Szabad Szó, 1949. október-december (51. évfolyam, 228-303. szám)
1949-12-25 / 300. szám
A termelésben, értékesítésben és áruellátásban segítik a dolgozó parasztságot a földművesszövetkezetek Az általános földművesszövetkezetek ma már falun az áruforgalom központjai. Hatalmas gazdasági esentősége mellett a földművesszövetkezet a falvakban az egyik legerősebb és legnépesebb tömegszervezet. A hároméves tervnek köszönhető órészt a szövetkezeti mozgalom lággyá fejlődése. Közvetlen a felszabadulás után még garázdálkodhattak a reakciós „szövetkezeti“ központok, szánt a Hangya és az MSzK s vidéken ezek leple alatt a vupecák és kulákok zsákmányolták ki a dolgozó parasztságot. A földművesszövetkezeti mozgalmban a legdöntőbb változásokat az idei esztendő hozta. Az év első negyedében a Hangya és más szövetkezetek beolvadtak a földművesszövetkezetekbe. Lehetővé vált az igazi, általános falusi földművesszövetkezetek létrehozása. A megalakult egységes földművesszövetkezeti csúcsszerv, a SZÖVOSZ májusi, első országos küldöttgyűlése után nagy lendületet vett ország,szerte a földműveszövetkezetek fejlődése. Megalakultak a megyei választmányok. A helyi szövetkezetekben mindenütt tisztogató, demokratizáló közgyűléseket tartottak, összesen 1429 tisztogató közgyűlésen 9000 kulákot, kupecet, a szövetkezetbe befurakodott kizsákmányolót zártak ki szorosan együttműködnek a termelőszövetkezei csoportokkal. Igen sok helyen a földművesszövetkezet tagjai alakították meg az első termelőszövetkezeti csoportot. A földművesszövetkezet igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjai a legtöbb helyi tagjai a termelőcsoportnak is és legtöbbször ott is vezető tisztséget töltenek be, így például starkotábetogén, Cseresznyák István, a földművesszövetkezet igazgatóságának ügybuzgó elnöke egyúttal a termelőcsoport intézőbizottságának titkára. Bakonybánkon meg a földművesszövekezet teljes igazgatósága és felügyelőbizottsága termelőcsoporttag. A gazdasági nagy jelentősége mellett komoly szerepe van a földművesszövetkezeteknek a falvak kulturális életében is. Szorosan a szövetkezeti mozgalomhoz kapcsolódik az országszerte folyó szövetkezeti oktatási munka. Az ország minden részéből több mint 5000-en vettek részt dolgozó parasztijaink közül a földművesszövetkezetek terményfelvásárlói, könyvelői, boltkezelői, tejkezelői, állatfelvásárlói, termelési felelősi, ellenőri, szervezői és egyéb szaktanfolyamain. Ezenkívül kulturális téren 440 szövetkezeti kultúrház, csaknem 400 szövetkezeti mozi, 880 szövetkezeti könyvtár és 471 rádió szolgálja falun a közös művelődés ügyét. Az elősoroltak világosan bizonyítják, hogy milyen hatalmas fejlődést tett meg mind politikai, mind gazdasági, mind kulturális téren a földművesszövetkezeti mozgalom s hogy milyen hatalmas támaszt jelent a dolgozó parasztságunknak. Berecz József A vezetőszerep a A földművesszövetkezetekben a vezetőszerepet a szegényparasztság vette a kezébe, de helyet kaptak a vezetésben a középparasztok is. Különösen örvendetes a dolgozó parasztnők és fiatalok tevékeny bekapcsolódása a szövetkezeti munkába. Országos viszonylatban az igazgatóságok és felügyelőbizottságok tagjainak negyedrésze dolgozó parasztasszony. A földművesszövetkezetek megtisztulásával és egyenesbe igazításával együttjárt a taglétszám fa szegény parasztságé hamos szaporodása. Míg az idei év elején 425.744 földművesszövetkezeti tag volt, addig ma már több mint 1.200.000 tagja van a fililmi vesszövetkezeteknek. A taglétszám növekedésében nagy szerepet játszott az év utolsó negyedében elindított tagtoborzási verseny. A verseny eredménye, hogy november 20-a óta, amikor 1.000.000 volt a taglétszám, máig újabb 200000-rel gyarapodott. Szerződéses termelés és állattenyésztés A taglétszám ilyen hatalmas méretű növekedése, az, hogy a földművesszövetkezetek ma már a dolgozó parasztság igazi tömegszervezetei — nem véletlen. Dolgozó parasztságunk meggyőződött arról, hogy a termelésben, az értékesítésben és az