Szabad Szó, 1949. július-szeptember (51. évfolyam, 150-227. szám)

1949-08-03 / 178. szám

Szerződés nég­yezer bikaborjú felnevelésére Szarvasmarhatenyésztésünk fel­lendítése érdekében nagyjelentő­ségű bikaborjúnevelési akció in­dult. A vármegyei mezőgazdasági igazgatóságok állattenyésztési osz­tályai a Tenyészállatforgal­mi Nem­zeti Vállalattal együttesen állapít­ják meg a bemutatott bikaborjúk felnevelésre való alkalmasságát. Az alkalmas borjúk tulajdonosának a 1­2 hetesnél fiatalabbra 250 forint, az idősebb borjúkra 300 forint ka­matmentes előleget folyósítanak. A szerződés megkötése után a te­nyésztő minden három hónapban újabb 300 forint nevelési előleget kap A tenyésztési feltételeknek megfelelően felnevelt borjút a Te­nyészállatforgalmi NV 80—130 szá­zalékkal magasabb áron veszi meg az elsőosztályú vágóbika napi árá­nál A kormányzat mintegy négyezer darab bikaborjú felnevelésére kí­ván szerződést kötni, érdeke tehát minden tenyésztőn­ek, hogy az al­kalmasnak vélt bikabetjúkat vagy a Nemzeti Vállalat megyei kiren­deltségénél, vagy a helyi földmű­­vesszövetkezetnél mielőbb ajánlja fel, mert a zártszám feltöltése után további jelentkezéseket már nem vesznek figyelembe. Azok számára, akik nem rendelkeznek saját termésű abraktakarmánnyal, a kormányzat hivatalos áron bizto­sítja az ab­raktakarmány beszerzé­sét. Elsőrendű érdeke tehát minden földművesszövetkezetnek, termelő­csoportnak és minden kis- és kö­zépparasztnak, hogy bikaborjúneve­­lésre szerződést kössön, mert ezzel nemcsak a maga anyagi boldogu­lását biztosítja, de minőségi állat­tenyésztésünk fejlesztéséhez is hozzájárul. (MTI) — Makón az MNDSz a dolgozó asszonyok részére négyhetes iskolát létesített. Az iskolába a megye köz­ségeiből­ mintegy 40 asszony jelent­ kezett.- t . • 1 . EZT LÁTTAM A SZOVJETUNIÓBAN EGY MINTAGAZDA ELMONDJA, miért választotta a szövetkezés útját Zsámbék, július hó. (A Szabad Szó munkatársától.) Lapovics János a dunaszentlász­­lóiak szerint ugyancsak ért a gazdálkodáshoz. És rögtön meg is magyarázzák, hogy miért. — Tavaly úgy forgatta a dolgot nyolc holdján, hogy mindenből legalább kétszer annyit termelt, mint mi. Az idén sem áll rosszab­bul. De ezt talán még nem is tudja, mert cséplés előtt elment Zsám­­békra. Ott tanul most a mezőgaz­dasági akadémiám És látni a dunaszentlászlóiakon, nemigen értik, mi tanulnivalója van neki ezek után ... Ez a kérdés bennünket is érde­kel és utazunk is vagy 200 kilomé­tert, hogy tőle kapjunk rá feleletet. Most itt van velünk szemben az az ember, akit sok százezer dol­gozó paraszt irigyelhet szakértel­méért. Elszakadt egy évre feleségé­től, három gyermekétől és kis gaz­daságától. Rengeteget tanult, míg túlhaladta az országos termésátla­gok kétszeresét, aztán iskolapadba ült. Szakértelmet akar szerezni Túl van már a harmincon. Minta­gazda. Hogy adta fejét mégis a ta­nulásra? Leppitics Jánost meglepetések érik... — Úgy kezdődött a dolog, hogy májusban elutazhattam a Szovjet­unióba a parasztküldöttséggel. Ma­gam gazdálkodom, mégis érdekelt a kolhozisták élete. Hallottam már régebben is nagy eredményeikről, de nem túlságosan hittem a hírek­nek. Mert én csak mindent meg­tettem ésszel, kézzel, mégsem tud­tam annyira jutni, mint ők az új­ságok szerint. Aztán kint ért jónéhány nagy meglepetés. — A kolhozgazdaságok nagy­szerű gépesítéséről, a magas ter­mésátlagokról már sokan beszél­tek előttem is a küldöttség tagjai közül. Ezek mellett engem legin­kább az újszerű termelési eljárá­sok leptek meg.