Szabad Szó, 1949. július-szeptember (51. évfolyam, 150-227. szám)
1949-09-18 / 217. szám
lön kiszolgáltatott? Pálffy: Volt köztük. Ha nem is mind, de volt köztük nem egy bizalmas természetű. Elnök: Ön beszélt az előbb Nejdelkoviccsal folyt értekezéséről Páilffy: Igen. Elnök: Ugyanebben az időben volt ugye a Rankovics és Rajk közötti kelebiai megbeszélés? Pálffy: Igen. Én nem tudtam, hogy Kelebiában csak úgy rémlik, hogy azt mondotta, hogy elkísérte.. Elnök: Titónak a budapesti látogatása idején? Pálffy: ... látogatásáról hazafelé menet történt egy beszélgetés. Elnök: Tehát ön Nedelkovicstól ugyanolyan utasításokat kapott lényegében, mint amelyeket utólag hallott Rajktól, hogy ő azokat Rankovicstól kapta? Ez egybevág lényegében? Pálffy: Egybevág. Miután nekem külön volt kapcsolatom Titóval és Rankoviccsal, Lozitson és Zsokaljon keresztül és egyszer alkalomszerűen Nedelkoviccsal... Elnök: Viszont ugyanígy egybevág ennek megfelelően az is, hogy amilyen utasításokat azután később Rajk a paksi találkozón Rankovicstól kapott, ugyanolyanokat kapott lényegében ön Zsokaljtól. Pálffy: Ugyanazokat. Elnök: Ugyanabból az okból a folyóan, amelyet ön említett. Pálffy: Igen. Elnök: Visszatérve erre a paksi találkozóra, ön milyen utasítást kapott és mit foganatosított Rankovicsnál, a határon való átjuthatása érdekében? Emlékszik erre? Pálffy: Emlékszem. Én akkor nem tudtam még, hogy Rankovicsról van szó. Elnök: Igen. Pálffy: Rajk nekem annyit mondott — ez körülbelül október elején lehetett. —, hogy segítsem elő egy fontos jugoszláv személyiségnek a nyugodt, zavartalan illegális átlépését a határon és még ugyanaznap vissza. Én tisztázni akartam egypár részletet, mert kicsit még nem láttam világosan és akkor derült ki, hogy egy magyar rendszámú gépkocsiról van szó, amelyben ez az illető személy lesz, ennek kell a Dunántúlon, lehetőleg közel a Dunához, tehát a Dunántúlon minél keletebbre egy napon átlépnie a határt és még ugyanaznap vissza, anélkül, hogy akadályoztatásnak, igazoltatásnak, vagy feltartóztatásnak lenne kitéve. Ez volt a feladat. Én ezt vállaltam, mert mint a határőrség elöljárója, ismertem a viszonyokat, tudtam, hogy ezt meg fogom tudni szervezni, meg fogom tudni csinálni, állás esetén megsemmisíteni, lénye- gében mit jelent. Tudtam, hogy ez az illető személyek megölését jelenti. Elnök: Igen. Pálffy: Ez az utasítás érkezett hozzám két vonalon is, Totótól és Rankovicstól. Elnök: Mit tett Ön ennek az utasításnak a végrehajtása érdekében? Pálffy: Abban a tervben, amelyet én a 14UCCS végrehajtására előkészítettem, ez az utasításoknak megfelelően döntő pontként szerepelt. A következő volt a tervnek ez a része. Korondy ezredesnek, aki már régebben be volt avatva a mi illegális tevékenységünkbe, — ezt Rajktól tudom — lett volna a feladata a terv szerint, hogy 3 csoportot hozzon létre, 3 kis, egységenként egy tucat ember körüli számból álló csoportot, amelyek Rákosinak, Farkasnak és Gerőnek egyidőben való letartóztatását a késő esti órákban foganatosítják és szükség esetén, ellenállás esetén a meggyilkolásukat. — A terv az volt — ezt Rajk mondotta —, hogy miután ez a legfontosabb része a tervnek, olyan napon kell csinálni a puccsot, amikor a három politikus biztos, hogy Budapesten van tehát vagy a Politikai Bizottság ülésezésének, vagy a minisztertanácsnak a napján. Időpontul este 23 órát, 11 órát vagy azon túl levő időpontot jelölt