Szabad Szó, 1949. július-szeptember (51. évfolyam, 150-227. szám)
1949-08-03 / 178. szám
Szerződés négyezer bikaborjú felnevelésére Szarvasmarhatenyésztésünk fellendítése érdekében nagyjelentőségű bikaborjúnevelési akció indult. A vármegyei mezőgazdasági igazgatóságok állattenyésztési osztályai a Tenyészállatforgalmi Nemzeti Vállalattal együttesen állapítják meg a bemutatott bikaborjúk felnevelésre való alkalmasságát. Az alkalmas borjúk tulajdonosának a 12 hetesnél fiatalabbra 250 forint, az idősebb borjúkra 300 forint kamatmentes előleget folyósítanak. A szerződés megkötése után a tenyésztő minden három hónapban újabb 300 forint nevelési előleget kap A tenyésztési feltételeknek megfelelően felnevelt borjút a Tenyészállatforgalmi NV 80—130 százalékkal magasabb áron veszi meg az elsőosztályú vágóbika napi áránál A kormányzat mintegy négyezer darab bikaborjú felnevelésére kíván szerződést kötni, érdeke tehát minden tenyésztőnek, hogy az alkalmasnak vélt bikabetjúkat vagy a Nemzeti Vállalat megyei kirendeltségénél, vagy a helyi földművesszövetkezetnél mielőbb ajánlja fel, mert a zártszám feltöltése után további jelentkezéseket már nem vesznek figyelembe. Azok számára, akik nem rendelkeznek saját termésű abraktakarmánnyal, a kormányzat hivatalos áron biztosítja az abraktakarmány beszerzését. Elsőrendű érdeke tehát minden földművesszövetkezetnek, termelőcsoportnak és minden kis- és középparasztnak, hogy bikaborjúnevelésre szerződést kössön, mert ezzel nemcsak a maga anyagi boldogulását biztosítja, de minőségi állattenyésztésünk fejlesztéséhez is hozzájárul. (MTI) — Makón az MNDSz a dolgozó asszonyok részére négyhetes iskolát létesített. Az iskolába a megye községeiből mintegy 40 asszony jelent kezett.- t . • 1 . EZT LÁTTAM A SZOVJETUNIÓBAN EGY MINTAGAZDA ELMONDJA, miért választotta a szövetkezés útját Zsámbék, július hó. (A Szabad Szó munkatársától.) Lapovics János a dunaszentlászlóiak szerint ugyancsak ért a gazdálkodáshoz. És rögtön meg is magyarázzák, hogy miért. — Tavaly úgy forgatta a dolgot nyolc holdján, hogy mindenből legalább kétszer annyit termelt, mint mi. Az idén sem áll rosszabbul. De ezt talán még nem is tudja, mert cséplés előtt elment Zsámbékra. Ott tanul most a mezőgazdasági akadémiám És látni a dunaszentlászlóiakon, nemigen értik, mi tanulnivalója van neki ezek után ... Ez a kérdés bennünket is érdekel és utazunk is vagy 200 kilométert, hogy tőle kapjunk rá feleletet. Most itt van velünk szemben az az ember, akit sok százezer dolgozó paraszt irigyelhet szakértelméért. Elszakadt egy évre feleségétől, három gyermekétől és kis gazdaságától. Rengeteget tanult, míg túlhaladta az országos termésátlagok kétszeresét, aztán iskolapadba ült. Szakértelmet akar szerezni Túl van már a harmincon. Mintagazda. Hogy adta fejét mégis a tanulásra? Leppitics Jánost meglepetések érik... — Úgy kezdődött a dolog, hogy májusban elutazhattam a Szovjetunióba a parasztküldöttséggel. Magam gazdálkodom, mégis érdekelt a kolhozisták élete. Hallottam már régebben is nagy eredményeikről, de nem túlságosan hittem a híreknek. Mert én csak mindent megtettem ésszel, kézzel, mégsem tudtam annyira jutni, mint ők az újságok szerint. Aztán kint ért jónéhány nagy meglepetés. — A kolhozgazdaságok nagyszerű gépesítéséről, a magas termésátlagokról már sokan beszéltek előttem is a küldöttség tagjai közül. Ezek mellett engem leginkább az újszerű termelési eljárások leptek meg. Már a talaj megmunkálása is sokkal jobb náluk. Nem fukarkodnak sem