Szabad Szó, 1947. január-március (49. évfolyam, 1-74. szám)

1947-01-26 / 22. szám

♦ , Színház, film, Zini, képzőművészet Népek itélőszéke Az Uránia most mutatta be a a firubersi perről készült nagyarányú szovjetrímet. • Ez a istrtécuimi dokumentumnak szúphó,ha sokkal több ms q•éere riportnál. Dörinír, lless ás társai. Európa gyilkoaai, sorra megjelennek a filmen, s tia történetesen a jámbor nézőben időnként feltámadja a tráffa útiaknak kijáró részét, a film rendezője gondoskodik arról, hogy ne feledkezzünk meg a vádlottak bűneiről sem. Hering liget viselkedik itt, mint ártatlan gyermek, aki nem is tudja mir® van zaó, de rögtön ■tana lepergetnek pátrány jelevelet abból az leidből, amikor elrendelte a London bemását Aksto, mindenesetre hülykébba öntudatosabb volt. S valaki mennyi vádlott, aki a per folyamán ártatlanságát hangoztatta, sorra előtűnik hatalmin tetőpontján. A film egyik legjellemzőbb és legmegrázóbb részlete az, amikor filminger, akinek sikerült megmenekülnie a földi igazságszolgáltatás elől, kíséretév elvonul a kiéheztetett, állati sorban tartott orosz hadifoglyok tábora előtt. Voltak a filmnek kísértetns jelenetei, amikor néhány képpel csodálatos életheiséggel érzékeltették az elmúlt idők borzalmait, rettentő feszürtségnek ezt a filmet mindenkinek meg kell néznie. * főleg azoknak, akit kényelmességből, vagy lustaságból hajlandók elnézni a megrbocsáthatatlan náci bűnök felett. Az ifjúság ünnepe A Szovjetunió minden évben ■mgrendezi a szövetséges tanácsköztársaságok ifjúságának ünnepségét Az 1946 júliusi ünnepségről készült színes film most érkezett Pestre, s az Uránia mutatta be. Technikai szakemberek talán vitathatják ennek a hatalmas alkotásnak a kivitelét, kifogásokat emelhetnek a színek nem mindig harmonikus tobzódása ellen. Maga a film mégis lenyűgöző háláin Tizenhat köztársaság ifjai és leányai mutatják bee népeik, énekeit és táncait a Kreml előtt, a moszkvai Vörös téren. Csodálatos az ünnepség fesztelensége, nagyszerű ritmusa, csodálatos a különböző típusok, a délszaki népek, a középázsiaiak, a grúzok és a mongolok farka, színes és mégis harmonikus egyvelege. S valami nagy nyugalom és magabiztosság árad a filmből, az élet szüretetének, a felszabadultságnak elemezhatelan hangulata. A nézőközönség, a fáradt, közönyös, sokszor cinikus (pesti nézők serege, időnként önfeledten tapsolta meg a film legszebb jeleneteit. A taps nem a színészi produkcióknak szólt, hisz nem hivatásos színészek játszottak, hanem annak a nagyszerű étet örömnek, annak a derűs hangulatnak, amely a fam minden jelenetét, minden képét elönti Mikor tudunk mi ilyen ünnepséget rendezni? A NEMZETI SZÍNHÁZBAN két új darabot próbálnak. Mindkettőt magyar szerzőtől. Az első Tamási Áron „Hullámzó vőlegény“-t. Othy Magdi, Bihari József és Uray Thadar a főszereplők. A másik darab Déry Tiboré, „A tükör“. A szereposztásitt még nem végle-Kta. „• A FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ következő újdonsága Jali Leó „Elvált asszony“ c. operettja ÚJ SZERÉPOSZTÁSBAN kerül előadásra az Operában a Hrzovitmi borbély*. Főszereplők: Angyal-Nagy Gyula, Pavlánszky Edina, Minds-Tsenthy Ödön, Ben«» Miklós, Ca’sat Ervin. * A VÍGOPERA legszőztísébbi műsorán egy Mozart-barett mer reped, melyet a Troyanoff társulat ad elő,továbbá Mozart „Szerelmi perpatvarja és Pergolese „Úrhatnám szolgáló“-ja. Ezt a mondást