meg, amikor biztos, hogy előbb-utóbb a lakásukra megérkeznek. A lakásuk lefigyelése után kellett volna az egyenként egy tucat emberből álló csoportnak rajtaütni és lefegyverezni a környezetet s letartóztatni az illetőket. Korondyval én erről a kérdésről beszéltem is konkréten ez volt 1949 áprilisában, pár nappal május 1. előtt. Korondy már tudta a feladatát Rajkától, de én vele részletesebben átbeszéltem ,e amikor elmondtam az előbbi feladatot, azt mondta, hogy vannak volt csendőr alárendeltjei, akik jelenleg vagy a rendőrségen, vagy a honvédségen szolgálnak.., Ezekbőlő össze tudja állítani ezeket a csoportokat. — Akkor megmondtam neki, azt, amit Zsokalj és Rajk is mondott, amit Rankovicstól hallottak, hogy ehhez a részhez is kapunk segítséget Rankovicstól- Tudniillik Rankovics nemcsak hangsúlyozta a terrorcselekmény fontosságát, hanem ehhez ígért konkrét segítséget is. Azt mondotta, hogy jugoszláv, de magyar nemzetiségű, tehát magyarul is beszélő emberek csoportját, akik magyar honvéd- vagy rendőregyenruhában lesznek, azzal fogja a puccs előtt átdobni a határon, hogy ehhez az akcióhoz mint szakemberek, lényegében mint bérgyilkosok, rendelkezésre álljanak. Én Korondynak, ha nem is ennyire részletesen, de azt mondottam, hogy jugoszláv támogatásra számíthatnak és fog kapni egy speciális csoportot is ennek az akciónak a végrehajtásához. Ez az az utasítás, amelyet két vonalon is kaptam Rankovicstól a három személynek a lefogására, illetve meggyilkolására. így készítette elő Pálly Rajk és Rankovics titkos találkozását : Vállaltam és egy pár nap múlva, három-négy nap múlva közöltem is Rajkkal a helyet, amelyet én kiszemeltem. Én ismerem a jugoszláv határt, ezt a szakaszt véletlenül jól ismertem. Mohácstól délre fekszik Udvar község 10 és 20 km. között. Udvar községtől északra kb. 2 kilométerre egy jó darabon az eszéki mohácsi műút már magyar területen közvetlenül a határ mentén húzódik, úgyhogy az országút, a műút széle, a magyar-jugoszláv határ. Túl a jugoszláv határon szántók vannak, dülőutakkal, teljesen nyílt terület. Ha ott egy gépkocsi a halai területén leáll és egy kis ideig ügyeli a magyar területet, akkor pontosan meg tudja állapítani, van-e ott mozgás, van-e határőrség, portyázó járőr. Ha nincs, teljesen simán átgördül azon a párszáz méteren, amely már műút és egypár perc múlva már messze innen a határsávtól, ahol egyáltalán valami történhetik, Mohács alatt jár. Ezt a szakaszt választotam ki. Tudtam, hogy ott nagyon kicsi az őrség létszáma. — Abban az időben olyan volt az létszám, hogy naponta két járőrt tudtak küldeni, úgyhogy roppant könnyű biztosra menni, tehát úgy, hogy ne a járőrök karjába fusson tele az autó. A biztonság kedvéért a határőrség vezérkari főnökét, Nagy Pált hivattam. Neki nem mondtam meg miről van szó. Azt mondottam, bizalmas dolog, egy gépkocsinak kell be- és kilépni, úgyhogy ő azt hihette, hogy esetleg szolgálati ügy, talán a katonapolitikával összefügg, vagy valami más ilyesmi. Úgyhogy ő megerősített engem ebben a kiválasztott helyben, amennyiben ő is azt mondotta, hogy ez a szakasz alkalmas arra és hogy a határőrség létszámviszonyában nem történt semmi változás. Ezután közöltéik Rajkkal ezt a szakaszt. — Amikor Rajk nekem elmondotta a Rankoviccsal való találkozót és a vele folytatott megbeszélését, akkor tudtam meg, hogy Rankovics volt ez a fontos személy és ekkor tudtam meg, hogy valóban