az istálló-, sem a műtrágyával. ősszel 32 centi mélyen megszántják a földet, tavasszal pedig olyan tökéletes porirányítást végeznek, hogy a föld a legnagyobb aszály idején sem szárad ki. De a vetésnek is máskép készülnek neki, mint mi. Például a krumplit, vetés előtt néhány héttel, 2—3 centiméteres fűrészporréteggel bélelt 30 centi mély árokba helyezik el. A fűrészporréteg felmelegíti és kicsíráztatja a vetőgumót. Amikor a csíra hosszúsága 1—2 centis lesz, akkor jön csak a vetés. Így nem fordulhat elő, hogy olyan vetőkrumpli kerül a földbe, ami később nem sarjad ki. Ez és a gyakori gépkapálás okozza, hogy míg nálunk holdankint 59 mázsa jó termésnek számít, ott 200 mázsa még nem is nagy dolog. Micsurinszk környékén ezzel az eljárással évente kétszer vetnek krumplit. A tavaszit felszedik július-augusztusban és közvetlen utána ismét bevetik az egész területet. Ennek termését novemberben szedik fel. Gumói oly nagyok már ilyenkor, mint a mi júniusi úji krumplink. A kolhozisták kifognak a fagyon . A Kaganovics-kolhozban figyelhettem meg legjobban az aprómagvak termesztése körüli eljárásokat. A maglucernát például 30— 40 centiméteres sortávolságra vetik. Kapálják is a szükséghez képest kétszer vagy háromszor. — Az Iljics-kolhoz parasztjai elmondották nekünk, hogy náluk északon 20 évvel ezelőtt még nem termelhettek búzát, mert kifagyott a téli hidegekben. Mi már hatalmas búzatáblákat láttunk ott. Tavasziasították az őszi búzát, így fogtak ki a fagyon. — Cukorrépatermelőinknek mai napig is nagy gond a rovarkártevők pusztítása A kolhozparasztok helyes vetésforgóval elérték, hogy hírmondó sem maradt belőlük. Nálunk cukorrépából 100 mázsa a holdanként eredmény, ők a 400 mázsás termést már régen megszokták. De sokat lehetne beszélni arról, hogy miként emelik a termésátlagot a füves vetésforgók. Vagy hogy a micsurinszki 2000 hektáros gyümölcsösben a gyümölcsfák közét nem nem vetik be, mint nálunk, mégis rendszeresen trágyázzák, szántják és boronálják. Van is olyan termés, hogy alig bírja a fa. És hogy olyan különleges permetezőszereket használnak, ami teljesen kipusztította a férgeket. Az sem kis dolog, hogy nekik sikerült jóformán teljesen kiirtaniok a gyomot, amivel mi még javában hadakozunk• A szövetkezés útját választottam... ő még beszélne tovább tapasztalatairól, de kifutottunk az időből. Hát csak ennyit mond: így aztán rájöttem, hogy bőven van még tanulni valóm- Elmentem, hogy szétnézzek a nagyvilágban és közben megváltozott, a véleményem egyről-másról. Pár napja vagyok csak itt, de alig várom, hogy az itteni tanfolyam elvégzése után új ismeretekkel hazamehessek és ha addig még nem tette volna meg más helyettem, megalakítsam a teretelőcsoportot. Mert igazán szakszerűen gazdálkodni, gépeket és újításokat alkalmazni, szóval jó élethez jutni, csak társas földműveléssel lehet. Magam is a szövetkezés útját választottam. Különös világ a Szovjetunió. Elment oda egy ember néhány hétre. Egy ember akinél kevesen vitték többre azok közül, akik egyénileg gazdálkodnak. Nem eddigi elveinek gyakorlati igazolását kereste. Látta milyen eredményekre képes a szocialista mezőgazdaság. Hazajött és beült az iskolapadba. Tanulni akar, hogy könnyebb legyen majd a termelőcsoport dolga. Azé a csoporté, amelyiknek már ő is tagja lesz. Bajor Nagy Ernő Gazdasági Hírek A Lázár és Ofner-gyárban úgy, mint a többi üzemekben, harcot hirdettek az önköltség csökkentéséért, a termelékenység emeléséért. Az extraháló-üzem dolgozói műszakonként azt a célt