Szabad Szó, 1949. január-március (51. évfolyam, 1-75. szám)

1949-01-13 / 10. szám

Színház­i Művészet Irodalom Meg kell teremteni szellemi életünk központját A köztársasági elnök fogadóestje Szaka­sits Árpád köztársasági elnök kedd este fogadást rende­zett az irodalmi, művészeti és tu­dományos élet kiválóságainak tisz­teletére. Az elnök rövid beszédben ismertette az összejövetel célját. — Az az elgondolásunk — mon­dotta —, hogy szellemi centrumot kellene létrehozni, amely alkalmas volna arra, hogy szellemi életün­ket friss és eleven ösztönzéssel lássa el. Amely alkalmas lenne arra, hogy fórummá legyen: az új teremtő és termékenyítő gondola­tok kialakítója, esetleg harcos vi­ták kezdeményezője. Olyan együtt­működés, amely igent mond népi demokráciánkra és kész arra, hogy ezt az új társadalomrendező elvet a szellem fegyvereivel megerősítse és szolgálja. Nem bőkezű mecéná­sok kiszolgálásáról van szó, hanem az irodalom, művészet és tudomány legagyobb feladatáról: hogyan indítsuk el a szépség és igazság fehér madarait a dolgozó nép felé. — Mi nem akarunk receptet írni sem az írók, sem a művészek, sem a tudósok számára. Csak a lehető­ségét keressük annak, hogy rájöj­jenek az igazság és szépség új út­jaira. Maguk keressék meg az új művészi formát, amelynek­ segítsé­gével közelebb juthatnak a néphez. A továbbiakban a köztársasági elnök hangoztatta, hogy az együtt­működés a művészet és az állam között minden területen igen ter­mékeny lehet. Ezeket az össze­jöveteleket a jövőben rendszeresí­teni fogják. Bejelentette, hogy az elnöki palota márványtermében be­mutatják majd a legújabb filmeket az írók, rendezők, művészek, szí­nészek előtt, hogy ők mondják meg: megfelel-e a film a művészi igényeknek. Szakasits Árpád nagy tetszéssel fogadott beszédére Csűrös Zoltán műegyetemi rektor és Major Ta­más, a Nemzeti Színház igazgatója válaszolt. A megjelentek nevében örömmel fogadták a kezdeménye­zést. William Shakespeare szonettjei Ä Franklin Társulat nemrég megjelent, impozáns, modern Shakespeare-sorozata most vált igazán teljessé, amikor külön kö­tetben kiadták a Shakespeare­­szonetteket is. A könyv kétnyelvű kiadásban, leghivatottabb Sha­­kespeare-szonett fordítónk, Szabó Lőrinc tolmácsolásában és kitűnő előszavával, jegyzeteivel jelent meg. Shakespeare ötven egyné­hány évet élt. Tekintve, hogy ak­koriban ez volt körülbelül az em­beri életkor felső határa, el­mondhatjuk, hogy szonettjeit már a hajlottabb korban (azaz 30—40 éves kora közt) írta. Úgy is hat­nak nagyrészt e szonettek a drá­mák mellett, mint amikor egy pihenő tűzokádó hegy tetején vi­rágok nőnek. A viharzó szenve­délyek és végletekbe csapongások Shakespeareja e lehalkult, e csen­desen tépelődő szonettekben nyu­godott meg időnként, lehet, hogy igazi, lehet, hogy csak képzelt, de mindenesetre egy idealista lelki barátság és szerelem gondjaiba merülve, 154 szonettet írt összesen. Szer­telenül gazdag és kozmikus vég­letekbe csapongó gondolatok és kószán bölcs érzelmek váltogat­ják egymást e versekben. Függet­lenül attól, hogy kinek írta: ki volt a boldog férfi, kihez a ba­rátság, s ki a nő, kihez a szere­lem érzése fűzte: az érzelmek s gondolatok ilyen eszményi magas­latára valóban csak a hajlottabb kor határán juthatott fel — még Shakespeare is — sok ifjúkori csüggedés, szenvedés, buktató árán. A Shakespeare-szonettek erede­tére, tárgyi vonatkozásaira néz­ve ma éppoly kevéssé tisztá­zott elméletekkel áll elő a filoló­gia, mint bármikor. De talán nem is ez a fontos, hanem a mű, amely függetlenül eredetének kö­rülményeitől és a kortól, amely­ben született, a költészet el nem múló kincse marad. Az új fordítással nemcsak Shakespeare járt jobban, hanem