Szabad Szó, 1949. október-december (51. évfolyam, 228-303. szám)
1949-11-27 / 276. szám
Nappal vontatógépet vezet,éjszaka az iskoláskönyveket bújja az ország egyik legkiválóbb traktoroslánya Tiszaszalka, november hó. (A Szabad Szó munkatársától.) . Most csak a kezét mossa le, az egész napi olajból és piszokból majd a faluban mosakodik ki, szuroksötét van odakint, az utak sárosak, igyekeznie kell. — Itát nem alszol itt az éjszaka, Mária? - kérdezi a főgépész családja. Nem, Mária manem marad itt, be kell mennie a lakására, ma este tanulni akar. Szatmári Mária az ország egyik legnagyobb teljesítményt elért traktortártja. Az őszi szántásokalatt 230 százalékot teljesített. Búcsú a gulyásére'Hős A falu egy kicsit messze van, gyalog és így este az eső is szemerkél! s a' Özil is szembefordul a traktoroslánnyal. De aki annyit megélt, mint ő, az már észre se veszi ezt a félórát. Amikor a községnek gulyáskodott ez apjával Tiszabecsen s a marhákat kihajtották már áprilisban és november végén szújtották csak be, sokszor kerültek ítéletidőbe. És Botos Bálint, a kulák mégis összeszidta az apját, hogy korán behajtottak. Pedig ez már a felszabadulás után volt.De Mária akkor majdnem neki is ment a lelketlen kuláknak s odahagyták a gulyás életet. ■ Az az idő elmúlt, amikor Tiszaújlakon a jegyző a csendőrrel hajtatta őket az uradalomba.Szatmári Mária egy özvegyaszszonynál lakik Tiszaszalkán. Az özvegyasszonynak van egy V. általános iskolás kislánya. Annak az iskokakönyveit szokta lapozgatni így estelente. A summán sorban csak két elemit tudott végezni s most a szeminárium a gépállomáson, a pesti VIT-en való részvétel, a tanfolyamok, meg ezek az iskoláskönyvek nyitogatják a szemét- - Hej, szükség van erre nagyon azt tudja! Búcsú a tudatlanságtól A tulajdon bőrén tapasztalta, hogy a tudatlan ember ki van szolgáltatva másoknak. Amikor az árvíz elmosta a házukat Tiszabecsen, jó darabig nem mehítek semmire- Akkor határozta el, hogy elmegy traktoroslánynak. De a bíró, Pál Sándor, az elcsapott alispán, Gál Bertalan rokona csak úgy segített volna neki ebben, ha „jóba lett volna vele“. S akkor Szigye Gyula akinek az árvíz szintén elvittea házát ,és ott lakott mellettük, bement velük a Pártba. S attól kezdve, hogy oda járt Mária és olvasott, részt vett gyűléseken, tanult, mindjárt jobban ment minden. Bejutott a tiszaszalkai gépállomásra is- S mostakár a vontatón tartják. Két hét múlva tanfolyamra is megy. Addig gyakorol. Találkozás a traktor mellet! Másnap délelőtt is ő viszi be a vontatót Mátészalkára, hogy üzemanyagot hozzon. Ópályi előtt az út mentén traktorosokat lát. Szántanak. Bizonyosan a csahold gépállomásról. S ahogy ügyeli a szántást, látja, hogy az egyik eke farkereke kint van a barázdából, fent halad a szántón. Hát lehet így jó mélyszántást végezni? Odakiált a traktorosnak: — Hé, traktoros, állj csak meg! Nem, jól szánt az ebéd — és már szalad is oda, át a szántáson, hogy megigazítsaaz ekét és elmagyarázza, hogyan kell helyesen szántani. Akkor veszi észre, hogy a segédtraféförés nem más, mint Feri, az öccse. Megörül egymásnak a két testvér. Feri nemrég került a civib'-'V 'D- állomásra, most volt otthon Tiszabecsen. kutyafuttában beszámol arról, aki újság a családban-Szatmári Mária szülei az idén léptek be a termelőcsoportba Guszti, a bátyja is ott dolgozik, a csoport a mélyszántást már befejezte. Kis huguk, Irma iskolába jár. A többieket, mint őket is, szétfújta a szél. Heten voltak testvérek. Késő ese lesz, mire Mária újra visszakerül a gépállomásra és kivetkőzik a munkaruhából. Hőst vett egy kucsmát és gumicsizmát mindkettőt felveszi, úgy indul be a faluba. —is. A falu dolgozó parasztságának véleménye: Minél gyakrabban kellene ilyen árubemutatót rendezni Textilvásár Győrsövényházán Győrsövényháza, pörhő. (A Szabad Szó , munkatársától.) — Ruhaszövetet vennék ennek a gyereknek — mutat 12 év körüli fiára egy fejkendős