Szabad Szó, 1945. augusztus-december (47. évfolyam, 104-226. szám)
1945-08-17 / 117. szám, Esti Szabad Szó
Péntek, 1945 augusztusi? 47. évfolyam, 117. szám esti Ára 2 pengő 40 fillér SzabatiSzép A NEMZETI PARASZTPÁRT KÖZPONTI NAPILAPJA Ma: Hadifoglyok üzennek Befejezés előtt a moszkvai szovjetmagyar kereskedelmi tárgyalások Kereskedelmi szerződést kötöttünk Csehszlovákiával Bt. . Megszűnik az átszállójegy Maximálták az élelmiszerek árát Leszállították a nagykereskedői árakat • Káposzta 40, burgonya 11, paradicsom 32, alma és körte 45 pengő „800 pék zsarolja Budapestet“ A főváros közélelmezési szakbizottsága József Móric elnökletével ülést tartott. Gámenczii Béla h. tanácsnok bejelentette, hogy a lisztkészlet fogytán van s ha nem érkezik gyors segítség, akkor nagymennyiségű tengerilisztet kell felhasználni a kenyérkészítéshez. Igen súlyos az olaj- és zsiradékellátás helyzete is. A feketepiac óriási mértékben emeli az árakat s a spekuláció kapzsisága szükségessé teszi a kötött élelmiszerellátás bevezetését. Minden valószínűség szerint rövidesen át kell térni a jegyrendszerre. A közélelmezési bizottság utasítása alapján rendezik a Nagyvásártelep áralakulását és gondoskodnak az árak mérsékléséről. Elkerülhetetlen, hogy a burgonya és a fontosabb élelmiszerek forgalmában jegyrendszerrel próbáljanak rendet teremteni. A Községi Élelmiszerüzem óriási tartalékokat gyűjt télire s ezért a főváros 600 millió pengős kölcsönt kér a kormánytól. Elsősorban burgonyát, szárított hagymát és almát vásárolnak, tárolóhelyül a nyilvános óvóhelyeket használják fel Mayer Béla kijelentette, hogy a Nagyvásártelepen láncolás folyik, ez az oka, hogy a 12 pengős makói hagyma ára 80 pengőre emelkedett. A spekuláció már a burgonyapiacra is rátette kezét. Indítványozta, hogy a kenyérlisztbe 20 százalék burgonyát keverjenek . • Erdődi Mihály a mérlegekkel elkövetett visszaélésekről beszélt. Rengeteg a hamis mérleg és a hamis súly. Az árusok lelkiismeretlenül megkárosítják a vásárlóközönséget. Végig kell razziázni a csarnokokat és az árusokat és szigorúan meg kell büntetni a csalókat A parasztság nem részesedik a magas árakból, mert a haszon a spekulánsoknak jót követelte, hogy a feketézőkre vezessék be a statáriumot. Legalább 300.000 holdon kellene termelni napraforgót, ebből 100.000 holdnyi termést a főváros részére kell biztosítani. Tábor János bejelentette, hogy augusztus 21-től kezdve maximért irányárakat léptetnek életbe az élelmiszer-nagy vásártelepen. A nagykereskedői árakat jelentős mértékben leszállítják. A fejes- és kelkáposzta kilója 70 pengő helyett 40 pengő lesz, a fokhagymáé 180 helyett 160 pengő. A tök ára 14 pengőről 12-re csökkent, a zöldpaprikáé 60 pengőről 40-re, a vöröshagyma új ára 34 pengő lesz, a burgonyáé 11 pengő. A zöldség kilója 45 pengőről 30-ra, a pardicsomé 40 pengőről 32-re, a kararábé darabja 14 pengőről 6 ra csökken. A tengeri árát 14 pengő helyett 6 pengőben, az almáét 50 pengő helyett 45 pengőben, a körtéét 60 pengő helyett 45 pengőben az őszibarackét 80 pengő helyett 60 pengőben, a szőlőét 60 pengő helyett 55 pengőben, a ringlóét 45 pengő helyett 30 pengőben és végül a görögdinnyéét 28 pengő helyett 20 pengőben állapították meg. Ezekhez az árakhoz a kiskereskedők 30 százalékot számít-anak hozzá. A felszólalásokra Gamniczy Béla h. tanácsnok válaszolt és rámutatott: az a legnagyobb baj hogy a fővárosnak nincs joga élelmiszert beszerezni. A cukrászok lisztjét meghagyják és a mérlegeket ellenőrizni fogják. József Móric elnök ismertette, hogy az 5 dekás, kenyérlisztből készült buci milyen nagy hasznot jelent a pékeknek. Mindent el kell követni a feketepiac letörésére. Legalább öt évi büntetést kapjon a feketéző. Véget kell vetni annak, hogy 800 pék zsarolja Budapest egymilliós lakosságát. A bizottsági tagok sűrűn közbekiáltottak: „Halált a feketézőkre! Szűnjék meg a kizsákmányolás!