Szabad Szó, 1947. január-március (49. évfolyam, 1-74. szám)
1947-02-12 / 36. szám
Megmtdelésre lopott, [HADIFÜSELY - KERESS mert szívügye vett a pontos kiszolgálástsTiyjí. Swsfi J«in*naSfy Cteiet , . , , Jiaene-t. 115 tonT uár jattaei érkezesel 20 betöréssel 250 ezer forint kárt okozott *** * .«okMout»b»rívói. K«rw * f.Taiy , .tiaumr.és COTTBruflt. Ad.’, A főkapitányság bűnügyihatályának Magyari-nyomozócsoportja különleges betörőt fogott el Klapács Rudolf 23 éves esztergályos ■seanélyében Klapács lakásokat keresett fel és megrendelésekre gyűjtött pénzt. A megrendelt árut általában a legrövidebb időn belül lelkiismeretesen le is szállította. Nem is lett volna semmi baj Klapács üzleteivel, ha egy barátjának betörési ügyéből kifolyólag a rendőrség nem figyelt volna fel rá. Megállapították, hogy a pontos és gyors kiszolgálás mögött betörések sorozata húzódik mert. Klapács kizárólag olyan tárgyakat lopott, amelyekre megrendelést vett fel. Eddigi megállapítása sorját mintegy húsz betörést terheli lelkiismeretét. Ő a tettese Weinl Gyula Miksa utca 11. szám alatti műszerész kárára elkövetett betöréses lopásnak. Ugyancsak Klapács hatolt be Vértes István Rökk Szilárdutca 40. szám alatti írógépüzletébe, ahonnan hat darab vadonatúj írógépet vitt el Más üznetekből nagymenynyiségű fehérneműt, fényképezőgépeket, aranyórákat, cigarettatárcákat, villanyfúrógépeket lopott. Az eddigi adatok szerint a veszedelmes betörő mintgy iS.OOO forinttal károsított meg különböző szakmabeli kereskedőket. 18 évi börtön Vértessy szöktetőinek A Népbíróság Tutsek-tanácsa , Vértessy Károly volt kisgazdapárti képviselője külföldre ,szöktetőinek bírópártolási perében bűnösnek mondotta ki Kovács Sándort, Hámori Lajosáét, Vidovics Ferencet,, Csontos Józsefet és Tordei Nagy Lajost. Kovácsot 3 évi börtönre és vagyonelkobzásra, Csontos Józsefet 1 évi börtönre, Hámorinét 4 évi börtönre és vagyonilkobzásra, Vidovicsot 5 évi börtönre és vagyonelkobzásra, Tordai Nagyot 5 évi börtönre és vagyonelkobzásra ítélte. Lakoim Imre védekezését a Népbíróság elfogadta, eszerint nem tudta, hogy Vértessyt szöktette át Ügyét áttették az államügyészségre. Az ítéletek jogerősek. Bemutatjuk Byrd tengernagyot Beszéljünk most már részletesen a most folyó Byrd-féle expedícióról, amely hivatalosan tudományos és időjárási megfigyeléseket végez a Déli-sarkvidéken, de amelyről a nemzetközi politikai pletyka a legkülönbözőbb dolgokat regéli. ..Atombombakísérletéket végez majd“,megpróbálja a Dénearlvidák el 60 méteres jégtakaróját felrobbantani“, „urániumot keres“ — és ehhez hasonló „jóértesült“ híreket súgnak egymásnak a politikai Poe-párkánykonyhán. Mindenekelőtt bemutatjuk Byrd tengernagyot, az expedíció vezetőjét Teljes neve: Richard Evelyn. Byrd. Kora: 58 éves. Hangja: ellentengernagy. Különös ismertető jele: ő az, egyelte® ember, aki mind az Északi-, mind pedig a Déli-sarkot átrepülte. Teljesen egyedül élt át egy kis fráterban egy teljes sarki telet. Öt nagysikerű könyvet írt utazásidról. Ezekben különőcena Déli-sarkvidéknek jósol nagy jövőt. Véleménye szerint óriási szén- és