Szabad Szó, 1947. október-december (49. évfolyam, 223-298. szám)
1947-10-01 / 223. szám
Darvas miniszter továbbra is tagja marad a politikai bizottságnak Az országgyűlés csütörtöki ülésén törvényeinknek megfelelően az új miniszterek, Darvas József, Olt Károly és Szabó Árpád bejelentik bizottsági tagságaikról való lemondásukat. Darvas József a politikai bizottsági tagságit megtartja, mivel erre a törvény is lehetőséget ad. Októberben adják át a 3 határmenti magyar községet Bortha Béla miniszterelnökségi államtitkár elnökletével megalakult kedden a csehszlovák—magyar határkiigazítás ügyével foglalkozó magyar bizottság. A bizottságot az egyes érdekelt minisztériumok szakembereiből állították össze. A párisi békeszerződés szerint Csehszlovákiának 3 határmenti magyar község átadása, értesülésünk szerint még október hónap folyamán megtörténik. 11.ff . Szerda, 1947 október 1 óra 40 fillér Hadifogoly-neVSOr évfolyam, 223. szám SZABADSZÓ A NEMZETI PARASZTPÁRT KÖZPONTI NAPILAPJA mmmmmmmammmmHammmmammmmammmmmmmmmmmmmammmmmmmmmammmmmmmmmamammmmmammmmmmmmmmmm Hogyan épült újjá Székesfehérvár? Idejében biztosítani kell az ország téli tüzelőelátását Helyes eloszlással, rendszeres ellenőrzéssel szüntessék meg a visszaéléseket Az ország legnagyobb részében már most komoly gondot okoz a téli tüzelőellátás. Az elmúlt évek keserves tapasztalatai arra tanítottak bennünket, hogy ezen a téren idejében rendet kell teremteni és még a tél beköszönte előtt biztosítani kell az ország lakosságának tűzifaellátását, hogy a családi otthonokat megmenthessük a tél hidegétől és a nyomában járó betegségektől. Értesülésünk szerint a tűzifaellátást biztosító hatósági intézkedések rövidesen a megvalósulás stádiumába jutnak és az erre vonatkozó tárgyalások már a közeli napokban komoly eredménnyel végződnek. Az Anyag- és Árhivatalban értekezlet vitatja meg a rendelkezésünkre álló famennyiség elosztását. Az értekezet a mai napon eredményes tanácskozásonkat folytatott és remény van arra, hogy már a közeljövőben megindul a téli tüzelőnek fontossági sorrendben biztosított kiosztása. Javítják a fakitermelő munkások bérét Az állami erdőgazdaságok most az őszi fakitermelési időszak előtt tárgyalásokat folytatnak a FÉKOsszal, a fakitermelők díjazásának újabb megállapításáról. A múlt esztendőben a kitermelt gallynak és a fatönknek felét kapták az erdőmunkások és ezenkívül csekély fizetést. A most folyó tárgyalások arra mutatnak, hogy ez évben ezt a fizetést emelni fogják. A hazai tűzifán kívül jelentősebb import-tűzifára is számíthatunk, azonban ennek a Romániából szállított fának az ára 3--4 forinttal drágább, mint a magyar fáé. Sajnos, ez alkalmat ad olyan visszaélésekre is, amelyeknek Budapesten máris tanúi vagyunk, ugyanis a kereskedők csak külföldi, azaz csak drágább fát hajlandók eladni, még abban az esetben is, ha a fa külföldi származását nem tudják bizonyítani. Az elmúlt esztendőkben nagyon sok panasz hangzott el azzal kapcsolatban, hogy az állami erdőgazdaságok egyes telepein a kispénzű fogyasztóik számára különböző akadékoskodással nehezítik meg a téli tüzelő beszerzését Olyan panaszt is hallottunk, hogy a nagyobb erdei köbméterek helyett, melyet a vásárló maga szállíthatott volna le, csak a drágább fatelepi áron juthattak a fogyasztók fához Sok panasz hangzott el a nagy fuvardíjakkal kapcsolatban is. Ez évben a fakészletek helyes elosztásával és rendszeres ellenőrzésel remélhetőleg sikerül biztosítani a kispénzű dolgozók téli tüzelőellátását. Komoly problémák adódnak az iskolák fűtésével kapcsolatban is. Különösen azok az egyházi iskolák vannak nehéz helyzetben, amelyek téli tüzelőjüket eddig egyházközségi vagy püspöki erdőből biztosították. A Nemzeti Parasztpárt lépéseket tett, hogy most ezeknek az egyházközségi iskoláknak téli tüzelőellátását az állami erdőgazdaságok biztosítsák, hogy ne legyen egyetlen olyan falu sem, ahol a tél folyamán tüzelőhiány miatt kényszerűen megakadjon a tanítás. Svédországban fagy , nálunk hűvösödik Hosszú idő után Európát az Atlanti-óceán északibb tájairól érkező hideg levegőtömegek árasztják el. Ma reggel Svédországban fagypont alá süilylyedt a hőmérséklet. Londonban 2, Parisban, Berlinben, Prágában csak 8 fok meleget mértek. A billeg levegő délelőtt megközelítette hazánkat is. A német középhegységben az Alpok és a Kárpátok északi oldalán zuhog az eső, a Lomnicon havazik. Hazánkban