áruellátásban milyen hatalmas segítséget kapott a falu a földművesszövetkezetektől. A legjobb jövedelmet biztosító szerződéses termelésnél a szerződéseket a földművesszövetkezeteken keresztül köthették. Az idén hozzávetőleg 850.000 holdon termeltek szerződéses alapon s a szerződéseket jórészt a földművesszövetkezeteken keresztül kötötték a dolgozó parasztok. A szövetkezetek a szegényparasztságnak biztosították a nagy előnyöket jelentő szerződéseket. Nagyjelentőségű volt a földművesszövetkezetek szerepe a szerződéses állattenyésztésnél és hizlalásnál. A nemzeti vállalatok a tenyésztési és hízlalási akciókat a földművesszövetkezeteken keresztül bonyolították le. A szerződésileg hizlalt állatokért sokkal jobb árat kaptak, mint a magánkereskedőnek eladottakért, így például Lukács József kutasi nyolcholdas gazdia szerződésileg hizlalt sertésért 110 forinttal többet kapott, mint szomszédja, aki ugyanolyan súlyú sertést adott el magánkereskedőnek. Természetes, hogy a következő gazdasági évben is szerződést köt hizlalásra. A jó tapasztaltok eredménye, hogy például a beregi földművesszövetkezetnél decemberben már 10 nap alatt annyian jelentkeztek hízlalási és tenyésztési szerződés kötésére, mint az elmúlt gazdasági évben együttvéve. Háromezernyolcszáz szövetkezeti bolt A földművesszövetkezetek felvásárló tevékenysége mind nagyobb jelentőségű. Az idén már a gabona felvásárlás 90 százalékát, a burgonya felvásárlás 100 százalékát, a baromfitermékek 60 százalékát a földművesszövetkezetek végezték. A nagyállat vásárlásban az idén sikerült a földművesszövetkezeteknek kiszorítani a kupeceket, a dolgozó parasztság bőrére spekulálókat. A szövetkezeteken keresztül kapja a legjobb árat jószágáért a kisparaszti Iszkázon például Matus Péternek egy borjúért 200 egynéhány forintot ígért a magánkereskedő, a szövetkezettől 500 forintnál többet kapott érte. A felvásárló tevékenységhez hasonlóan növekedett a földművesszövetkezetek fogyasztási üzletágának tevékenysége is. Míg 1947- ben alig 100 földművesszövetkezetnek volt boltja, ma az országban működő 3187 általános falusi földművesszövetkezetnek 3800 boltja, illetve fióküzlete van. Az ipari munkások termelte cikkeket a közvetítő kereskedelem kikapcsolásával, olcsón juttatják a falusi vásárlókhoz. A szövetkezeti boltokban minden kapható, ami a falusi gazdasághoz és háztartáshoz szükséges, ekétől kezdve ruhaneműig, lábbeliig és fűszeráruig mindenféle-A termelésben nagy jelentőségű a földművesszövetkezetek szerepe azáltal is, hogy mindenütt RULATOK BESZEL-HO1ZASZOL 12-havi részletre is kapható OKil-utalványra, OSzH-bitcsrt Korszerű nagyüzemi állattenyésztés: több és olcsóbb hú tojás, zsír Állattenyésztésünk fejlesztésének eszközei az ötéves tervben Mezőgazdaságunknak egyik, a növénytermesztéssel vetekvő üzemága az állattenyésztés. A két üzemág szorosan összetartozik. Mind a termelő folyamatban, mind pedig egymásra velő hatásában. Az állattenyésztésből kiindulva: több álat, több trágyát, a több trágya növekvő talajerőt, emelkedő termésátlagot s végeredményben több takarmányt jelent. Ha több a takarmány, növeljük az állati termék termelést, tehát több hús, zsír, tojás, tej jut a népgazdaságnak, fogyasztásra, feldolgozásra, kivitere. Az ötéves terv állatállományunk létszámának növelését és minőségi fejlesztését írja elő. Mindenekelőtt az állami gazdaságok és termelő szövetkezetek állatállományát kell, fejlesztenünk. 