egyéb ásványi kincs fekszik a jégtakaró alatt. De elismeri, hogy ezeknek kiaknázása olyan nehézségekbe ütközik, mintha azok nem is a Földön, hanem, a Holdban lennének. (Ezt persze Byrd már régen írta, amikor még szó sem volt az atomerő gyakorlati alkalmazásáról.) Byrd admirális véleménye szerint a sarkvidék jegén ,az eszkimók könnyebben boldogulnak primitív szerszámaikkal, mint a távolról jött kultúrember a modern gépekkel. Sokszázezer kilométernyi terüldet nevezett el feleségéről Byrd tengernagy imádja . Mecéget, Mary-t, akiről sokszázezer négyzetkilométer területet nevezett el. Nagyon szerény ember. Amikor 152- ben átrepülte az Északi-sarkot, több rangfokozattal akarták előléptetni. Nem fogadta el, nehogy a rangban elszakadjon a bajtársaitól, akik együtt küzdöttek vele a Bark meghódításáért. Csak akkor fogadta el a tengernagyi rangot, amikor már a Déli-sarkot is átrepülte. A második vdlági táborában aM* repülőszolgáltot teljesített a exidesóceáni fronton. Megkapta a tesz nagyobb öt USA-hadikitültetést. Mi a sikerének titka? Szerinte mindent, amit elért, szorgalmának és kitartásának köszönhet a nemzetikíviami képességeinek. Semmi különleges képessége nincsen, állítja, ami kiemelne bajtársai közül, de kitartóbb, szorgalmasabb, fáradhatatlanabb, mint az átlagember. Embereitől kemény munkát, önfeláldozást követel, de mind munkában, mind pedig önfeláldozásban elöl jár és példát mutat. Inkább egyedül szenvedte végig a sarki telet, nehogy próbára tegye a bajtársi vtsságot. Nagy fontosságot tulajdonít a létekéennek. Ismeri alaposan az emberi tew»é#*et«t Amikor egy régebbi expedíciója folyamán sor kertolt * tegtick^obb feladatra (egy teljes sarki telet elviselni bizonyos megfigyelés «-végzése miatt), úgy döntött, hogy egyedül marad ott. Ugyanis az volt a véleménye, hogy két ember nem bírja ki a héthónapos sarki tél borzalmait, ezek, akármilyen jó barátok és bajtársak, előbb-utóbb egymásnak esnek. Inkább egyedül vállalta a nehéz feladatot, de nem akarta barátságát egyik emberével sem próbára tenni. A magánéletben rendkívül szórakozott, ele ha expedícióról van szó, semmit sem felejted. A fejében nem a legkisebb részlet, könyv nélkül tudja a soreesterféle behajózandó felszerelési tárgyat, ebből egyet sem, felejt ki. _ Ez tehát az ember, aki a legújabb és legnagyobb béls árki expedíciót vezeti. Négyezer emberrel indult útnak. Tizenkét hajó (köré egy repülőgépanyahajó) szállítja az expedíció embereit és felszerelését. Byrd a Mount Olympus (Oampusz-hegység) nevű zászlóshajó fedélzetéről irányítja a flottát. Ha Byrd admirális végigvezetne bennünket hajóin... Ha parancsnoki hídjáról végigtekinti flottáját és szemügyre veszi annak felszerelését, Byrd admirálisnak kétségtelenül meg kell állapítania, hogy a sarkvidéki kutatás ma már nem olyan hősi és romantikus, mint amilyen Scott kapitány korában volt, de bizony azóta is sokat fejlődött, amióta Byrd először nekivágott az örök jég és hó birodalmának. Ha megkérnék Byrd admirálist, hogy vezessen végig hajóin és mutassa be nekünk, hogy mik azok a fontos és korszakalkotó