Szabad Szó, 1971. április-június (28. évfolyam, 8117-8194. szám)
1971-04-20 / 8133. szám
Szabad Szó Közvéleményünk növekvő szerepe a szocialista demokrácia eleven megnyilvánulása A Román Kommunista Párt politikájában abból indul ki, hogy a szocializmusban a hatalom nemcsak a néptől ered, hanem a népé is, amely egyedüli és teljes ura sorsának. Szocialista hazánkban a dolgozók nemcsak termelők, de egyben tulajdonosok is. Éppen ezért pártunk arra törekszik, hogy a legszélesebb tömegeket bevonja a fő döntések meghozatalába, politikájának kidolgozásába és megvalósításába. Nicolae Ceauşescu elvtárs a szakszervezetek nemrég megtartott kongresszusán mondotta: „Az új társadalom sikeres építése csupán, a szocialista demokrata szüntelen fejlesztése útján, a dolgozóknak a vezetésbe való közvetlen részvétele útján biztosítható; ez egyébként a vezetés elvének lényege a szocializmusban.“ Pártunk IX. kongresszusa után egyre nagyobb szerephez jutott a közvélemény, annak közvetlen, alulról jövő társadalmi ellenőrző szerepe. Tovább fejlesztve szocialista demokráciánkat, a X. kongresszus egész sor feladatot jelölt ki a közvélemény szerepének növelése érdekében, a népi ellenőrzés intézményesítésére, a dolgozó tömegek bevonására a helyi és központi gazdasági, társadalmi, művelődési, közigazgatási, politikai és társadalmi szervek közvetlen vezetésébe. Az azóta eltelt időszakban a párt vezetősége teljes erőfeszítéssel munkálkodott e célkitűzések gyakorlati megvalósításán. Nincs társadalmi gazdasági életünknek egyetlen olyan területe sem, ahol ne éreztetné hatását pártunk ilyen irányú politikája. Alig néhány példa a legutóbbi időszakból szemléltetően bizonyítja ezt, hisz magunk is élő tanúi, részesei vagyunk e folyamatnak. Tapasztaljuk, látjuk, hogy a gazdasági egységekben számottevően növekedett az alkalmazottak közgyűlésének szerepe, eladdig, hogy lehetősége nyílt elbírálni a vállalat vezetőségének munkáját, véleményezni vezetőkáderek kinevezését, előléptetését. A gazdasági, tömeg- és társadalmi szervezetek vezetőségei kibővültek a megyékben, közvetlenül a termelésben dolgozó tagokkal. Hasonló folyamat indult meg megyei szinten is. Minden párt- és állami szerv kötelező gyakorlatává vált, hogy időszakonként beszámol tevékenységéről. Az eddiginél szélesebb hatáskör révén megnövekedett a szakszervezetek, a KISZ szerepe társadalmunk vezetésében, a párt politikájának kidolgozásában és végrehajtásában. A IX. kongresszus után mindennapi gyakorlattá vált, hogy a párt élénk és szüntelen, alkotó párbeszédet folytat a legszélesebb tömegekkel. Ez a munkastílus ma már hozzátartozik mindennapi életünkhöz. Minden fontosabb törvényt, határozatot tervezet formájában hoznak nyilvánosságra, közzéteszik a sajtóban, megvitatás végett — lehetőséget teremtve ily módon minden állampolgár számára, hogy közvetlenül hozzájáruljon a vezetéshez. A néppel való tanácskozás a Román Kommunista Párt tevékenységének alapvető jellegzetessége. Elég utalnunk csupán arra, hogy ez év első negyedében pártunk és államunk vezetőcége, Nicolae Ceauşescu elvtárs a gazdasági, társadalmi, politikai élet szinte valamennyi kategóriáinak képviselőivel találkozott, köztük az együttélő nemzetiségek dolgozóinak képviselőivel is. A Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának Ülésén pártunk főtitkára kiemelte: „A magyar és más nemzetiségű dolgozók tanácsainak tevékenysége hozzátartozik pártunk általános vonalához, amelynek célja, megfelelő szervezeti keretet biztosítani ahhoz, hogy az öszszes társadalmi kategóriákkal, nemzetiségre való különbség nélkül az összes dolgozókkal tanácskozzunk a szocialista Románia bel- és külpolitikájának fő kérdéseiről.