Szabad Szó, 1948. július-szeptember (50. évfolyam, 148-225. szám)

1948-07-24 / 168. szám

Csak szerényen Építés és rombolás A képzőművészeti vándor, kiállítás most érkezett meg az ország egyik legjelentősebb bányavárosába, A város közön­­ségét jól ismerjük- Munkásai fogékonyak s a város munkás, színjátszó csoportja sorozatos­­ előadásokon mutatta be Moli­­ere és más klasszikusok leg­szebb darabjait. Az előadások — nem számítva természete­­sen a technikai hiányosságokat — kitűnőek voltak s a város közönsége most ismerkedett meg először a magasabbrendű irodalommal és szellemiséggel. A városba olykor Pestről is lejönnek kitűnő előadók, egész zenekarok s Bach, Mozart, Beethoven, Bartók és Kodály legszebb darabjai csendülnek fel az előadótermekben. Ezek azonban ritka ünnepnapok. A hétköznapok si­vár­abbak és komorabbak. Mert alighogy elhal Mozart muzsikája, s alig, hogy befejeződik a Moliére­­ciklus, megjelennek az ú. n.­­ hivatásos színészek s kezdődik a régi műsor, a „Csókos kapi­tány". ..A nót­ázó huszárok“ stb. A kispolgárság zsúfolásig megtölti az előadótermet s visszaálmodja magát a felelőt­­­len „békebeli" időkbe. Mindennek persze az a követ­kezménye, hogy az ízlés tovább romlik, s amit a munkások kultúrgárdája a haladó értel­­miséggel egyetértésben felépí­­tett, azt néhány ripacs pár nap alatt lerombolja. Van ennek a kérdésnek szigorúan vett pénzügyi oldala is. A munkás, előadásokat s a fővárosi ven- v­­ágszerepléseket ugyanazok­­ az adók és illetékek sújtják, mint a limonádé-kurzusokat. Szerényen kérdezzük: nem lehetne-e ezen változtatni, rész­ben hajlékonyabb illetékügyi politikával, részben pedig az­zal, hogy — mint azt már la­punkban több ízben sürgettük — vonják meg végre a Horthy­­korszak emlékeit "feidézv­e neki színtársulatok szubven­cióját. Békéserdő, július hó. (A Szabad Szó munkatársától­) Ha nagyon sok szépet lát az­­em­ber egy szuszra nem tudja, melyik végénél kezdje megírnivalóit. Ilyenkor talán legjobb, ha az ős­korba sétálunk vissza, mert Békés környékét a legrégibb idők is, nagyra tartották, gazdag nyomokat hagytak­­itt maguk után. Őskori emlékek Durkó anár úr, a békési mú­zeum igazgatója kísér ki bennün­ket Békéserdőre. 16 kilométeres hosszú úton azután elszórakoztat a környék őstörténetével- Úgy is­meri, mint a tenyerét. Békéserdőn földvár is van. Augusztus második felében tárják majd fel. Hogy ifi­kor épült a földvár, senki sem tudja. Ma már csak afféle kerek dombocska, nagyobbfajta vakond­túrás. A napokban kicsit megka­parták a tetejét és sereg agyag­­edénycserepet kapartak elő. Ebből a leletből annyit már látnak, hogy a honfoglalás előtti időkről van itt szó Hát még a szilke, az a bizonyos kicsi szilke, amit a Kőrös partjá­ban találtak. Durkó tanár úr egé­szen tűzbe jön, ahogyan meséli, mi s mit árul el ez a szilke. Két kis fülecskéje van a szűkének, azon tűzték az asszonyok az övükbe csekély 4—5000 évvel ezelőtt. A szilkében pedig pirosítószert tar­tottak. Lám-lám ezután asszonya­ink