technikai újdonságok amelyeket az előző sarkkő trajóin még nem találtunk volna meg, Byrd admirálisnak bizony sok mutatnivalója lenne. Valószínűleg elsősorban a hajókon lévő Radar készülékeket mutatná meg. A Radar eredetileg háborús célokra készült Dönitz német tengernagy szerint a szövetségesek győzelmének egyik legfontosabb ,,fegyvere“ volt ez a készülék. A háborús Radar azonban a békés közlekedést is forradalnasítja és a hajózásban és repülésben egyaránt nagy szolgálatot tesz. MegREVislack Radar A Radar megszületésének története igen érdekes. Amikor Hitler hatalomra jutott, az angol vezérkar Mfredázta a második világháborút (sajnos, az angol politikusok nem voltak ilyen előrelátóak, ők azt remélték, hogy Ritterrel békésen lehet megegyezni) és megtette az előkészületeket. Tudták, hogy Hitler legjobban ,'ei erejét fejleszti és Angliát all. erőből fenyegeti a legnagyobb veszély. Föladták tehát a tudósoknak a kérdést: lehetne olyan készüléket konstruálni, amely „meglátja“ a közeledő repülőgépeket, mielőtt még azok a látó- és hallótávolságot átlépik? A tudósok munkához láttak és már 1936-ban a vezérkar rendelkezésére bocsátottak egy rádióokaior nevű készüléket, amely már ISO kilométerről észrevett egy közvédő repülőgépet. A háború kitörésekor már egész sereg ilyen rádiólokátor védte az angol partokat. Természetesen a háború akadályozta a további nyugodt kutatómunkát és az angolok ezért elhatározták, hogy bevonják a munkába az amerikai tudósokat is. Az angol vezérkar kiadta Amerikának a nagy titkot, a kijelölt amerikai tudósokkal közölte mindazt, amit eddig az angolok feltaláltak ezen a téren. Ezután megkezdődött a rádiólokátor közös angol amerikai továbbfejlesztése. Csakhamar kitűnt, hogy arádiólokátor kettegtelenül csodálatos műszer és nemcsak közeledő repülőgépek „leleplezésére“ használható, hanem sok mindent egyébre is. Nemsokára új nevet kapott: radio dedection and ranging. Ennek a rövidítése (a ■ négy szó kezdőbetűjéből): Radar. Amint említettük, a Radar őse, a rádiólokátor, eredetileg a repülőgép helyének megállapítására szolgált. Ezt a Radar odáig fejlesztette, hogy már abban a pillanatban jelezte a német támadó gépeket, amikor azok valamilyen franciaországi, belgiumi vagy hollandiai repülőtéren felszálltak, hogy Angliaellen támadásra induljanak. Később már a Ruhr-vidékein ,ellátott Angliából. (Folytatjuk) DILI-SARK ^ TIT ^ A * Sydney Hohnes a II BREVE rajzaival A SZABAD SZÓ EHEBEH RÜPORTREGÉSIYE Byrd pamirdlis S?.alK› J úr¡`* , 1896. Fegyvernek, BTi.vj*. JauiíUKMi. Utolsó haeves léfftinwArjébatt érkezett tole a tofasanii táborból. Servai: Kkíss, Jájojooné. IV.rvverus,’, Ady 68S. — Jav.,.ve', J Inivs. 1015. Szarvas, anyja: I toalri Mária. Utolsó hír ISA? január 8-án érkezett róka. — Bál ia László, ifti'J..'