Szabad Szó, 1949. július-szeptember (51. évfolyam, 150-227. szám)

1949-09-21 / 219. szám

A paksi találkozás Rajk és Rimkovics közön Klein Antalt hallgatják ki ez­után­ Elmondja, hogyan ismerke­dett meg Mrazovics jugoszláv kö­vettel. 1948 január végén Budapes­ten a Park Klubban rendezett len­gyel estje volt hivatalos Paks fő­jegyzőjének, Tarisznyás Gerőnek Györgyi nevű leányával. Itt talál­koztak össze Mrazovics jugoszláv követtel, aki egész éjszaka heve­sen­ udvarolt Tarisznyás Györgyi­nek. Néhány nap múlva Mrazovics lelátogatott Paksra Tarisznyásék­­hoz vacsorára. Ott volt Klein An­tal is. Mrazovics ettől fogva gyak­ran járt le Tarisznyásékhoz, de Klein csak egyszer-kétszer talál­kozott vele. Elnök: Végül is milyen körül­mények között fordult Önhöz Mra­­zovics azzal a kéréssel, hogy ren­dezzen az Ön birtokán, Biritópusz­­on vadászatot? Klein: 1948 szeptember végén­ként jártam Pakson. Mrazovics és Krisznyás Györgyi felkeresett. Ta­­sznyás Györgyi megkért arra, h­ogy Mrazovics követ szeretne egy­­,­át társával ná­lm vadászni, en­­g,adjem azt meg. Azt mondtam en­­n­ek semmi akadálya sincs, szívesen, il­ána Mrazovics kért meg arra, hogy mivel egy-két barátjával le akar jönni autójával vadászatra — kocsival menjek ki az úgynevezett R-os útra, a budapest-szekszárdi fő­­útra. Ott keresztezi az ország­utat a dűlőút a 116-os kilométerkő­nél, ahol a MÁVAUT-nak is meg­állója van. Várjam ott és vinnem be, mert a homokos dűlőmön autó­val nem lehet bemenni. Arra is kért, hogy a lovakat én hajtsam, mert „inkognitóban“ akar ott va­dászni. Én ígéretemhez híven ok­tóber elején a megbeszélt időben, s a megbeszélt helyen vártam. Ami­kor odaértem, Tarisznyás Györgyi már ott volt. Közölte velem, hogy Mrazovics őt is meghívta. Körül­belül egy félóra múlva megérkezett Mrazovics egy zöld lódenkabátos, feketeszemüveges férfi társaságá­ban, akit én nem ismertem. Fel­ültek a kocsimra. Én hajtottam a dülőúton egészen Biritópuszta ha­táráig. Távol az épületektől meg­álltunk, ők leszóltak Tarisznyás Györgyivel együtt. Vették a két vadászpuskát, s Tarisznyás Györ­gyivel együtt bementek a vadász­­területre Engem megkértek arra, hogy várjam meg őket, körülbelül két és félóra múlva visszajönnek és akkor vinném ismét ki őket az országútra az autóhoz. Ezután el­mentek. Hogy mi történt, nem tu­dom. Két és félóra múlva vissza­jöttek. Akkor én ismét kivittem őket kocsimmal az országútra. Felszálltak a várakozó autóra és elmentek. Én pedig Tarisznyás Györgyit kocsimmá, ismét bevittem Paksra. Elnök: Milyen benyomást tett önre ez az egész „vadászat“? Klein: Kezdetben egészen ter­mészetesnek tartottam, hogy Mra­zovics az én vadászterületemen akar vadászni, mert tudta, hogy az vadakban bővelkedik. Megértettem, hogy a dülőúton autóval bemenni nem lehet, s hogy a lovakat én hajtsam, minthogy „inkognitóban“ akar vadászni. De amikor aztán két és félóra múlva visszajöttek va­dászzsákmány nélkül, ez nekem már gyanús volt. Gyanús volt az is, hogy Budapestről jönnek le és az egész vadászat nem tart­ tovább két és félóránál. Mikor elmentek, kér­deztem Tarisznyás Györgyit, mert láttam, hogy ő is kedvetlen. Ő