Szabad Szó, 1947. július-szeptember (49. évfolyam, 147-222. szám)

1947-09-04 / 201. szám

Előre a parasztság összefogásáért SZEPTEMBER & nA Nem­aeli 4 | I'arasztpart 8 eddigi mfi-s ködése során AsiilirtKk­ I mindig azért bsutortok­­ dolgozott, hogy a pa­rasztság a magyar társadalomban, a termelésben elfoglalt he­lye szerint részesüljön a hatalomból, tömegének és munkája súlyának meg­felelően vehessen részt az ország vezetésében Min­dig hangoztatták, hogy a parasztság politikai súlyá­nak megnövekedése leg­nagyobb részt attól függ, hogy megszűnik-e végre a parasztok széttagoltsá­ga megszűnik-e az, hogy széles paraszti rétegek nem paraszti, sőt a parasz­tokkal szemben ellensé­ges érdekekhez kapcsolják politikájuk szekerét, hogy olyan pártokban, szerve­zetekben próbálnak politi­kát csinálni, amelyekben nem tisztán és egyedül a parasztság érdeke érvé­nyesül, hanem kevered­nek az érdekek. A paraszt­ság politikájának érvé­nyesülése, hatalmának megnövekedése nagymér­tékben attól függ, hogy tud-e parasztságunk egy­ségesebb lenni, meg tud­ja-e alkotni a maga füg­getlen, csak paraszti ér­dekeket tekintő egységes politikai szervezetét. A választások előtt is számtalanszor rámutat­tunk a parasztegység meg­valósításának sürgető szükségére és beszéltünk a helyes paraszti politi­káról, melynek alapján ez az egység létrejöhet. Mert a parasztság­ elsősorban nem szavak és paktumok ügye, nem politikusok kézfogásának kérdése, ha­nem a helyes politikáé, azé, hogy mennyire érvé­nyesül tisztán és függet­lenül a parasztság törté­nelmi felszabadulásának érdeke. Sokszor beszéltünk a vá­lasztások előtt is arról, hogy a parasztok minél nagyobb megosztása, a pa­raszti erők politikai szét­aprózódása a parasztság ellenségeinek használ és ők örvendeznek azon, hogyha a parasztság egy párt helyett sok pártba osztódik szét, ha a parasz­ti érdek független és nyílt képviselete helyett szétszóródva, idegen érde­kekkel keveredik. Akármerre jártunk az országban, parasztembe­rek, paraszti politikusok egyaránt helyeselték a pa­rasztegység politikáját, egyaránt felvetették a kér­­ő­dést, hogy minek ennyi párt és azt állapították meg, hogy a parasztság­,­sak csak rosszabb lesz az­zal, ha sokfelé aprózza szét erejét. Mégis az történt, hogy a mostani választásnál is széthullottak a paraszti szavazatok s ahogy egyik parasztpolitikus keserűen állapította meg: ha negy­ven párt lett volna, negy­ven felé szavaztunk volna! Ha a mostani választás eredményét tekintjük, a Nemzeti Parasztpárt je­lentős és örvendetes gyá­ra port­tisán túl azt kell megállapítanunk, hogy a paraszti érdek, a paraszt­ság képviselete még szét­­forgácsoltabb, még össze­­kevertebb, mint a múltban volt. Ha az új országgyű­lés képét tekintjük, azt kell látnunk, hogy a ma­gyar nép többségét tevő parasztság még mindig nem kapott szerepéhez és súlyához mért egységes, harcos képviseletet, a pa­raszti szavazatok eredmé­nye nem félreérthetetlenül és egységesen a paraszti politikát szolgálja, hanem vegyes — és a tapasztala­tok alapján azt kell hin­nünk — sokszor a paraszt­ság érdekeivel ellentétes érdekeket. Ebben a képben a Nem­zeti Parasztpárt komoly megnövekedése jelent vi­gasztalást és biztatást. A megnövekedett Nemzeti Parasztpárt ma fokozottan átérzi azt a felelősséget, amely az ország egész dolgozó parasztsága felé kötelezi. Ez a felelősség követeli meg, hogy ma még következetesebben, még nagyobb erővel