valamelyik ka-Lendáriumbeli százesztendős jöveedőmondó találta ki nyilván, hogy ijesztgesse vele a cimborákat, komákat és más magyarokat. Bizonyos, hogy a régi, nagy járványok idején volt is némi alapja- Járványok manapság, legalább is egyelőre, nincsenek, mindazonáltal fahiszerte újra és újra ismételgetik az emberek a régi jóslatot. Leginkább január huszonötödike közeledtével,, Amikor is tudvalevőleg ,,Pál fordulását“ jelzi a kalendárium. Ami aztán azt is jelenti, hogy Pál napja kétszer se van egy esztendőben. Egyszer júniusban, egyszer januárban. Akit tehát Pálnak keresztelt a panja, válogathat. Amelyik tetszik. Valószínű, hogy fannyásabbak válogatnak is, kivéve a tiszántúli magyarokat- Mert itt aztán a januári Pálfordulást tartják meg a Pálok kivétel nélkül. Lévén a tiszántúli parasztság kálvinista. A nyári névnapot tartó Pál megosztja nevenapját Péterrel, világos, hogy a tiszántúli névnapozó azt mondja erre, hogy, , két dedós, nem fér meg egy csárdában. Megvárja hát a téli Pálfordulót, amikor is kedvére ünnepelhet. Jobban is ráér az ember, miegymás... "Nos, most nem is erről van szó, hanem arról, hogy Isten látja a lelkém nem tehetek róla,, hogy nekem is Pál a nevem. És annál inkább belém nő, minél tovább viselem. Mert hogy is érezném magam, ha történetesen Kamuiénak kereszteltek volna. Vagy Teofíbiak. Vagy egyszerűbben csak Eleknek. Szabó Elek... borzasztó. A név sokkal több, mint az ember bőre, húsa, vére. A bot kiterő, öntudat Az, hogy kiből mi ránk, nagy mértékben a neve szabja meg. A név ugyanis kötelező Például, ha egyszer valaki vállalta, hogy Vladimírnak kereszteljék, semmiképpen nem állhat ki a kastély elé, hogy napszámra menjen. Világos, hogy falusi viszonylatban értve. Mert hogy is hangzana ez, hogy: Vladimír, Adél, Baba, Csöpi, Kázmér, gyertek napszámra!? Röbéj. Sőt pláne. Amint ezt az újdonsült, parasztból lett szobalány mondja. Tudok egy segédjegyzőről, aki szért lett sikkasztó, mert Kornélnak "keresztelték. Ismertem egy mesterembert, aki őszülő fejjel azért fogott hozzá magánúton a gimnáziumhoz és végső fokon az érettségihez, mert fiatal feleségét úgy hívták, mint az akkoriban divatozó filmszínésznőt Az embert a neve vagy meg,nyugtatja, vagy állandóan hajszolja soha, vagy csak alig elérhető célok felé. Világos, hogy a hajszoltak legtöbbjének idő előtt belétörik az életbe a bicskája. Viszont ez megfordítva is igaz. Olyan név is van, ami lehúzza viselőjét a sárba. Mesébe illő, de azért a valóságot is elbírja, hogy összekerültem esztendőkkel ezelőtt egy fiatalemberrel, aki azért kesergett egy 'kocsmában, mert Olivérnek keresztelték. Kovács Olivér, boldog Isten!... De ebből meg aztán az sül ki, hogy nemcsak az a fontos az egyén fejlődése szempontjából, hogy milyen, mi a keresztneve, hanem az is, hogy: milyen a családi neve? Ilogy hangzik össze a kettő? Például, milyen rettenetesen hangzik ez a név, hogy: Csordás Irma. Dörzsöli az ember agyvelejét, mint a reszelő. Pedig mindkét név, keresztnév is, családi név is tisztességes, sőt takaros név a maga valójában. De össze már nem pászolnak. De ha utánateszünk egy másik nevet mondjuk ozt, hogy Éva... Csordás Éva... már kellemesebben. A tiszántúli legkedveltebb paraszti férfinevek: Sándor, János, István, Péter, Ferenc, József és persze, hogy önmagamnak is tetszelegtek. Pál. Jó, erős férfinevek. Ezeknek a neveknek a viselése