Szabad Szó, 1948. október-december (50. évfolyam, 226-301. szám)
1948-10-21 / 243. szám
ÄRA 50 FUHR jr^t TSrr „ Hol d°lg°zn^k gépállomásain k ^ 4 Be^mTa A£\ «IS*' /'* $y *d^'^a^ ^Ai^ ^i6» *ff^^Jf^f 14wF$/&y^-^pRr* jy/ tj&T mfemSi "&** «w ^5^,/^Bz 4 f«S®'^V -m Egész Franciaországra kiterjed a sztrájkmozgalmis 135033 Az új Marshall-terv meg akarja szüntetni a nyugati országok függetlenségét Marshall amerikai külügyminiszter 10 pontból álló politikai ,és katonai programot dolgozott ki. A terv pontjai közé tartozik, hogy a Szovjetunió és a népi demokráciákon kívül lehetőleg minden országot politikai, katonai és gazdasági egységbe kell kényszeríteni. Az új Marshall-terv alapjait az ,,Atlanti Szövetség“ jelentené, amely a Nyugati Unió jelenlegi tagjain kívül az Egyesült Államokat, Kanadát, a skandináv államokat és Olaszországot is felölelné. A terv gyenge pontjairól jelentős megállapításokat közöl a világsajtó- Az Humanité kijelenti: Addig feszegetjük a nyugati háborús szövetség láncszemeit, amíg csak szét nem törnek. A New York Times szerint Svédország ragaszkodik semlegességéhez, Olaszország pedig népének erős nyomása miatt aligha tud résztvenni a szovjetellenes szövetségben. Kísérleti gazdaságok és lótenyésztő telepek épülnek országszerte Az állattenyésztés fejlesztésére nagy gondot fordít a kormányzat. A korszerű állatneveléshez és nemesítéshez elengedhetetlenül szükséges jó istállók, ólak, kísérleti és tenyésztelepek építése. Ebben az évben ilyen építkezésekre 6.490.000 forintot fordít az építésügyi kormányzat. Ebből az összegből az építés- és közmunkaügyi minisztérium megépíttette az Országos Tenyészállatvásártelep lóistállóját, 500.000 forint költséggel. A gödöllői baromfitenyésztő tenyészgazdaság kibővítési munkálataira 400.000 forintot fordítanak. Kísérleti gazdaságok és tenyésztelepek épülnek szerte az országban. Környén, Nádorpusztán, Kelemenligeten, Nagygomboson, Csobapusztán, Alsóleperden, Pálmajorban, Mátételken, Püspökbolyon, Körtvélyespusztán, Mezőhegyesen, Belsőrháton, Bugacpusztán és Báron korszerűen felszerelik a kísérleti gazdaságot. Kenderesszigeten és Ormándon sertésfiaztató és növendékszín épül 240.000, illetve 180.000 forintos költséggel. A Hortobágyon tenyészkanca és csikóistálló, fejőstehén-istálló és személyzeti épület készül 1.690.000 forint költséggel. A lótenyésztés fejlesztésére kijavítják és korszerűsítik a debreceni, gyöngyösi, jászberényi, hódmezővásárhelyi, bajai, komáromi, kisbéri, alagi méntelep, a porvai, rádiházi méncsikótelep és az iváni,meg hortobágyi csikónevelőtelep istállóit és gazdasági épületeit. hi atomerő betiltása ellen döntött az amerikai szavazógép az RNO politikai bizottságéban Párig, október 20. (MTI) Az UNO politikai bizottsága szerdán délelőtt befejezte az atomerő-albizottság jelentésének vitáját. Az egész délelőtti tanácskozás szavazással telt el. Előzőleg Ma,mulszki ukrán kiküldött végső nyilatkozatot tett a módosított kanadai javaslatról. Kijelentette, hogy a javaslat, amely mögött az Egyesült Államok áll, durva, erőszakos politikai megnyilvánulás. A bizottság a javaslatot 39 szavazattal 6 ellenében elutasította. Hét állam tartózkodott a szavazástól. A javaslatot, amelyet Manuilszki élesen elítélt korábbi felszólalásában, 41:6 szavazat aránynyal elfogadták. Tíz állam tartózkodott,a szavazástól. A politikai bizottság lezárta az atomerőbizottság jelentésének megvizsgálását és rátért a második napirendi pontra, a palesztinai kérdésre. Mérgesgázt használtak Csangkaisek csapatai Nankingból jelentik: Csincsau elfoglalásával Mandzsúria, a kínai ipar szíve majdnem teljesen a kínai demokratikus hatóságok ellenőrzése alá került. Az országrész 12.000 kilométer vasútvonalából alig 600 maradt a Kuomintang kezén. Csangkajsek csapatainak egyik egysége mérgesgázt használt a felszabajdító néphadsereggel szemben. Wang-Yao-Yut, ennek az egységnek a parancsnokát, a demokratikus hadsereg foglyul ejtette. (MTI). A Szakszervezeti Kongresszus állást foglalt a nehézipar fejlesztéseés a mezőgazdaság gépesítése mellett A Szakszervezeti Kongresszus határozati javaslatot fogadott el. Megállapítja a határozat, hogy a szakszervezetek nagy küzdelmek közepette, a munkásegység erejével és az MDP vezetésével súlyos csapást mértek a reakcióra. A további építőmunka döntő kérdése a nehézipar fejlesztése, a mezőgazdaság gépesítése. A reakció főereje ma a klerikális, mindszentysta reakció és a kulákság. Fokozott éberségre hívják fel a szakszervezetek a dolgozó tömegeket az imperialisták és belső ügynökeikkel szemben. Fejleszteni kell a munkásság és a dolgozó parasztság szövetségét, újjá kell szervezni a Függetlenségi Frontot. A Kongresszus jóváhagyta a Szakszervezeti Tanács