tűzték maguk elé, hogy kipréselés után a napraforgódarában maradó olajszázalékot minél jobban lecsökkentsék. Így elérték, hogy az eddigi olajveszteségi százalékot 1,22 százalékról 0,61 százalékra csökkentették. A Lázár és Ofergyár extraháló-üzemének dolgozói ezzel havonta 30.300 forintot takarítanak meg. A Találmányi Hivatal pályázatot hirdet az üzemek dolgozói között vasipari, kohászati, elektromossági, műszergyártási, vegyipari, textilipari, bányaipari, építőipari, mezőgazdasági gépipari, malomipari, tejipari, közlekedési, bőripari, kereskedelmi feladatok megoldására.. A legjobb javaslatokat a Találmányi Hivatal az újítási díjazáson felül 1000—5000 forintig terjedő díjazásban részesíti. A pályázatokat augusztus 10-ig lehet beküldeni a Találmányi Hivatalhoz. A Bőr-, Szőrme- és Gumiipari Igazgatóság az őszre az eddiginél nagyobb mennyiségben készíttel és hozat forgalomba tartós női trotter és magasszárú cipőket. Még ebben az évben piacra kerülnek az állami gyárakból a női bélelt cipők, típusárban, a duplatalpú férficipők és sportcipők. A Bőr- Szőrme- és Gumiipari Központhoz tartozó államosított szőrmegyárai az idén újfajta típusbundát hoznak forgalomba. Az Alumíniumkereskedelmi és Propaganda Bizottság szeptember folyamán alumínium-hónapot rendez. A legtöbb alumíniumot igénylő, a leghasznosabb alumíniumtárgyat előállító és a közönség körében a legkedveltebb alumíniumcikkeket gyártó üzemek megjutalmazására ötletpályázatot hirdet. Az őszi Vásárra az alumíniumipar hatalmas alumíniumcsövekkel készülő pavillont állít fel Ebben a pavillonban bemutatják a alumínium számtalan felhasználási lehetőségét. Az Erzsébet-híd és az esztergom híd roncskiemelési munkálatait dolgozó munkások elhatározták hogy az önköltség és a selej csökkentésére, a brigád- és újítómozgalmak fejlesztésére párosversenyt indítanak. Az Erzsébet-híd roncs kiemelését az előirányza szerint 1949 december 31-re kellene befejezni. A dolgozók vállalták hogy ezt a munkát 14 nappal előbb fejezik be. Ugyancsak 14 napos munkarövidítést válaltak az esztergomi híd dolgozói, ezenkívül 161 tonna többletroncs kiemelését is vállalták. A magyar parasztküldöttség tagjai megtekintik a Micsurinról elnevezett Központi Genetikai Intézet kísérleti alanyait. rry-“’- »•» • » «» • Épül az építőipari előregyártó nagyüzem Újítási megbízottak az újítómozgalom sikeréért A vasárnapi munkaértekezlet után az építőiparban kiszélesül az újítási mozgalom. Eddig az újítási megbízottak legnagyobb részben mérnökök és építőmesterek voltak, akikre a vállalatoknál más feladatok is hárultak, így nem tudtak teljes erővel bekapcsolódni az újítási mozgalom sikeréért vívott munkába. Most az ipari központok elrendelték, hogy a vállalati háromszög a vállalati személyzeti felelőssel egyetértésben szakmailag és politikailag képzett élmunkást, vagy újítót válasszanak újítási megbízottnak, akinek más feladata nem lehet, mint az újítási ügyek intézése. Ez az intézkedés új lendületet ad az építőipari újítómozgalomnak és biztosítja, hogy 30 napon belül mindenütt bevezessék az elfogadott újításokat. A újítási mozgalom kiszélesítésével együtt építőiparunk fokozza az előregyártás megszervezését is. Az Épületetgyártó és Lakásépítő Nemzeti Vállalat rövidesen megkezdi kis előregyártó üzemének hatalmas teleppé illesztését. A telep kibővítésével mintegy 25 katasztrális hold területen két 120 méter hosszú és 35 méter széles előregyártó csarnok épül, a Duna partján pedig vasbeton-kombinát. Ez a vasbeton-kombinát gyárrendszerű