“ József Móric végezetül az élelmiszercsempészésről beszélt Szigorú határőrségre van szükség, ha meg akarjuk akadályozni élelmiszereink külföldre szállítását. Erélyesen felkutatják a német állampolgárok magyarországi bűncselekményeit Fontos kérdésekről tárgyalt a minisztertanács A kormány tagjai csütörtökön délután 3 órakor minisztertanácsra ültek össze. Az előterjesztések között volt a honvédelmi miniszter tervezete a haditörvényszék megalakításáról. A további tárcák rendelertervezetei között a kiskereskedők hitelakciójának kiterjesztése és összegszerű felemelése, a német állampolgárok az elkövetett bűncselekményeinek szigorúbb felkutatása, a nőknek a jogi karra való bevétele szerepelt. A haltermelők fokozására tízmillió pengő hitelt szavaztak meg. A Nemzeti Parasztpárt országos vezetősége a termelő parasztsághoz A fiatal magyar demokrácia megszületése óta szinte nap mint nap a legsúlyosabb feladatokkal való birkózásra kényszerül. A fasiszta országpusztítás, a magyar nép igazi érdekei ellen való háború olyan politikai, gazdasági és szellemi, erkölcsi csődtömeget hagyott ránk, az egész nemzetre, hogy csak azt felszámolni is nagyon nehéz feladat. Ám közben építenünk is kell: új társadalomberendezkedést, új gazdasági életet, új közszellemet, egy új, demokratikus, népi Magyarországot, a régi, úri Magyarország helyére. Harc és építés: ez ma az életünk. Egy felét harcolni kell a régi rendszer ittmaradt, hatalmi ábrándjaihoz görcsösen ragaszkodó elemeivel, ezek szabotáló, zavartkeltő kísérleteivel, az új és új álarcban jelentkező reakció mesterkedéseivel, sőt nem egyszer még a dolgozó tömegek egy részének a közömbösségével, vagy éppen a reakció rémmeséinek felülő hiszékenységével, szolgai gyávaságával is. Másfelé pedig építeni kell a romokba hullott országot, élve a szabadság adta lehetőséggel és küszködve a pusztítás okozta rengeteg nehézséggel. Ezer esztendő alatt talán még egyszer sem állott olyan mindent eldöntő próba előtt a magyar nép, mint ma. Nem csak azért, mert ilyen iszonyú pusztítással még talán soha nem zúdult át rajtunk a történelem, hanem azért is, mert ilyen lehetőség sem adódott még számunkra soha, a felszabadult, dolgozó nép hazájává tenni s a dolgozó milliók érdekei szerint berendezni ezt az országot. A próba, a vizsga előtt állunk, iszonyú felelősséget ró ránk. Mert nem csupán a magunk, hanem gyerekeink, unokáink, egész nemzetünk jövendő sorsa azon dől el, hogy mi hogyan állják meg a helyünket a mai s az elkövetkezendő súlyos időkben-A régi rendszer politikai téren elvesztette a csatát. Az államhatalom, a közigazgatás, a politikai élet legfontosabb szervei a demokratikus erők kezében vannak, s azokat onnan már többé semmi hatalom ki nem veheti. A földreform a régi rend sorai alól kihúzta hatalmuk legfőbb alapját, a nagybirtokot s ezeket a parasztok kezére jutott parcellákat se ragaszthatja össze immár senki. A harcnak is és az új országépítésnek is vannak hát már komoly eredményei. Gazdaságilag azonban még előttünk állanak a legsúlyosabb kérdések. Ezen a fronton kétfelé várnak ránk komoly, felelősségteljes kötelességek. Egyrészt minden erőt össze kell fogni és mozgósítani kell az újjáépítésre és a termelés fokozására, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Másrészt pedig olyan öntudattal kell állanunk a súlyosodó nehézségeket, a nélkülözéseket és vállalnunk az ezekkel járó áldozatokat, hogy a reakció ki ne használhassa mindezeket a demokrácia ellen, a maga politikai aknamunkája szolgálatában. Nekünk ezekben a kérdésekben elsősorban a parasztság felé van szavunk. Mégpedig most, amikor országszerte folyik a cséplés, kezdődik a gabonabeszolgáltatás, s majd nemsokára elkezdődnek az őszi munkák is: a szántásvetés. Nem akarunk nagy szavakat, hangzatos frázisokat mondani, s úgy beszélünk mindenről, ahogy parasztok szoktak egymás között: nyugodtan, higgadtan, tárgyilagosan, minden szónak érezve a súlyát, felelősségét. A kortesbeszédet soha is nem szerették a parasztok, mert nagyon sokszor tapasztalhatták, hogy azok mentek közéjük kortesszólamokkal, akik valójában lenézték őket, mondván: ezek buta parasztok az okos beszédet úgyse értenék, mondjunk hát nekik minél hangzatosabb szavakat. S azt is keservesen tapasztalták a múltban mindig, hogy a kortesbeszéd, a demagógia mögött valójáiban mindig a parasztság becsapása rejtőzött: beugratás önön érdekei ellen. A gazdasági gondok között is legsúlyosabb ma !