Szabad Szó, 1948. július-szeptember (50. évfolyam, 148-225. szám)

1948-09-19 / 216. szám

Ingyen repülés, csónakázás, autózás és fényes népünnepség a Honvédhét utolsó napján Vasárnap 11 órakor díszszemle a Hősök terén Szeptember 19-én, vasárnap, a Honvédhét utolsó napján délelőtt 11 órakor nagyszabású díszszemlére vonul fel a magyar dolgozók fegyveres ereje: a honvédség, a rendőrség és a Szabadságharcos Szövetség. A magyar ifjúság legjobbjai ott lesznek a felvonuláson. A díszszemlén vidéki honvédküldöttségek is résztvesznek. A szemle 11 órakor kezdődik a Hősök terén. A honvédcsapatok élén 180 tagú zenekar vonul. Ezután következnek a gyalogezredek, gépkocsizó ezredek, híradó zászlóaljak, tüzérosztályok, a Kossuth Akadémia díszszázada, majd a lovasalakulatok. Felvonulnak a páncéltörő ágyúk, a nehéz aknavetők, sőt a légi- és vízialakulatok díszszázadai is. A rendőrség szintén több ezreddel, lovasszázaddal és gépkocsizó zászlóaljjal vesz részt a díszszemlén. Felvonulnak a női rendőrség díszszázadai, valamint a rendőrakadémikusok és a rendőrtiszti tanfolyam hallgatói. A Szabadságharcos Szövetség három ezreddel és különleges alakulatokkal vesz részt a hatalmas felvonuláson. A Partizán díszszázad, céllövő századok, turistaszázadok, vívó, repülő és ejtőernyős századok, valamint többszáz kerékpáros és motorkerékpáros teszik felejthetetlenné a felvonulást. A felvonulás után Szakasits Árpád köztársasági elnök üdvözli a csapatokat. Majd Farkas Mihály honvédelmi miniszter mond nagyfontosságú beszédet a honvédség átszervezéséről és megkoszorúzza az ismeretlen katona emlékművet. Végül kitüntetéseket ad át a honvédség tagjainak Az ünnepség után díszmenetben vonulnak el a csapatok az Andrássy-úton a Köröndön felállított tribün előtt. Az ünnepség alatt a felvonuló légierők röpcédulaesővel köszöntik a magyar dolgozókat. A díszszemle után a csapatok egy része a honvédelmi minisztérium elé vonul- Itt Sólyom László altábornagy és Bognár József polgármester felavatja a minisztérium falára elhelyezett,100 éves a Honvédség- emléktáblát- Meglepetések, káprázatos bemutatók várják a főváros dolgosóit a margitszigeti népünnepélyen A .,100 éves a Honvédség hetének záróünnepsége vasárnap délután lesz a Margitszigeten. Itt hatalmas népünnepélyt rendeznek. A Margitszigetet valóságos táborvárossá alakítják át honvédetek. A népünnepélyen a dolgozók megismerkedhetnek a honvédség felszerelésseivel és teljesen ingyen vehetnek részt a honvédségtől rendezett bemutatókon.Lesz ingyenes csónakázás, autózás, sőt repülés is. A partizánok harcszerű bemutatókat rendeznek. Ezen a nézők soksok partizán-ötlettel, az ellenség észrevétlen megközelítésével, rajtaütésszerű megrohanásával ismerkedhetnek meg. Este gyönyörű kivilágításban, kultúrműsor következik, majd felejthetetlen tűzijáték lesz. Végül tábortüzeket gyújtanak és hajnalig tartó tánc lesz a Margitszigeten. Dinnyés Lajos miniszterelnök fogadása Dinnyés Lajos miniszterelnök szombaton este fogadást adott a Gellért-szállóban a Honvéd-napokra érkezett külföldi katonai küldöttségek tiszteletére. A fogadáson több kitüntetést adott át a baráti népek küldöttségei tagjainak. Huszonkilenc vagon lisztet őrölt feketén a tompai malom A gazdasági rendőrség tudomására jutott, hogy a Bács-Bodrog megyében lévő Tompa községben nagymennyiségű búzát és lisztet hoznak forgalomba feketén. A budapesti nyomozók megtudták, hogy a nagyvendéglőben rendszeresen kínálják a feketézők megbízottjai a búzát eladásra. Kondcsevics Gáborné vendéglős a nyomozótiszteknek 300 forintért akart egy mázsa búzát eladni. A piacokon 5—7—10 forintos áron árusítottak a lisztek A detektívek Szánthó Imre malmában vizsgálatot tartottak és megállapították, hogy az utóbbi két hónap alatt a malom huszonkilenc vagon búzát őrölt feketén. Szánthó kettős könyvelést vezetett és az