azt mondotta, ő sem tudja mi volt itt tulajdonképpen, mert itt nem is volt vadászat. Mrszovicsot többé nem láttam. Elnök: Rajk Lászlónak milyen szerepe volt ezen az úgynevezett vadászaton? Klein: Kérem én Rajk Lászlót nem ismertem. Most hatóságilag szembesítettek vele, akkor ismer­tem fel benne azt a férfit, aki ak­kor Mrazoviccsal zöld lódenkabát­­ban és szemüveggel ott volt. Elnök: Most is felismeri benne? Klein­ Antal (hosszasan végig­nézi Rajk Lászlót): Igen. A Tito-Rajk kémbanda Moszkvába küldött ügynöke, Németh Dezső tanúvallomása Jankó tanácselnök ezután Né­meth Dezsőt hallgatta ki. Németh Dezső elmondta, hogy közte és Pálffy Gy irigy között köl­csönös jóviszony fejlődött ki. Egy­más előtt nem titkolták a népi de­mokráciával szembeni ellenséges viszonyunkat — állapította meg, majd ismertette, hogy őt Pálffy javaslatára Brankov szervezte be. Pálffytól utasítást kapott, hogy Brankovnak a határőrségre vonat­kozó adatokat közvetlenül kiadja. Elnök: Milyen katonai állam­titkokat továbbított ön a jugoszláv hírszerző szervekhez? Németh — mint elmondta — tá­jékoztatta Brankovot a határ­vadá­szok szervezésének kérdéseiről, a határvadászok létszámáról, fegy­verzetéről, továbbá egyes határva­dász zászlóaljak, századok létszám­adatairól, állomáshelyéről, a pa­rancsnokok politikai beállítottságá­ról. Brankov nyomatékosan hang­súlyozta — mondotta Németh —, hogy elsősorban a jugoszláv határ­sávban állomásozó határ­vad­­ász­alakulatok adatai érdeklik és kérte, hogy ezekkel kapcsolatban a leg­kisebb változást is azonnal közölje vele. Elnök: Hát a határvadász-csapa­tokra, a határoknak az őrzésére vo­natkozóan ön kapott utasításokat a jugoszláv kémszolgálattól? Németh a kérdésre válaszolva Pálffy vallomásához hasonlóan, el­mondta, hogy a Titoéktól érkezett utasítások szerint mindenekelőtt a régi farista, soviniszta be­állítottságú tiszteket kellett elhelyezni a határőra­lakulatok­­hoz, a jugoszláv-magyar hatá­ron a lehető legkisebb lét­számú alakulatokat kell tar­tani, hogy a jugoszláv hír­szerző szervet munkája aka­dálytalan legyen.­­ Utasítása volt még, hogy a román és a csehszlovák határsáv­ban a lakosság között elégedetlen­séget és demokráciaellenes hangu­latot kell szítani, mert ennek a tevékenységnek a következtében a szomszédos országok és a magyar népi demokrácia politikai viszonya megromlik. — Legfőképpen azonban azt hangsúlyozták még, — mondotta Németh — hogy a szovjet határon megállapítsuk azokat a pontokat amelyek a szovjet határőrség ré­széről gyengébben vannak ellen­őrizve és alkalmasak arra, hogy azokon keresztül a jugoszláv hírszerző szervek tendensta, fasiszta, imperialista és egyéb szovjetellenes hírszerzőket tudjanak úgy oda, mint onnan vissza és átküldeni. Elnök: Mikor ön 1948-ban Moszkvába került, mint katonai attasé, kapott Ön Pálffytól valami speciális feladatokat? Németh: 1948 május elején Pálffy magához hivatott és — erre emlék­szem határozottan — közölte velem, hogy a jugoszláv hírszerző szervek utasítására ő keresztülviszi, hogy engem küldjenek ki Moszkvába katonai attasénak. Megjegyezte, hogy a jugoszlávok meg vannak elégedve a kémtevékenységemmel