Szabad Szó, 1947. január-március (49. évfolyam, 1-74. szám)
1947-02-08 / 33. szám
ítfi február 9. vasárnap A "tornaiak"’ elfoglalják’ a német szigetet A »arcról uu»mások hangzottak. A hiwo merre u too jenek. Csónak jön eléjük celuji.au eig német tiszt szállt át a tengeralattjáróra, hogy levezesse a búvóhelyre Amikor beértek a baa'laa«w.crű kikötőbe, előkerült a hajó belsejéből ,s többi „német* és megrohanta a istijei „helyőrségét*. A akike tiek perceken belül alul maradtak, iiánon csak nyolcan voltak, míg a tenger alatt járó vagy 30 allig fel- Vegy Vérzett embert húzott A rövid dulakodó« uian a W»-oa számú délaarki német sziget angol birtokba jutott. A többi sziszet likvidálása :*» •tán sryomao meat A 116-oa eziarete« megtaláltak a többi szikot pontos helyra,inátösszesen tizenegy ilyen kié szireten volt német Őrségi és rádióvivójelét. És megtalaltak azt is, ami a legfontosabb volt a többi szittet elfoglalásához: • német tengeraluljárók jelentkezési jelét, azt a Moree-sorozatot, •utolvet egy német hajónak saját igazolására le kell adni. Mindezeknek az adatoknak a birtokában uiAr csak idő kérdése volt a többi tíz sziget elfoglalása. Ez négy napon belül meg se történt. Valamiímvt tímyteens» m eest «tokáit«, hogy a német tengeralattjáróknak nyújtson segítséget, menedéket és utánpótlást. A sziketek bőven voltak ellátva olaj-t» szerszámokkal, életemmel én ehetővé tették « német tengeralattjárók zavartalan garázdálko- Adtát a délamerikai partoknál. Aigacuaíkból kapták ta utánpótlást a sémát hajóbúvóhelyük As utánpótlást a szigetek Argentinából kapták. Néhány ottani német alapítány cég hajói (rajta megbízható német szesvélyzet) bonták elénkirea Btolypódást. Ezeknek a cágeinsek a listáját is megtalálták a szigeteken, persze azonnal jelentették ezt a névsort Londonba. A szépek azonnal fekete Instára kerültek, aeiu«»«k őket sújtotta üzletkötési tilalom, han nemsokkal sem kötöttek az angolok és amerikaiak üzletet, akik ezeknek a cégeknek alánsítottak vagy tőlük vettek. A dérki Római titkos stage- tok felszámoló««» biztonsátosabbá tette a SBÖveleágesek utánpótlását Dél-Amerikából. A hajóelsülyesztések •neo • vidékéé úgyszólván I megszűntek és tul.Operation Palmolive 41 résztvevői kitüntetésben részesültek. Megoldották s kitűztött feladatot: a németeket kipucolták a déli sarkvidékről. A térkép megmé£gytitrázza, miért érdeklődnek a katonák a Sarkok iránt A második világháború befejezése után, sajnos nem nyugodtak sem a kedélyek teljesen. A szövetségesek, miután győzedelmesen bof,lizték a háborút, leverték a fasizmust és a nácizmust megelöntötték Japánt — egymást nem tudták meggyőzni békés szándékaikról. Sajnos, a bizalom nem teljesítéz a győztesek között. Ennek a bizalmatlansságnak legtöbb oka: takatóni bomba titka és a háborúban feltalált új, rettenetes erejű egyéb fegyverek továbbfejlesztése. A győztes hatalmak vezérkarai nem szüntették be a „munkát“ a győzhelmen háború után. A katonák érdeklődése egyszerre a Sarkok felé kezdett fordulni. Elsősorban az Északi-sark felé, Ha ránézünk a térképre, akkor megértjük ennek az érdeklődésnek az okát: A második világháborúba* „ Épülés óriási módon fejlődött: a tt háború* év fejlődés tekintetében többet jelentett, mint hat békés évtized. Kétségtelen, hogy cm újabb háború esetén * légi tégy vomeninek még fontosabb „mumkafcör* temzv, mint « u*o«t lezajlott háborúban. A hosszútávú repülőgépek előtt úgyszólván arg lesz távolsági határ, ha a» agy«« hatalmi csoportok gyorsan akarják dermesni má* epberWA poobiut, akkor a repülőgépeket a legrövidebb útvonalon zúdítják majd egymásra a ez a legrövidebb út az Északi-sarkon keresztül rezet- egy