Szabad Szó, 1949. április-június (51. évfolyam, 76-149. szám)

1949-05-06 / 104. szám

A katolikus Püspöki Kar állást foglalt a Népfront-választás mellett Orosz József kalocsai érsek le­velet irt a Magyar Függetlenségi Népfront választási bizottságához Közölte, hogy május 5-én a Püs­pöki Kar ülést tartott. Az 1949. évi május hó 15-re ki­tűzött országgyűlési választással kapcsolatban a Püspöki Kar meg­ismétli az 1947-ben kiadott azo­n figyelmeztetését, hogy a katolikus hívek szava­zati jogukkal éljenek és azt lelkiismereti felelősségük átérzésével gyakorolják. A Püspöki Kar szívesen támo­gatja azokat a törekvéseket, amelyek az ország igazi javát és magyar népünk életszínvo­nalának emelését szolgálják. Hivatalból kifolyóan utal az Üd­vözítő szavaira, hogy: „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem min­den igével, amely az Isten szájából származik.“ Ezzel kapcsolatban ki­fejezésre juttatja azt a meggyőződé­sét, hogy népünk lelki igényeinek kielégítése s az egyház teljes sza­badsága szerves részét képezi az ország építésének. Ugyancsak kife­jezésre juttatja bizalmát, hogy az ország építő lendületének fokozásá­val fokozódni fog a társadalmi igazságosság elvének érvényesü­lése is. (MTI) A magyar nép soha nem volt ilyen egészséges, mint most Adatok a népjóléti kormányzat eredményeiről A dolgozók egészségügyi helyze-­­ téről érdeklődtünk a népjóléti mi-­­ nisztérium egészségvédelmi főosztá­lyán, ahol a magyar nép egész­ségügyi helyzetének hatalmas ja­vulásáról a következőket mondot­ták a Szabad Szó munkatársának: — Az ország egészségügyi hely­zete soha nem volt ilyen kedvező, mint most. Ha a fertőző és nép­betegségek múltbeli és jelenlegi adatait nézzük, megállapíthatjuk, hogy a 30-as években például has­tífuszban évenként 8—10.000 ember betegedett meg. De volt év, 1932, amikor 22 000 megbetegedés tör­tént és 2700 ember halt­­meg has­tífuszban­ Ezekkel a szörnyű ada­tokkal szemben népi demokráciánk gondosko­dása folytán 1948-ban csak 1947 hastífusz-megbetegedés fordult elő és a halálesetek számát 140-re si­került lecsökkenteni. Ennek az eredménynek gazdasági jelentősége egyéb kihatások mellett eltörpül, mégis érdemes megemlíteni, hogy az ápolási költség és a munkakiesés egy-egy hastifuszos betegnél meg­közelíti az 1200 forintot, tehát a hastifuszos megbetegedések csök­kentésével évenként körülbelül 10 millió forint tényleges meg­takarítást érünk el. Ezek a számok mindennél ékeseb­ben bizonyítják a népi demokrácia egészségvédelmének óriási jelentő­ségét és hatalmas sikerét. Döntő sikert értünk el a ki­ütéses tífuszjárvány elleni küzdelem terén is. A fasiszták által a felszabadulás után ránkhagyott tífuszjárvány során 45-ben 10.000-en betegedtek meg. Ez a szám 46-ban 1280-ra, 47-ben 441-re csökkent. Az elmúlt évben csupán 32 megbetegedés fordult elő. Ezt az egyedülálló eredményt az egészségügyi kormányzat, az or­vosok és az egészségügyi dolgozók hatalmas erőfeszítésével értük el. De nem kisebb része van az ered­mények elérésében a dolgozók egészségügyi kultúrája emelkedé­sének. Ugyanis ma már a dolgo­zók törődnek saját egészségükkel és nem hanyagolák el a kezdődő bajokat. A döntő szerep azonban a dolgozók helyzetének megjavu­­lásában rejlik. A múltban