a fordító is. Szabó Lőrinc első teljes fordítása 1921-ben jelent meg, majd 1923-ban, a Genius ki­adásában. A most kiadott, új for­dítás sokkal érettebb, érzelmileg tömörebb, de ugyanakkor világo­sabb is, mint a régi; a sorok ze­neibbek, simább menetelűek let­tek. A régi zsúfoltság leegyszerű­södött, kevesebb a sorvégi átlába­­lás s így zártabbakká váltak a sorok. Nemcsak a versszakok ösz­­szezárkózása miatt van ez, ha­nem, mert érett költő érettebb műve. Az első fordítás idején Szabó Lőrinc jóval fiatalabb volt, ma jóval idősebb, mint Shakespeare volt, amikor a verseket írta. Megejtően szépek, rugalmasan teltek, beszédesek e szonett-fordí­tások. Nagy nyeresége irodal­munknak Szabó Lőrinc újrafordí­­tása. A legnagyobb költői áldo­zatra, műfordítói alázatra vall, hogy volt szíve Szabó Lőrincnek az egyébként már úgyis népszerű és több kiadást megért, szép régi fordításokat félretéve, helyükbe csaknem teljesen újakat, még szebbeket költeni, amelyek sokszor még költői képalkotásban, kifeje­zésekben, szavakban sem hasonlí­tanak a régire, csak még hűbb, még alázatosabb tükrei az erede­tinek: íme, egy idézet a régiből, a XVIII. szonett befejező része: Te megmaradsz. Örök fényben ragyog szépséged és nyarad; vak éjjelébe irigy Enyészet nem dönti napod: örök dalokban nőlsz föl az időbe. Míg ember ajka lehel s szeme lát, él versem és néked is éltet ád. Ugyanez az új fordításban így hangzik: De a te örök nyarad nem fakul s nem veszíti szépséged birtokát; ne mondja Halál, hogy rád árnya hull:] örök dalokban nőssz időkön át. Míg él ember szeme s lélegzete, mindaddig él versem s élsz benne te, J. F. 8­ior.s Szabad Szó A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR most megjelent új évkönyve beszámol a könyvtár egyévi életéről és közli az utóbbi években beszerzett könyvek jegy­zékét. A könyvtár könyvállománya 1947 végén: 547.151 kötet. A helyreállítás évében nyitotta meg újból a könyvtár a háború alatt elpusztult és újraépített 12. számú fiókját. A 10-es számú fiókban pedig a szovjet osztályt, amely a Szovjetunióra­­ vonatkozó irodal­mat foglalja magában. Szerdán fogadják a feleket a fővárosnál A polgármester elrendelte, hogy a fővárosi hivatalokban szerda a félfogadási nap. Szerda reggel nyolc órától délután négy óráig fo­gadják a fővárosi hivatalokban az érdeklődőket. Kísérletképpen a főváros közjogi osztálya, a IX. és XIII. kerületi elöljáróságok szerdán délután hat óráig tartanak hivatalos órát, hogy a délutánig dolgozók is elintéz­hessék ügyeiket. Fegyházat kapott a szabotáló nagygazda A pécsi munkásbíróság Dániel Sándor nagygazdát a mezőgazda­­sági munkák elmulasztása és de­mokráciaellenes izgatás miatt 2 és fél évi fegyházra és 100.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Dánielt többször felszólították, hogy földjét szántsa fel és vesse be, de mindig különféle kifogá­sokkal odázta el a munkálatokat, holott erre minden lehetősége meg volt. Azt hangoztatta, hogy ő csak annyi földet vet be, amennyi termésre magának szüksége van. Most már nincs rá alkalma. B­etörőket fogtak a vonaton A szegedi vasútállomáson ked­den hajnalban három gyanús alak szállt fel nagy bőröndökkel és cso­magokkal a kecskeméti személy­vonatra. Az egyik kalauz a vonat elindulása után állandóan szem­mel tartotta őket és megfigyelte, hogy nagyobb pénzösszegeken osz­tozkodnak. Kecskemétre érve, a kalauz jelentésére rendőrök iga­zoltatták a társaságot. A bőrön­dökben ezreket érő, értékes hol­mit találtak. A rendőrkapitányságon kiderült, hogy a kalauz ébersége a Kecske­méten és környékén hírhedt Her­­czeg-féle betörőbanda tagjait jut­tatta rendőrkézre, akik hónapokon át sorozatos betöréseket követ­tek