szovjet tábornok Amerikába repül az Északi-sarkon át Márt mielőtt a legjobban érdekelt USA és Kanada hozzákezdett se Északi-sarkvidék feltárásához, a Szovjetunió már kipróbálta, hogy tényleg az Északi-sarkon át vezet a legrövidebb út Amerikába. Gronos szovjet tábornok már 1937-ben egm az útvonalon repült Moszkvából Los Angelesbe. Az USA é? Kanada a háború után azonnal megkezdték az Északi-sasokvidék katonai feltárását és megerősítését. Ennek katonai szemponton túl még egy fontos oka volt: kétségistenei megéllapítható agyania, hogy a sarkvidék valóságos uránium paradicsom. Bőven van ott ebből a nagy kincsből amely feltétlenül szükséges fajtómező (atombomba) előállításához. Így aztán nem is volt különösen nagy meglepetés, hogy Kanada és az USA 1946-ban az Északisarkvidéken rendezett hadgyakorlatot. Most próbálták ki a különleges sarkvidéki hadviselés fegyvereit és ruházatát A katonákat különleges, fűthető ruhákba öltöztették és hótankokra ültették őket. Ezek a hadi gép-szörnyetegek minden báterlöszön át tudnak hatolni. Az egyesített USA—kanadai hadgyakorlat 3200 kilométeres fronton folyt és egy külön csapattest a Jeges-tenger parti alakulását térképezte. Katonai körökben annak is nagyesmtőséget tulajdonítettek, hogy az angol király Kanada főkormányzójává a brit hadsereg egyik legjobb stratégáját, Alexander tábornagyot nevezte ki. Alig foglalta el Alexander magas hivatalát. Kanadába érkezésű „látogatóba“ Montgomery tábornagy, a brit birodalmi vezérkar főnöke. A két tábornagy együtt „kirándult“ a sarkvidékre Persze ennek a kirándulásnak jelentőségét a különböző vezérkari irodákban mssszfelelően értékelték. tsovt«! nipátmémypik a maga» £cxakaa A Szovjet tervet-'Mrtwwn» színtén fejlesztette «arkvidéki pozícióit. Már a békében óriási erőfeszitésao! nagy eredményeket értek el a szovjet tudósok és szakemberek. 1929-ben Szibéria éazaki partja mentén feltárták a hajózó ható tengeri utat és ennek a hosszú útvonalnak mentében háromszáz tudományos megügyelő-állomást létesítettek. 1937-ben légi támaszpontokat építettek a Rudolf trónörökösről elneveztett szigeten, a Ferenc József-földön és más északi ibirtokon. Papanine tanár kilenc hiónapig tartózkodott egy sarki jégmezőről leszakadt jégtáblán és ezen a nem mindennapi közbktatési eszözön utazott be igen nagy területet és végzett fontos megfigyeléseket. Egy szovjet jégtörő szabadította meg a magaválasztották hajóról a kiejtet J&n Mayen-sziget közelében A Szovjet északsark vidéki feltártmmunkájának termera elsően nagy stratágiai jelentésése volt. A három ezer ötéves terv idején (a két világháború között) számítani lehetett egy Japán felől érkező támadással. Ebben t az esetben a Szovjet főutánpótlása csak a transzszibériai vasútvonalra támaszkodhatott volna, ezt a Szovjet hadvezetőség nem találta elegendőnek. Kerestek még egy ilyen fontos utánpótlási utat , ezt — legalább is a nyári időszakos — az Északi jegestengeren találták meg. Ezen az útvonalon hajón szállítható csapat és anyag az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig. Ami a Sarknál is hidegebb Ennek a vidéknek feltárása egész embereket követelt, mert a nehézségek minden emberi képzeletet fölülmúltak. Ugyanis a legnagyobb hideg nem a két Sarkon van, ahol általában nem száll le a higany mínusz negyven fok alá Emiéi Bokkal hidegebb Szibéria északi része, itt már mínusz hetvenhat fokot is mértek! Azok, akik a mínusz 15 vagy mínusz 20 fok hideget már elviselhetetlennek tartják, el sem tudják képzelni, mlyen fizikai fájdalmat és megerőltetést jelent m északazibériai isslo* hideg. É» ebbe* a zord időjárásba« épültek az időjárás- megfigyelőkiloalászok, repülőterek. « kikötők. A