Szabad Szó, 1945. augusztus-december (47. évfolyam, 104-226. szám)

1945-08-17 / 117. szám, Esti Szabad Szó

Péntek, 1945 augusztusi? 47. évfolyam, 117. szám e­sti Ára 2 pengő 40 fillér SzabatiSzé­p A NEMZETI PARASZTPÁRT KÖZPONTI NAPILAPJA Ma: Hadifoglyok üzennek Befejezés előtt a moszkvai szovjet­magyar kereskedelmi tárgyalások Kereskedelmi szerződést kötöttünk Csehszlovákiával Bt. . Megszűnik az átszállójegy Maximálták az élelmiszerek árát Leszállították a nagykereskedői árakat • Káposzta 40, burgonya 11, paradicsom 32, alma és körte 45 pengő „800 pék zsarolja Budapestet“ A főváros közélelmezési szakbizottsága József Móric elnökleté­vel ülést tartott. Gámenczii Béla h. tanács­­nok bejelentette, hogy a lisztkészlet fogytán van s ha nem érkezik gyors se­gítség, akkor nagymennyi­ségű tengerilisztet kell fel­használni a kenyérkészítés­hez. Igen súlyos az olaj- és zsiradékellátás helyzete is. A feketepiac óriási mérték­ben emeli az árakat s a spekuláció kapzsisága szükségessé teszi a kötött élelmiszerellátás bevezeté­sét. Minden valószínűség szerint rövidesen át kell térni a jegyrendszerre. A közélelmezési bizottság uta­sítása alapján rendezik a Nagy­vásártelep áralakulá­sát és gondoskodnak az árak mérsékléséről. Elke­rülhetetlen, hogy a burgo­nya és a­ fontosabb élelmi­szerek forgalmában jegy­rendszerrel próbáljanak rendet teremteni. A Községi Élelmiszer­­üzem óriási tartalékokat gyűjt télire s ezért a főváros 600 millió pengős kölcsönt kér a kor­mánytól. Elsősorban burgo­nyát, szárított hagymát és almát vásárolnak, tároló­­helyül a nyilvános óvóhe­lyeket használják fel Mayer Béla kijelentette, hogy a Nagy­vásártelepen láncolás folyik, ez az oka, hogy a 12 pengős makói hagyma ára 80 pen­gőre emelkedett. A speku­láció már a burgonyapiac­ra is rátette kezét. Indít­ványozta, hogy a kenyér­lisztbe 20 százalék burgo­nyát keverjenek . • Erdődi Mihály a mérle­gekkel elkövetett visszaélé­sekről beszélt. Rengeteg a hamis mérleg és a hamis súly. Az árusok lelkiisme­retlenül megkárosítják a vásárlóközönséget. Végig kell­­ razziázni a csarnoko­kat és az árusokat és szigo­rúan meg kell büntetni a csalókat A parasztság nem ré­szesedik a magas árakból, mert a haszon a spekulánsoknak jót követelte, hogy a fe­ketézőkre vezessék be a sta­táriumot. Legalább 300.000 hold­on kellene ter­mel­n­i napraforgót, ebből 100.000 holdnyi termést a főváros részére kell biztosítani. Tábor János bejelentette, hogy augusztus 21-től kezd­ve maximért irányárakat léptetnek életbe az élelmi­szer-nagy vásártelepen. A nagykereskedői ára­kat jelentős mértékben leszállítják. A fejes- és kelkáposzta ki­lója 70 pengő helyett 40 pengő lesz, a fokhagymáé 180 helyett 160 pengő. A tök ára 14 pengőről 12-re csökkent, a zöldpaprikáé 60 pengőről 40-re, a vörös­hagyma új ára 34 pengő lesz, a burgonyáé 11 pengő. A zöldség kilója 45 pengő­ről 30-ra, a pardicsomé 40 pengőről 32-re, a kararábé darabja 14 pengőről 6 ra csökken. A tengeri árát 14 pengő helyett 6 pengőben, az almáét 50 pengő helyett 45 pengőben, a körtéét 60 pengő helyett 45 pengőben az őszibarackét 80 pengő helyett 60 pengőben, a sző­lőét 60 pengő helyett 55 pengőben, a ringlóét 45 pengő helyett 30 pengőben és végül a görögdinnyéét 28 pengő helyett 20 pengő­ben állapították meg. Ezek­hez az árakhoz a kiskeres­kedők 30 százalékot számít-­a­­nak hozzá. A felszólalásokra Ga­­mniczy Béla h. tanácsnok válaszolt és rámutatott: az a legnagyobb baj hogy a fővárosnak nincs joga élelmiszert beszerezni. A cukrászok lisztjét meg­hagyják és a mérlegeket ellenőrizni fogják. József Móric elnök ismer­tette, hogy az 5 dekás, ke­nyérlisztből készült buci milyen nagy hasznot jelent a pékeknek. Mindent el kell követni a feketepiac letö­résére. Legalább öt évi bün­tetést kapjon a feketéző. Véget kell vetni annak, hogy 800 pék zsarolja­ Bu­dapest­ egymilliós lakossá­gát. A bizottsági tagok sű­rűn közbekiáltottak: „Halált a feketézőkre! Szűnjék meg a kizsákmányolás!