lesz, ahol futószalagon, minden munkaszakasz teljes gépesítésével gyártják a vasbeton épületalkatrészeket. Az előregyártás az önköltségcsökkentésnek óriási lehetőségeit tárja fel. Az építkezéseknél az önköltség 15 százalékát a födémek teszik ki. Jelenleg a födémszerkezetei önköltségi ára négyzetméterenként 90 forint. Az előregyártás során négyzetméterenként legalább 25 forintos árcsökkenésre számítanak. Ez évi 50 millió forint megtakarítási eredmény. Ha tehát a födémeknél ilyen irányú önköltségcsökkentést tudunk elérni, akkor az egész építkezés költségeit már ezzel 4 százalékkal tudjuk csökkenteni. Az eljárás alkalmazása 30 százalékkal megrövidíti az egész építkezés idejét. Így az önköltség további 2 százalékkal kisebb lesz. A 25 holdon elterülő nagy gyárat a vállalat dolgozói rohammunkával építik fel. Az új gyár már 1950-ben 2 millió négyzetméter különböző födémet, ajtó- és ablaktokokat, lépcsőket áthidaló gerendákat, oszlopokat, mezőgazdasági épületrészeket gyárt. Nagy előnyt biztosít a gyár elhelyezése. Az új gyártelep a Duna mellett épül fel, így közvetlenül hajóból kaphatják a cementet. Miután pedig az új gyártelep minimális cementszükséglete évi félmillió mázsa, a cement olcsó viziszállításával évi két és félmillió forintot tudnak megtakarítani. Ugyancsak viziúton kapják majd a vasat is, ez további félmillió forintos megtakarítást jelent. Míg a viziúton történő kavicsszállítással újabb egymillió forintot takarítanak meg. A telepen laboratórium is épül, amely tudományos munkájával segíti elő az előregyártás sikerét. Építőmunkásokból mérnökök Ez év szeptemberében indul meg a Műszaki Főiskola építőipari tagozata. Az iskola délutáni oktatással három év alatt munkásokból mérnököket képez ki és a magyar építőipart szakmailag jól képzett munkáskáderekkel látja el. Nagyjelentőségű az új iskola megindítása, mert az építőipar feladatai hatalmasan megnövekedtek és az új feladatokhoz egyre több mérnökre van szükség. ORSZÁGOS VÁSÁROL Augusztus 10., szerda: Berzene (Somogy) oák., Biharkeresztes (Bihar oák., Debrecen ok., (nyerstermér.) Dömsöd (Pest) oák., Heves (Heves há., Mezőcsokonya (Somogy) oá. Nagyberki (Somogy) oák., Szentdienes (Baranya) oák., Szentgyörgyvölgy (Zala) oák., Vasvá (Vas) vákt., Augusztus 12, péntek: Debrecei pá. (juh), Derecske (Bihar) vák, Gyoma (Békés) vá. (ló), Tass (Pest vák. 417, ShbadSzö Textiliparunk a Szovjetunió segítségével túlteljesítette a tervet A textilipar 1949 első felében 101 százalékra, a pamutipar 100 százalékra teljesítette a tervet. Ez az eredmény a pamutipari dolgozóknak nagy győzelme, mert ebben az iparágban pusztult el a legtöbb gépi berendezés a háború alatt. Pamutiparunkat a Szovjetunió látja el elegendő gyapotmennyiséggel, így a terv teljesítése elsősorban , a Szovjetuniótól kapott segítségnek köszönhető. Hogy a pamutipar a tervet az idén már teljesítette, abban jelentős része van a szocialista munkamódszernek, az újításoknak, a tapasztalatcsere-átadásnak. A műselyemipar az év első felében 110 százalékra teljesítette a tervet. A műselyemiparban több komoly újítás járult hozzá a túlteljesítés sikeres eléréséhez. Közöttük a legjelentősebb a Magya Viscose egyik dolgozójának újítása, amellyel a gyár milliós megtakarítást ér el. A len- és kenderiparnak is a Szovjetunió sietett a segítségére Ezzel a segítséggel 1949 első felében a len-kenderipar a tervet 102százalékra teljesítette. Idén már megdupláztuk len-kendervetésünket úgyhogy jövőre lesz elegendő hazai nyersanyagunk.