ceovjet mérnökök a maguk javára fordították az időjárás keménységét A folyók befagyott jegén rendszeres összeköttetett építettek ki a* északiegestvnpees **■ közök és az ország belső része között. Traktorok által vont ízű karavánok ezállitották az építőanyagot a* az egyél arat. Hyws módon enerkiométeres orszégutal keletkeztek A mérnökök és tuttósok kitartó munkája olyan étetlékét* w* remtett a ..magas Émtakou" *««»gy ott négyzetkilométerenkínt egyiten olyan nagy lehet a népsűrűség, mint az USA Utahdráméiban. Emberek ott már siate emberi körülmények között élhetnek ás megtalálhatják möge 11« a é- ü »et. Leszámoazottaik pedig már tökéletesen alkalmazkodnak majd • rendkívüli időjáráshoz és ezert megindul ennek « vidéknek egyre nagyobb b’népesedést, árut « kultúra és civilizáció számára új, egyelőre felmérhetetlen lehetősé- get jelent. „Renepasifést v®t«aaf* mliras* M Sokban A Szovjet feltétlenül előnyös helyzetben van az USA-val és Kanadával szemben, ha az északi sarkvidéken „benépeasténi versenyre“ kerül a *ow. A Szovjet lakosságból aránylag sokkal többen bírják a nagy hideget, mint az északamerikaiak és a sarkvidék szovjet zónája feltétlenül előbb népesíthető ba, ez mint Kanada és Alaszka. Bár ezt az egész északsarkvidéki „versenyt“ katonai elgondolások indították ,, feliaérhető hogy mindaz, amit ott elértek és alkottak, végül is a békés fejlődést és az emberiség javát fogja szolgálni. A Spierergdlfe ügyvéd érdeklődés előterében A második világháború után e szovjet vezérkar a magas északi peit (sztandjéd, lapp, csukosok, tunguz, jakot, karnewilkai) katonta kiképző» alá vetette. Egy ewrki hadosztály állomásozik Anadirban, egy másik pedig Petropavlovszkban. Három légitámaszpont van Kamcsatka északi partján, dékről könnyen elérhető ,a kanadai Nagy Medve- és Nagy Rabszolgatartó vidéke. Az a vidék, ahol az urániumtelepek vannak. Legújabban pedig a Szovjet felszólította a norvég kormányt, hogy egyezzen bele abba, hogy a Szovjet a Norvégiához tartozó Svitzbergdknt megerősíthessse. Gyerünk vissza a Dél-sarkvidékre Asotán az északsarki „kitérő” után térjünk vissza a Déli-sarkvidék nem kevésbé izgalmas ügyére. Azt már tudjuk, hogy állítólag van egy titok, a Maud-királyné földön, amelyet a németek fedeztek fel de amelyet az angolok is tudnak. Hogy ebből mi iga?- ezt csak a jövő fogja megírni tatai. De vannak kézzel fzászhajó, közelebb v álló jelenségek is, amelyek meg- magyarázzák a délsarki probléma hirtelen előtérbenyomását. A geológusok megállapítás sazerint a déli sarkvidéke valamikor össze- függött Délamerikával és valószínű, hogy a jégpáncél alatt ugyanolyan értékes fémek, ásványok, stb. vannak, mint a Tilföldön és Patagóniában. Délamerika déli ‘diteskében újabban urániumot is felfedeztek — ez máris egy támpont arra, hogy miért lett egyszerre olyan fontos a Déli sark kietlen vidéke. Ha Délarmerika kietlen déli végén uránium van, valószínű, hogy a déli sarkvidéki jégpáncélja alatt is uránium rej■ főzik. Atombomba-támadás a Dél-sarkvidék ellen Ma már az atombomba korában nem megoldhatatlan feladói ezt az urániumot rejtő jégpáncélt felrobbantani. Nem lehetetlen, hogy a déli bankvidéken működő Byrd- féle expedíció egy ilyen délsarki • Dikini-kísérletet fog végrehajtani: atombombát dob a délsarki jég■ sivatagra Olyen hírekről is suttognak a világfiloptika beavatottjai, hogy « Byrd-féle expiedíció legmodernebb V-4 típusú rakédákat is vitt megával, hogy azokat • a Déli-sarkon, távol minden A■ gyelő és kémkedő szemtől, kipró■ bálja. -f (Folytatjuk) A DÉLI-SARK IL, _ RITKA mmnpmS A SZABAD SZÓ EREDETI R!PORTRSG£NY£ | 'A markokon etvesető legrövidebb útvonalak