némi történelmi öntudattal is mázolhatják, kenegethetik ábráza­­tukat. Egy két ilyen lelet, s ki­derül, hogy Éva ősanyánk is fes­tette magát. A női hiúságnak im­máron komoly történelmi alapjai lesz. Igazi kultúrfáj­ om a női hiúságon és a törté­nelmi viszaemlékezésen kívül egyebet is lát itt az ember. Már lekanyarodtunk a vésztői útról,é s a Kőrös egyik vad ága mellett a gáton igyekszünk Békés­­erdő­ felé. -·- •»• '■ -Ha az ember kultúrtájat akar­­ látni az országban, csak ide jöjjön. Hatalmas, méregzöld­ kukorica­­táblák váltakoznak buja növény­zetű bolgárkertészekkel, nagy négyzetekre szabdalt élénkzöld rizs telepekkel. A rizsföldek és kukoricatáblák mögött apró erdők tarkítják a tájat. A Kőröság túl­oldalán még a békéserdői tanyákat látni, mint pompás mezőbe pöt­­­tyentett piroskalapos gombák. A parton járgányhoz szerelt ön­tözőszerkezet szállítja a vizet Pocsai Mihály egyholdas rizstele­­pére és bolgárkertészetébe. Ott fe­hérült az egész család a rizsföld közepén, öten vannak éppen: férj, feleség és gyerekek. Gyomlálják buzgón a rizst. Pocsai Mihálynak 6 holdja van s iszonyatosan sokat dolgozik a mindennapi kenyérért és azért, hogy családjának embe­ribb életet biztosítson. Három évvel ezelőtt kezdte az öntözést. Akkor még nem volt­­jószágja. Pénze még kevésbé motorra. Így kézihaj­tánnyal szivattyúzta a vi­zet. Azt mondják, emberfeletti munkát végzett, de vasakarattal, szívós munkával Kánaánt varázsolt a földjére. Tavalyelőtt már lovat tudott venni, s azóta lovasjárgány­­nyal öntöz. Cs. Kovács Sándort, a Paraszt­párt elnökét sikerül otthon talál­nunk. Még a régi szükséglakásban lakik. Szűk, roskatag vityilló. De a porta más végében már be van te­tejezve az új ház. Szép, tágas, hosszú, cseréptetővel. Csak a be­­pucolás hiányzik még, de az is meglesz őszre. Kovács bácsi tavaly ősszel tért haza fogságból. — Csak néztem, mikor hazaér­tem — mondja. — Ezt a házat már majdnem készen találtam. Ha egy asszonyról hősköltem­ényt lehet írni, Kovács Sándor felesé­géről igen. Nem siránkozott, rajonya, a férje után tehetetlenül, amíg­­ odavolt, hanem megfogta a do­log végét, hogy mire a Sán­dor hazajön, hát lásson csudát. Paprikával, rizzsel kínlódott, két fia az erdőben vállalt fakiterme­lést, így aztán lett némi pénz és faanyag az építéshez! A gyerekek hárman: a két fiú és leány 18.000 vályogot vetettek, koplaltak is­­ hozzá jó darabot. A két fiú csak­ felváltva mehetett a bálba, mert­­ egy csizmájuk és egy ruhájuk volt.­­ A család minden egyes tagja ko­­­­moly közösségi munkát is vállalt- Sándor bácsi a Nemzeti Paraszt-­­ párt elnöke, felesége az MNDSZ­­ alelnöke, a gyerekek az EPOSZ- ban és a Gazdakörben visznek ve­zet­őszerepet- Nyolc liter tej helyett 16 De szólnunk kell még Varga Imréről is, aki Békéserdőn a ter­melési versenyben a győzelem­­ egyik várományosa. Varga Imre három holdján 60 mázsa búza termett, ami nagy szó, mert 6—7 mázsás errefelé az átlag a fagy miatt.. — Hogy ért el ilyen szép ered-­­­ményt? — kérdezzük­— Sok