örök, de állandó szekérhúzás. Soha nem csüggedni, soha meg nem állni. Szóval, január huszonötödike van. Pálfordulás, vagyis a tiszántúli Pálok nevelőapja. A reggeli órákban, úgy fröstök után, megkezdődik a köszöntés szerte a falvakban, egyik jön, a másik megyen. Van, aki egyszerűen el se megyen, csak az utolsó vendéggel valamikor éjjel, vagy reggel felé. Poharak csengenek őssze, isznak. Ebben aztán nincs izgalom. Ila valakit Pálnak, hívnak, hát hűtse ki a mejjit. Mindegy, ha olyan szegény az a Pál, mint a kutya, hát most ez egyszer vágja ki a rezet, vagy tégy® le a nevét. Ne viselje. Pálnapkor, mint általában minden névnapkor, a köszöntőket fogadni, étellel-itallal, ®© Meg itallal ellátni, kötelező. A magam részéről a nevem napját mindig megünnepeltük, mióta felcseperedtem, s embernyi emberré lettem. Szegény ember voltam pedig világéletemben, egyszer szegényebb, mint máskor. Híjába, aminek meg kell lenni, hát meg kell. . Megkezdődött a névnap már előző este és jöttek a komák, cimborái! ... tartott másnap is. Mert voltak, akik bejöttek, megálltak csak a pór mellett, bekaptak kéthárom pohár bort, vagy pálinkát, aztán köszöntek és mentek. Mert adni kell már a tehénnek... Egyszer rettenetesen szegény voltam, és anélkül is kivoltam valamiképpen esve a fan szerelméből, egyetlen egy szál koma keresett meg csupán. Elkeseredésünkben any.nyit ittunk aztán reggelre, hogy olyanok lettünk, mint a lett kutya. De bezzeg jöttek a köszöntőik mársík esztendőben! Jöttek a faluból, » jöttek a szomszédos falvakból" szekérre! biciklivel, gyalog. Pár nappal előbb öltünk meg egy disznót, jó mázsás lehetett, a feleségem , kenyeret is sütött ez alkalomra, a három nagy kenyeret, elfogyott a három kenyér, elfogyott a disznó. Tisztára. Voltak, akik egyáltalán nem akartak többé hazamenni, úgy kellett őket egyszerűen kitessékelni. Nem csoda ez. Mert igen nagy volt az időben a paraszti nyomorúság, és én az első könyvem tiszteletdíjából (jó ezerötszáz pengőszreeben és százasokban) a lázongó parasztságot szerveztem már akkor a megyében és az emberek hittek bennem nagyon. Annyira szerettek, hogy kiettek a házból. Hát én «m¥feez»k most erre, mioz den Pálokra ez mindem köszön. SZABÓ PÁL: Ha Fál fordul köddel... Schneider Hédi.. zongoraestje Nemcsak a fiatal művésznőnek, nemcsak tanárainak (Weiner, Hernádi), de » egész magyarságnak dicsőség az a győzőlét«, amit Schneider Hédy a párizsi nemzetközi zenei versenyen vívott ki. A győzelmet követő budapesti hangversenyén tehetségének töbokfalú csillogásában gyönyörködött a közönség. Virtuozitás, erő, lendület: ezek az erények. Főként Schumann és Liszt műveiben érvényesültek. A vizek játékában (fiavol) viszont billentésének finomságát és kiegyensúlyozottságát csodálhattuk. Legkevésbbé Beethoven Esz'dúr szonátájának előadása sikerült. D- P 1 Kamarazene Fischer Annie, Zathurecsky Edle és Kerpely Janó: a három arany ként csengő név óriási közönséget csalogatott a különben 11 épszer öklön kamarazenéinűvek maghalugatására A zongora hegedű és cselló hárma a kicsiny, technikai eszközeiben szfikroszabott, de mélységében végtelen világ. Mozart- Beethoven, Schubert egy-egy műve, mall és allás színeit, formáit vetítette elénk e gazdag világnak. A caeiló tompa fénye, a hegedű zengő melegsége , a zongora tömör hangja csodálatos sokféleségben olvadt eggyé a három nagy mester műveiben. Fischer