dol­gozzon a Nemzeti Pa­rasztpárt a parasztegysé­gért, még inkább töreked­jen megvalósítani a pa­raszti erők összefogását. Politikusok egyéni ér­deke, szűk pártérdek nem lehet akadálya annak, hogy parasztságunk ér­deke jobban érvényesül­jön, hogy a legfontosabb kérdésekb­en az egységes érdek még a mai viszo­nyok között is egységes képviseletet nyerjen. A Nemzeti Parasztpárt régi politikáját tovább foly­tatva, olyan lépéseket kez­deményez, amelyek a pa­raszti művelődés terén, az öntudatosítás és poli­tikai nevelés terén, a gazdasági érdekek védel­mében igyekeznek felvo­nultatni, szövetségre bíz­ni mindazokat a politi­kai erőket, melyek őszin­tén szolgálni akarják pa­rasztságunkat. A Nemzeti Parasztpárt most, a választás után megnövekedve és nagyobb öntudattal szolgálja azt az ügyet, mely egész nemzetünknek, az egész magyarságnak életbevá­góan fontos ügye, hogy a parasztság súlyának megfelelően vegye ki ré­szét az ország vezetésé­ből és érdekeinek meg­felelően, egységesen tud­jon helytállni saját ma­­gáért és az egész nemze­tért. SZEPTEMBER­­­4 Csütörtök | Petíciót nyújtanak be a Pfeiffer-párt mandátumai ellen? Már az ajánlások idején felmerültek bizonyos aggá­lyok a Pfeiffer-párt aján­lási ívei ellen­ Most megbíz­ható forrásból azt a hírt kaptuk, hogy hivatalosan is megállapították az ajánlá­sok egy részének hamisított voltai és leb­­t égés, hogy a közel­jövőben a hamisított ajánlások miatt petíciót nyújtanak be a­ Pfeiffer­­párt mandátumai ellen. A petíció a választási bí­róság elé kerül és ha a vá­lasztási visszaélés bebizonyí­tódik, akkor a bíróságnak jogában áll a hamis ajánlá­sok alapján bejutott képvi­selők mandátumainak meg­semmisítése is. Hazaérkezett hadifoglyok névsora: A legutóbb Debrecenbe érke­zett vidéki hadifoglyok név­­sora: Geröcs László Nagytank­an. Frei Iátván Károlyfalva, Ivánics La­jos Bicske, Hegedüs Sándor Vas­kút, Hartmann Ferenc Szekszárd, Bojtor Sándor Földéé, Véres Jó­zsef Karcag, Kiss Károly Bihar­­torda, Páll Mihláy Kállósemlyén, Szabó Sándor Töltéstava, Hodosi Lajos Dunaszerdahely, Széles Má­rton Szeged, S06« Gyula Hosszú­­pályi, Berics Géza Egyházasfalu, Halász Károly Kismarja, Hor­váth László Ggör, Hódorog Já­rton Siófok, Hercz János Pécs, Molnár G P ál Menöhegy««, Gábor Sándor Békés, Gál Gyula Kunhe­gyes, Gombos­­József Zalaeger­szeg, G­erzsei Gábor Pátroha, Fo­dor Sándor Kiazombor, Gergely Bertalan Nagycsere, Godó Gyula Salgótarján, Forgó Imre Kunhe­gyes, Gofján János Tótkomlós, Fábián Ferenc Vác, Ferenci Ist­ván Békéssám­son, Gálai Ferenc Szombathely, Nagy György Mar­cali, Slegyesdi Jenő Nagykanizsa, Medve József Sződ­liget, Nagy Sándor Egyek, Menyhárt József elsőbbrány, Magna György Nagy­­kálló, Magyar Mihály Mélykút,­­Nagy Tamás Homoró, Molnár Dezső Soivőpetri, Oberster Is­tván C­songrád, Miklósi József Tarpa, Móré Ferenc Vemesellő, Mártikká József Bat­tony­a, Such András Újkígyós, Pintér­­Lajos Pilisma­rót, Paraszt György Székes­fehér­vár, Petrő Ferenc Kisszállás, Olt­ványi József Szeged, Hajerbaeher Pál Hajós, Lettner Ferenc Duna­­pataj, Gábor Gyula Mezőtúr, Kovács István Tiszasalamon, Kiss Lajos Dunaföldvár, Hempei Fe­renc Makó, Lindzenbold Imre Márk, S. Nagy Lajos Törökszent­­miklós, Mály Antal Bábaszék, Né­meth Imre Fü­löp Szállás, Leány Lajos Szénnér, Nagy Iátván Ba­la­tonszabadi, Nyárándi Imre Ta­polca, Veszprémi László Gacsály, Anozó József Sándorfalva, Anozó András