Szabad Szó, 1948. október-december (50. évfolyam, 226-301. szám)

1948-10-14 / 237. szám

Debrecenbe érkezett hadifoglyok névsora Árki Ferenc Pápateszér, Ács István, Nyíregyháza, Ábrahám Lajo­sur­­keve, Adám­ Boldizsár Pokaszopk (Zala megye, Bakondi Imre Bogács, Balogh Mihály Balmazújváros, Boreas Péter Nemesócsa, Banuta György Da­vas, Pásti Gábor Tajki,’ Beke Lajos Sar­kad, Bakes Dávid Inke, Börcsk­ei Já­nos Ráczalmás, Benele Márton Aszód, Béres Sándor Etel (Nógrd m.), Bod­nár János Felsőberecke, Bog Béla Pest­nidegkút, Bozsik István Jászárok­­es Ád­ás, Borbás Mihály Lakócsa, Bod­zán János Ai­óábrány, Borza Károly Kisterenye, Bohár Ferenc Nagygö­gő, Buzi András Sarkad, Burai István Szárazkék, dr. Fehér István Debre­­cen, Roboszláv István Balatonszent- Iván, Micakei János Pécs, Nagy Vince Hencida, Sely Pacok Zoltán Pécs, Simon Gyula Ják, B. Tóth József Ajak, Vajda Sándor Bud­aentmihály, Bá­lint Imre Kiskunfélegyháza, Boros­­tyán Géza pág, Csernyi Sándor Aporka, Daragó Ferenc Nyírbátor, Ferenc András Tiszakürt, Kampós József Veszprém, Kálmán Dezső Lit­­ke, Kiss Mihály Nyíregyháza, Frimm János Mózs, Kovács István Földeák, Lakatos Géza Kál, Lajkó Lajos Pály, Búzák Gyula Dádus, Liphardt János Budafok, Leonczi Károly Kisvárd­a, Németh Ernő Sopron, Németh László Mocsa, Peta József Ecséd, Pé­­tervári János Solymár, Pogány Ernő Bonyhád, Pompár Sándor Barkaló­­ráruháza, Raffai Károly Csepreg, Poór István Kiskunfélegyháza, Sza­­karer János Kemenesszentpéter, Szir­mati­ Péter Visegrád Habók Dénes Pálé, Szűcs Bálint Ivad, Szűcs János Hajdúdorog, Vámos János Mezőkö­vesd, Wild Frigyes Vaskút, Batta András Balkót, Boskó József Dán­­Szentmildós, Budai Sándor Kistelek, Buzi József Mosonmagyaróvár, Csikós Pál Termein. Egri Mihály Péterrévs, Gábor Károly Temerin, Gombár Szil­veszter Brosonmagyaróvár, Joó József Harkány fürdő, Kincses Antal Kaba, Kisasszony­fai Ferenc C­cpel, Kovács János Kisvárija, Kovács József Nyíregy­háza, Kozma József Cegléd, Konecz József Andráshida, Korom János Minds­zent, Kokas Sándor Kiskun­­majsa, Korom János Soltszentimre, Koncz­ István Hosszupályi, Koncz József Mérőórát, Koppány József Almáskamarás, Kókai Márton Kalo­­csa, Karácsony Gyula Földes, Ka- Isnda Miklós Kislakod, Komáromi Gyula Kecskemét, Kakukk Tibor Rákospalota, Kalmár Frigyes Jász­berény, Szabó Mihály Nagyvelyke, Fekéri József Mecsekal­ja, Fehér Benalan Gönyü, Fekete János Ecsed, Földi Ignác Dévaványa, Fe­hér Mihály Apó, Füllöp László Per­, káta, Fekete Ferenc Önöd, Szabó* Ferenc Szeged, Szalay István Ta­j­bajd, Szántai Tamás Hódmezővásár-­ hely, Szegedi István Jászladány. 