­­ Már a talaj megmunkálása is sokkal jobb náluk. Nem fukarkod­nak sem az istálló-, sem a műtrá­gyával. ősszel 32 centi mélyen megszántják a földet, tavasszal pedig olyan tökéletes porirányítást végeznek, hogy a föld a legnagyobb aszály idején sem szárad ki. De a vetésnek is máskép készülnek neki, mint mi. Például a krumplit, ve­tés előtt néhány héttel, 2—3 centi­­méteres fűrészporréteggel bélelt 30 centi mély árokba helyezik el. A fűrészporréteg felmelegíti és kicsíráztatja a vetőgumót. Amikor a csíra hosszúsága 1—2 centis lesz, akkor jön csak a vetés. Így nem fordulhat elő, hogy olyan vetőkrumpli kerül a földbe, ami később nem sarjad ki. Ez és a gyakori gépkapálás okozza, hogy míg nálunk holdankint 59 má­zsa jó termésnek számít, ott 200 mázsa még nem is nagy do­log. Micsurinszk környékén ezzel az el­járással évente kétszer vetnek krumplit. A tavaszit felszedik jú­lius-augusztusban és közvetlen utána ismét bevetik az egész terü­letet. Ennek termését novemberben szedik fel. Gumói oly nagyok már ilyenkor, mint a mi júniusi új­­i krumplink. A kolhozisták kifognak a fagyon . A Kaganovics-kolhozban fi­gyelhettem meg legjobban az apró­magvak termesztése körüli eljárá­sokat. A maglucernát például 30— 40 centiméteres sortávolságra ve­tik. Kapálják is a szükséghez ké­pest kétszer vagy háromszor. — Az Iljics-kolhoz parasztjai el­mondották nekünk, hogy náluk északon 20 évvel ezelőtt még nem termelhettek búzát, mert kifagyott a téli hidegekben. Mi már hatal­mas búzatáblákat láttunk ott. Tavasziasították az őszi búzát, így fogtak ki a fagyon. — Cukorrépatermelőinknek mai napig is nagy gond a rovarkárte­­vők pusztítása­ A kolhozparasztok helyes vetésforgóval elérték, hogy hírmondó sem maradt belőlük. Nálunk cukorrépából 100 mázsa a holdanként­ eredmény, ők a 400 mázsás termést már régen meg­szokták.­­ De sokat lehetne beszélni ar­ról, hogy miként emelik a termésátlagot a füves vetésforgók. Vagy hogy a micsurinszki 2000 hek­táros gyümölcsösben a gyümölcs­fák közét nem nem vetik be, mint nálunk, mégis rendszeresen trá­gyázzák, szántják és boronálják. Van is olyan termés, hogy alig bírja a fa. És hogy olyan különle­ges permetezőszereket használnak, ami teljesen kipusztította a férge­ket. Az sem kis dolog, hogy nekik sikerült jóformán teljesen kiirta­­niok a gyomot, amivel mi még ja­vában hadakozunk• A szövetkezés útját választottam... ő még beszélne tovább tapaszta­latairól, de kifutottunk az időből. Hát csak ennyit mond:­­ így aztán rájöttem, hogy bő­ven van még tanulni valóm- El­mentem, hogy szétnézzek a nagy­világban és közben megváltozott, a véleményem egyről-másról. Pár napja vagyok csak itt, de alig várom, hogy az itteni tan­folyam elvégzése után új isme­retekkel hazamehessek és ha addig még nem tette volna meg más helyettem, megalakítsam a ter­etelőcsoportot. Mert igazán szakszerűen gazdál­kodni, gépeket és újításokat alkal­mazni, szóval jó élethez jutni, csak társas földműveléssel lehet. Ma­gam is a szövetkezés útját válasz­tottam. Különös világ a Szovjetunió. El­ment oda egy ember néhány hétre. Egy ember akinél kevesen vitték többre azok közül, akik egyénileg gazdálkodnak. Nem eddigi elvei­nek gyakorlati igazolását kereste. Látta milyen eredményekre képes a szocialista mezőgazdaság. Haza­jött és beült az iskolapadba. Ta­nulni akar, hogy könnyebb legyen majd a t­ermelőcsoport dolga. Azé a csoporté, amelyiknek már ő is tagja lesz. Bajor Nagy Ernő Gazdasági Hírek A Lázár és Ofner-gyárban úgy, mint a többi üzemekben, harcot hirdettek az önköltség csökkenté­séért, a termelékenység emelésé­ért. Az extraháló-üzem dolgozói műszakonként azt a célt