“ Társadalmunkban egyre inkább körvonalazódnak és hangsúlyozódnak a társadalmi és egyéni felelősségek. Fokozódik az egyén felelőssége a közösséggel szemben, ugyanakkor ez ösztönzi az egyéni tevékenységet, annak alkotó megnyilvánulását a közösség hasznára és érdekében. Ez a folyamat, szocialista demokráciánk lényegét, valódi értelmét hivatott érvényre, kifejezésre juttatni. A közvélemény szerepének növekedése szocialista demokráciánk elmélyülésének egyik legszembetűnőbb megnyilvánulása és ugyanakkor tovább tömöríti az egész nép egységét a párt körül, megszilárdítja társadalmunk összes tagjainak egységét és testvériségét. — .. .Milyen könyvet óhajtana? — Nézegettem a polcokat, de nem találtam azt, amit szeretnék... — Nem talált?! Jaj, ne tessék ilyet mondani, hisz annyi könyv van itt!... E párbeszédet a lugosi Ion Vidu könyvkereskedésben lestem el. Mondanom sem kell, hogy az üzletvezetőnő — mert ő volt az egyik „fél“ — végül is meggyőzte a vevőt, hogy van itt könyv az ő számára is És azt sem kell külön hangsúlyoznom, hogy az ilyen előzékeny kiszolgálás — a kereskedőnek ez a legfőbb erénye — milyen jó hatással van a vevőre, mert egészen biztosan máskor is betér, és jó hatással van az üzletmenetre is ... Ezen felül, az előzékeny kiszolgáló nemcsak gazdasági, hanem mondhatni, társadalmi funkciót is teljesít: jóleső érzéssel tölti el a vevőt, talán egész napra, s talán még a munkájára is jó hatású. Ezzel szemben a közönyös, az udvariatlan eladó elronthatja az egész napját az embernek ... Az előzékeny kiszolgálásra persze nemcsak az említett lugosi könyvesboltban találhatunk példát, hanem a megye területén szinte mindegyik üzletben. De, sajnos, ellenpéntekat is, így, ugyancsak Lugoson, ugyancsak, könyvesboltban — a Március 6. utcaiban — egyazon a napon a következőket tapasztalhattam: a könyvosztályon ketten is vannak, azonban elmélyedtek valami számolásba s rá se hederítenek a nézdegélő vevőkre, hagyják, hogy azok szó nélkül távozzanak. Pedig hát a könyv nem olyan árucikk, mint például az olaj, a cukor stb., amit a vásárló mindenképpen megvesz. A könyvet kínálni, ajánlani kell, közel kell férkőzni a vevőhöz. Közel férkőzni a vevőhöz, — igen, ezt nem lehet elérni közömbösséggel, vagy éppen udvariatlan magatartással. A könyvhöz hasonlóan, még van néhány árucikk, amelyet szintén csak akkor lehet eredményesen árusítani, eladni, ha közel férkőzünk a vevő szívéhez és tudatához (textilnemű, készruha stb.). Van aztán néhány olyan árucikkfajta, melynek a forgalmazása során feltűnően magas arányszámot „érnek el“ az eladók az ... udvariatlanságban, a közönyösségben. Ilyenek: elsősorban élelmiszerek, melyeket nem árusítanak önkiszolgáló rendszerrel, vagy csak kis mértékben (kenyér, hentesáru, édesség, zöldség- és gyümölcsféle, de a lábbelit is ide sorolhatjuk), vagyis az úgynevezett „keresett“ cikkek. Ezeken a területeken néha egészen az önkényeskedés határát súrolja egy-egy elárusító magatartása. A Temesvár 700-piacon, a kenyér és édességek „egyesített“ osztályán egyetlen fiatal nő szolgálja ki a vevőket úgy ahogyan ő akarja: egyszer egyetlen sorba „rendeli“ azokat is, akik kenyeret és azokat is, akik citromot, vagy vaníliás cukrot akarnak vásárolni, máskor „soronkívül“ szolgálja ki az édességet vásárlókat. Másik jelenség: a Bega komplexum zöldséges boltjában az eladó — akárhányan is tolonganak a pultnál — eléggé sűrűn hátra megy a raktárba, ott tölti az időt. Végül, de nem utolsósorban, az is előfordul, hogy az eladó a vásárlón tölti ki bosszúságát, amit valamely munkatársával szemben érez; a nagy Bucuresti üzletben például a felvágott osztály eladónője ismételten a pénztárhoz küldözgette vissza a vevőt, mert valami nem „stimmelt“, viszont a pénztárosnő mindannyiszor azt állította, hogy „stimmel“ — és tényleg „stimmelt“ . Elvárható, hogy a vállalat, a megyei igazgatóság, de a kereskedelmi felügyelőség is ezentúl fokozottabban őrködjön e nagyszerű kereskedői erény — az előzékenység — érvényrejutásán. Éppen azt szem előtt tartva, hogy a kereskedő fontos társadalmi (nemcsak gazdasági) funkciót tölt be. Futaki Géza A kereskedő erénye: az előzékenység 3 oldal Az olvasó fóruma Nem nézhetjük tétlenül A ház, amelyben lakom (Telegrafului utca 7. szám) közvagyon, az ILLT adminisztrálja. Rongálódási folyamat indult e házon, amelynek senki sem akar véget vetni. A következőkről van szó. Házunk szomszédos az Electrometal gyár öntödéjével. Fáskamráink a kerítés mellé vannak építve, ám néhány, az öntöde udvarán vadon növő, egyre terebélyesedő fa gyökere átkúszott s lassan felemeli a kamrák falát; a kamrák előre dőltek. Később esetleg az összeomlás is bekövetkezhet. Tavaly nyáron, mint a lakóbizottság elnöke, felkerestem az Electrometal gyár főmérnökét és elpanaszoltam a helyzetet. Az kijött a helyszínre és az öntöde vezetőjével együtt megállapították, hogy jogos a reklamációnk. Úgy döntött, a fákat ki kell vágni. Ezt a feladatot az öntöde vezetőjére bízta. A helyzet azonban változatlan maradt. Erre, tavaly novemberben írásban sürgettem a megoldást. Sajnos, ez is eredménytelen maradt. Aztán ismét beszéltem az öntöde vezetőjével, aki újra megígérte, feltételenül kivágják a fákat. Ez is csak ígéret maradt. Közvagyon rongálódásáról van szó, nem nézhetjük tétlenül, kérjük a szerkesztőséget, segítsen bennünket ennek a korántsem bonyolult ügynek az elintézésében. KUZMAN KÁROLY, Temesvár Hibás kút és hibás villanyvilágítás Azzal kezdem, hogy minálunk, Józsefszálláson, a legtöbb helyen a kutak vize nem iható, ezért csináltattunk két szivattyúskutat. De mi történt... Az egyiknek — ez itt van az alvégben — a szivattyúkarja hiányzik, lyukat fúrtak a cső oldalába, onnan csöpögtetjük a vizet és így félóra kell, hogy az edény tele legyen. Ezért este a főutcára megyünk vízért, ahol a kút működik. Viszont este meg az a baj, hogy van ugyan villanypózna és drót és körte is, de nem ég... CSONTOS ANTAL: József szállás ★ A szerkesztőség megjegyzése: A lieblingi néptanács — ahová a falu tartozik — és az áramszolgáltató vállalat, vajon nem tudna segíteni a hibás kúton és világításon? Méghozzá sürgősen? Félbehagyott „munka“ A III. kerületben, Glad utca 2. szám alatt lakom. Többszöri személyes és írásbeli kérés után, a házkezelőség Porumbescu utcai irodája tavaly ősszel kiküldött embereket, megjavították a fáskamra bedőlt falát, cementoszlopos kerítést húztak az utcai fronton. Megígérték, hogy rövidesen a kaput is beszerelik és rendbehozzák az éléskamra falát (mely szintén bedőléssel fenyeget) és a késő vakolást is. Azóta is várom, hogy ez megtörténjen; időközben — hisz nincs kapu — megdézsmálták az udvaron összerakott tűzifámat, ellopták tyúkjaimat.. . Most már a szerkesztőséghez fordulok, annál is inkább, mivel rokkant vagyok, nehéz nekem az utánjárás. PÓKA ZSIGMOND: Temesvár Buziás fürdő várja vendégeit (Müll Rudolf felvétele)