1 Jól vizsgáztak a tolnai föld új gazdái A szekszárdi kiállítás ezt bizonyítja Szekszárd, október hó. (A Szabad Szó tudósítójától.) Tolna vármegye múzeumában a sokezeréves malomköveken idei aratáso­­ búzaszemek pírosganak. A latin feliratos régi kőoszlopok, meg koporsók mellett pedig fris­sen szedett, duzzadtszemű szőlő­fürtök, piros almák mosolyognak. Színes népviseletbe öltözött lá­nyok, legények sürögnek a ter­medben, folyosókon. A vármegyei mezőgazdasági és ipari kiállítás megmozgatta az egész megye népét. Ezen a kiállí­táson lehet meglátni a legjobban. Ez a kiállítás az első alkalom volt a telepesnek a vizsgázásra, amikor bebizonyíthatják életre­valóságukat, gyökeret vertek új otthonukban. A kiállítás gazdag anyaga, el­sőrendű mezőgazdasági termé­kek garmadája azt bizonyítja: jól vizsgáztak a tolnai föld új gazdái. A telepesek nagyban hozzá­­járultak a termelési módszerek tökéletesítéséhez, új ipari növény­fajták meghonosításához. Külö­nösen figyelemreméltó eredménye­ket értek el Bátaszéken és kör­nyékén az ánizsmag termelésében. A­ falon függő, szemléltető gazda­sági statisztikából pedig k­iderül, hogy az újra magyarrá lett Völgy­ségben a székelyek szorgalmával az új termésátlag jobb, mint a há­ború előtti volt. Az újgazdák teljesítménye a legszembetűnőbb a kiállításon. A földművesszövetkezetekbe tömö­rült kisparasztok nemesített vető­­magvai kiállják a legszigorúbb bírálatot is. Ekés bizonyságául an­nak, hogy a vetőmag termelése távolról sem az „uradalmak" ki­váltsága. A Bonyhád és Vidéke Földművesszövetkezet­ óriási pap­rikái, cukorrépái, nemesített hagy­mái különösen kiválóak. Az Alsó­dunántúli Földművelésügyi Ta­nács kísérleti gazdasága szár­milyen döntő változások történtek Tolna megyében a felszabadulás óta. Szekszárd néhány évvel ez­előtt még csak kis magyar sziget volt a tolnai sváb-tenger közepén- Most pedig Sárköz, Sióagárd, Ozora, Döbrököz ízléses, népvise­letbe öltözött parasztjai mellett felvidéki telepeseket, a Völgység új népét, a Bukovinából idekerült székelyeket s az ország sok más tájáról Tolnába került telepes­parasztokat láthatjuk itt. Új színt, új életformát hoztak magukkal a Dunántúlnak erre a szelíd lan­­kájú tájára az új honfoglalók­ gumós burgonyát állított ki: tizen­három négyszögölre egy kilo­gramm kell belőle. Termésered­ménye Molnár István bonyhádi gazdánál 165 kilogramm volt eny­eregszemcse másik nevezetessége a Mauthner-féle növénynemesítő telep. Elsősorban olajosmagvak nemesítésével és a tarlóértékesítés kérdésével foglalkoznak itt. A ki­állítás „főszereplője" azonban ta­­lási mégis a szárazon termesztett rizs. Ezt is az öregszemcsei telepen tenyésztették ki. Alapos kísérle­tezéssel rájöttek, hogy bizonyos növények megváltoz­tatják maguk körül a levegő hőmérsékletét, a páratartalmat, befolyásolják a szélviszonyo­kat. E tulajdonságukért igen alkalma­sak rizs mellé védőnövénynek. A szekszárdi kiállításon látható rizskalászok védőnövényként ülte­tett kukorica között termettek. Erre a nagyszerűen bevált száraz­termesztési módszerre nemcsak a magyar, hanem a külföldi szak­emberek is felfigyeltek. Amohább egy teremben épülő