át is jött. Egyébként nem tudtam. Nagy Pálnak még azt is mondtam, hogy ha ezekben a következő napokban itt, ennek a szakasznak a környékén valakit feltartóztatnának, mielőtt bárki másnak jelentené, azonnal nekem jelentse. Ezt arra az esetre rendeltem el, hogyha mégis rosszul sikerülne egy ilyen átjövetel, közbe tudjak lépni, de mondom, erre nem került sor. Ezt tudom a találkozóról. Hogy hol történt, azt Rajk később sem mondta meg. Elnök: Államrendellenes törekvéseinek során még milyen intézkedéseket foganatosított a jugoszláv határon, a határ megnyitása érdekében? Emlékszik még valamire?Pálffy: Emlékszem arra, az előbb ezt már vallottam, hogy Zsokalj kért meg egyszer arra, hogy propagandaanyagot át lehessen hozni. Elnök: Igen. Részletesen tessék elmondani, hol volt ez és hogyan. Pálffy: A Tájékoztató Iroda határozata után volt. Zsokalj ekkor közölte velem, hogy Titóék tervszerűen propagandát fognak indítani a környező népi demokratikus országok felé a Szovjetunió ellen, a Tájékoztató Iroda határozata ellen. Tudta Titóéktól, hogy Magyarországon is akarnak ilyen propagandakampányt folytatni és ehhez illegális propagandasajtót, röplapokat, füzeteket át kell csempészni az országba. Én legyek ebben segítségére, tegyem ezt lehetővé. Elnök: Hogyan hajtotta ezt végre? Erről beszéljen. Pálfi: Úgy, hogy öt pontot választottam a déli jugoszláv határon, hármat a Dunántúlon, kettőt a Duna—Tisza-közén, ahol egyrészt a határ olyan volt, hogy könnyen át lehetett csempészni, másrészt az őrsök létszámviszonyai olyanok voltak, hogy nem tudták lezárni a határt. Ezt elősegítettem még azzal, hogy az őrsök létszámát én más őrsök megerősítésére szolgáló vezénylésekkel ott még jobban meggyengítettem. A gyilkos kémbanda Rákosi, Gerő, Farkas életére tört! Elnök: Most arról beszéljen öszszefoglalva, milyen utasításokat kapott ön, vagy Rajk a jugoszláv kormányférfiaktól a magyar kormány egyes tagjai ellen megszervezendő terrorcselekmények vonatkozásában. Pálffy: Legelőször 1947 őszén, végén volt a római út, amikor Nedelkoviccsal beszéltem — ő már arról beszélt, hogy a fordulat során, amelyet Magyarországon végre kell hajtani, a Párt-vezetőket el kell távolítani, félre kell tenni, de ő még nem konkretizálta név szerint, hogy kikről van szó és mondjuk, nem magyarázta meg jobban, mit jelent a félretétel szó, de ezt a használta. Stokalj útján kaptam meg Rankovicstól az utasítást és Rajk is ugyanolyan utasítást kapott Rankovicstól. Mondotta nekem, hogy tulajdonképpen miről is van itt szó. Arról, hogy a fegyveres puccs végrehajásának kezdetén a Párt és a kormány három vezető tagját, Rákosit, Farkast és Gerát le kell tartóztatni és ellenállás esetén meg kell semmisíteni. Én előttem világos volt, hogy mit jelent Rankovicsnak ez az utasítása, amelyen ő lovagolt, mert Zsákaljon keresztül és Rajktól is tudta, hogy folyton arról volt szó, hogy ez a döntő része a puccsnak, ez a legfontosabb része, ezt kell jól előkészíteni. Szóval világos volt előttem, hogy ez a formula ellen Tartós békéért.. .. „ .. népi demokrata! *...................................... 