kifejteni, az emberi szervezet viszont csak vál­takozó erősségű és szakaszonkénti erő­kifejtésre képes. Nyitott kapukat dön­getnék, ha most azt próbálnám bizony­gatni, hogy a munkafolyamatok töké­letesedése, a nagy teljesítményű gé­pek kezelése egyre jobban igényli a dolgozó szellemi erő kifejtését... Az emberek viszont nem egyformák, fizi­kai, szellemi, lelki képességeik külön­bözők, készségeik, hajlamaik, érzékeny­ségük változó. Egyik vagy másik ké­pesség fejlettsége vagy hiánya döntő­en befolyásolhatja a munka termelé­kenységét, minőségét. Ezért aztán a munkapszichológus egyik fő jelszava : a megfelelő embert a megfelelő eszkö­zökkel, a megfelelő emberekkel, a meg­felelő időben, a megfelelő helyre... — Kissé elbarangoltunk az elmélet ösvényén. Egy gyakorlati példa talán megfelelőbb volna... — Egy igen egyszerű példával fogom alátámasztani a mondottakat. A Bum­bacul Gyárban alkalmaztak egy fiatal szövőnőt. A lány akkor végezte el a szakiskolát. Néhány nap múlva rosszul lett a gép mellett. Aztán megtörtént máskor is. Nem tudták mire vélni a dolgot. A vizsgálatnál kitűnt, hogy a lány egyszerűen nem tudja elviselni a szövőgépek zaját — tehát alkalmatlan a szövőnői mesterségre. Új szakmát kellett választania, nem is beszélve ar­ról, mennyi energia, pénz, idő veszett kárba az iskoláztatásával, csupán azért, mert beiratkozásakor senkinek sem ju­tott eszébe megvizsgálni, alkalmas-e a választott pályára? Nos, ezt lenne hi­vatott megmondani a munkapszicholó­gus. Persze, ez munkájának csak ele­nyésző része .. . Igaz, a laboratórium alig néhány hónapja működik, mutathat-e fel va­lami kézzelfogható eredményt? Józsa Ödön (Folytatás a 3. oldalon) XXVIII. évfolyam, 8061. szám Kedd, január 26. 8 oldal, ára 30 báni A mezőgazdaság középkáderei és a termelés „Keresztúr nem szorul szakember-importra" A mezőgazdaság feladatainak teljesítésében nagy szerep hárul a szak­emberekre. Megyénkben is, csakúgy mint szerte az országban, több mező­gazdasági líceum működik, amelyekben évente száz és száz fiú, lány fejezi be tanulmányait. Aránylag elég sok középfokú képesítésű szakember van megyénkben, de gondoskodni kell arról, hogy valamennyien közvetlenül a termelésben dolgozzanak. Képzésükben arra kell törekedni, hogy ne mező­gazdasági tisztviselőket neveljenek, hanem olyan embereket, akik ténylege­sen a termelésben, az állattenyésztési szektorban, a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztésben dolgoznak. Azért hangsúlyozzuk ezt nyomatékosan, mivel egyes fiatalok, akik elvégezték a mezőgazdasági líceumot, úgy gondolkoznak, hogy ügyviteli vagy vezető tisztségre készültek fel. Jó ezt tisztázni a mező­gazdasági líceumokban beiratkozott fiatalokkal és szerződést kell kötni ve­lük, hogy az iskola elvégzése után ténylegesen a termelésben dolgozzanak Cikksorozatunkban a következőkben a középfokú káderképzés egyes kérdéseit kívánjuk taglalni, azt, hol tevékenykednek ezek a fiatal szakem­berek s a termelésben miként hasznosítják tudásukat, tapasztalatukat. Keresztúron Kasza Attila állategész­ségügyi technikustól érdeklődtem: mi­kor, hol végezte tanulmányait? — 1906-ban szereztem meg az okle­velet a nagyszentmiklósi mezőgazdasá­gi iskolában. A taníttatási költségeket az MTSZ fedezte. Tanulmányaim be­fejezése után hívott szülőfalum, s azó­ta részt veszek a termelésben. — Jelenleg milyen munkakörben dolgozik? — Állattenyésztési brigádvezető va­gyok, s az a megbízatásom, hogy a gondozókkal együtt, erőteljesen fej­lesszük az állattenyésztést. Az idei fel­adatok nagyok ugyan, de megvalósít- Gergely Gergely (Folytatás az 5. oldalon) ÁTLAGFIZETÉS A MI SZÁMOINKBAN­ ■ Napi hírösszeállításunk ■ Fiatalok a hazafias verseny­ben B Válaszok jogi kérdé­sekre ■ Mit ígér a vidéki szolgáltatási hálózat? Is A hét filmjei ■ Felléptek a végvári szavalok B Négy amatőr képzőművész tárlata B A Bőr- és Cipőipari Kom­binát év eleji gondjairól

Next