hidak és utak képét láthatjuk. Meg­­tudjuk, hogy az eldugott tolna­megyei falvak is hamarosan be­kapcsolódnak a jó utak hálózatá­nyi területen. A bátaszéki szövet­kezet hétkilós káposztájának is sok a csodálója A taddi dohány­beváltó a híres aranysárga levelű „kerti világos“ dohánnyal büsz­kélkedik. Az Iregszemcse és Környéke Földművesszövetkezet kiállítása különös figyelmet érdemel. Ez a szövetkezet országos szem­pontból is igen fontos gyógy­szerészeti alapanyagot gyárt: tejcukrot készít különleges módszerrel, színtejsavóból. A tejcukor a pirulák, pasztillák kötőanyaga. Iregszemcsén olyan mennyiségben készítik, hogy csak­nem teljesen ellátja a belföldi szükségletet. Ugyanakkor másod­rendű tejből kazeint készítenek. A kazeinből kiváló minőségű mű­szarut gyártanak, szebbnél-szebb színekben. A szövetkezet meg­érdemelné, hogy az egész ország komolyabban felfigyeljen rá.­­­da. Figyelemreméltó a paksi ár­mentesítő társulat mérnökeinek a védőtöltéseknél alkalmazható, most szabadalmaztatott talaj tömítési módszere. Cement, homok és agyag keverékét használják fel, nagyszerűen bevált új eljárással. Ezzel a módszerrel meggyorsul a gátak építése. A szemlélődő pa­rasztok jól tudják, hogy ez is az ő ügyüket viszi előbbre, mert nem kell félni majd, hogy a szeszé­lyes tolnai patakok elmossák a földekről a termést. 1609 éves borkultúra A múzeum pincéjéből csupa csillogószemű ember jön fel. A Szekszárdi Pinceszövetkezet zama­tos borai fényesítették ki a tekin­tetüket. Búcsúzóul mi is megkós­toljuk a világhírű szekszárdi „ru­bintost“. Tükröző piros színe, cso­dálatos zamata 1600 év szőlőkul­­túráját idézi.­ Ennyi idő óta ter­melnek ezen a tájon szőlőt. A kiállítás azt bizonyítja hogy Tolnának jelene is méltó híres múltjához. I. M. Két mázsa burgonya — tizenöt négyszögöl területen Mederbe kényszerítették a tolnai patakokat FŐMÜVESSZÖVETKEZETI IHUlltüfé Legyünk éberek Országszerte megkezddött a kü­lönböző helyi szövetkezetek beol­vasztása a földművesszövetkeze­­tekbe. A beolvasztást megelőzőn a Hangya és a többi szövetkezet ve­zetőségét a múlt hónapban meg­jelent rendelet szerint át kell alak­­ítani és a Vezetést a dolgozó pa­rasztok kezébe kell adni. Ez az átalakulás és az egységes, úgynevezett, általános falusi szö­vetkezetek megalakítása nem megy mindenütt simán, mert egyes he­lyeken a régi Vezetők mindent el­követnek, hogy a beolvadás végre­hajtása előtt megcsonkítsák a szö­vetkezeti vagyont és eltüntessék a v­a­gyont­árgyakat. Ta­rgy­űl­és­eket hívnak össze és jelenléti díjat fi­zetnek ki, holott azelőtt ezt soha­sem tették, másutt tanulmányi utak, értelmetlen kiszállások költ­ségeivel terhelik meg a beolvadó szövetkezetet. Ezek a mesterkedések szabotázs­nak minősülnek, éppen ezért a helybeli öntudatos szövetkezeti ve­zetők kellő éberséggel, csírájában fojtják el az ilyen akciókat. Ita valahol a szövetkezeti vagyon