nénike. — Azonnal — ugrik a segéd és máris az iránt érdeklődik, szürkét, kéket, barnát, gyapjút, avagy pamut szövetet emeljen le az áruval roskadásig megrakott polcokról. .. Hat-nyolc, különböző fajtájú és minőségű véget rak a pultra, hogy abból válassza ki a vevő az igényeinek színben, minőségben és árban leginkább megfelelőt. Odébb egy menyecske, selymek iránt érdeklődik, egy őszbajsza ember kabátszövetet kér, a tükör előtt pedig iskoláslányka próbálja most vásárolt kötöttkabátját. Háromszáz vásárló A szövetkezet kultúrtermében történik mindez,, egyre több aszszony és ember, fiatal és öreg érkezik, hogy megtekintse a SzöVOSz árubemutatóját. A rádió hangszórójából:muzsika árad. A zene mellett halk duruzsolásnak hat az eladók és vevők tárgyalása. Hány méter kell ebből egy bekecshez ... Abból a selyemből kérnék még hat métert, amit előbb vittem, a húgomnak is igen megtetszett... Keztyűt lehet kapni...? Közben megérkezik a SZÖVOSZ megyei központjának ellenőre, hogy megállapítsa, zavartalanul folyik e a kiszolgálás, elegendő-e az árukészlet, nem merült-e fel olyan kívánság a vevők részéről.,, amelyet pillanatnyilag nem tudnak kielégíteni. Solymos István számol be neki a helyzetről. — Ma reggel kezdtük meg az árusítást. Vászonban, flanellban, selyemben, szövetben, kész ruhákban 380 ezer forint érték fekszik itt a polcokon. Reggel óta mintegy háromszázan tekintették meg a bemutatót. Még csak négy órája árusítunk, de máris 12 ezer forint ára portéka kelt el,. • . • Negyvenöt dolgozó paraszt belép a szövetkezetbe — Hogy van-e minden? válaszol Sólymos helyett Finta János, a termelőcsoport elnöke. ■— Négy évvel ezelőtt az egész megyében nem volt annyi textiláru, mint amennyit most az asztalokon látunk. — Csak más ez, mintamikor a boltos egy vég kartonja között választhatunk — ismeri el Bugát Józsefné, aki éppen négy-ötféle, iganyag között válogat. — Minél gyakrabban kellene ilyen árubemutatót rendezni, hogy ne kelljen a messzi városba beutaznunk, ha vásárolni akarunk — sűrűsödik egy mondatba a falu dolgozó parasztságának véleménye. És mivel ez a szövetkezetek további megerősödésével biztosítható, ezért lépett már be a délelőtt,folyamán a szövetkezetbe 45 dolgozó paraszt és ezért tölti ki ,most előttünk boldogan belépési nyilatkozatát Hujber Erzsébet is. * X remek krokik, /#vv tréfák, csalafintaságok és poénlövölde a 6 oldal 1 forint Vegyipari szaktanítálgum ■ . k, ■ t . * • A Vegyipari Szakszervezet papírgyártó és munkásai számára tanfolyamot indított. Ezen a tanfolyamon a hallgatók a Szovjetunió példáját követve a bér és a norma, az üzemszervezés és a gyártás irányításának ismereteit sajátítják el. Az előadásokat kiváló szakemberek laknak, olyan módszerrel, hogy a hallgatókat egyben előadókká képezik ki, hogy azok üzemiekbe visszatérve tapasztalataikat, átadhassák munkatársaiknak. 4 nov.27. Szabad Szó Foszforfelső baktériumok — talajoltás Búcsút véve a hasznos, nitrogénkészítő baktériumoktól, most olyan talajba folytatjuk vándorlásunkat, ahol a káros parányszervezetek garázsodnak. Eddigi utunk közben már találkoztunk olyan baktériumokkal, amelyek a talaj és a bevitt trágya nitrogéntartalmát megszöktetik. Kutatóútunkon most hajszálgyökerekre emlékeztető, hosszú, szövevényes szálakra bukkanunk. Különböző alacsonyrendű gombák tanyájára érkeztünk. Ezeket a gombákat azonban, korántsem lehet táplálkozásra használni, először , ismert mikroszkopikus kicsinységűek, másodszor meg azért sem, mert testük felépítése nem olyan anyagokból van, amelyek táplálkozásra, alkalmasak lennének. Találkozunk itt pj. a penicillium-fajokkal, amelyeknek egyik rokona adja különböző bonyolult gyártási folyamatok után az életmentő penicillin gyógyszert. Ezek a gombák azonban károsak. Jelenlétük a talaj elsavanyodásáról tanúskodik. Amelyik talajban elszaporodnak az alacsonyrendsű gombák, ottmegnehezedik, a" maigasabbrendű növények élete, mert" a