és éppen ezért ő azzal az utasítás­sal küld engem Moszkvába, hogy a Szovjetunióban folytassam ezt a kémtevékenységet a jugoszlávok javára. Pálffy az ottani tevékeny­ségemre vonatkozólag elsősorban azt az utasítást adta ezenkívül, hogy legfontosabb, hogy mielőbb tanuljam meg az orosz nyelvet, hogy ennek a segítségével fel tud­jam venni a kapcsolatot a szovjet emberekkel, bizalmukba tudtak férkőzni és félrevezetve őket, kémadato­­kat tudtak tőlük megszerezni. Fontosnak tartotta Pálffy szoros kapcsolat kiépítését a többi mosz­kvai katonai attaséval, mert ezek­től is olyan fontos adatokat, kém­adatokat szerezhetett meg, amik a jugoszláv hírszerző szervek részére rendkívül érdekesek és fontosak­­ voltak. Pálffy utasított, hogy addig is, míg a jugoszláv hírszerző szer­vek fel fogják venni velem a kap­csolatot, . ... igyekezzek titkos adatokat sze­rezni a Szovjet, Hadsereg szer­vezeti felépítésére, fegyverze­tére, anyagi ellátásra és fe­gyelmére vonatkozólag. "­­ Közölte velem, hogy a jugoszlávok­­ valószínűleg csak későbben, ózaikor már huzamosabb ideje­ tartózkodom­­ Moszkvában, fogják felvenni ve­­e­lem a kapcsolatot. Ezt azzal ma­­­gyarázta, hogy számolnak azzal, hogy a szovjet szervek az első idő­szakban bizalmatlanok lesznek ve­lem szemben. Felhívta a figyelme­met, hogy éppen ezért az első idő­ben nagyon óvatos legyek, hogy eloszlassam a szovjet szerveknek ezt a kezdeti bizalmatlanságát kém­­tevékenységem sikere érdekében. Elnök:. Végül azután mikor és kivel vette fel Moszkvában a kap­csolatot? Mrazoviccsal találkozott, beszélt vele? Németh erre a kérdésre kijelen­tette: Mrazovics jugoszláv moszkvai követtel idén tavasszal vette fel a kapcsolatot Moszkvában. Egy foga­dáson találkoztak először, ahol ő átadta Mrazovicsnak a már össze­gyűjtött kémanyagot. A legköze­lebbi előre megbeszélt találkozó al­kalmával ugyancsak egy fogadáson adta át Mrazovicsnak zárt boríték­ban az összegyűjtött kémanyagot, amelyek a Szovjet Hadseregre vo­natkozó adatokat tartalmaztak. Ekkor megállapodtak Mrazoviccsal, hogy mindig a fogadásokat fogják felhasználni a kémjelentések át­adására. Tartós békéért “”"T, népi demokráciáért! ....... ................... 1919 szeptember 16-tól hetenként jelenik meg A demokrácia és a béke harcos lapja új megjelenési formájá­ban még több útmutatást, még több híranyagot nyújt olvasóinak. Egyes szám ára: 50 filér. Előfizetés negyedévre: 6.0 Ft Előfizetéseket felvesz a kiadóhivatal: Budapest, VIII., József-krt 3. TELEFON: 220-003, 220-004. Aljas kémkedés Moszkvában . A legközelebbi találkozásnál Mrazovics elmondotta nekem, hogy a Tájékoztató Iroda határozatáig azoknak a jugoszláv megbízottak­nak, akik a Szovjetunióban tar­tózkodtak, igen könnyű lehetősé­gük volt a hírszerzésre, mert nagy bizalmat élveztek. Ez a lehetőség azonban megszakadt. Mrazovics ekkor közölte velem, hogy az én feladatom elsősorban az lesz, hogy azokat ez adatokat megállapítsam, amelyek azokra a változásokra utalnak, amelyek a Szovjet Had­seregben a legutolsó kémjelentések óta játszódtak le. Mrazovics megbízott engem azzal, hogy a szovjet fegyve­res erők minissztérium­ának a