1949 szeptember 16-tól hetenként jelenik meg A demokrácia és a béke harcos lapja új megjelenési formájában még több útmutatást, még több híranyagot nyújt olvasóinak. Egyes szám ára: 50 fillér. Előfizetés negyedévre: 6.5 Ft. Előfizetéseket felvesz a kiadóhivatal. Budapest, VIII., József krt 3. TELEFON: 220—003; 220—004. A fegyveres felkelés terve Elnök: Előbb említette már az ön által elkészített tervét a szándékolt fegyveres felkelésnek. Most mondja el e terv elkészítésének részleteit. Kitől kapott utasítást a terv elkészítésére? Mikor készítette el, milyen tartalommal? Pálffy: Én a puccs tervének elkészítésére két közvetítőn keresztül kaptam utasítást, de végeredményben egy személytől- Rankovicstól, mert Zsokalj is Rankovics szavait tolmácsolta és Rajk is a Rankovicscsal való beszélgetést adta tovább nekem. Mindketten utasítottak arra, előbb Zsokalj, pár nappal később Rajk, hogy most már a konkrét tervet dolgozzam ki. Én ki is dolgoztam az előbb említett szempontoknak megfelelően, amelyek Rankovicstól jöttek. Ez még 1948 novemberében vagy decemberében volt- Szóval is elmondtam Rajknnak a nagybani tervemet, aminek az volt a lényege, hogy tíz zászlóaljjal a honvédség részéről és rendőregységekkel kell végrehajtani a puccsot- Budapesten bizonyos kulcspontokat, elsősorban a Párt központi székházát, a honvédelmi minisztériumot és belügyminisztériumot, az államvédelmi hatóságot, a rádiót, a Szabad Népet, a közüzemeket, minisztériumokat, pályaudvarokat,és még néhány munkás lakta kerületet, ahol ellenállásra számíttatunk, kell ezekkel az erőkkel megszállni. Ezzel egyidőbn közvetlenül a megszállás előtt kell végrehajtani az előbb említett három politikus letartóztatását kis csoportok által- Az egész fegyveres erő felett én leszek a parancsnok, a rendőrségnek pedig külön Korondy ezredes lesz a parancsnoka, így ez volt az általános tervem. Ezt Rajk jóváhagyta. A részletes terv kidolgozására később kaptam utasítást. Elnök: Kitől? Pálffy: Rajktól. A késésnek az volt az oka, hogy a puccs időpontjának kitűzésére — miután Rankovics azt mondta, hogy konkrét időpontot csak az ő hozzájárulásával lehet kitűzni, tehát először vele meg kell beszélnünk — nem tudtunk javaslatot tenni, mert egy sor esemény jött közbe,, amelyek miatt folyton halogatni kellett. 1948 őszén a megindult párttisztogatás arra kényszerített bennünket, hogy várjunk, mert nem tudtuk, hogy kit érint, esetleg éppen azokat az embereket, akikre bazíroztunk a rendőrségnél és a hadseregnél 1949 elején fokozatosan tért foglaltak a rendőrségnél és hadseregnél a munkáskáderek. Ez megint részben felborította a tervet. Szóval ez az oka annak, hogy húzódott a dolog és késlekedtünk az időponttal. Ezért csak 1949 márciusában utasított Rajk arra, hogy most már nem halogathatjuk tovább az időpontot, ki kell tűznünk május végére vagy június elejére és dolgozzam ki a részletes tervet. Én a részletes tervet ki is dolgoztam, magamnak csináltam meg, saját kezemmel, két oldalon, tíz pontba foglaltam emlékeztetőül a legfontosabb dolgokat és külön papíron, Nagy-Budapest vázlatán meg is jelöltem azokat a kulcspontokat, amelyeket meg kell szállni és beírtam a megszálló erők nagyságát. Tíz pontban jelöltem meg a három politikai csoportot s az időpontot is, amikor fel kellett volna lépni, a létszámukat, s azt, hogy milyen erők vesznek részt a puccsban, tehát a honvédség helyi egységeit. Felsoroltam azokat a pontokat, amelyeket meg kell szállni Budapesten, az időpontokat pontosan kiszámítva, hogy mikor kell Pestről a parancsot kiadni a vidéken lévő csapatoknak, mikor kell kihirdetni és melyik az a későbbi időpont, amikor be kell érkezniük. Úgy volt az egész tempírozva, hogy este induljon meg a dolog