talaj munkával. Ha erre­­ ment egy traktor, nem sajnáltam beinvitálni, hogy­­szaladjon végig­­ néhányszor a földemen. S azután­­ olyan földbe vetettem a búzát, ami­­ tavaly kapás volt. Én háromszor kajál­om a kukoricát is, de szép­­ termést várok most is. Varga Imre dohány-, mák- és , cukorrépa termeléssel is foglalkoz­­­zik, rengeteget tanult az ezüstkalá­­i­szos tanfolyamon. A téli tanfolyamnak köszön­heti, hogy most a tehenéből a régi 8 liter helyett 16 liter­­­ tejet tud kifejni, s mióta a trágyát megtapossa, 60 szá­zalékkal annak is emelkedett az értéke­iben. Ez a nép már az új Ma­gyarország népe. Itt nincs panasz,a siránkozás, de annál komolyabb/­­rámenősebb építése folyik az új/ boldogabb Magyarországnak. Nagy volt de nagyobb lesz a jövő Békéserdő parasztjai kafftűrtájat teremtettek a Körös partján Kimélyítjük együttműködésünket Magyarországgal — úja a prágai Place Prága, július 23. (MTI.) Valamennyi csehszlovák lap feltűnő helyen közli, hogy Ivan Horváth, Csehszlovákia új budapesti követe átnyújtotta meg­bízólevelét Tildy Zoltán köztársa­sági elnöknek. A lapok szemelvé­nyeket közölnek Horváth követ beszédéből és Tildy elnök vála­szából.­­ „Kimélyítjük együttműködésünket a népi demokratikus Magyaror­szággal" — címmel számol be az ünnepélyes mozzanat és a cseh-­­ szlovák szakszervezeti szövetség­­ lapja, a Prace. Hasonló szellemben méltatja az eseményt a többi cseh­szlovák lap is. Ál­­só vásárok árai Győrben a legutóbbi országos vásáron a következő állatfelhajtás volt: Szarvasmarha 962, eladatott 528 Ló 503, eladatott 105 Sertés 676, eladatott 177 Arak. Gyöngyösön a legutóbb megtar­tott orsz. vásáron a következő ál­latfelhajtások és eladások történ­­tek: : Ló­­ 350, eladatott 47 Szarvasmarha 450, eladatott 220 Sertés 300, eladatott 169 Arak: Ló 800—1.000 Szarvasmarha (tehén, ökör) 1.200-4.000 Borjú, csikó, 1 éven alul Sertés, hízott, kg-ként Süldő Választási malac Ló 1—2 éves 1.200—3.500 Ló 3—7 éves 4 000—5.000 Ló 8—10 éves 3.000—4.500 Ló 11—12 éves 2.000—8.000 Marha, üsző 1.100 3—5 éves 2.000—2.600 6—8 éves 2.000—2.300 9—12 éves 1.200—1.800 Vágómarha kg-ja 3.60—3.80 Választott 110—180 Vs éves 400—600 8—12 hónapos 500—900 Ft. 400—2.500 10—11 200—400 60—80 Új­ mentőkocsik Szombathely, Győr, Veszprém, Székesfehérvár mentőszolgálatá­nak állomásai ,az államosítás ered­­ményeképen új, korszerű gépko­csikat kaptak. Új gépkocsikkal lát­ták el a háború óta szünetelő jász­berényi, gyömrői, dunaföldvári és paksi mentőállomást, ahol újra megkezdődött a mentőszolgálat. — Országosan körözött szélhá­­mosnát fogott el a pécsi rendőr­ség Kovács Margit lakás- és foglalkozásnélküli nő személyében. Beismerte, hogy 26 rendbeli lopás, csalás és sikkasztás terheli lelki­­ismeretét­— Derekegyházán az 51 szobás kastélyt a vármegyei szociális fel­ügyelőség 200.000 forintos költség-, gél rendbehozatja és járási szere­­tetházat létesít benne. Ugyanitt helyezik el a vármegyei árvaott­­hont. Bővül a földművesszövetkezetek