Annie, Zathurecky és Kerpelys hangszereik legihletettebb művészei. Most nem fukarkodtak tehetségükkel. Ha még sem vol mindenben tökéletes a produkciójak ezt elsősorban azzal magyarázhatjuk, hogy együttesük nem forrott még össze teljesen. A Mozart-trióban Fischer Annie frazírozását nem mindig éreztük meggyőzőnek, Zathureczky pedig egy árnyalattal több romantikus színt ragyított játékába a megengedhetőnél. Két helytől a Schubert dallamok megformálásában vártunk szárnyalóbb hátságot. A három nagy művész Beethoven remekművében (gdóf trió, op. 1.) nyújtotta a legmagasabb művészetet, I. p.I Hogyan nézzük a képeket? Egy Pesten élő, parasztszármazású, főiskolát végzettművész Hak egyszer hazament nyáron szölőfalujába, horry a falu légkörében új termékenyítő ihletet kapjon piktúrája. De kíváncsi volt arra», hogy őre« házasfaalája hogyan vélekedik a képekről. Éppen ezért magával vitt két festményt Az egyik kép nagy festői üstyenseffet, mesterségi bravúrt mutatott s szondásan ábrázolta a természet minden apró részletét. A másik egyszerűbb volt, kevesebb részletre terjedt ki, nem bíbelődött, a kvarcokon lévő minden egyes kicsi levélke gondos mellesi énével, hanem csak nagyvonalúan, summázottan ábrázolta a tájat. Az öreg magyar nézi-nézi a képeket — aztán rábök az első képre, megszólal. ..Hát irten, ez jól van megfestve, de — és rámutat a másukra: — az a szebb.“ Mit lát a fényképész és mit a festő? remek érzéke volt az öreg parasztnak- Ösztönösen megérezte, hogy a képzőművérlet szépségre nem ad. Ign rejlik, hogy egyszerűen csak leutánozzuk a természet minden aprólékos részletét. Hiszen erre a fényképezés hivatott A fényképész feladata, harry minden kieső, gallyas, apró levélkét megörökítsen a képen, mert ő csakugyan a természetet utánozz®. A képzőművész szeme is hasonlít a fényképész lencséjéhez s ő is éppen úgy látja a tárgyakat, mint minden egészséges ember s hasonlóképpen lát, mint a fényképész. De a festő nem nép. Amikor a művé» egy dúslombú erdőt lát, vagy a puszta felett elvonuló bárányfellegeket nézi. lelkében gondokitok, vágyak, emlékek tolódnak fel s ezek átalakítják a szemlátta képeket. Megindul lelkében esry új kép tarom téle, amit a képzelet munkája végre?. el. azé a képzeleté, amely a tarax'ezet képeit tapasztalatokkal, emlékekkel színezi ki. Már népi puszta, hídesi, érzéketlen tárgyat lát. Éppen ezért lehetetlen, hogy pontosan olyannak fesse meg, mint amilyen a valóság; át kell alakítania sajátos lelki adottságai szerint. Elvesz belőle és közzétesz. Egyszóval újjá teremti a képet. a művészet páratlan és spóromhatlan hatása mitwleo eanbar lelkére. A lélek munkája Amikor képet vagy szobrot tetrünk, nem a terűlészetten akarunk gyönyör»Uu,... fiaucun eppun eilen, kezőing, azt «ivezzük, hogy a müve» hogyan alauti Muta at s tennetítettít hogyan tette gazdagabbá azzal, hogy Oij'oetunt inji^e,rytszott ki belől», amit « termésetben valószínűleg észre sen vettünk volna. A művészetben való gyönyörködés tehát gazilagitja lelkünket, kitágítja szemléletünket a természetről, új titkait mutatja meg a csodálatos és rejtelmes világnak. Ebben van Kádár foltén A MAGYAR SZÍNHÁZ műsorra tfj.te Ssautó Armand és Szécsőn Mihály „Mialmit vígjátékák • A MŰVÉSZ SZÍNHÁZ «3.fogadta előadásra Örkény István „Visutavoned’* című darabját. * A PESTI SZÍNHÁZ legközelebb Priestley drámáját, a „Kékfogó“-t mutatja be.