úgynevezett .. fekete“ őrlési keyyébe — amelyet a nyomozók lefoglaltak — pontosan fel volt tüntetve a fekete gabona mennyisége. Ezt a könyvet az egyik nyomozó aktatáskájába tette. Szánthó később valami ürüggyel kihívta a nyomozót a helyiségből és mire vissszatért, nyomtalanul eltűnt táskájából az őrlési könyv. A detektívek azonban a huszonkilenc vágón feketeőrlést a villanyáram felhasználásából és abból a körülményből is kétségtelenül tisztázottnak látták, hogy 141 méter mázsa korpatöbbletet találtak a malom raktárában. Szántha Imrét és Kovácsevics Gebernét letartóztatták. Bevallották, hogy rendszeresen, hosszú idő óta foglalkoznak feketézéssel, megnevezték ügynökeiket is mellettük szintén megindult az eljárás. Az utcára futott a Déli vasútnál egy vasúti mozdony Különös közlekedési baleset történt szombaton délelőtt a Délipályaudvaron. A vasútállomásnak az Eudresz György térre eső részén, az úttért. felett több méteres viasaslaton van az úgynevezett mozdonyiordno „forgókorong“. fg. s tglalómozdony teljes roscesignel futott rá a fordítókorongra. A jelek szerint műszaki hiba , oly tán a mozdony nekirohant a kerítésnek. A szénnel teljesen megrakott torneakocsi leszakadt a mozdonyról, az úttestre zuhant és mélyen beletúródott a szölébe. A mozdony függve maradt a magaslat kerítésén. Különös Szerencse, hogy a járókelők közül ebben a pillanatban senki sem haladt a térnek ezen a részén Csak a mozdony gőzteremtése után kezdhettél: hozzá ?. mozdony visszahelyezéséhez. Ez többórai munka után végül is sikerült. A MÁV igazgatósága és a rendőrség megindította a vizsgálatot, hogy a nem mindennapi baleset okát tisztázza. Beszélgetés bolgár parasztokkal szövetkezetről, táblás művelésről A bolgár parasztság számát tekintve akkora, mint a magyar parasztság. A bolgár szántóföld és intenzíven művelt földterület csak kétharmada annak a területnek, amit a mi parasztjaink művelnek. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a termelés színvonala is valamivel a magyar mezőgazdaság szintje alatt áll, akkor ebből következtethetjük, hogy a bolgár parasztoknak a mi küzdelmünknél is fokozottabb erőfeszítéssel kell a több és jobb termelésért dolgozni. Csak 1947 szeptember 9-ike után (a bolgár nép felszabadulásának napja ez) indulhatott meg a mezőgazdaság tervszerű fejlesztése, mert addig a kormányzó urak nem törődtek a parasztok bajaival, az alulról jött kezdeményezéseket letörték és elszigetelték. Most, a népi demokratikus kormány tervszerűen segít minden olyan mozgalmat, ami a bolgár parasztok termelését eredményesebbé, életszínvonalát fejlettebbé teszi. A parasztság önkéntes kezdeményezését, fejlődni akarását kell a kormánynak támogatnia. A mi termelési színvonalunknál mélyebbről indult a bolgár parasztság, de a szövetkezetek segítségével sok-sok gazdaság már magasabbra érkezett. Erről bulgáriai szövetkezet látogatásunk alkalmával magunk is meggyőződtünk. Két hét alatt a szövetkezeti központokat, gépállomásokat, falusi szövetkezeteket járva, szövetkezeti vezetőket és tagokat, pártembereket és pártonkívülieket, munkásokat és parasztokat alaposan kikérdeztünk, hogy képet alkothassunk Bulgária fejlett szövetkezeti életéről és a parasztságnak a szövetkezetekkel kapcsolatos állásfoglalásáról. Csaknem minden faluban van már szövetkezet, általános szövetkezet, amely a falu minden problémájával foglalkozik, értékesíti a terményeket, beszerzi a termelési eszközöket, háztartási és ruházati cikkeketés hitelt nyújt. 