.Ab-Conv«e, anyj«: Jakab Bjxbaa. ktow. h:r 1945 júliuS8-án Mápasztaruna»i»ürftl érkezett. Keresi: Baton Utárolóné, Cséb-Delovce, C«elie»KTA!.to. — (Írót Mártó», '9,2. Mór, aesyja: Káné« Braália. Kereei:. Urót Mtu-too«. Mór (Fejár mdgyei, Uóna ilt V. — Peti ecvkiais Ttó, 1909. Keneeírtatva, anyja:' Haris Mária Utol«i levelét Mt október H in írta Laogydomnistoból- Kér*«: Balog József, Msthy igmámi, Ujtotep 50. — Kern János, 1945. H.xnokiwein,toyiárgy, anyja: Daness Katalin. Utolsó híj a 2. na. nervebovscri köriráiból érkezett róla. Keresi: Harapó István, Hotmikwiep,t.styörgy, B'cutea 57. — Márkus ,Joasof, 1945. Fegyvernek, anyja: Ladányi Teréz. Utolsó levelét 1045 október 10-én soproni hadikórházból írta. Karé*»: Mértem Jóffijet, Fagyromok. Ui tóton hrsa. 185. — Amtell Jósáéi 1914, Ssécsénykováczí, a.: Ferme Emifea. Títofe«» hír M44 s*eptem*er 30-án érkezett róla. K«r«á. Antii Júraataé. Ladány, (Nógrád m) — GornnwaMl tovó. 1923, Budapest, anyja: Pirik Berta. 1944 novwrat»nében Tiitték ed Buda-pesirfil. KtV e8Pb MAuthaastoiheia látták. Anita semmi hír jelöle. Keresi: Grünchald Vilmosné, Budapest. VPT T., OrchTót 8. — Sára Lajos, 18., Nagyhírmind, anyja: Kun Jaálianna. Utolsó hír I6i-i november 30-án érkezett róla. Keresi: Sára Tajosné, Nagrigmünd. — Grfiger latmm, 1924, Budapest. a.: Varka Mária. Utolsó hír 1345. januárjábaníímzett felőle Bajkról. Keresi: Varga Mihály, Bp., X., Kőrösi-Csoma út 4. — Ifj. Fökessy Imre, 1991, Budapest, anyja: Fliegler Teréz. Utolso hír 145 októberétta érkezett tele. Keresi: Fölöesey Imre, Bp., W., Dessewffytrtca ff?- - ,y Sásad se felejtse el, hogy ebben a országban a szegényparasztság és munkásság vasi többségben“ Veres Péter nagyjelentőségű beszéde a politikai kibontakozásról Vasárnnap a debrecenii parasztegyetem záróünnepélye alkalmával a hajdú megyei parasztpárt nagyszabású parangztnapot rendezett, amelyen Veres Péter is felszólalt. Beszédének első részében a tiszántúli aggasztó kenyérhiányról és éhségtüntetésekről beszélt. — Ezek a tüntetések — mondotta — nem politikai gőzből keletkeztek, hanem a nyomorságból. Sürgősen meg kell állítani a tiszántúli katasztrófás is ékséget, mert lehetetlen állapot, hogy éppen a kenyér termő Tiszántúl maradjon kenyér nélkül. A magyar parasztság sarvesott kölcsönöz gabonát az államnak, abból a kevésből is, ami van,e elvárja, hogy a kölcsönt viszsza is fizessék." Rátért a földreform befejezésére felszólította az új gazdákat, hogy lépjenek az UPOSz-ba, mert a vitás ügyeket ez a szervezet majd el tudja intézni, majd az OKH hitelpolitikáját és a Parasatüzöertség gazdasági tevékenységét bírálta. Szólt az összeesküvésről is, majd a következőket mondta: — Mi nem akarjuk a munkáspártok egyoldalú uralmát bevezetni. De nem használjuk és nem is akarjuk használni erőinket a munkáspártok ellen. Ne felejtsük el, hogy az ipari munkásság nagy osztály, erős osztály, egyre növekvő osztály. A mi gyermekeinkből már ipari munkások lesznek, mert a föld nem tud mindenkit eltartani. S mi nem feledkezünk meg arról s nagyon jó lenne, ha a kisgazdák is észrevennék, hogy ebben az országban az igazi többség a szegényparasztság és munkásság. Mi elárulni se a szegényparasztságot, se az ipari munkásságot soha nem fogjuk és hisztk, hogy a politikai kibontakozás is az 5 mmükben, a mi nevünkben is a mi akaratunk szerintt történik — fejezte be nagyhatású beszédét Veres Péter.