gombák nitrogénfogyasztása "háromszor annyi,mint a más növényeké, tehát leszegényítik a talaj nitrogén-tartalmát. Most a változatosság kedvéért shenjünk f el egy laboratóriumba, ahol a talajok egy másik fontos tápanyagát, a foszfortartalmat vizsgálják. Itt egy baktériumfajtát használnak fel a vizsgálatokhoz. Ez a gömb alakú baktérium a foszfor iránt igen érzékeny és csak bizonyos mennyiségű foszfor mellett tenyészik. A talajmintákon való tenyésztése tehát összehasonlítási alapot ad a talaj foszfortartalmáénak megállapításához. Amikor a tudósok megismerték a hüvelyesekkel közös háztartásban élő baktériumfajok nagy gazdasági jelentőségét, kísérletezni kezdtek ezeknek a baktériumfajtáknak ■ ■■■■ mesterséges elsziporításával a talajban. Ezt talajoltásnak nevezzük. A talajoltás tulajdonképpen a talaj hasznos baktériumokká való ..megfertőzése“. ■ A ■ talajoltás ' vagy úgy történik, hogy kitenyésztik a laboratóriumokban a talajra nézve hasznos baktériumfajtákat, s az így nyert tenyészetét" homokkal keverve, a talajba viszik. Talajoltás az is, amikor azt a földet, amelyben hüvelyesek tenyésznek, tehát azoknak gyökérmaradványait is átviszik olyan talajra, ahol jobb terméseredményt akarnak elérni. Van egy harmadig, s egyben legeredményesebb módja is a talajoltásnak. A kitenyésztett baktériumokat tejbe, vagy szőlőcukros vizesoldatba keverik s ebbe áztatják az elvetendő magvakat A kísérleteket követő tapasztalat azt bizonyítja, hogy a talajoltásnak egyelőre csak a pillangós növények termesztésénél van értelme. Legnagyobb eredményre az az eljárás vezetett, amikor a magvakat a tejbe kevert baktériumoldatba áztatták. Ezzel az eljárással 80— 200százalékos terméseredménytöbbletet Ismételérni. A másfajta hasznos baktériumok talajban való mesterséges elszaporítása, még , nincs kikísérletezve, mert az oltás által bekerült baktériumok, a legtöbb, esetben a talajban igen gyorsan elpusztultak és nem hoztak meg, a .,kívánt,.eredményt. A pillangósvirágú növényeknél azonban a baktériumok mesterséges , szaporításának komoly jelentősége van. Nálunk Magyarországon különösen a szójabab termesztésénél használtak mesterséges baktériumtenyészeteket. A talajoltásnál rendkívül fontos az, hogy tulajdonképpen mindegyik pillangósvirágú növényfajtának másfajtájú baktériumra van szüksége.* ' Következő' cikkünkben, azokkal a növényi, betegségekkel foglalkozunk, amelyeknek okozói a termőföldben, vagy afölött élnek. Káros gombafonalak a talajban kb. 200-szoros nagyításban Foszforjelző baktériumok 1000-szeres nagyításban a mikroszkóp alatt Olcsó és jó kalapot a dolgozóknak „Olcsó és jó kalapot a dolgozóknak“ — ezt a célt tűzte maga elé a Kalapipari Nevzeti Vállalat. Az állami kalapipari üzem óbudai telepén készülnek a kiváló minőségű típusú posztókalapok. Az üzem termelékenysége a márciusihoz viszonyítva, 32 százalékkal emelkedett., A selejtet a dolgozók a januári 9 százalékkal szemben októberre p,3 százalékra csökkentették. Az egyéni verseny is egyre jobban terjed az óbudai kalapüzemben. A dolgozók 30 százaléka áll egyéni versenyben. Közöttük élenjár Liptai Dezső formázó, aki már 218 százalékos teljesítményt, is elért. A kalapok minőségjavításához nagyban hozzájárult Leiszinger Károly üzemlakatos újítása, aki olyan gépet szerkesztett, amellyel a nyírókést annak leszerelése nélkül is meg lehet köszörülni. Az árkrni kalapüzemek az ötéves terv első esztendejében az idei évhez képest 1100 százalékkal növelik termelésüket. Szabad Szó ( Nemzeti Parasztpari Központ) ,apja Főszerkesztő: DARVAS JÓZSIIT. Főmunkatárs: NÁNASI LÁSZLÓ A kiadásért felel:ERDEI SÁNDOR felelős szerkesztő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest v., Bajcsy-Zsltnitzky út 78. szám telefont 420— 771. fUrlapnyomda ny., Budapest V., Rajcsy-Zsilinszky út 74. A ,vonításért felel Bolgár Imre igazgató. Előfizetési évre 40 Ft Postatakarékpénztári csekkszámla: 836.510.