Szabad Szó, 1946. január-június (48. évfolyam, 1-141. szám)

1946-02-24 / 46. szám

A­Z INFLÁCIÓ lejtőjére jutott­­ pénzünk vásárlóértéke olyan­­ rohamosan zsugorodik, hogy­­ kétségtelenül az infláció vált a­­ magyar demokrácia erő megol­­­­dandó problémájává. Minden po­­­­litikai kérdés háttérbe szorul a­­ napról-napra sürgetőbben je­­­­lentkező problémával szemben. s Gyakran hallottuk az elmúlt hót­i napok folyamán, hogy az inflációt­­ fékezni kell, sőt felelős helyről­­ olyan kijelentések hangzottak el,­­ hogy az inflációt meg kell álla­­­­tani. Ezek a kijelentések azon­ban nem hoztak eredményt. Elöljáróban rá kell mutatnom­­ arra, hogy az infláció elsősorban­­ termelési probléma. Stabil pénz-­i rendszerről addig nem is beszél-­­ hetünk, amíg termelésünk fo­­­­gyaszt­ási szükségleteinkkel ismét­­ egyensúlyba nem kerül. Pont©- a­dabban: pénzünk állandóságát ak­­­­kor tudjuk megvalósítani, ha a­­ jóvátételi kötelezettségen, a Vö- e­rős Hadsereg eltartásán túl, ter­melésünk eléri legalább a csök­­k­kentett fogyasztásunk mértékét.­­ Addig az időpontig pénzünk tel­­­­jes stabilizációjára nem is gon­­­­dolhatunk. Az infláció szövevé­­­­nyes kérdését elemezve gyakran­­ elhangzik olyan megállapítás,­­ ami az államháztartás egyensú­ ] lyával hozza összefüggésbe az­­ infláció megszüntetését. Az ál- ] lamháztartás rendbehozatalának ■ kérdése nem egyéb, mint a tér .] melési kérdésnek az államháztar- ] tás síkjára való vetülete. ] Az elmondottakból első hal- , lásra levonható lenne a követ­­­­keztetés: ha igazak a fenti meg- , állapítások, úgy termelésünk rendbehozataláig nincs mit ten­nünk, mert­ pénzrendszerünket ad­­­­dig rendbe nem hozhatjuk, tehát az inflációnak sem vethetünk gátat. Ez a megállapítás termé-­­­szetesen felületes, lényegbe nem * hatoló, ennélfogva nem állja meg­­ a helyét. Ipari és mezőgazdasági ‘ termeléseink újjáépítés­ének be­ * fej­ezéséig sem volna megenged- 1 hető pénzsorvadásunk teljes sza*­­ bad jóra engedése. 1 MINDEN HÁBORÚNAK, legyen 1 győztes vagy vesztes háború, 1 egyként infláció a kísérője. A­­ háborús gazdálkodás a béke*­­ gadálkodással szemben a fogyasz-­­ tásra szánt termelés csökkentése* é­vel improduktív irányba kanya-­­­rodik és ennek az improduktív­­ termelési szektornak a békefo* 5­gyasztással szemben való hatása-­­ képpen minden esetben jelenke­­­­zik az infláció. Finnek a közö ] gazdasági igazságnak a megálla*­­­pítása vezette a közgazdákat an­­­ nak felismerésére, hogy a fo­gyasztásra szánt javak csökkenése­­ esetében az inflatorikus hatást­­ csak kötött gazdálkodással lehet meggátolni. Ha igaz ez a tétel, már pedig igaz, úgy háromszoro­­san igaz a magyar infláció kér­désében. A magyar pénzrendszer jelenlegi romlásának kútforrásai: termelésünk háborús gazdálko­dásra való átállása, a németek és bevneeik tim­áot, hallatlan kifosztásunk, végül jó­vátételi kötelezettségünk és a Vö­rös Hadsereg eltartása, amelyek mind belső fogyasztásaik­ rová­sára írhatók, hatványozottan je­lentkeznek a magyar inflációban. Fentiekből következik, hogy a fo­gyasztásra kerülő készleteknek a felsorolt okokból származó hiánya is hatványozottan jelentkezik, de egyben hatványozottan jelentke­zett