1954-re 2.4 millió szarvasmarhánk, 5.6 millió sertésünk, 16 milió juhunk és háromnegyedmillió lovunk lesz- Aba-promfitörzsállomány meghaladja a 22 milliót. A termelés vonalán a tehenenkénti tejhozamot 20 száza-,lékkalfa tózatt-sütéselettógdsú,'yj átlagát 18 százalékkal, a gyapjútermelést pedig 13 százalékkal növel-1 jük/-tód*'it. jk' .. • Az állami gazdaságok és termelőcsoportok szerepe Állattenyésztésünk fejlesztésének eszközei között első heten kell megemlíteni a korszerű, nagyüzemi állattenyésztés mind nagyobb területen való megvalósíását. Ebben állami gazdaságaink és termelőszövetkezeti csoportjaink máris példamutató munkát végeznek. A nagyüzemi állattenyésztés lehetővé teszi a Szovjetunió agronómusaitól és zootechnikusaitól — állattenyésztőitől — kidolgozott haladó tenyésztési eljárások alkalmazását. A Szovjetunió kiváló állatfajtáit a haladó agrobiológiai elvek alapján tenyésztették ki és állatállományunk nemesítésénél nekünk is ezen az úton kell járnunk Mindezt a korszerű, nagyüzemi állattenyésztés keretében valósíthatjuk meg. De a nagyüzemi állattenyésztés teszi lehetővé a takarmányátillesztés helyes megszervezését és az állati termékek és állatnevelés költségeinek a lehető legkisebb mértékre való csökkentését is. Állami gazdaságainkban a legkiválóbb állatokból tenyésztelepeket létesítettünk, amelyek százával bocsátják ki máris a kiváló termelőképességű, nagy tenyészértékkel rendelkező tenyészállatokat. Ezek termelőszövetkezeti csoportjainkhoz kerülnek tenyésztörzsek formájában s így indul meg a fejlődés, amely az ötösréles terv végére ■ már az előbb ismertetett eredmények elérését, sőt túlteljesítését teszi lehetővé. Így van ez a nagy állatoknál, de így van a baromfitenyésztésnél is és például a nagy szikes pusztán, a Hortobágyon ma már tízezrével nőnek a legkiválóbb tenyészértékű, nemesített fajbaromfiak. Mennyi lovat tenyésszünk A még egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztság az állattenyésztési szerződések útján kapcsolódik a tervgazdálkodásba s a tervszerű tenyésztési munkába, így nem egyéni ötletek, hanem a népgazdaság kívánságai szerint tenyésztünk, s ez is hozzájárul ahhoz, hogy dolgozó parasztságunk széles tömegei élvezhetik a törzskönyvezés és a temetőképesebb állatfajták hasznát. A fejlesztés további eszköze az igazállatok és haszonállatok arányának jó meghatározása. Ötéves tervünk ebből a szempontból is irányt szab, amikor megszabja, hogy a terv befejezésére milyen arányt kell elérnünk. A gépesítés fokozódásával a talajművelésnél egyre kevesebb igásállatra lesz szükségünk. Az ötéves terv végére szántóföldünk 60 százalékát géppel munkáljuk meg. Nem nélkülözhetjük azonban az igásálla-ot, elsősorban a lovat számos más mezőgazdasági munkánál. A lovat tehát nem szabad agyonütni, hanem a tervszerű keretek között kell tenyésztését továbbfolytató, ígyvan ez a Szovjetunióban is, ahol a háború utáni ötéves terv a lótenyésztésnek nagymérvű fejlesztését írja elő. Az azonban tény, hogy a felesleges, csupán kedvtelésből tartott ló az üzem jövedelmét fogyasztja. A helyes arány megállapítása tehát feltétlenül a fejlesztés egyik eszköze. „Zöld futószalag" Végül, de nem utolsó sorban beszélnünk kell a fejlesztés talán leghatalmasabb eszközéről, a takarmánytermelés helyes megszervezéséről. Ezen a téren is a Szovjetunió mezőgazdaságától vegyük a példát. Viljamsz talajerőgazdálkodási rendszere, amely mind a szántóföldi, mind a természetes takarmánytermesztésre kiterjed, az állattenyésztésnél megfelelő takarmányalapot biztosít. Nyárra a legelők javításával s a zöld futószalag — kora tavasztól késő őszig zöld takarmány — létesítésével, télre pedig a rétek szénahozamának növelésével, silózással és fokozottabb szántóföldi szénatermeléssel oldják meg a kérdést. Nekünk is ez a feladatunk. Meg kell javítanunk másfélmillió holdnyi legelőnket és fokoznunk kell a szántóföldi takarmánytermesztést, különösen pedig a lucernatermesztést. A füves vetésforgók kiváló minőségű takarmányt termelnek. Mind nyárra, mind a téli időszakra. Korszerű nagyüzemeink máris megkezdték a füves vetésforgó bevezetését. Ez a tervszerű takarmányellátásban nagy előrehaladást jelent s végeredményben elérjük azt a célt, hogy minél kisebb területen termeljük meg — a termésátlagok fokozásával — minőségben és számban fejlett, állatállományunk takarmányszükségletét. Ha olcsóbb a takarmány, olcsóbbak az állati termékek is. Végeredményben több és olcsóbb hús, tej, tojás, zsír jut a fogyasztásra, a fejlődő élelmiszeriparnak s több jut kivitelre is. Horváth Sándor