csökkentésére, vagy megsemmisí­tésére irányuló tevékenységet ész­lelnek a régi szövetkezeti vezetők részéről, azonnal jelentsék azt a felsőbb szövetkezeti szerveknek. Külföldi vendégek Baracskén A prágai szövetkezeti kongresz­­szusról hazatérő román és bolgár szövetkezeti vezetők meglátogatták a MOSzK-ot. A vendégek ellátogat­tak Baracskára is, majd Bicskére szálltak ki, ahol a szövetkezet tag­jait meglehetős nagy létszámmal a szövetkezet kultúrtermében talál­ták. A külföldi vendégek minden­felé jó benyomásokat szereztek a magyar szövetkezeti életről. Csillagfü­rt temjesztése A homokos földek fehérje- és talajerőhiányát az édescsilagfürt termesztésével lehet pótolni. A MOSzK ezzel kapcsolatban felhívja a nyírségi és somogy megyei föld­művesszövetkezeteket, írják össze azokat a gazdákat, akik a nemesí­tett csillagfürt-vetőmag táblás mű­veléssel történő továbbszaporítására jelentkeznek. Az édescsillagfürt meghonosítása a homokos talajokon nagyobb állattartást és jövedelme­zőbb gazdálkodást biztosít. Mikor érvényes a szerződés? A vidéki szövetkezetekhez egyre gyakrabban fordulnak különböző vállalatok és magánosok különféle szerződések kötése végett. Rend­szerint az ilyen szerződések ellen­keznek a szövetkezeti mozgalom céljaival és a megállapodást köny­­nt­elműen megkötött szövetkezetek a falu gazdasági életében hátrá­nyos helyzetbe kerülnek. A MOSZK ezzel kapcsolatban fi­gyelmezteti a tagszövetkezetek ve­zetőit, hogy mindennemű megálla­podás csak a központ jóváhagyá­sával érvényes, éppen ezért össze­­vásárlási értékesítési, stb. ügy­ben kötendő szerződéseket a szö­vetkezetek küldjék be a MOSZK szövetkezeti főosztályának (Buda­pest, V., Vigadó­ u. 6.). 4 ISu: Szabad Szó Az Élelmiszer nagy vásártelep árai október 13-án Burgonya (Gu­i Baba) 0.52—0.34, őszi rózsa u.al), Ena o.SS—0.42, Kruger K­.32, vöröshagyma 0.34, fok­hagyma 1.41i— 3.39, tejeskáposzta 0.22—0.49, kelká­poszta ont—0.60, vöröskáposzta 0.60— 0.80, zeffer 0.60—1, kararabé 0.40—n.so, tejtssaláta 0.60—0.40, karftol (tisztított) 2—2.40, karitel (leveles) 1—1.60, sóska 1.40—2, paraj 1.40—2, sárgarépa (kg-km­l) o.40—o.so, petrezselyem (kg-kml) o.pó— 0.80, sutotok 0.80—0.00, füzőtök 0.30— 0.40, tengericse (zöld) 0.20—0.25,­­ zöld­paprika 0.50—1.20, paradicsom u.co— 0.00, paradicsompaprika 0.60—1.20, Ju­liska-bab. 2—2.20, fürjbab l.Cu—i.sa, fejtőbab 2—2.20, cékla 0.40—0.60, Kék­­hagyma (csemege) 0.90—1, torma 0.40— 0.70, fekete retek 0.70—0.80, alma (asz­tali) 1—2.60, alma (édes) i—a.co, alma (közönséges) 1—1.59, körte (Alexander) 2.90—3.20, körte (nemesfajú) 1.60—2.60, körte (közönséges) 0.80—1.20, szilva (magyaváló) 1.40, gesztenye 2—4, szőlő 1.20—2.80, dió (héjas) 6—6.50, dióbél 15—27, birsalma 1.60—2.40, mandula (héjas) 3.80—6, görögdinnye 0.20—0.30, mák 7.50, citrom (drb-kint) 1.20—2.20, gomba (tömött, csiperke) 8—16 forint. Fogyasztói árak a