Szabad Szó, 1948. október-december (50. évfolyam, 226-301. szám)
1948-10-01 / 226. szám
DARVAS JÓZSEF: Az államosítással eltűnt a spekuláció és a selejtes munka az építőiparból A jövőben biztosítjuk az építőmunkásság téli foglalkoztatását Az építés- és közmunkaügyi minisztérium dolgozói Darvas József miniszterségének egyéves évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek. Dr. Borbiró Virgil államtitkár és Major Máté miniszteri osztályfőnök üdvözölte a minisztérium tisztviselői nevében a jubiláló minisztert. Darvas József nagy beszédben ismertette ezután az építési és közmunkaügyi minisztérium egyéves munkájának eredményeit. Bevezetőül hangsúlyozta Darvas József, hogy ebben az egy esztendőben gyökeresebb és hatalmasabb változások történtek az egész magyar életben, így a magyar építésügyben is, mint azelőtt évtizedek alatt. — Hivatalba lépésem idején —mondotta ezután — az építésügyet még alig érintette az új idők szele- Szervezetlen, kezdetleges állapotában szabad vadászterülete volt a tág lelkiismeretű és bőzsebű építési „vállalkozóknak“. A magántőke csak zűrzavart, következetlenséget okozott az építkezéseknél. A tőkés „szabadverseny“ költségvetési mesterkedésekkel igyekezett az építtető kárára minél többet keresni. Az egész magyar építőipar múltbeli működését a munkások kizsákmányolására és bankkölcsönre alapította. Megvesztegetésekkel, csalásokkal igyekezett minél többet keresni. Romos épületek helyreállításánál derülnek ki ezek a csalások: sok épületnél a habarcsból „kifelejtették“ a kötőanyagot, a teherhordó pilléreket körülfalazva belül törmelékkel töltötték ki. — Az építésügyön csak gyökeres reformok segíthettek. Első és legfontosabb teendőmnek tartottam, hogy mozgékony, nem bürokratikus építésügyi szervezetté építsem ki a minisztériumot — mondotta Darvas József. — A legnagyobb jelentőségű lépés az építésügy előbbre vitelében az építőipar államosítása volt. — Az államosítás óta hét nemzeti vállalatot egy lakás- és középítési ipari központba tömörítettünk, hármat pedig egy gyérépítési ipari központba csoportosítottunk, létesítettünk egy munkaeszközt,ölcsönző nemzeti vállalatot is. Ez építőgépekkel és felszereléssel látja el a vállalatokat. Az államosítással gyökerében változtattuk meg az építésügy eddigi korhadt avalt, a társadalomra káros szerkezetét-Eltűnt a spekuláció és a selejtes munka az építőiparból. Az Állami Építéstudományi és Tervező Intézet életrehívásával a magántervezők díjtételeinél 50—60 százalékkal olcsóbb lett a tervezési költség az építkezéseknél. Az állami tervezés olcsósága a komoly, tudományos előkészítésnek köszönhető. Az állami tervezőintézet kiválasztja a legtehetségesebb építészeket, tehetségüket kamatoztatja és ezzel a demokrácia építészeti színvonalát jelentősen javítja. A minisztérium Tégla-cserépipari igazgatóságot szervezett. Ennek hatáskörébe tartozik az egész magyar építőipar anyaggazdálkodásának intézése. Az építészoktatás reformja Az építészeti szakoktatásról beszélt ezután Darvas József. Bejelentette, hogy a műegyetemen már ebben az évben megvalósítják az építészoktatás reformját. A reform lényege az, hogy a tananyagot közelebb hozza a valóságos élethez és igen nagy figyelmet szentel az építészet tudományának világnézeti megalapozására. Az építészeti osztály két tagozatra oszlik: az egyiken a tervezés, a másikon a kivitelezés, kutatás és szerkesztés tudományát sajátítják el a hallgatók. A középfokú szakoktatást is megreformáljuk. A felső építő ipariskola műszaki középiskolává alakul át, a végzettek tervező vagy kivitelező technikusok lesznek, de tanulmányaikat folytathatják is a műegyetemen. Gyökeresen átszervezzük a tanoncoktatást. Három évig — évenként öt hónapig — rendes iskolai oktatásban részesülnek a tanoncok. A tanonciskola elvégzése után a tehetséges tanuló a műszaki középiskolába kerülhet. A jövőben tehát a tanonc is — ha képességei megfelelőek — eljuthat az építészmérnöki diplomáig. — Az építésügyi minisztérium jó szervezettségének eredménye, hogy amíg az államosítás előtt a vállalatok alig 4000 munkássá dolgoztak, ma az államosított építőiparban 16 000 munkás dolgozik. Az államosítás előtt 35 millió forint értékű munkát végeztek a vállalatok, azóta