működését. Hiányosságok is voltak és vannak a szakszervezeti mozgalomban, amiket a jövőben ki kell küszöbölni. A munkaversenyek során tömegmozgalommá kell fejleszteni az élmunkás-mozgalmat. Egyesíteni kell a társadalombiztosító intézeteket, még az idén egyesüljön az OTI és a MABI. Fokozottan kell ellenőrizni a munkaügyi törvények betartását. A dolgozók keresetük egy százalékával járuljanak hozzá az öregségi járulékalaphoz, a járadék ötven százalékos felemelése érdekében. Rendkívüli segélyt kell megvalósítani házassági-, újszülötti- és halálesetre. A dolgozó nőket mindjobban be kell vonni a mozgalomba, fejleszteni kell az ifjúmunkás-mozgalmat. A szakmai szervezeteket iparági szervezetekké kell fejleszteni, egy-egy üzem minden dolgozója egy szakszervezethez tartozzék. Megkel azonnal valósítani az önkéntes tagságot és a járulék hivatalból való levonását nyomban meg kell szüntetni. Felhívja a Kongresszus a dolgozókat: legyenek éberek a jobboldali szociáldemokraták egységbontó kísérleteivel szemben. Befejező részében a határozat szolidaritását nyilvánítja a nagy Szovjetunió, a demokratikus békefront iránt. Elszánt harcot hirdet az imperializmus és a háborús uszítók ellen, élesen elítéli Titót és kikkjét. Megállapítja: ki kell építeni Magyarország véderejét. A kongresszus egyébként a Szakszervezeti Tanács elnökéül újra Harustyák Józsefet, főtitkárául pedig Apró Antalt választotta. Az esőzések nyomán országszerte pitiül az elmaradt szántást, vetést Most adták ki az őszi munkák teljesítéséről szóló jelentést. Az október 16-i állapot szerint felszántottak összesen 34 millió holdat, az előirányzatnak 97 százalékát. Ebből a területből 2,9 millió holdat a fogatok, félmillió holdat pedig traktorok szántottak fel. A szántási munkálatokban Vas megye jár elöl 48 százalékos teljesítménytöbblettel. Fejér, Győr, Somogy, Tolna, Zala, Bács-Bodrog és Csongrád megye szintén teljesítették az előírást. Egyes megyék azonban elmaradtak. A szántásban legjobban Borsod megye maradt el, az előírtnak csak 77 százalékát szántotta fel. Pest megye is hátul van, 78 százalékos teljesítménnyel. Rozsvetésünk október 16-ig öszszesen meghaladta a 760.000 holdat. Ez az ütemterv előirányzatának 80 százaléka. Az elmúlt napokban azonban — értesülésünk szerint — jól haladt a rozsvetés és a hét végére megközelítjük az előirányzott egymillió kataszteri holdat. A rozsvetésben Pest megye áll leghátul — éppen a legnagyobb rozstermelő területünk, ahol az előírtnak még csak alig több, mint a felét vetették el. Hasonlóképpen az őszi árpával is országosan nagyon elmaradtunk. Eddig 52.000 hold őszi árpavetésünk van. Az őszi búza vetésének most van a főidőszaka. Októberben a búzának nagy részét el kell vetni. Egyes vármegyék máris elérték, vagy megközelítették az előirányzatot. Miként a szántásban, a búzavetésben is Vas megye mutatja a példát: máris 71 százalékkal többet vetettek az előírtnál. Békés megye viszont alig egyötödét vezette be az előírt területnek. Hasonlóképpen a másik két főbúzatermelő megye, Hajdú- és Szolnok megye is csak egynegyedét teljesítette az ütemtervnek. Ezekben a megyékben a szárazság is hátráltatja a vetéseket. A jelentés megállapítja, hogy a kukorica betakarítása egyes megyékben még igen hátra van. Baranyában a termés 70, Győrben 60, Hajdúban 60 százaléka betakarítatlan, behordatlan-Heves, Csongrád, Zala, Vas és Békás viszont elől jár a kukoricabetakarításban, mert ott alig van behordatlan kukorica. A jelentés lezárása óta jó eső volt országszerte és a napokban újabb esős időszak kezdődött, így remélhető, hogy a késedelmet mindenütt pótolni tudják. A szántási és vetési munkálatokat egyébként országosan is ellenőrzik. Bizottságok járják az országot, vizsgálva, hogy állanak a munkák és mi az oka a késereemnek. De ellenőrzik a munkálatokat minden községben a népi bizottságok is és ma már nemcsak községenként, hanem dűlőnként is megszervezték az ellenőrzést. A nyugatiak kénytelenek lesznek visszatérni a közvetlen tárgyalásokhoz A londoni Daily Express vezércikkben foglalkozik a berlini kérdésnek a Biztonsági Tanács elé vitelével. Ahelyett — írja —, hogy a berlini vitát becsületes megegyezés fejezné be és további megbeszélésekre kerülne sor az egész német kérdésről a külügyminiszterek tanácsában, még jobban kiéleződik a propagandaháború. A nyugati hatalmak megegyezést érhettek volna el, de ők inkább azt akarják, hogy Berlin állandóan gennyező seb maradjon és ők tovább folytathassák a légiszállítás komédiáját az angol adófizetők terhére. Pedig előbb-utóbb kénytelenek lesznek visszatérni a tárgyalásokhoz, előbb a moszkvai és berlini megbeszélésekk folytatásával, azután pedig a külügyminiszterek tanácsának újból való összehívásával.