“ József Móric végezetül az élelmi­­szercsem­pészésrő­l beszélt Szigorú határőrségre van szükség, ha meg akarjuk akadályozni élelmiszereink külföldre szállítását. Erélyesen felkutatják a német állampolgárok magyar­­országi bűncselekményeit Fontos kérdésekről tárgyalt a minisztertanács A kormány tagjai csü­törtökön délután 3 órakor minisztertanácsra ültek össze. Az előterjesztések között volt a honvédelmi miniszter terve­zete a haditörvényszék meg­alakításáról. A további tárcák rendelertervezetei között a kis­kereskedők hitelakciójának ki­terjesztése és­­ összegszerű fel­emelése,­­ a német állampolgá­rok az elkövetett bűncselekmé­nyeinek szigorúbb felkutatása, a nőknek a jogi karra való bevétele szerepelt. A halterme­lők fokozására tízmillió pengő hitelt szavaztak meg. A Nemzeti Parasztpárt országos vezetősége a termelő parasztsághoz A fiatal magyar demo­krácia megszületése óta szinte nap mint nap a legsúlyosabb felada­tokkal való birkózásra kényszerül. A fasiszta or­szágpusztítás, a magyar nép igazi érdekei ellen való há­ború olyan politikai, gazda­sági és szellemi, erkölcsi csődtömeget hagyott ránk, az egész nemzetre, hogy csak azt felszámolni is na­gyon nehéz feladat. Ám köz­ben építenünk is kell: új tár­­sadalomberendezkedést, új gazdasági életet, új közszel­lemet,­­ egy új, demokrati­kus, népi Magyarországot, a régi, úri Magyarország he­lyére. Harc és építés: ez ma az életünk. Egy felét harcolni kell a régi rendszer ittma­radt, hatalmi ábrándjaihoz görcsösen ragaszkodó ele­meivel, ezek szabotáló, za­­vartkeltő kísérleteivel, az új és új álarcban jelentkező reakció mesterkedéseivel, sőt nem egyszer még a dol­gozó tömegek egy részének a közömbösségével, vagy éppen a reakció rémmeséi­nek felülő hiszékenységével, szolgai­­ gyávaságával is. Másfelé pedig építeni kell a romokba hullott országot, élve a szabadság adta lehe­tőséggel és küszködve a pusztítás okozta rengeteg nehézséggel. Ezer esztendő alatt talán még egyszer sem állott olyan mindent eldöntő pró­ba előtt a magyar nép, mint ma. Nem csak azért, mert ilyen iszonyú pusztítással még talán soha nem zúdult át rajtunk a történelem, ha­nem azér­t is, mert ilyen le­hetőség sem adódott még számunkra soha, a felszaba­dult, dolgozó nép hazájává tenni s a dolgozó milliók érdekei szerint berendezni ezt az országot. A próba, a vizsga előtt állunk, iszonyú felelősséget ró ránk. Mert nem csupán a magunk, ha­nem gyerekeink, unokáink,­­ egész nemzetünk jövendő sorsa azon dől el, hogy mi hogyan állják meg a he­lyünket a mai s az elkövet­kezendő súlyos időkben-A régi rendszer politikai téren elvesztette a csa­tát. Az államhatalom, a közigazgatás, a politikai élet legfontosabb szervei a demokratikus erők kezében vannak, s azokat onnan már többé semmi hatalom ki nem veheti. A földreform a régi rend sorai alól ki­húzta hatalmuk legfőbb alapját, a nagybirtokot s ezeket a parasztok kezére jutott parcellákat se ra­gaszthatja össze immár sen­ki. A harcnak is és az új or­szágépítésnek is vannak hát már komoly eredményei. Gazdaságilag azonban még előttünk állanak a legsúlyo­sabb kérdések. Ezen a fron­ton kétfelé várnak ránk ko­moly, felelősségteljes köte­lességek. Egyrészt minden erőt össze kell fogni és moz­gósítani kell az újjáépítésre és a termelés fokozására, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Másrészt pedig olyan öntudattal kell állanunk a súlyosodó nehéz­ségeket, a nélkülözéseket és vállalnunk az ezekkel járó áldozatokat, hogy a reakció ki ne használhassa mindeze­ket a demokrácia ellen, a maga politikai aknamun­kája szolgálatában. N­ekünk ezekben a kérdé­sekben elsősorban a parasztság felé van szavunk. Mégpedig most, amikor országszerte folyik a cséplés, kezdődik a gabo­nabeszolgáltatás, s majd nemsokára elkezdődnek az őszi munkák is: a szántás­vetés. Nem akarunk nagy szavakat, hangzatos frázi­sokat mondani, s úgy be­szélünk mindenről, ahogy parasztok szoktak egymás között: nyugodtan, higgad­tan, tárgyilagosan, minden szónak érezve a súlyát, fele­lősségét. A kortesbeszédet soha is nem szerették a pa­rasztok, mert nagyon sok­szor tapasztalhatták, hogy azok mentek közéjük kor­­tesszólamokkal, akik való­­jában lenézték őket, mond­­ván: ezek buta parasztok az okos beszédet úgyse érte­­nék, mondjunk hát nekik minél hangzatosabb szava­­kat. S azt is keservesen ta­­pasztalták a múltban min­­dig, hogy a kortesbeszéd, a demagógia mögött valójái­ban mindig a parasztság becsapása rejtőzött: beugra­­tás önön érdekei ellen. A gazdasági gondok kö­­zött is legsúlyosabb ma !

Next