el. K­ISU­EZISZTÁN Lincselők versenye Az Egyesült Államok statiszti­kájának egyik legszégyentelje­­sebb fejezete a lincselések hiva­talos összeállítása. A legújabb kimutatásokból kiderült, hogy Amerika negyvennyolc állama közül negyvenkettőben állan­dóan növekszik a lincselés né­ven ismert gyilkosságok száma. Az áldozatok természetesen túl­nyomóan négerek. Vezető helyen Mississippi ál­lam áll, ahol 573 lincselést is­mernek el hivatalosan. De igen sok lincselés nem kerül bele a kimutatásba, mert a helyi ható­ságok mindent elkövetnek, hogy titokban maradjon. íme, az „emberi jogok tiszte­letének“ hazája az amerikai statisztika tükrében. Szentes város költségvetésében december hó­napban 7500 forintot fordítot­tak népi sportcélokra. A népi sportbizottság elhatározta, hogy ebből az összegből a Dózsa-ház kihasználatlan nagy termét át­alakítja téli sportcélokra. A munkálatok már meg is kezdődtek s a termet nemso­kára felavatják. A teremben kosárlabda, kézilabda, röplabda és asztalitenisz mérkőzéseket lehet majd lebonyolítani. A MAGYAR VÍVÓSZÖVET­­SÉGBEN összeállították a tőrvívó­nők ranglistáját. A rangsor a kö­vetkező: 1. Elek Ilona 18 ponttal, 2—3. Majorné Horv­áh Kató és Zsabka Margit 13—13 ponttal, 4. Elek Margit 12 ponttal, 5 Nyári Magda 10 ponttal. * AZ ANGOL jégkorongszövetség elhatározta, hogy nem küldi el csa­patát a februárban Stockholmban megrendezésre kerülő Európa- és vi­lágbajnoki tornára. SPORT­­ Nagycsapatot szerveznek Győrött A vidék egyik legeredményesebb sportegyesülete a győri ETO­ Lab­darúgó szakosztálya , az NB I-ben a vidéki egyesületek közül a leg­jobban szerepelt. Kitűnő ökölvívói, kosárlabdázói, teniszezői és vívói vannak. A labdarúgás után azon­ban legeredményesebb szakosztá­lya — és ebben a vidéki egyesüle­tek között szinte egyedül áll — az atlétikai szakosztály. A győri atléták a felszabadulás óta majd minden versenyen részt­­vettek és kiváló eredményeket ér­tek el- különösen kitűnőek hosszú­­távfutói, Bácsfalvi, Szegedi, Je­szenszky, de az ETO minden év­ben fiatal atlétikai tehetséget is felszínre dob. A tömegsport ápolása terén is élenjár az ETO. A felszabadulás óta minden tö­megmegmozduláson részt vett. Az egyesület különösen arra tö­rekszik, hogy ne primadonnákat, hanem a sportban is haladó szerhrí­mű minőségi versenyzőket nevel­jen, akik adott esetben külföldön is méltóan képviselik a demokrá­ciát. Győrött egyébként érdekes új terv merült fel: egyesíteni akarják a város leg­jobb labdarúgó csapatait, hogy Győrnek megfelelő képes­ségű és a legjobb budapesti egye­sületekkel szemben is versenyké­pes, reprezentatív együttese le­gyen. Az egyesülésnek természe­tesen sok akadálya van, különö­sen az, hogy a győriek nem sze­retnék feladni megérdemelt he­lyeiket az NB II-ben és NB III­­ban. Reméljük, a győrieknek si­kerül megoldani ezeket a problé­mákat, egyesíteni tudják erőiket, s jövőre talán Győr csapata már vezető szerepet játszik a bajnoksá­gért folyó küzdelemben. Jól indultak a vidéki Állami Áruházak 1949-ben tizenhat Állami Áruház nyílik a vidéki városokban Az Állami Áruházak karácsonyi vásárának sikere minden várako­zást felülmúlt. Forgalmuk közel 42 millió forint volt­ A legtöbb áru­házban a tavalyival összehason­lítva kétszer-háromszor annyi árut adtak el. A játékárukban oly nagy volt a kereslet, hogy még a kira­katokban lévő áru is elkelt. 1949-ben az Állami Áruházak fo­kozott mérté­kben készülnek fel arra, hogy minden tekintetben ki tudják elégíteni a vásárlók igé­nyeit. 