899 községben az általános szövetkezetnek közösen termelő csoportja van. Néhány község pedig olyan, hogy az egész falu külsőre egy gazdaságnak látszik. Itt mindenki tagja a termelőszövetkezetnek, közösen művelik a földeket, természetesen gépekkel és jól szervezett munkával. Év végén a termésen megosztoznak. Grondenben is tagja mindenki a földművelő szövetkezetnek. Ivan Monitor, a szövetkezet elnöke világosított fel bennünket munkájukról. — A mi szövetkezetünk — mondotta —, 1926-ban alakult meg. Ekkor az egész falu el volt adósodva. A szőlőfeldolgozást és a borértékesítést szerveztük meg először és hitelnyújtással foglalkoztunk. Tízéves munkával, mindnyájunk munkájával kiemeltük a falu népét az eladósodásból és felépítettük, valamint modern gépekkel felszereltük 3 millió liter bort befogadó pincészetünket. — A közös termelést — folytatta—, 1947 őszén kezdtük. A falu parasztságának volt ez a kívánsága. Gyűlést tartottunk és elhatároztuk, hogy beadjuk földjeinket a szövetkezetbe. Mindenki belépett. Az igásárlatokat és a gazdasági felszerelést készpénzért megvásároltuk a szövetkezeti tagoktól. Aki belépett közénk, három évig köteles tagként dolgozni, erre mindenki kezeírását adta. Három év után, ha nem tetszik valakinek a szövetkezet, vagy úgy gondolja, hogy egyéni gazdáik elássál, többre halad, akkor kiléphet és visszakapja a földjét, mert mi senkit sem kényszerítünk a szövetkezetbe. A továbbiakban : a munkaszervezésről és a kezdet nehézségeiről hallottunk. Munkánk ssírja a szőlőművet ép-mirrig.zik. Fokozatosan betelepítjük a szántóföldeket is szőlőtőkékkel és gyümölcsfákkal. Földjeinket a tagok művelik, mert dolgozni mindenkinek kell. A munka alól csak az öregek és betegek mentesek. A munka ké Ipés férfiak évente 120, a nők 80 munkanapot kötelesek dolgozni, de ennél mindenki többet teljesít. A fennmaradó időt a házkörüli gaz-daságokban hasznosítják a tagok, s Csaknem mindenkinek van tehened disznója, baromfi... egy holdnyi zöldséges kertje, ami a házi szük-' l ségletre terem. Sajnos, még így is sok idő vész kárba, mert kevés a szövetkezet földje ahhoz, hogy ál landóanfoglalkoztassa a tagokat. Segítünk ezen a bajon is. Konzervgyárak, szeszfőzdét, asztalos üze- ■ met létesítünk, vízierőművet épí- tünk és állattenyésztéshez kezdünk, hogy a tagoknak állandó munkát és még több jövedelmet biztosítsunk. A t munkát 40—50 emberből álló brigádokban végezzük, magyarázta Iván Marinov. Minden brigád, négy-öt csoportra oszlik. A brigádok és csoportok vezetőit épúgy, mint a szövetkezetek vezetőségét,a tagok demokratikusan választják. Kezdetben az okozta a legtöbb vitát, hogy a csoportokban olyan emberek dolgoztak együtt, akik nem értették meg egymást. Ez most már megszűnt, mert a csoportok is úgy szerveződnek, hogy mindenki azokkal társul, akikkel egyet tud érteni. Az osztozkodás kérdése érdekel bennünket különösen. Erre is felel a szövetkezet elnöke. — Évközben a tagok — mondotta — előleget kapnak. Év végén megállapítjuk az eredményt, majd összehívjuk a közgyűlést, hogy döntsön a szétosztásról A tiszta jövedelem 10 százalékát a gazdaság továbbfejlesztésére fordítjuk, ötven százalékot a tagoknak a szövetkezetbe adott földje arányában osztunk szét, mert a közösüzemű gazdálkodás mellett kinek-kinek megmaradt az elvitathatatlan magántulajdona. A nyereség megmaradó 40 százalékát szintén a tagok kapják teljesített munkájuk arányában. Beszélgettünk Gvozdenban a parasztság helyi szervezetének elnökével is. Ő is szövetkezeti tag. Megkérdeztük, elégedett-e? — Igen, meg vagyok elégedve —■ felelte — Mert önként lettem a szövetkezet tagja és biztos vagyok abban, hogy amit két kezem munkájával keresek, azt arra fordítom, amire akarom. A bulgár népi demokrácia örök időkre biztosította számunkra a munkával szerzett magántulajdont. Mi parasztok bízunk a népi demokráciában, mert mi is építői vagyunk. Én egyébként 7 hold földdel léptem a szövetkezetbe és a múlt évi részese■ elésem a nyereségből több mint 112.000 forintnak felel meg- Ennyi pénzem azelőtt sohasem volt. Több más szövetkezetben is hasonló fejlődést tapasztaltunk. Orhurovóban 261 család lépett be a szövetkezetbe, 44 család továbbra is egyénileg gazdálkodik- kíváncsian