tisztjeitől igyekezzek tit­kos adatokat megszerezni a Szov­jet Hadseregre vojla fcczólag, Valentint utasításként adta, hogy. Rákosi Mátyás üdvözlő levele Marcel Cachiohe*­SO. születésnapján Rákosi Máyás, a Magyar Dol­gozók Pártja főtitkára a következő levelet küldte el: Szeretett Cachin Elvtárs! A Magyar Dolgozók Pártja és az egész magyar dolgozó nép ne­vében forró üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önnek nyolcvanada születésnapja alkal­mából. Köszöntjük önt, Cachin Elv­társ, mint a francia és a nemzet­közi kommunista mozgalom egyik legrégibb, legkeményebb és leg­­állhatatosabb élharcosát, ön­éle­tének háromnegyed részét, hat évtizedet töltött a munkásfelsza­badítás, a szocializmus ügyének szolgálatában. Ez ritka szerencse és egyben nagy érdem, mellyel kevés forradalmár dicsekedhet. Ezért ünnep ez az­ évforduló a szocializmus, a béke és az­ impe­rializmus elleni harc minden ka­tonája számára. Ezért üdvözli önt, szeretett Cachin Elvtárs, a magyar dolgozó nép, melynek ro­­konszenvét és vonzódását három éve, magyarországi tartózkodása idején száz formában tapasztal­hatta. Önt a Szovjetunióhoz, a proletár nemzetköziséghez való hűség kimagasló példaképét me­leg szeretettel és tisztelettel ün­nepük most világszerte nemcsak a kommunisták, de a béke és az emberi haladás minden őszinte híve. Kívánjuk Cachin Elvtársnak, hogy még hosszú esztendőkig a legjobb egészségben, alkotóerejé­nek teljében, marxista-leninista tudásával és óriási tapasztalatai­val továbbra is az első sorban szolgálhassa a francia dolgozó népet, annak a harcnak, a diada­lára, amelynek egész életét szen­telte: ez igazán demokratikus, szocialista Franciaország megte­remtésére, a szocializmus nem­zetközi győzelmére. Forró, kom­munista üdvözlettel: Rákosi Mátyás megállapítsam a moszkvai népi demokratikus katonai attasék és a moszkvai magyar nagykövetség személyzetének politikai állásfogla­lását Tito politikájával kapcsolat­ban. — Mrazovicsnak ezen megbízá­sai és utasításai alapján kémadato­kat szereztem a Szovjet Hadsereg , szervesen felépítéséről, fegyverze­téről, kiképzéséről, fegyelméről, valamint a moszkvai népi demo­kratikus országok katonai attaséi-­­­nak és a moszkvai magyar nagy-­­követség személyzetének a Tito po­­­­litikájával kapcsolatos állásfogla­lásáról. Ezeket a kémadatokat én elsősorban annak a bizalomnak az alapján tudtam megszerezni, ame­lyet velem szemben mint baráti katonai attaséval szemben elsősor­ban a Szovjet Hadsereg tisztjei és a népi demokratikus országok ka­tonai attaséi tanúsítottak. Az álta­lam megszerzett kémadatokat Mrazovicsnak a rákövetkező talál­kozásaink alkalmával szóban és ismét írásban, zárt borítékban ad­tam át és ezek az adatok majdnem mind teljes egészében titkos ada­tok voltak­. Titkos iratokat lopott el a belgrádi követségünkről Rex József Rex József tanúkihallgatására került ezután sor. Elnök: Mondja el, hogy ön mióta működik együtt a jugoszláv hírszerző szervekkel? Rex: 1945 augusztus óta. Elnök: Ki szervezte Önt be a jugoszláv hírszerzők közé? Rex: Brankov Lazar. Elnök: És ennél a beszervezés­nél Brankov önnel szemben fel­használt valamit