nincste­len munkás- és paraszttömegek életnívóját népi demokráciánk fel­emelte és ezzel az úgynevezett nyomorbet­egségek elter­j­edésének lényegesen gátat szabtunk. Népünk jóltáplált, egyre egészségesebb életkörülmények között él. Ennek a ténynek hatalmas jelentőségét mutatja, hogy a tavasszal a marshaitizált országokból fe­lénk áramló influenzajárvány Magyarország határán való­sággal megállt. Kétségtelen, hogy ebben a tény­ben a magyar dolgozó nép jóltáp­­láltságának, egészséges életkörül­ményeinek döntő szerepe van. Dolgozó népünk egészségügyi helyzetének döntő javulását lemér­hetjük a csecsemőhalandóság arány­számának rohamos javulásából is. Az ország csecsemőhalandósága 1920-ban és 1945-ben körülbelül egyforma volt. De az azóta eltelt három év alatt jóval többet javult, mint az 1920-at követő 24 év alatt. Ugyanezt tapasztalhatjuk az általá­nos halálozási arányszámnál is. A háború előtt 1000 emberből 14 szá­zalékos volt a halálozási arány­­szám- Ez 46-ban 14,1-re emelkedett, 47-ben azonban már 12,3-ra csök­kent, 48-ban pedig 10,9 százalékra, ami azt jelenti, hogy a népi demo­kratikus Magyarország közegész­ségügyi helyzete a közegészségügyi szempontból legjobb országok szín­vonalára emelkedett. Elért eredményeinket még in­kább megjavítja ötéves ter­vünk, amelynek megvalósítására már komoly eredményekre támasz­kodva indulunk el /'LV­G\ ^KÖNYVTÁRA-} S \»«v „­p A négy nagyhatalom közleménye a német kérdésben létrejött megegyezésről Párisban összeül a külügyminiszterek tanácsa Moszkva, május 5. A Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövet­sége, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kormánya a következő meg­egyezésre jutott: 1. 1949 május 12-én megszűnnek mindazok a közlekedési, szállítási és kereskedelmi korlá­tozások, amelyeket a Szovjetunió kormánya 1948 március 1-e óta Berlin és Németország nyugati övezetei között, illetőleg a keleti övezet és a nyugati övezetek között létesített. 2. Ugyancsak megszűnnek 1949 május 12-én azok a közlekedési, szállítási és kereskedelmi korlátozások is, melyeket 1948 március 1. óta Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kormánya, vagy közülük bár­melyik Berlin és a keleti övezet, illetőleg Né­metország nyugati övezetei és keleti övezete között létesített. 3. Tizenegy nappal az 1. és 2. pontban emlí­tett korlátozások megszüntetése után, azaz 1949 május 23-ra Párisba összehívják a külügymi­niszterek tanácsának ülését, hogy megvitassa a Németországgal kapcsolatos kérdéseket és azo­kat a problémákat, amelyek a berlini helyzet­ből keletkeztek, beleértve a berlini valutakér­dést is. (MTI) A Szovjetunió béketörekvéseinek köszönhető a kedvező Sor du at Prága, május 5.­­ A Telepress iroda tudósítói a­­ nyugati fővárosokból küldött távira­taikban hangsúlyozzák, hogy a nyugati országok demokratikus sajtója, valamint az utca, embere­­ Newyorkban, Londonban és Páris­­ban egyaránt megállapítja: a világ­ügyek fejleményeinek ez a ked­vező fordulata a Szovjetunió fáradhatatlan béketörekvéseinek köszönhető. A szovjet békepolitika és a béke­­világmozgalom hatalmas ereje kényszerítette a nyugati kormá­nyok képviselőit annak beismeré­sére, hogy a béke megóvása nem­csak lehetséges, hanem valameny­­nyi országban