1949-ben Budapesten 8, vidé­ken pedig 16 fióküzlet nyílik. Budapesten elsősorban a külváro­sokban és városszéleken nyitnak új áruházakat, vidéken pedig a fontosabb megyei központokban. A vidéki Állami Áruházak már eddig is kitűnően beváltak. Békés­csabán például január 5-én nyílt meg az Állami Áruház és már a nyitás napján 70.000 forint forgal­mat bonyolított le. A nyíregyházi áruház novemberben indult és de­cemberben már 2 millió forint for­galma volt.Februárban a Baross­ téren új­fajta áruház nyílik, úgynevezett egységár-áruház, ahol egy-egy árcsoportba tartozó osztályon ugyanazért az árért különböző árucikkeket lehet venni. Az Állami Áruházak 1949-ben áruikat már tervszerűen szerzik be. A termelőüzemekkel három hónapos keretszerződéseket köt­nek, ami teljesen kiküszöböli majd a szállításban, vagy az áru­utánpótlásban a fennakadásokat. KIS- ÉS APRÓHIRDETÉSEK Hirdetések feladhatók : Föld­adóhivatalimkban: Fiókkiadóhivatalainkban: V., BAJCSY- ZSILINSZKY- UT 78 MaHMI-t JS. ízül Hil­iÉtít ! és i illőMkk­ai Bőrkabátja kopott, rossz? Vigye el Takács­­hot, szakszerűen javít, [est. Hajós-utca 28 d b. (Opera mögött.) Fiatal, törzskönyvezett angol vagy lipicai, rem­­íses kancákat keresünk megvételre. Ajánlatot: Bódis. Biharnagybajom címre kérünk. Karórát, zsebórát, min­denfajtát, díszórát, éb­resztőórát, zenélőszer­kezetet magas áron vesz Hajduffy ékszerbolt. Dob­ utca 68. Körútnál. Telefon: 222—877. Keresem öcsémet, Lé­­­tay Jenő őrmestert; szül. 1918-ban Munká­cson, anyja neve: Fo­dor Erzsébet. A 2. föld. zilj.-nál szolgált, 1918 március 18-án Mór—­­ Bodajk környékén láto­t­ták. 1946 augusztusában­­ állítólag egy sztriji hadifogolykórház tolmá­­j­osa volt. Értesítést kér: iDr. Létay Ferenc, Mis­kolc, Kereskedelmi köz 1­zépiskola. ff Lakás | Beköltözhető, vagy cse­kély helyreállítással ke­resek lakást Margit-híd környékén. ,,Egyszobás*' jeligére a kiadóba. J Különféle fő Haszonbérbe vállalnék 10—15 holdas tanyát, jó! termőföldet, Bpest kör­­nyékén. Esetleg gyü­­mölcsöst Is. Ászt József Budapest, III., Óbuda hajógyársziget. Bér­­i gazdaság. ff Lakáscsere ft Elcserélnem kettőszobás összkomfortos, belváro­si, Pécsett lévő laká­som hasonló budapesti­re. Érdeklődni lehet Gyulai Pál­ u. 12., má­sodik udvar, III. e. 12. Drahos-lakás. | Gép | Elcserélném jókarban lévő Steyr 55-ös négy­üléses személykocsim külvárosi családi rom­házért. Különbözetet fizetem. Cím: Paksi,­­­ Kunmadaras. Kü­lönbejáratu szoba esetleg ellátással kiadó Anker­ u. 2., III. 1. Lift Török. Perzsaszőnyege­TM­ vásároljon, előnyös fize­­­tési könnyítés. Békés­­szen­tandrási Háziipari Szövetkezet, csak Feren­ciek-tere t Tel. 884-577. 1 Magyar asztaliteniszezők Pozsonyban A magyar válogatott asztaltenisz csapat szerdán elutazott Pozsony­ba, hogy résztvegyen a Duna Kupa küzdelmeiben. Farkas Gizi, világbajnoknő édesanyja betegsága miatt nem utazhatott el a csapat­tal. Helyettese Kárpáti Rózsi. El­utazott a csapattal a 17 éves, győri Szepesi is, akit azért hívtak el, hogy a nagy nemzetközi verseny légkörében rutint szerezzen. A ver­seny csütörtökön délután kezdődik. A JÁTÉKVEZETŐ TESTÜLET új játékvezetőképző iskolát szerve­zett. Az első előadás csütörtö­kön délután fél hat órakor lesz a JT Nagymező­ utcai helyiségében. # ASBÓTH JÓZSEF, az örökös magyar teniszbajnok január 20-án indul Stockholmba, hogy a svédek meghívásának eleget tegyen. A svéd verseny után Asbóth Koppen­hágában egy nemzetközi viadalon is részt vesz. Szabad Szó A szerkesztésért felelős: DARVAS JÓZSEF főszerkesztő. Kiadja: SARLÓ LAPKIADÓ KFT. Felelős kiadó: BEREND MIKLÓS. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, v., Bajcsy-Zsilinszky-út 78. szám. Telefon: 420—777 Légrády Testvérek Rt. nyomdája Budapest. V., Bajcsy-Zsilinszky­ út 18. szám. A nyomásért felel: Agárdi Károly igazgató. — Előfizetés: évre 46 Ft. Postatakarékpénzt, csekkszámla: 777.

Next