üzletköre A Gazdasági Főtanács csütörtö­ki ülésén a földművesszövetkeze­­tek átszervezéséről szóló rendelet­tervezetet tárgyalták- A rendelet értelmében a földművesszövetke­zetek üzletköre jelentősen bővült­­ és a szövetkezetekben a dolgozó­­ parasztok jutnak döntő súlyhoz- A hűvös idő hátráltatta a szőlő fejlődését A Medárd-időszaki esők nem kedveztek a szőlő­ fejlődésének, különösen a hűvös idő hátráltatta­­ a fürtfejlődést. Ahol szabályosan védekeztek, ott a pernoszpóra nem tett kárt. A hegyvidékeken a lisztharmat lépett fel és az el­hanyagolt szőlőkben pusztít a sző­lőmoly második generációja. A munkálatokat mindenütt kielégí­tően­ elvégezték. A borkészletek fogyóban van­nak, sőt van, ahol az óbor el is­­ fogyott. Tokajon literenként 5.50 —6 forintot lehet a borért elérni, s Szekszárdon a kocsmárosok kis­­ tételben literenként 3.50—6 forin­tot fizetnek. Sopronban a vörös- i bor 3.80—4.60, a fehérbor 4.50—5 forint. Gyöngyös , vidékén mali- I gantfokonként Otellóért 23—25, a fehérborért 32—34 fillért lehet elérni. Az alföldi borok ára : mal.­­• fokonként nagyban 27—32 fillér. — A pécsi piac árai: tök kilón­­■ kint 30 fillér, zöldbab kilónkint 30—40 fillér, káposzta kilónkint 40—50 fillér, uborka 1 80—2 forin­tig, paraj 1 forint, zöldség csomója 30 fillér,­ paprika darabja 30 fillér, szilva kilója 1 50—2 forintig, ri­­bizke kilója 4 forint, barack kilója 5—7 forintig, alma 2­ 50—3.50-ig, körte 2—3-ig, tojás darabja 60—70 fillér. Kétszáz autó körorvosoknak A falusi lakosság jobb egészség­­ügyi gondozásának biztosítása ér­dekében a Gazdasági Főtanács le­hetővé teszi, hogy a községi köror­vosok hároméves törlesztésre 25% kedvezménnyel személygépkocsit vásárolhassanak. Ily módon 200 kocsit juttatnak az orvosoknak. Augusztus 1-ig lehet sertésgyüjtői megbízást kérni Az Országos Közellátási Hivatal rendelet értelmében az 1948/49. évben beszolgáltatásra kerülő ser­tések átvételére való gyűjtőkeres­­kedői megbízási kérelmet augusz­tus­­1-ig lehet a területileg illeté­kes Belkereskedelmi Igazgatóság­nál előterjeszteni. (MTI) Ölesó kerékpár a parasztoknak A Gazdasági Főtanács elhatá­rozta, hogy a KIK kedvezményes munkáskerékpár-akcióját a mező­­gazdasági dolgozókra is kiterjeszti. A kerékpárokat a földműves­szövetkezeteknél lehet beszerezni és a vételárat hat hónap alatt lehet kifizetni. Új utak Kajdú megyében Hajdú vármegyében a három­éves terv második felében négy új bekötőút épül. A Balmazújvá­ros—nyíregyházi, a Vámospércs— újlétai és a Kaba—derecskei be­kötőút kőanyagának szállítását már meg is kezdték. Emellett be­jelentette az Államépítészeti Hi­vatal, hogy a Budapest—Püspök­ladány—Kolozsvár műút helyett ezentúl a Budapest—Püspökladány —Debrecen — Nyíregyháza—Csap közötti műút lesz a 4. sz. főútvo­nal s ezért jelentőségének­ megfe­lelően jobb burkolatot és több gondozást kap. M­ÁSZK Takar­ékbélyeggel takarékoskodjunk Az Országos Szövetkezeti Hitel­­intézet újraéleszti a régebben be­vált takarékossági bélyegrend­szert- A