Sándorfalva, Szepesi Kál­mán Kenderes, Vida Sándor Bak­­talórántháza, Nyerges Mihály Kiskunma­jsa, Buksi Miklós He­­lyőcsaba, Stark Ferenc Pápa, Szalai István Csepreg, Jósa Fe­renc Kisgyőr, Rehák Mihály I­u­­nakisvarsán­y, Pozsár János Mező­­kovácsháza, Pásztor János, Tisza­­­kürt,Gulyás György A­bony, So­mogyi Ferenc Szent­gotthárd, Tóth Balázs Jászárok­szállás, Varga Jó­zsef Salgótarján, Varga Bertalan Hülyőszalonta, Sipkovics József Hernádntímeti, Túri Kálmán Csor­na, Rónyai Lajos Öcsöd, Panko­­tai Sándor Nagyléta, Steiner Zol­tán Veszprém, Varga Sándor Szombathely, Szabó Imre Tisza­­kerecsen Pialyák András Nyíregy­háza, Ráca János Vámosújfalu, Balogh Péter Kenderes, Tóth Já­nos Kaposvár, Ráca József Bé­­késsámson, Iván József Eszter­gom, Ribilinszky József Vámos­­pércs, Kiss János Nagyhegyes, Erdei Béla Debrecen, Agyik Jó­zsef Balaton­szabadi, Ace Imre Derecske, Németh Antal Debre­cen, Auer János Alpár, Fülep Sándor Debrecen, Jászai Gyula Debrecen* Egyelőre elmarad a vadőr-kongresszus A földmunkások és kie­­ső birtokosok országos szövet­ségének vezetősége és a vadőrszakosztály értesítik az érdekelteket, hogy a szeptember 7-ére tervezett vadőr-kongresszus bizony­talan időre elmarad. A kon­gresszus új időpontjáról időben értesítik a vad­őröket. . AZ ALKOTÁS új, kettős száma most jelent meg. A legszebb kiállítású ma­gyar folyóirat mostani számá­ban egy sereg érdekes cikk és számos szép fénykép jelent meg. Első helyen kell kiemelni Kassák Lajos drámarészletét; a kiváló írót egészen új olda­láról mutatja be. Borbiró Vir­gil a malmöi városi színházról írt illusztrációkka­ tarkított cikket. Számos érdekes cikk jelent meg Kárpáti Aurél, Gel­lért Endre, Hont Ferenc, A­agy Adorján, Fábry Zoltán, Hév István, Szűcs László és mások tollából. Gazdag a szépirodalmi anyag is. Többek között ma. Idzs Anna, Keszthelyi Zoltán, Lukács Imre, Weöres Sándor és mások írásait közli az Al­kotás új száma. A képanyag ugyancsak gazdag és ízléses. MÓRICZ ZSIGMOND Most öt éve halt meg Móricz Zsigmond, azon­­ emlékezetes Szörnyű éjszakán, amikor Budapestre le­hullottak az első bombák. Gyászoltuk és gyászoljuk, mindmáig, mégis ki kell mondanunk, hogy a legjobb időben hagyta­ itt népét. Magyarország fölött akkor már beteljesedett a végzet, Móricz Zsigmond körül pedig összezavarodtak a dolgok s az emberek. Haldia előtt két-három hónappal méltatlan sajtóharcba ke­veredett, személye céltáblája volt olcsó élcelődések­­nek, s ő úgy járkált közöttünk, mint magános po­roszt akitől elvették földjét, mun­ka­szer­számait, elsza­­kították családját, s már csak a halálát várja. Éle­tének utolsó éve csöndes ballagás volt a sír felé. Sok keresni valója itt már nem volt. Oroszország pusztaságain ezekben az időkben tízezrével pusztul­tak a magyar parasztok, kiknek öntudatra ébredésé­ért nagyszerű műveiben egy életet harcolt végig. A magyarság, a magyar nép, amelynek legnagyobb írójele volt, idegen, magyarellenes célokért vérzett messzi keleten, míg idehaza a német zsiványság ülte orgiáit. Móricz Zsigmond, aki nagy regényében, az ,,Erdélyében megalkotta a magyarság nemzeti ön­tudatának hatalmas eposzát, csak idegenül mozog­hatott ebben az országban, amelynek vezetői megfe­ledkeztek legszentebb hagyományainkról. Móricz Zsigmond egész életműve a felszabadult, öntudatra ébredt, tiszta, szabad életre vágyó ember ábrázolása. Nem, volt még írónk, aki oly könyörtele­nül harcolt volna