néhány hónap elteltével 170 millió forintnyi munkát végeznek. Az építkezések olcsóbbítására a nemzeti vállalatokat gépesítették. Fontos eredménye a minisztériumnak a falusi építkezések tervszerű megindítása. Az Országos Házépítő Szövetkezet ebben az évben 4600 házat épített, illetve épít. A minisztérium nagymértékben elősegítette a magánépítkezéseket is, erre a célra több mint 70 millió forintot kölcsönzött. Megszüntetjük az építőipar időszaki jellegét Befejezésül a minisztérium jövőbeli feladatairól beszélt Darvas József. „ Lankadatlan munkával törekszünk arra, hogy a még mindig drága építkezési költségeket olcsóbbá tegyük, hogy még több és jobb épület, üzem, kultúrház, iskola, falusi lakás építésével segítsük elő népi demokráciánk fejlődését. Megszüntetjük az építőipar időszaki jellegét. A jövő évben már az építőipari munkásság téli foglalkoztatása is biztosítva lesz. — Az állam a demokrácia, a nép vagyonának jelentős részét bízta ránk. Az építésügyi minisztériumban mindenki, a legkisebb tisztviselőtől a miniszterig felelősségteljesen sáfárkodik a nép vagyonával — fejezte be nagyfontosságú beszédét Darvas József. A jubiláló minisztert ezután munkatársai, a minisztérium valamennyi dolgozója nagy lelkesedéssel és szeretettel ünnepelte. Ruma és likőrgyárak, Szeszkereskedők, Ecetgyárosok, Danaturáltszesz-elosztók, Szeszfeldolgozó Ipari Vállalatok figyelmébe! A Szeszértékesíti Nemzeti Vállalat folyó évi október 1-én megkezdi működését. Szeszigénylések ez időponttól kezdve nem a Szeszegyedárusági Igazgatósághoz, hanem a Szeszértékesíti Nemzeti Vállalat Budapest, VI., Teréz körút 9. küldendők be. Az igényelt szesz ellenértékét a Szeszértékesíti Nemzeti Vállalat 1 935.403. sz. postatakarékpénztár csekkszámlájára kell befizetni. 500 forint jutalom a legjobb száz traktorvezetőnek Az állami mezőgazdasági gépállomások és a földművesszövetkezetek között is munkaverseny indult. A verseny feladata: a minél jobbminőségű munka A traktorosok munkáját a szántatok véleményezik. A legjobb száz traktorvezető egyenként 500 forint jutalomban részesül. Száz ösztöndíjas utazik a Szavjstiijéba A Szovjetunió nagylelkű áldozatkészséggel száz magyar diáknak adott ösztöndíjat. Lehetővé teszi számukra a szovjet egyetemeken való tanulást. A száz diák október első hetében utazik el a Szovjetunió különböző egyetemeire, főleg Leningrádba és Moszkvába. A szovjet ösztöndíj ötévi tanulmányt biztosít a szovjet egyete- meken és főiskolákon. A hosszú évek alatt az ösztöndíjas diák alaposan megismeri majd a szovjet állam és szovjet ember életét. A száz magyar diák, akiknek legnagyobb része munkás- és parasztszülők gyermeke, mint a világ első szocialista államának alapos ismerője i , majd vissza Magyarországra. A Jobió életútja Vitathatatlan tény, hogy egész Európában — a Szovjetunió után — nálunk legjobb a közellátás helyzete. Tény, hogy a magyar dolgozóknak nagyobb darab kenyér, több ruha és iparcikk jut, mint a győztes nyugateurópai hatalmak dolgozóinak. Csakhogy ez a kétségtelen tény sovány vigasz azoknak, akiknek még nagyobb darab kenyérre, még olcsóbb iparcikkre, szerszámokra, gépekre volna szükségük. De legfontosabb iparcikkeink nyersanyaga: a pamut, gyapjú, fa és acél külföldről kerül hozzánk és csak akkor tudjuk ezeket a nyersanyagokat a mainál olcsóbban és nagyobb mennyiségben megvásárolni, ha megfelelő mennyiségű élelmiszert szállíthatunk érte cserébe. De búzát, zsírt, vajat és tojást még nem termelünk akkora mennyiségben, hogy a szükséges valutát és ipari nyersanyagot feleslegeinkből beszerezhessük. Másrészt a meglévőt is túlságosan drágán, a világpiaci árnál jóval drágábban termeljük. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a parasztság még mindig eléggé nehéz helyzetének legelsősorban mezőgazdasági termelésünk elmaradottsága, korszerűtlensége az oka. A bevetett területhez képest keveset termelünk és ebből a kevésből nem juthat mindenre elegendő. A szövetkezeti szervezkedés, a mezőgazdaság gépesítése, a belterjes termelési ágak és a szakszerű állattenyésztés kifejlesztése mind-mind a jobb élet felé vezet és ezt egyre többen belátják. Csakhogy a puszta belátással még nem sokban jutunk előbbre, ha mindenki a másiktól várja a kezdeményezést. Jó példa erre most a műtrágyaakció ügye. A kormányzat hitelre, csökkentett áron 5000 vagon műtrágyát bocsátott a dolgozó parasztság rendelkezésére. És a jegyzés még ilyen kedvező feltételek ellenére is akadozik: a parasztság jórésze nem nyúl a nagyobb darab kenyér után. Mert az már minden valamennyire is tájékozott ember előtt világos, hogy a műtrágya használata a nagyobb darab kenyeret, a több ruhát, egyszóval: a jobb életet jelenti. Svájc szegényes szántóföldjein a svájci parasztok holdanként átlagban 275 kilogramm műtrágyát szórnak el és búzából 13,5 mázsa, burgonyából 103 mázsa, cukorrépából 15 mázsa az átlagtermésük holdanként. A dán parasztok egy kataszteri hold földre átlagban 10 kilogramm műtrágyát használnak el és holdankint átlagban 17 mázsa búzát, 93 mázsa burgonyát, 205 mázsa cukorrépát termelnek. Mi a helyzet ezzel szemben nálunk? Magyarországon a múlt gazdasági évben egy kataszteri hold földre két és fél-három kilogramm műtrágya jutott. Holdankint átlagban búzából 5 mázsát, burgonyából 22,9 mázsát, cukorrépából 72,6 mázsát termeltünk. A felsorolt adatok mindennél világosabban beszélnek. Kétségtelen, hogy Dániában, Svájcban, vagy különösen a Szovjetunióban nem egyedül és kizárólagosan a nagyobb arányú műtrágyahasználatnak köszönhetik a jóval nagyobb terméshozamot, hanem a gondosabb talajmunkának, tarlóhántásnak, mélyszántásnak, a nemesített vetőmagvak általános használatának is. De senki sem állíthatja, hogy ez az út nem áll nyitva a magyar dolgozó parasztság előtt is. Az út nyitva áll, csak el kell rajta indulni. Az elinduláshoz pedig a műtrágya, vetőmag, szántási hitel útján, az állami gépállomások és földművesszövetkezetek útján minden segítséget megad a kormány. A jövő évi nagyobb darab kenyér valóban nem sült galamb, amely a szánkba repül. Meg kell érte dolgozni, le kell küzdeni a paraszti termelés nyomasztó örökségét, mezőgazdaságunk elmaradottságát és alkalmazni kell a nyilvánvalóan hasznos újításokat, a haladottabb országokban már eredményesen kipróbált módszereket. A nagyobb darab kenyér nemcsak bőségesebb táplálkozást jelent minden dolgozónak, hanem több textilneműt, ruhát, csizmát, jobb és olcsóbb iparcikkeket hoz a házhoz. Azoknak a parasztoknak, akik már az elmúlt években erre az útra léptek, nem kell külön magyarázni a korszerű termelés jelentőségét, mert a saját életükben tapasztalják helyzetük állandó javulását. De vannak, sokan vannak, akik még mindig nem értik meg, hogy amikor a nehézségek miatt panaszkodnak, elsősorban önmagukra, önnön tehetetlenségükre, maradiságukra panaszkodnak. A kormány dolga nem az ajándékozás és alamizsnaosztás, — mint néhány régimódon gondolkozó ember képzeli — hanem a fejlődés lehetőségeinek a megteremtése. A parasztok dolga pedig nem a csudavárás és a meddő panaszkodás, hanem az, hogy éljenek a nép kormányától biztosított lehetőségekkel társadalmi, kulturális és gazdasági téren egyaránt. Éljenek a szövetkezés, gépesítés, szerződéses termelés, a műtrágyahitel gazdag lehetőségével. Aki ezt nem teszi, eltolja a szájától a felkínált nagyobb darab kenyeret. tgy- 30 százalékkal fokozódott az állami vállalatok termelése Mennyi élelmiszert tárolnak télire Nagy-Budapest részére A Gazdasági Főtanács megengedte, hogy az önellátó igazolványokat a MITART Budapesten lisztre válthatja be. Nagy-Budapest téli élelmiszer-ellátásának biztosítására egyébként 800 vágón burgonyát, 60 vágón hagymát, 25 vágón vajat és 220 vágón savanyúkáposztát tárolnak. Foglalkozott a Főtanács a 673 államosított vállalat pénzügyi tervével. Állami vállalataink termelésének értéke az elmúlt hónappal szemben 30 százalékkal, azaz mintegy 368 millió forinttal növekedett. A munkásifjak félbentlakásos gimnáziumainak költségeire az évvégéig 807.000 forintot, a szakérettségire előkészítő tanfolyamra 874.000 forintot és az ezek mellett működő kollégiumok költségei egy évre 2.762.000 forintot szavazott meg a Főtanács. Ezekben a gimnáziumokban huszonöt osztály van, egyenként 40 tanulóval. A szakérettségire előkészítő tanfolyamokon 800 ifjú vesz részt, ezek nyolc kollégiumban kapnak elhelyezést. A munkásifjak közül háromszázan havi 100 forint ösztöndíjban részesülnek. Szabad Szd 3