tűzték maguk elé, hogy kipréselés után a napraforgódarában maradó olaj­százalékot minél jobban lecsök­kentsék. Így elérték, hogy az eddigi olajveszteségi százalékot 1,22 százalékról 0,61 százalékra csökkentették. A Lázár és Of­er­­gyár extraháló-üzemének dolgozói ezzel havonta 30.300 forintot taka­rítanak meg. A Találmányi Hivatal pályázatot hir­det az üzemek dolgozói között vas­ipari, kohászati, elektromossági, mű­szergyártási, vegyipari, textilipari, bá­nyaipari, építőipari, mezőgazdasági gép­ipari, malomipari, tejipari, közleke­dési, bőripari, kereskedelmi feladatok megoldására.. A legjobb javaslatokat a Találmányi Hivatal az újítási díjazáson felül 1000—5000 forintig terjedő díja­zásban részesíti. A pályázatokat augusz­tus 10-ig lehet beküldeni a Találmányi Hivatalhoz. A Bőr-, Szőrme- és Gumiipari Igazgatóság az őszre az eddiginél nagyobb mennyiségben készíttel és hozat forgalomba tartós női trotter és magasszárú cipőket. Még ebben az évben piacra kerülnek az állami gyárakból a női bélelt ci­pők, típusárban, a duplatalpú férfi­cipők és sportcipők. A Bőr- Szőrme- és Gumiipari Központhoz tartozó államosított szőrmegyárai az idén újfajta típusbundát hoznak forgalomba. Az Alumíniumkereskedelmi és Pro­paganda Bizottság szeptember folya­­mán alumínium-hónapot rendez. A legtöbb alumíniumot igénylő, a leg­hasznosabb alumíniumtárgyat elő­állító és a közönség körében a leg­kedveltebb alumíniumcikkeket gyártó üzemek megjutalmazására ötletpályá­zatot hirdet. Az őszi Vásárra az alu­míniumipar hatalmas alumíniumcsö­vekkel készülő pavillont állít fel Ebben a pavillonban bemutatják a alumínium számtalan felhasználási le­hetőségét. Az Erzsébet-híd és az esztergom híd roncskiemelési munkálatait dolgozó munkások elhatározták hogy az önköltség és a selej csökkentésére, a brigád- és újító­mozgalmak fejlesztésére párosver­senyt indítanak. Az Erzsébet-híd roncs kiemelését az előirányza szerint 1949 december 31-re kel­lene befejezni. A dolgozók vállalták hogy ezt a munkát 14 nappal előbb fejezik be. Ugyancsak 14 napos munkarövidítést válaltak az eszter­gomi híd dolgozói, ezenkívül 161 tonna többletroncs kiemelését is vállalták. A magyar parasztküldöttség tagjai megtekintik a Micsurinról elne­vezett Központi Genetikai Intézet kísérleti alanyait. rry-“’- »•» • »­ «» • Épül az építőipari előregyártó nagyüzem Újítási megbízottak az újítómozgalom sikeréért A vasárnapi munkaértekezlet után az építőiparban kiszélesül az újítási mozgalom. Eddig az újítási megbízottak legnagyobb részben mérnökök és építőmesterek voltak, akikre a vállalatoknál más felada­tok is hárultak, így nem tudtak teljes erővel bekapcsolódni az újí­tási mozgalom sikeréért vívott munkába. Most az ipari központok elrendelték, hogy a vállalati há­romszög a vállalati személyzeti fe­lelőssel egyetértésben szakmailag és politikailag képzett élmunkást, vagy újítót válasszanak újítási megbízottnak, akinek más feladata nem lehet, mint az újítási ügyek intézése. Ez az intézkedés új len­dületet ad­ az építőipari újítómoz­galomnak és biztosítja, hogy 30 napon belül mindenütt bevezessék az elfogadott újításokat. A újítási mozgalom kiszélesítésé­vel együtt építő­iparunk fokozza az előregyártás megszervezését is. Az Épületetgyártó és Lakásépítő Nemzeti Vállalat rövidesen meg­kezdi kis előregyártó üzemének ha­talmas­ teleppé illesztését. A telep kibővítésével mint­egy 25 katasztrá­­lis hold területen két 120 méter hosszú és 35 méter széles előre­gyártó csarnok épül, a Duna part­ján pedig vasbeton-kombinát. Ez a vasbeton-kombinát gyárrend­szerű