csarnokokban és a piacokon: Burgonya (Gül Baba) 0.64—0.68,­ őszi rózsa 0.60—0.63, Ella 0.43—0.53, Krüger 0.34—0.49, vörös­hagyma 0.70—0.74, fokhagyma 1.73— 4, fejeskáposzta 0.30—0.55, keleposzta •0.54—0.68, vöröskáposzta 0.82—*6, sa­vanyúkáposzta 1.20—1.40, kafarábé 0.5.5 —»•«?, sóska és paraj 1.78—2.50, kar­fiol, tisztítóit 2.50—3.84, sütőtök 0.63— 0.82, fősörök 0.40—0.54, zöld zsicgeri 0.24—0.34 darabja, torma 5—8.80, zeller 1—1.26, cékla 0.54—0.82, paradicsom 0.54—0.82, paradicsompaprika 0.80—2.30, fejessaláta 0.45—0.55, petrezselyem 0.68 —1.05, sárgarépa 0.54—0.96, Juliska-bab 2.60—2.80, zöldpaprika 0.70—1.52, fekete­­retek 0.90—1.08, alma 1.27—3.30, birs­alma 2—3, körte 1—4, szilva, magyaváz­ó 1.70—1.78, szőlő 1.50—3.58, gesztenye 2.50—5, citrom 1.50—2.80, darabja, dió, héja 6—9.20, dióbél 20—30.20 forint. PÁRTÉLET Kizárások Az Országos pártbíróság dr. Bor­sos Sándor országgyűlési képviselőt pártellenes magatartása miatt a Szer­vezeti szabályzat 8. paragrafusa alap­ján a pártból kizárta. Az országos Ellenőrzőbizottság az Országos vezetőség által ráruházott jogával élve, dr. Szarka Gábort a pártból kizárta. NAGY-BUDAPEST Pártnapok OKTÓBER 14-ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN ESTE FÉL 7 ÓRAKOR I. KÉR. (Kosciusko Tádé­ utca 22.) Szervezeti pártnap. — II. KER. (Széll Kálmán­ tér 6.). Előadó: Ju­hász Sándor. — III. KÉR. (Bécsi­ út 181.). Előadó: Félegyházi László. — IV. KÉR. (Kecskeméti­ u. 6.). Előadó: Dr. Posta Lajos. — V. KÉR. (Szent István-körút II.). Előadó: Dr. Kővágó Gábor. — VI. KÉR. (Teréz-körút 22.). Este 6 órakor. Előadó: Dr. Ko­vács Máté. — VII. KÉR. (Damjanich­­utca 9.). Előadó: Dr. Szabó Dezső. — VIII. KÉR. (Bródy S.­u. 14.). Előadó: Maszlay Lajos. — XI. KÉR. (Bartók Béla­ út 31.). Kultúrelőadás. E xil. KÉR. (Böszörményi­ út 38.). Előadó: Papp Bertalan. — XIII. KÉR. (Petneá­házy­ u. 75/b.). Előadó: Bellas László. — XIV. KÉR. (Bosnyák­ tér 4.). Elő­adó: Gombos Ferenc. ORSZÁGOS VÁSÁROS Október 26., hétfő: Ácsa (Pt­t) oák., Baracska (Fejér) oák., Batto­­nya (Csanád-A.-T.). oá., Bátaszék (Tolna) oálk., Békéscsaba o. szín. v-: Celldömölk (Vas) oák., Cevecse­r (Veszprém) oák., Em­őd (Borsod) ok., Érsekvadkert (Nógrád) oák., Fel­ső­­dabas (Pest) oák.,­­Hajdúszoboszló oák., Hetes (Somogy) oák., Heves oák., Jánoshida (Jász-N.-Sz.) oák., Jászfénys­zaru oák., Kecel (Pest) oák., Kóny (Győr-M.) oák., Kunma­daras oák., Kunszentmiklós (Pest) oák., Mándok (Szabolcs) oák., Me­­csér (Győr-M) oák., Mezőziles (V­­.aszp­­ém) oák. Mosonmagy­­­óvór oák., Nagykőrös (Fest) oák., Nagy­­lózs (Sopron) ok, Nádudvar I.