a sötétség, a jobbágyi elm­aradott­­ság, a beteg gyávaság ellen. Nem volt még írónk, akiben tisztábban tört volna fel az évszázadokon át némaságra kárhoztatott magyarság. Szabad emberség és ősi magyarság: ez volt az ő életének és művésze­tének nagy tanulsága. Ma időszerűbb, mint valaha volt. Halálában is ezerszer elevenebb, utat mutatóbb, példaadóbb, mint a múló időszerűségnek emberei. Sírja zarándokhely, az élet, az örök megújhodás nagy találkozóhelye, ahol hitet tehetünk szabad embersé­günk és elpusztíthatatlan magyarsága mellett. Műtrágyát kapnak az újgazdák az önköltségi árnál olcsóbban A Gazdasági Főtanács szer­dán reggel kilenc órakor Illésre ült össze. Rendkívül gazdag tárgysorozatán sok országos érdekű pont szerepelt. A Fő­tanács mindenekelőtt a három­éves terv szeptember havi beru­házásait tárgyalja le, majd dönt az őszi szántási kampányról, amelyet a múlt ülés napirendjéről hozták át az eheti ülésre ép­pen úgy, mint a műtrágya­­ellátásról intézkedő előterjesz­tést. Értesülésünk szerint a kor­mány messzemenő áldozatkész­ségéből, külföldről behozott nyersanyagból szuperfoszfát­­műtrágyát gyártanak többezer vagonnal. Ezt a gazdák, első­sorban az újgazdák közt oszt­ják szét önköltségi áron alul. További pontjai a szerdai ülés­nek a borfelvásárlási keret megállapítása, további Jeep­gépkocsik behozatala, a kuko­rica forgalmának szabályozása és új árának megállapítása. A napirenden egyébként még sok olyan pont szerepel, amely kü­lönböző cikkek ármegállapítá­sát tárgyalja, így sorra kerül a tégla és a cserép, a napraforgómag, a növényolaj és a szappan, a zöldség, és gyümölcskonzer­­vek árának újabb megálapí­tása, de tárgyalja a Főtanács majd a szerdai ülésen azt a kisebb jelentőségű ügyet is, amely a szeptember 5-én meg­nyíló Áruminta vásáron szabá­lyozza egyes élelmicikkek árát. További pontjai a napi­rendnek tenyészmarhák beho­zatala Ausztriából, az Önkén­tes mentőegyesületek államo­sítása, az UFOSz-állatakció és végül a burgonya forgalom megszervezése. Minden traktorral 110 — 170 holdat kell felszántani A földművelésügyi­ minisz­ter ez év őszére is elrendelte, hogy minden traktor meghatá­rozott területet köteles fel­szántani. A harminc lóerősnél kisebb traktorral 110, a 30—50 lóerőssel 140, az 50 lóerősnél nagyobbal pedig 170 holdat kell december 20-ig középmé­lyen felszántani. A tárcsázott vagy kultiváto­­rozott területnek csak felét le­het számításba venni. A cukor­répa alá végzett mély szántás­nál egy holdat kettőnek kell számítani. Ha a traktor tulaj­donosa a saját földterületét felszántotta, a további szántás helyét a község területén a termelési bizottság, a járás területén pedig a járási gaz­­dasági felügyelő állapítja meg. Ha a traktor birtokosa köte­lességének eleget tett, erről igazolást kérhet a községi ter­melési bizottságtól. Kedvez­ményes üzemanyagot, alkat­részt a jövő évi csépléshez csak a kötelezettségüknek ele­get tevő traktorok kaphatnak. Francia építészeti kiállítás nyílik meg Budapesten a Nem­­­zeti Szalon helyiségében szep­tember 1i­ái. A kiállítás 14-ig tart VÁLASZ szeptemberi szám ILLYÉS GYULA) Folyik s csoda NÉMETH LÁSZLÓ: Iszony KODOLÁNYI JÁNOS: A becstelen (Egyfelvonásos) KOVÁCS ENDRE: Szlávok és magyarok SZABÓ PÁL: Írók és más politikusok SZABÓ LŐRINC­­Sárközi György, a költő VERSEK, KÉPZŐMŰVÉ­SZ FIT, FIGYELŐ, PÁLYÁ­ZATI CIKKEK Kiadóhivatal, VII., Madách­­utca 9. Telefon: 422—524.

Next