lesz, ahol futószalagon, min­den munkaszakasz teljes gépesíté­sével gyártják a vasbeton épület­alkatrészeket. Az előregyártás az önköltség­­csökkentésnek óriási lehetőségeit tárja fel. Az építkezéseknél az ön­költség 15 százalékát a födémek teszik ki. Jelenleg a födémszerke­zetei­ önköltségi ára négyzetméte­renként 90 forint. Az előregyártás során négyzetméterenként leg­alább 25 forintos árcsökkenésre számítanak. Ez évi 50 millió fo­rint megtakarítási eredmény. Ha tehát a födémeknél ilyen irányú önköltségcsökkentést tudunk el­érni, akkor az egész építkezés költségeit már ezzel 4 százalékkal tudjuk csökkenteni. Az eljárás al­kalmazása 30 százalékkal megrövi­díti az egész építkezés idejét. Így az önköltség további 2 százalékkal kisebb lesz. A 25 holdon elterülő nagy gyá­rat a vállalat dolgozói rohammun­kával építik fel. Az új gyár már 1950-ben 2 millió négyzetméter különböző födémet, ajtó- és ablaktokokat, lépcsőket áthidaló gerendákat, oszlopokat, mezőgazdasági épü­letrészeket gyárt. Nagy előnyt biztosít a gyár elhe­lyezése. Az új gyártelep a Duna mellett épül fel, így közvetlenül hajóból kaphatják a cementet. Mi­után pedig az új gyártelep mini­mális cementszükséglete évi fél­millió mázsa, a cement olcsó vizi­­szállításával évi két és félmillió forintot tudnak megtakarítani. Ugyancsak viziúton kapják majd a vasat is, ez további félmillió forin­tos megtakarítást jelent. Míg a viziúton történő kavicsszállítással újabb egymillió forintot takaríta­nak meg. A telepen laboratórium is épül, amely tudományos munká­jával segíti elő az előregyártás sikerét. Építőmunkásokból mérnökök Ez év szeptemberében indul meg a Műszaki Főiskola építőipari ta­gozata. Az iskola délutáni oktatás­sal három év alatt munkásokból mérnököket képez ki és a magyar építőipart szakmailag jól kép­zett munkáskáderekkel látja el. Nagyjelentőségű az új iskola meg­indítása, mert az építőipar felada­tai­­ hatalmasan megnövekedtek és az új feladatokhoz egyre több mérnökre van szükség. ORSZÁGOS VÁSÁROL Augusztus 10., szerda: Berzene (Somogy) oák., Biharkeresztes (Bihar oák., Debrecen ok., (nyerstermér.) Dömsöd (Pest) oák., Heves (Heves há., Mezőcsokonya (Somogy) oá. Nagyberki (Somogy) oák., Szent­dien­es (Baranya) oák., Szent­györgyvölgy (Zala) oák., Vasvá (Vas) vákt., Augusztus 12­, péntek: Debrecei pá. (juh), Derecske (Bihar) vák, Gyoma (Békés) vá. (ló), Tass (Pest vák. 4­17, ShbadSzö Textiliparunk a Szovjetunió segítségével túlteljesítette a tervet A textilipar 1949 első felében 101 százalékra, a pamutipar 100 százalékra teljesítette a tervet. Ez az eredmény a pamutipari dolgo­zóknak nagy győzelme, mert eb­ben az iparágban pusztult el a legtöbb gépi berendezés a háború alatt. Pamutiparunkat a Szovjetunió látja el elegendő gyapotmennyi­séggel, így a terv teljesítése első­sorban , a Szovjetuniótól kapott segít­ségnek köszönhető. Hogy a pamutipar a tervet az idén már teljesítette, abban jelen­tős része van a szocialista munka­­módszernek, az újításoknak, a ta­pasztalatcsere-átadásnak. A műselyemipar az év első felé­ben 110 százalékra teljesítette a tervet. A műselyemiparban több komoly újítás járult hozzá a túl­teljesítés sikeres eléréséhez. Kö­zöttük a legjelentősebb a Magya Viscose egyik dolgozójának újí­tása, amellyel a gyár milliós meg­takarítást ér el. A len- és kenderiparnak is a Szov­jetunió sietett a segítségére Ez­zel a segítséggel 1949 első felében a len-kenderipar a tervet 102­­szá­zalékra teljesítette. Idén már meg­dupláztuk len-kendervetésünket úgyhogy jövőre lesz elegendő ha­zai nyersanyagunk.

Next