és jelentkezik az a parancs, hogy kötött gazdálkodást vezes­sünk be. Hangsúlyozom, hogy rendkívül nagymértékű fogyasztási kieséssel kell számolnunk. Elsődleges élet­­szükségleteink is csu­pán 25—50 százalékig elégíthetők ki abból a készletből, emáig fogyasztásra ke­rülhet. Ilyen nagymértékű hiány­nál természetesen megsokszorozó­dik a kötött gazdálkodásra é® pon­tos fejadagra korlátozott kötött fogyasztási gazdálkodás bevezeté­sének a szükségessége. A felszabadulás után kötött gazdálkodást megvalósítani nem lehetett. Fogyasztást szervezni csak jól működő állami organizá­cióval és pontos készletkataszter­rel tehet, már­pedig tudjuk, hogy rosszul működő állami organizá­ciót sem vettünk át örökségkép­pen és nemhogy készlet!";mutatá­sunk nem volt, de jóformán kész­let sem ád­ett rendelkezésre. A fel­szabadulás utáni közellátási politi­kánk tehát ez egyetlen utet vá­lasztotta, szabaddá tette a közel­látási gazdálkodást és a profit valóban elvégezte azt, amit orga­nizáció és készlet tiilányában nem végezhettünk el: Budapestet meg­mentette az éhhaláltól. V­ÉGZETESEN utat tévesztett azonban gazdasági politi­kánk, amikor a felszabadu­lás utáni első kínálkozó alka­lommal, aratás után elmulasz­totta a kötött gazdálkodásra való áttérést. Ezt már annak idején szóvátet­tük a Század Szó hasáb­jain és eredménytelenül folytat­tuk a harcot e gondolat jegyében az Országos Gazdasági­ Tanács­ban. Sajnos, a három „nagy“ párt nem ismerte fel állásfogla­lásunk igazságát és a kötött gazdálkodást elmulasztotta meg­­valósítani. E mulasztás súlyos, de nem jóvátehetetlen. Nemcsak nem jóvátehetetlen, de minden körülmények között jóváteendő. Szabad gazdálkodásunk fenntar­tásával egész gazdasági rendsze­rünk csődbe jut, mert értékmérő rendszer nélkül nincs életlehető­ség és nincs a gazdálkodásnak sem lehetősége. A szabad gazdálkodásból eredő inflatorikus nehézségeket legelő, szőr a dolgozók széles rétege érezte meg. 1945 szeptembere óta a magyar dolgozók életszintje egyre rosszabbodott. A szabad gazdálkodás fenntartásából egye­­­­nesen következő bérpolitikánk amely a dolgozók bérének állandó emelésében nyert kifejezést, az életszintet természetesen nem •1 rrk­hpt**. baoM* .r&Kadii^vaBr Bérpolitika és megélhetés Irta: Farkas Ferenc iá . Négyszeresére emelték a dohányárakat • A felnőttek 10, a gyermekek 20 dkg zsírt kapnak Vasárnap este vagy hétfőn érkezik Budapestre a csehszlovák küldöttség lira 10.000 A­NDAHÁZY „ A volt kormánybiztos most kapta meg a rendkívüli követ és meg­­hatalmazott miniszter címet, amelyet már hónapok óta használ Hetek óta gyűrűznek a hullá­mok Andaházy-Kasnya Béla sze­mélye és szereplése körül. A , Szabad Szó cikksorozat» fel­színre hozta ennek a hatalmas ügynek kulisszatitkait. A magyar sajtó a cikksorozat nyomán egy­hangúlag Andaházy és társai szerepének tisztázását követeli. Valósággal bombaként hatott éppen ezért a kisgazdapárt ve­zető embereire is a Magyar Köz­löny e hó 22-iki számában meg­jelent hivatalos közlemény, hogy Andaházyt mint „kormánybiz­tost” rendkívüli követi és meg­­­hatalm­azott miniszteri címmel ruházták fel. Hogyan lett tehát Andaházy rendkívüli követ és meghatalma­zott miniszter?