önt kompromit­táló anyagokat? Rex válaszában kifejti, hogy Brankov közölte vele: Rankovics kompromittáló anyagot küldött személyére vonatkozólag, amely szerint 1941-ben megszökött­ egy par­i­zán alakul­attól és azt eltit­kolta a Magyar Kommunista Pártba való belépésekor. Brankov dilemma elé állította, ő nem látott más kiutat és hírszer­zője lett a jugoszlávoknak. Elnök: Még 1946-ban milyen fel­adatokat, nevezetesen kémfeladato­kat kapott Brankovtól a magyar külügyminisztérium területére? Rex részletesen ismerteti, hogy a külügyminisztérium szervezeti felépítéséről, a külügyminisztérium vezető tisztviselőiről, a külföldi ma­gyar követségek diplomáciai beosz­tottjairól és Magyarország nemzet­közi szerződéseiről adott adatokat a jugoszlávoknak. Elnök: Hogyan lett ön a Ma­gyar-Jugoszláv Társaság titkára? Van ebben Brankovnak valami szerepe? Rex: Igen. Brankov utasított, hogy szerezzem meg a Magyar-Ju­­goszláv Társaság titkári pozíció­ját és megígérte, hogy választáso­mat támogatni fogja. Elnök: Tud ön arról valamit, hogy a jugoszláv hírszerző szervek és közöttük Brankov ezt a Ma­­gyar-Jugoszláv Társaságot is fel­használták kémtevékenység cél­jára és általában a magyar állam­rend elleni aknamunkára? Rext Igen. Megválasztásom után Brankov kifejtette, hogy a társa­ságnak minden igyekezettel azon kell lennie, hogy népszerűsítse Titót és kormá­nya, a magyar tömegek előtt. A társaságnak propagandaanyagot is ki kell adni, amely a jugoszláv nacionalista politika irányvonalán mozog, előadásokat, kiállításokat kell rendezni. Meg kell szervezni a társaság vidéki fiókhálózatát, amelynek fontos szerepe lesz a jugoszláv hírszerzéssel kapcsolat­ban. Elnök: M­ndja, igaz az, hogy ön a belgrádi magyar követ­ségen ellopott bizonyos ma­gyar államtitkokat képező anyagot és átadta Dobrovics Péter nevű ju­goszláv hírszerzőnek? Rex bevallja, hogy amikor Belgrádban a magyar követségen szolgált, valóban ellopta a követ­ség működésére vonatkozó adato­­kere a beosztottak karakteriszti­káját s­­azt átadta Dobrovics Pé­ternek. Ezután hazarendeltek Budapestre. Elnök: Ekkor felújította kém­­kapcsolatát Brankovval? Milyen feladatokat kapott tőle, milyen híranyagot adott át neki abban az időben. Rex elmondta, hogy amikor visszatért Belgrádból, Brankov magához hivatta és összekapcsolta Boarovval, a jugoszláv követség sajtóattasájával- A továbbiakban Boarovnak adta át a külügymi­nisztérium, az állami hivatalok mű­ködéséről szóló bizalmas anyagot- Kémszervezetté akartak „áthangolni“ a Magyar-Jugoszláv Társaságai Hegedűs Józsi­ét vezetik be.­­ Elnök: Mondja el először, mióta működött Ön a jugoszláv hírszerző szervekkel, hogyen tették azok önt át illegálisan Jugoszláviából Ma­gyarországra és hogyan leplezte Ön itteni híradás tevékenységét? Hegedűs vallomásában elmond­ja, hogy 1944 novemberében szer­vezte őt be Stumberg József OZNA- őrnagy. 1915 január végén illegá­lisan jött át Magyarországra, Stummberg Józsával és Nikola Krekkel. Hamis iratai voltak, ame­lyek szerint a jugoszláviai Szabad Vajdaság című újságnak volt ma­gyarországi levelezője. Elnök: A jugoszláv hírszerzők Szabad Szó *»»•• »• 3

Next