tervet a Gazdasági Főta­nács is elfogadta és eszerint egy­forintos takarékbélyegeket bocsá­tanak ki, amelyek takaréklapokra ragaszthatok­ Minden 14 egyforin­tos bélyeggel ellátott takaréklapot az OSZH 15 forintos takarékbetét­nek ismeri el. — Pályázati hirdetmény. Hato­dik életévüket betöltött­ árvák fel­vételüket kérhetik a kecskeméti Faragó Béla Országos Árvaházba. Az érdekeltek jelentkezés, illetőleg tájékoztatás végett forduljanak a kecskeméti Faragó Béla Országos Tanító- és Tanári Árvaház igazga­tójához. — A kaposvári vásár árai: vágó­ló 500 forint, igásló, 2.000—6.000 forintig, egyéves csikó­ 3.000—4.500 forintig, tehén 2­000—2.900 forintig, vágómarha kilónként 2.85—3.55-ig, borjú kilónként 3.80—4.50-ig kelt. — Szegváron­­vasárnap jól sike­­rü­lt falunap keretében mezőgazda­­sági kiállítást rendeztek­ Megér­demelt feltűnést keltettek Gyenes István nyolcholdas kisparaszt sa­ját termesztésű virágjai. Gyenes István tíz éve szállít külföldre is nemesített virágmagvakat. Egy másik Gyenes István gyönyörű, hétmázsás tehenet állított ki, amely évente 4800 liter tejet ad.­­ Csongrádon elkészítették a hajóállomás és kikötő rendbehoza­talának költségvetését. A város polgármestere a hajóállomás ügyé­ben eljárt­­a Tervhivatalnál- Min­­­­den remény megvan rá, hogy a­­ gazdasági szempontból nagyjelen­tőségű kikötő és­­hajóállomás ha­marosan újjáépül és bekapcsolódik a víziforgalomba. A gazdasági rendőrség letar­tóztatta Üveges György barát­ják­, Samuka István német­belyi, Arnold Lajos károlyi cséplőgépeseket, asak a cséplésnél szabálytalanságokat követtek el. — Vas megyében két új járást létesítettek őriszentpéteri és jános­­házai néven. A két közigazgatási szervezet felállításához szükséges anyagi eszközök biztosítására a belügyminisztérium 100.000 forint rendkívüli segélyt utalt ki. — Halálra ítélte a győri bíróság Lakatos János és Lakatos Ignác lakás- és foglalkozásnélküli bs­­törővezéreket akik a megyében bandájukkal együtt számtalan éj­szakai betörést követtek el. — Súlyos visszaélést követett el a szentesi adóhivatal tisztviselője,­ gabonavásárlásokkal és különböző homályos bőrüzletekkel, amiért állásától azonnali hatállyal felfüg­gesztették.­­ Fekete cséplés miatt inter­nálta a rendőrség Kopasz István szegedi nagygazdát és Pigniczki Géza cséplési ellenőrt, aki meg­feledkezve feladatáról, bekapcsoló­dott a sötét üzelmekbe. — Másfél évig betörésből élt Jóbi Ferenc ózdi lakos. Leginkább kasszafúrással foglalkozott. Ki­fosztotta az ózdi SZIT, a szövetke­zet, az Olvasóegylet kasszáját is! Most kézrekerült és letartóztatták. — Őrizetbe vette a Gazdasági Rendőrség Cseke András 70 holdas hajduszoboszlói nagygazdát, aki több mázsa gabonát feketén csé­­peltetett meg. Ugyanakkor eljárás indult a cséplési ellenőr ellen is. — Letartóztatta a rendőrség C­z­i­k­o­r­a József, Tóth Ferenc és G­o­j­d­á­n Péter orosházi lako­sokat, akik a Fortuna Árukeres­kedelmi Rt. tisztviselői voltak és a vállalat vagyonát elsikkasztot­ták-

Next