­A Szabad Szó már közölte,­­ hogy Andaházynak nem sikerült bejutnia az elhurcolt nemzeti vagyon külföldi „lelőh­elyeire”, ugyanakkor, amikor a heroikus munkát végző adatgyűjtők már régen, hónapok óta saját ere­jükből végezték a felderítést és a statisztikai anyag összeállítá­sát. Miért nem tudott bejutni An­daházy az övezetekbe? Megbízatását azzal erőszakolta ki, hogy tökéletesen beszél ango­­l­l és ki­tűnő angolszász kapcso­latai vannak. Ezzel szemben ki­derült, hogy egy szót sem tud angolul, összeköttetései egyálta­lában nincsenek és a Szövetség­­es Ellenőrző Bizottságtól a mai napig nem tudott kiutazási en­gedélyt kapni. Ugyanakkor má­sok legálisan kijutottak. De hogyan segített magán An­daházy? ... Angol repülőgép helyett... Október végéig a sajtóban érde­kes hír röpült világgá: „Anda­házy K. Béla kormánybiztos repülőgépen utazik Eisenhower tábornokhoz a frankfurt-am-maini főhadiszállásra, ho­gy tárgyaljon.“ El is jutott Bécsig, igaz, hogy nem repülőgépen, hanem az egyik minisztériumtól kölcsönkért autón" .Itt nyolc napig előszobázott, hogy a beutazási engedélyt meg­szerezze- Igen lehangoltan, dolga­­végezetlen tért vissza Budapest-­­re. Rövid idő után újabb kísér­­­letet tett, de akkor is csak Bé-1 v ősig jutott el- Ezek a kudarcok i­z azonban nem zavarták őt abban, a hogy közben interjúkat ne ad­­­­jon budapesti lapoknak arról,­­ mit is tapasztalt a „megszállási ” övezetekben.“ ^ ■.. „fekete“ utipapirok ! Andaházy azonban mindenáron , be akart jutni a magyar vagyont ,­­t­erítő -területekre. Ezért megke­­­­rülte a másoknak különben jár-­­ ható hivatalos utat és Bécsben egy alvilági alaktól, egy Curt * Haas nevű, II éves Állítólagos , román állampolgártól (lakik: Wien, Ramarten Gasne 12., I.­­ em.), a bécsi fekete piac lovag- 1 fától hamis beutazási papírokat­­ szerzett. Ennek ellenében Curt­­ Haasnak magyar „kormánym­eg­­bizotti" papírokat állított ki. 1 ■amelyekkel Curt Haas, mint e idegen állampolgár mai napig ‘ legalizálhatja bécsi tartózkodását * az osztrák hatóságok előtt, így továbbra is vígan feketézhet, míg ’ csak a bécsi rendőrség el nem­­ fogja, zsebében a magyar „kor-­­­mánymegbizotti“ papírokkal ...­­ Ez azonban az ellenértéknek , egy része volt csupán- A hamis ^ papírokért Andaházynak nem­ , csak ,,kormánymegbizotti“ papi- ^ rókát kellett adnia, hanem be­­ kellett csempésznie Curt Haast magyar területre, így ennek a , különös „gentleman agreement-­­ nek" mindketten eleget tettek. Most végre megszületett az­­ első és egyetlen útja Salzburgba. Ezen az úton sok minden tör­­­­tént... Ekkor bízta meg Anda­házy a parlamentben megtaga-­­ dott Gellért Andort „teljha-­­­talmú" kinti helyetteséül. Anda­házy itt már mint „rendkívüli kő­ ] vett és meghatalmazott miniszter*­ , szerepeit. Kényszerű bécsi tar­tózkodása alatt ugyanis elhelyez­­­zett egy képes cikket a bécsi­­ Weltpresse december 41ki szá­­­­mában, a címoldalon, ahol magát a kép alatti szövegben mint­­ „rendkívüli követet és megha­ 1 talmazott minisztert“ szerepel" i Ítézi. Gondolhatjuk, hogy ez a­­ címbitorrlás milyen visszahatás­­t váltott ki a diplomáciai vonatko­zásokra olyan annyira kényes angolszász hatóságoknál. Ilyen, körülmények között