ma reggelig nem volt eső. Ezzel az évszázad legszárazabb és legmelegebb szeptemberét éltük át. Budapesten augusztusban mindössze 1 mm eső esett, Sárbogárdon, Mohácson és Baja környékén ennyi sem. A nagy melegre jellemző, hogy egyetlen nap sem volt, amikor 10 fok alá süllyedt volna a hőmérséklet. Ugyanakkor 14 olyan nap volt, amikor a déli órákban 30 fok fölé szökött a hőmérő higanyszála. Általában a hó középhőmérséklete 4 és fél fokkal volt melegebb az átlagnál. Várható időjárás: Időjárásunk néhány napon keresztül hűvös és szeles lesz. Erősebb felhőátvonulásokat kapunk, több helyen kisebb futóesővel, általában a hűvösség és a szél dominálja majd időjárási helyzetünket. A fejér megyei parasztok az újjáépítés és termelés hősei Hogyan épült újjá Székesfehérvár a pusztulás városa Fejér vármegye a nagybirtok igazi hazája volt. A megye területének 58 százaléka nagybirtokosok gondtalan életét szolgálta a megye tervjének több mint 50 százalékát, 365.0000 kát. holdat érintett. A megye 100 községéből 93 községben volt földosztás Itt csakugyan megmozdult a föld. Most a földosztás után a megye területének 75 százaléka 5—50 holdas gazdák kezében van. A pusztulás városa 1945 április első napjaiban, közvetlen a felszabadulás után a megye képe ijesztő, szinte kétségbeejtő volt. Kilőtt tankok, árokbafordult teheraautók, térne tetlen halottak mindenfelé. A megye egyes részei pedig mintha kihaltak volna. Lövészárkok, tankcsapdák, szelték keresztülkasul a megyét, ezeknek és az aláaknásított terül©Iteknek a nagysága 22.000 holdat tett ki. A megye székhelye, Székesfehérvár is a pusztulás képét mutatta. A város 7700 lakóháza közül 790 teljesen elpusztult, 4154 pedig súlyosan megsérült. A város középépületeiből 55 pusztult el vagy sérült meg. A vasútállomás felé vezető útvonalon alig lehetett ép házat találni. A megy© sgyec községeiben még borzalmasabb volt a pusztulás. Fehérvárcsurgó és Kápolnásnyék Fehérvárcsurgó 298 házából 208 leégett. A lakosság jóformán mindenét elvesztette, jóformán csak egy szál ruhája maradt meg. Kápolnásnyék 461 épületéből mindössze 38 maradt meg lakható állapotban. Mány községben négy hónapig dúltak a harcok és a község 571 lakóháza közül a németek kivonulása után egy sem volt lakható állapotban. És így folytathatnánk tovább. De nemcsak épületekben, lakóházakban szenvedett óriási veszteséget. Fejér megye, hanem állatállományban is. 1943-ban 32.652 ló volt a megyében. Ebből 22.714 — a háború előtti állomány 70 százaléka —, veszett el. 95.106 tehénből 78.243 (82 százalék), a sertésállomány 85 százaléka, a juhállomány 97 százaléka pusztult el-1945 tavaszán ilyen borzalmas pusztulás között élt© meg a felszabadulást a megye lakossága. Igaerőben, vetőmagban óriási volt a hiány, a harci cselekmények, elaknásított területek miatt csak késve, április végén indulhatott meg a munka. A munka hősi halottja! Robbanó traktorok és állatok, sebesült férfiak és asszonyok, gyermekek voltak kísérő jelenségei ennek a tavaszi „rohammunkának“. A földek tele voltak aknával és bizony nem volt nap, hogy a megye területén az akna fel nem robbant lövedék bajt ne okozott volna. A termelés megindításának hősi munkája Fejér megyében 66 tűzszerészhonvéd és több mint 200 gazda életébe került. Az 1945. évi nagy nehézségek azt eredményezték, hogy a megye 480.000 hold szántóterületéből 182.000 műveletlenül maradt. 1945 őszén már kedvezőbb körülmények között fogott a megye lakossága a földek megmunkálásához. A fogatlétszám 10 000-re emelkedett és több mint 300 traktor szántotta már a régi nagybirtokok földjét. A traktorokat igen sok helyen harckocsi alkatrészekből állították össze. A megye nagyobb menynyiségű szántási hitelt és vetőmagsegélyt kapott és ennek erednényekben mindössze 37.000 hát. ho’d maradt m^^mn-'eteti-m"' ,te ebből 7000 ho’d jövrezánik, tankcsapda és akivíz terület volt Az elpusztult megye életerejét, fejlődését mi sem mutatja jobban, mint hogy 1947-ben a lakosság a megye szántóterületének már 99 százalékát mn-MUt* meg és mindössze 3000 hód maradt parlagon, de ebből 2000 hold volt aknás. Mezőgazdasági kiállítás örvendetesen szaporodik a megye állatállománya is. A fehjérmegyei parasztok sokszor utolsó é' ’’ tárgyától, ruhájátóln mar és az országot bejárva igyekezett pótolni elvesztett állatállományát. 1945-től számítva a lóállomány majdnem megkétsze(Tudósítás folytatása a második oldalon)