s másnapra a legutolsó vidéki egység is beérkezik és a neki kijelölt fontos helyet Budapesten megszállja. Benne volt az is, hogy az egyes egységek élére kiket fogok parancsnoknak megtenni. Körülbelül ezek voltak a legfontosabb részei. Mi már Rajk jugoszláviai útja után, 1947 nyarán, amikor jugoszláv utasításra konkrét feladat volt a puccsra való készülődés, akkor beszéltünk arról,, hogy bizonyos technikai dolgokat ki kellene próbálni. Erre próbamozgósításokat kell végeznünk. „Csak Rankovics jóváhagyása hiányzott** Elnök: Elvégezte a próbamozgósítást? Pálffy: Elvégeztem. Három ilyen alkalom adódott. 1948 tavaszán, amikor a zászlók átvételére kellett csapatokat összevonni. A második volt 1948 nyarán, amikor az iskolák államosítása ürügyén országos viszonylatban elrendeltük a rendőr- és honvéd karhatalom mozgósítását, azután 1948 szeptemberében a Honvédnapon. Ez csak ürügy volt a próbamozgósítás céljára. Valójában akkor próbáltuk ki, hogy puccs esetén hogyan válna be a mozgósítás. Ezért csináltam meg a törzset a minisztériumban. Úgy csináltam a teherautók lefoglalását is, mint ahogy terveztük puccs esetére. Elnök ön azt mondotta, hogy az írásbeli tervet közölte Rajk Lászlóval. Pálffy: Igen, március hónapban, tehát, amikor utasított a terv elkészítésére, a pártközpontban nálam volt az aktatáska, át akartam neki adni, ő azonban nem vette át, konspirációs okokra hivatkozott. Elnök: A tartalmát közölte ön Rajkkal? Pálffy: Elmondtam neki, ő azt jóváhagyta és azt mondotta, hogy tegyem el, majd visszatérünk rá. Én őriztem a páncélszekrényemben két hónapig s csak akkor égettem el, amikor megtudtam, hogy Rajkot letartóztatták. Elnök: Mi lett volna a tervben az a gombnyomás, ami hivatva volt megindítani az egész apparátust? Pálffy: Hiányzott a tervből Rankovics jóváhagyása és az, hogy a napban is egyezzenek meg, május utolsó napjaiban, vagy június első felében. Elnök: Nem a napot kérdezem hanem :hogyan indította volna el ön az egészet? Pálffy: Az egésznek a megindítása annak a három tízes csoportnak a közbelépése lett volna Rákosinak, Farkasnak, Gerőnek az esti órákban való letartóztatására. Elnök: Szóval az első lépés lett volna Korondy három csoportja által Rákosinak, Gerőnek és Farkasnak meggyilkolása? Pálffy: Igen. Pálfy egyik „megbízható emberét“ Moszkvába küldte kémkedni Flnök: Németh Dezsőt ön már 1948-ban Moszkvába küldötte, ugy-e? Pálffy: Igen. Elnök: Ön hatott oda, hogy ő odamenjen és bizonyos különleges megbízatásokat kapjon? Időrendben, körülbelül akkorra esik, hogy az ön kémtevékenysége Németh Dezsőn keresztül Moszkvában is folytatódott. Erről beszéljen! Pálffy: Vissza kell menjek még 1946 közepéig, 1946 második felére. Bronkov abban az időben azt kérdezte tőlem, szükséges-e, hogy a határőrséggel kapcsolatos adatok átvételére mindig engem keressen, vagy pedig hozzákapcsolhatok-e egy megbízható embert a határőrségtől Praktikussági okokból én Németh Dezsőt kapcsoltam Brankovhoz, Őt már ismertem és tudtam, hogy a hadseregnek régi fasiszta tisztje. Elnök: Németh Dezsőt kérte meg arra, hogy szolgáltassa az adatokat és Németh ezt teljesítette is? Pálffy: Igen, teljesítette, 1948 tavaszáig. Előzetesen Belgrádba akartam küldeni, hogy ott legyen egy személyes emberem. Elnök: Müyen kémfeladatokkal bízta meg őt Moszkvában? Pálffy: Én tulajdonképpen közvetítettem Zsokalj feladatait. Zsokaljjal megbeszéltem, hogy most 4 ír,«. SIMM