a nép túlnyomó többségének határozott követelése. A Telepress newyorki tudósítója rámutat, hogy a lapok és a rádiók hírmagyarázói a szerda éjszakai négyhatalmi megállapodás óta újra átolvasták Sztálin javaslatait a szovjet és amerikai képviselők ta­lálkozójáról és most megtalálták a szovjet nyilatkozatok és általában a szovjet politika kellő értelmezé­sét. A londoni Telepress tudósítója megjegyzi, hogy az angol reggeli lapok sorai között megnyilvánuló megkönnyebbülés egyik tényezője az óriási kiadásokkal járó berlini légihíd megszűnése. Míg a Benin költséges és kockázatos német­­országi politikáját támogató sajtó­hatalmasságok csak lassan mász­nak le a csatalóról, London férfiai és asszonyai leplezetlen örömmel fogadják a newyorki megállapodást, amelytől az angol és a szovjet nép baráti kötelékeinek megszilár­dulását remélik. Berlin nyugati övezeteinek lakos­sága is nagy megkönnyebbülést érez abban a reményben, hogy mneg­­menekül am­iatr'részhiánytó" és "a­ m'rikar,elkünyigtók " a szal­­ad­ár­ uralomtól. A berliniek általában bíznak abban, hogy a Szovjetunió­tól vezetett demokratikus világ erőinek segítségével városuk újból egy várossá, Németország fővárosává válik. A nyugatnémetországi német márka árfolyama a zürichi tőzsdén keddtől csütörtökig 100 márkán­ként 66 svájci frankról 61-re mor­zsolódott le. A nyugatnémet pénz­nem áresését a négyhatalmi tárgya­lások newyorki fordulatának tulaj­donítják. (MTI) Százezrek készülnek Cél­­dom Síkre, hogy meghallgassák a Népfront vezetőit Rákosi Mátyás, Dobi István és Erdei Ferenc celldömölki beszéde iránt egész Dunántúl egyre na­gyobb érdeklődés mutatkozik. A környék dolgozó parasztsága, az üzemek, gyárak munkássága lázas lelkesedéssel készül vasárnapra. Amerre a Népfront vezetői elha­ladnak, az úton mindenütt készí­tik már a diadalkapukat, szépít­­getik, csinosítgatják az utcákat, tereket. A sok diadalkapu, a többszáz csokor virág, amely Rákosi Má­tyást, Dobi Istvánt és Erdei Fe­rencet várja, mind arról tanúsko­dik, hogy a Dunántúl is döntő for­dulat történt. — Hozzánk bejön a gyárba a különvonat — újságolja büszkén Stummer József, a szombathelyi szövőgyár munkása. — Itt szél­jünk fel rá. Sokan leszünk, elvisz­­szük a családot is. Takács Istvánné, Tömörd község asszonybírája ezt mondja: — Bemegyünk Celldömölkre sze­kéren, kerékpáron. A fogatosok felveszik kocsitlan szomszédjukat. Ilyen alkalmat nem szal­asz­that el egyikünk sem. Mindannyian be akarjuk bizonyítani, hogy felnyílt a szemünk nekünk dunántúliak­nak is, mi is az építőmunka hívei vagyunk és ezért a Népfront mögé sorakozunk. Százharmincezer francia munkás figyelmeztető sztrájkba lépett Paris, május 5. (MTI) A francia dolgozók megélhetési viszonyai állandóan romlanak. A munkásság a legkülönbözőbb ipar­ágakban sztrájkkal küzd a bérek­­ emeléséért A CGT-ben tömörült­­­a -ji rókkal együtt a keresztény ■ -ízasi szer­vezetek és a szakadár Force Ouvriere tagjai is egységesen r­észt vesznek a mindinkább erősödő bérharc­ban. Csütörtökön a villany- és gáz­művek 130.000 dolgozója négyórás figyelő-,zr-,tető­sztrájkot tartott. A pak­si mészárosok csütörtökön bezárták üzleteiket, tiltakozásul a húsárukra kivetett súlyos adók és a nagyvágók botrányos üzelmei ellen.

Next