kutattuk, hogy miért maradtak ezek kívül. Azért, felelték kérdésünkre a szövetkezet tagjai, mert 20 közülük kukák család, ezeket nem vettük fel. Huszonnégyen pedig tagok voltak, de kizártuk őket, mert összeférhetetlenek és nem méltók arra, hogy együtt dolgozzanak velünk-Ominovóban az is kiderült, hogy a szövetkezet 261 tagjának 1800 holdnyi földje a múltban több mint hatezer darabban volt. Egy gazda birtoka tehát átlagosan 23 különböző helyen feküdt. A gazdálkodással töltött munka felélésére az egyik földdarabkáról a másikhoz való járkálással veszett el. A szövetkezet megalakulása után a hatezer birtoktestet 46 darabra tagosították, amivel rengeteg munkát és felesleges fáradozást kerülnek el. Az omurovóiak kertészkednek, de földjük többségén vetőmagot és takarmányt, termelnek- A munkák nehezét a közeli gépállomás gépei végzik, természetesen kedvezményes áron. Terméseredményeink sokkal jobbak, mint amit a falubeli kulákok elérnek, ennek következtében a tagok jövedelme is magasabb- Éverde kétszer terem a föld a Rozsevo—Konara-i földművelő szövetkezet gazdaságában. A földek között járva mindenfelől tompa zúgást hallottunk. — Ne csodálkozzanak rajta — mondta mosolyogva a szövetkezet vezetője —, az öntözőkutak motorjának a berregését hallják, 22 kútból öntöznek 1200 holdat. Egy domb tetejéről néztük meg a termelő szövetkezet gazdaságát. Ameddig csak a szemünk látott, mindenütt három méter magas kukoricatáblát láttunk, a szárakon öt csövet is— Az öntözéstől ilyen szép — jegyezte meg a szövetkezet elnöke —, pedig ez már második termés lesz ebben az évben. Júniusban innen már betakarítottunk holdankint 120—150 mázsa korai burgonyát, a kukoricából is megterem majd 40—50 mázsa. A kukorica mellett paprikát és dinnyét is öntözünk, amit nemcsak fogyasztásra, hanem vetőmagnak is termelünk. Az öntözéssel bizony sok a munka, mert a nedvességtől a gyom is gyorsabban nő- Dolgoznak is eleget a szövetkezet tagjai, de van a munkának látszatja is- A faluban rengeteg az új ház, mind téglából épült. A szövetkezet tagjainak a házai ezek, a múltévá részesedésből építették. OtT, ahol nincs még termelő szövetkezet (ilyen a bolgár mezőgazdaság túlnyomó többsége), ott is szerveződik már a parasztság a magasabb színvonalú termelésbe. Igen gyakori, hogy a gépszántást vagy vetést közösen végzik. Az értékesítést, a fogyasztási cikkekkel való ellátást, hitelfolyósítást pedig majdnem mindenütt a falusi általános szövetkezetek bonyolítják le. A bulgár falvakban mindenfelé pirosló, még vakolatlan új iskolák, gazdasági épületek, egészséges, tágas lakóházak jelzik a parasztság jobb életének, szövetkezeti fejlődésének útját Fazekas Béla Ezer előadás a babonák ellen A Magyar Természettudományi Társulat sajtótájékoztatóján ismertették a megújhodot Természettudományi Társaság korszerű feladatait. Dr Ropaic Staymund fő igazgató bevezetője után Mariska Zoltán főtitkár beszélt. — A Természettudományi Tár- rsaság most a felszabadult munkás- és paraszt rétegek igényeinek ki- elégítésére fordítja legfőbb gondját. A Társaság 50.000 kötetből álló könyvtárát az egész társadalom rendelkezésére bocsátjuk- Ma, amikor napirenden a belterjes gazdálkodás és az iparosodás kérdése, nem közömbös, hogy a ter- r mészettudományi ismeretek minél szélesebb körben elterjedjenek. A tudományok fejlődésében a társadalmi fejlődés döntő, meghatározó tényező, a természettudományok rendszerének lényege a dialektikus materializmus s ez a felismerés kiváló eredményekre serkenti ,a tudósokat — hangsúlyozta Mariska főtitkár- A Társaság harcos feladatának tekinti a miszticizmus és babonák elleni küzdelmet. Ezért ezer előadássorozatot rendeznek a fővárosban és vidéken, üzemekben, falvakban és tanyákon. Erre a célra háromszázötven, már kiképzett természettudományi előadó áll rendelkezésre üinow 1943 ■Kept. II.13