­­ au) oák., Nemesvid (Som­ogy) oák., Pá­­póc (Vas) oák., Pásztó (Heves) oá., Putnok (Göm­tör) oák., Szentes oá., Tiszapalkonya (Borsod) oák., Tokaj (Zemplén) oák., Tompa (Bács- B.) oák., Verpelét (Heves) oák. Október 23., csütörtök: Iga( So­mogy) oák., Szn­ény (Tolna) ok., Ka­­polcs (Zala) oák.., Kapuszekcső 3a*.. ranyg) oák, Kapuvár (Soproni* Rá. - Magyarmecz­ke (Baranya) oák., Pa­­­csa (Zala) oák, Sárvár (Vas oák . Tét (Győr-M.) oák., Pipetri Bara­nya) oá., Vasszentmihály ok., Zsí­m­­bék (Pest) ok. A turistvári ki­paradi86­ öntözött lucernája — jó fegyver a nagygazdák el­en Túristvándi, október hó.­­ (A Szabad Szó kiküldött munka­társától.) Ott, ahol a kk. Tar ka nyarog, szeszélyes görbéket írva a mezőkre, fűz és nyárfacsalitok között, de végzetesen a Tiszának tartva, a ligetek zeg-zugát kö­veti Túristvándi kanyargós utcái­val. A ligetek között látjuk Kende báró sárga kastélyát Csendes és kihalt. Régen szünetel itt az élet, a múlt dokumentálására maradt talán csak itt, idegenül illeszked­ve a parasztok apró házai közé. Kende báró 2000 holdas birto­kának nyakára lépett a demo­­krácia. Sok szegény embernek biz­tosítja most a szabadságát és min­dennapi kenyerét ez a kétezer hold. S úgy halljuk, a kastély sem áll sokáig tétlenül, nyomasztó nyűgnek a falu közepén. A szat­mári parasztfiúk és parasztlá­nyok népfőiskolája lesz benne. Új világ alakulásának lesz hordozója, támogatója a zordon sárga épület, amely eddig komor feikiáltójele volt Turistvándiban a maradi­­ságnak. A falu régen és most A régi világ hű őrzését a bárótól és sárga kastélyától a falu nagygazdá­i vették át. Valamikor csupán ők jelentették a falut a báró úr mellett. Belőlük lettek a község elöljárói, ők lehet­tek csak tagjai a képviselőtestü­letnek. Szóval ők voltak a falu. Ez a tudat annyira beléjük idegző­­dött, hogy jóllehet ma már szavuk nincs a falu vezetésében, mégis­­ feljogosíttatva érzik magukat a­­1 falu nevében dönteni és eljárni. Boros Lajos ügyvéd úrnak 100 holdon aluli erdeje volt Turist­­vándi határában. Az erdőt jog sze­rint igénybevette a falu. A zsíros gazdák, akik kiszorultak a falu vezetéséből, aláírtak egy ívet, , amely szerint ők, mint a „hivata­los község" lemondanak az erdő­ről Boros ügyvéd úr javára. Persze a dologból semmi sem lett, mert ahol a falu 90 száza­léka más véleményen van, méghozzá „tettlegesen" is, ott a nagygazdák képzelhetnek magukról, amit akarnak. A „tettlegesen“ szó alatt érthet­­j­jük az öklök hatalmát is, mert az ■ sem hiányzik Turistvándiban. Bíró ügyvéd úr például az öklöktől való félelmében még csak az erdejét sem meri meglátogatni. De Tur­­istvándi esetében értenünk kell másvalamit is ... Azt a száz holdas öntözéses lu­cernát, amit apró holdjaikból ad­tak össze és közösen művelnek a túristvándi, újgazdák. Ekkora ha­ladás pedig nem kis dolog Szat­máriban. S nagyobbat üt a nép el­lenségein minden Ökölnél. St. L. A Sopronban Horváth István szabómester halászás közben a Rá­bában angolnát fogott Ez azért meglepő, mert az angolna tudva­lévően tengeri hal és ilyen mesz­­szi folyókba a tengerből nagyon ritka esetben szokott eljutni. A Rábában ezelőtt száz évvel fogtak angolnát

Next