találkozott Salzburgban teljes egyetértésben az önmaga által kreált két „mi­niszter“: Andaházy és Gellért. Andaházy és munkatársai ellen­ közben már megindultak a tá­­­madások. Andaházy leváltása he­­­lyett azonban­­ felettesei azt a kényszerű megoldást választot­ták, hogy az újjáépítési minisz­térium vizsgálatai alapján kide­,­rül visszaélések címén miniszter­­tanácsi határozattal a kormány­biztosságot szüntették meg és rendelték az újjáépítési miniszté­­rium hatáskörébe. E­bben a hatá­rozatban Andaházy neve nem sze­repel. Tehát a kormánybiztossá­­got, mint egyetlen alkalmas szer­vezeti formát kellett odabodni áldozatul, hogy megmentsék An­daházy személyét. A mentési kí­­sérlet sikerrel is járt. Előtérbe került Andaházy rendkívüli kö­veti és meghatalmazott minisz­teri kinevezése. Ez a tegnapi na­­pon a hivatalos lap tanúsága sze­rint meg is történt. Ezzel a kinevezéssel egyidejű­leg, az újjáépítési minisztérium hatáskörébe utaló miniszterel­nöki határozattal ellentétben, a kormánybiztossági munkakört legújabb híreink szerint a kül­ügy­minisztérium felügyelete alá szeretnék helyezni Andaházy pártfogói. Teszik ezt nyilván azért, hogy a volt kormánybiz­tos ilyen hátsó ajtón juthasson vissza kompromittált szerepéhe. Úgy látszik a kinevezés közlé­sét nem befolyásolta az a ren­geteg kompromittáló adat, ame­lyet előzőleg a szakemberek és kisgazdapárti vezető férfiak köz­lései, pár nap óta pedig a Szabad Szó leleplezései a nyilvánosság elé tárnak. Még csak azt jegyezzük meg, hogy január közepén szét kisgaz­dapárti aktív miniszter követett, Andaházy azonnali eltávolítását, sőt a párt budapesti elnöke már azt is közölte, hogy Andaházyt elmozdították. Mindezek után megkérdezzük hogyan és miért lelhetett Anda*­házyból február 2?.~én ..rendkívüli követ és meghatalmazott minise* tér“? Erőss Gyula „Miniszterek1*, ha találkoznak. tottá. Kötött bérpolitika és sza­bad árpolitika egyre csökkenő készletek mellett, természetesen nem hozhat eredményt. Az Or­szágos Bérmegállapító Bizottság­­ban 1945 novemberében deklará­ciót fogalmaztunk, amelyben le­szögeztük azt, hogy bérpolitikánk nem lehet eredményes és a bérek emelése helyett az árak között gazdálkodás útján való megköté­sét javasoljuk. Sajnos, ez a ja­vaslatunk is eredménytelen ma-M­OST LEGVÉGÜL elérkeztünk­­ a bérek és árak eredményte­­t­­len versenyfutásához, amely im már tulajdonképpen nem is fu­tás, hanem száguldás a csőd felé. A bérek a dolgozók kalória igényé-­­ hez viszonyított emelése teljesen eredménytelen, azon egyszerű ok-­ i nál fogva, mert nincs annyi kat­a­lóriánk, mint amennyi szükséges­­ lenne. A kalória-bérpolitikára­­ való áttérésnél elmulasztottuk­­ számb­avenni kalóriakészletünket j 'im számba vissem i s az igényelt kalóriaszükségletet is. Bérpolitikánk kalóriarendszerei, sajnos, ugrás a sötétbe, azt a kí­vánatos eredményt azonban, hogy a dolgozók megkapják az egyéb­ként rendkívül szerényen meg­­állapított kalóriameny­­iséget, nem fo­gja elérni. Nem hiszem, hogy volna a­­világon még egy ál­lam, ahol a dolgozók szerényebb igénnyel lépnének fel, mint a ma­gyar demokráciában. Csupán el­sődleges és rendkívül szerényen­­ megállapított igényeik Melegítés

Next