Szabad Szó, 1949. október-december (51. évfolyam, 228-303. szám)

1949-12-25 / 300. szám

Lyonban történit. Ünnepélyt rendeztek a rendőrotthonban. Mindenkinek feltűnt, hogy az egyik rendőrfelügyelő „fenségnek“ szólít egy fiatalembert. Nemsokára megtudták, hogy ez a különleges üdvözlés egy rendőrnövendéknek szól. A Rhone megyei Mont-d’Or-ban levő Saint Cyriskola tanítványa. Neve: Monisea Sisowath. A kambodzsai király sógora- Jegyezzük meg, hogy Kambodzsa francia gyarmat Afrikában. Kambodzsa királya a francia gyarmatosítók hű szolgája. Hírhedt arról a terrorról, amit országában gyakorol. A fentiek szerint nyilvánvaló, kitől tanulja ezt, hiszen egyik legközelebbi rokona a véreshezű rendőrminiszter, Moch iskolájába jár. A „New York Herald Tribune" be- 1 számol arról, hogy egy 17 éves Párisban élő amerikai leányt a francia bíróság javítóintézetbe küldött. A vád ellene az, hogy két kiskorú francia fiút és egy 1 kiskorú francia leányt „megron- tott“. Az amerikai leány ugyanis 1 új rendszerű hazárdjátékra taní- totta a kiskorú franciákat, amelynek lényege, hogy a rajtuk levő ruhadarabokat a játék során fokozatosan le kell vetni, mindaddig, amíg teljesen meztelenek lesznek. A francia kiskorúak úgy belefeledkeztek ebbe a játékba, , hogy egy hétig távol voltak , otthonuktól. , Úgy lászik, az imperialista USA nemcsak saját gazdasági válságát exportálja Franciaországba, hanem ifjúságának erkölcsi, válságát, , züllöttségét is. A „Szélkakasok lexikona" címen könyv jelent meg Franciaországban és enneknyomán hatalmas politikai botrány tört rá. A könyv azokból a beszédekből és vezércikkekből áll, amelyeket Franciaország mai vezető politikusai az 1938 szeptemberi müncheni értekezlet után mondtak el és írtak le. Bidault miniszterelnök például — a könyv adatai szerint — tizenegy évvel ezelőtt Münchent, mint a béke megmentését ünnepelte, hét évvel később pedig azt mondta magáról, hogy egész életében a legállhatatosabb München-ellenes politikus volt. Hasonló kellemetlen idézetekkel leplezi le a könyv a kormány több miniszterét. Érthető, hogy „érdekelt oldalról“ a könyv példányait egy-kettőre felvásárolták. Ezek az emberek valóban sűrűbben váltogatják nézeteiket, mint más az ingét. Egy dologban azonban mindvégig következetesek maradtak és ez az ostoba szovjetellenesség. A Wartmann newyorki idegorvos cikkét ismertette a minap a „New York Herald Tribune“. Az orvos az egyik amerikai folyóiratban jelentette meg cikkét A többi között ezeket írta: „Néhány nappal ezelőtt egy rendkívül izgatott anya fordult hozzám. Elbeszéli, hogy kis leányát — aki nemrég múlt négy esztendős — a házbeli kisfiúk elhurcolják, puskatussal megverik, azután megkötözik. Bilincseket raknak kezére, ezeket a bilincseket a „Comics“ című amerikai folyóirat „játékként“ küldi a gyermek-előfizetőknek. Kalandos gyermekcsínyről volna szó? De hiszen ezerszámra adnak hírt ilyenfajta csínyekről. Ezért nem véletlen, hogy az amerikai Egyesült Államokban a fegyveres támadások és súlyos testsértések száma a háború előtti időkhöz képest 682, illetve 49,9 százalékkal emelkedett! Megjelent Jmufe ünnepi száma Megnövekedett terjedelem mellett ára változatlanul Ft 1.60 t török „szatelíi OSfutsi Mai“ Szálin születésnapján a szovjet pionírok mirhájára Magyarországon is megindult az úttörők „szakmozgalma“, amelyben a magyar ifjúság tízezrei iskolán kívüli elméleti és gyakorlati szakoktatást nyernek a művészet és tudomány legkülönbözőbb ágaiban. December 22-én a főváros különböző iskoláiban, így a Kilián-utcai iskolában az irodalomról Bóka László, a Kápolna-tériben Buzágh Aladár professzor a vegytanról tartott előadást, a Városmajorutcai iskolában Goda Gábor ugyancsak az irodalomról. Csepelen, az Erzsébet-utcai iskolában Koczkás Gyula a fizikáról, Póserzsébeten Poór Bertalan a képzőművészetről. ! Sztahanovista munkamódszer — a falazásnál !1 Nos, ilyen merész kezdeményezés — amint már említettük — nem egy, hanem sokezer született * a sztálini műszakban és immár az * a jelszó is valósággá vált, hogy 'kérd u'óta a legjobbakat. Itt van ' például az építőipar, amelyet elég közelről ismernek a falvak dolgozói is. A falak építése jónéhányhónappal ezelőttig úgy történt,hogy egy-egy kőműves maga nyúlt rá tégláért, maga terítette a habarcsot és maga is rakta a habarcsra is téglát. A szovjet sztahanovistakőművesektől azután Pozsonyi Zoltán megtanulta, hogyan lehet a 11 falazást észszerűsíteni. , Pozsonyi Zoltán felbontotta a munkát: maga mellé vett két ifjúmunkást. Az egyik adogatja neki a téglát, a másik meg előtte teríti a falra a habarcsot. Ő pedig rakja egymásután a téglákat a falra. Hárman azonban nem annyi falat raknak fel, mint három falazókőműves együtt, a régi módszerrel, hanem kilencszer-tízszer annyit. Miért? Mert nincs felesleges mozdulat az ide-oda hajlongás kiküszöbölésével gyorsabban megy a munka, nem fárad el a felesleges mozgás miatt és ami még igen fon Szabad Szú « ■pugg 0 Az álamosítás óta a sztálini műszakban tette meg munkásosztályunk a legdöntőbb, a legjelentő- sebb lépést a szocializmus felé, s most vált tömegmozgalommá a munkaverseny, most következett be a forradalmi átalakulás az üzelmek munkásainak a munkához valóviszonyában, most törtük át a ífrontokat semcsak a termelés egyes 1 pontjain, hanem a munka egész 9 frontján. A többezer százalékos teljesítmé-5 nyek, azután az i I—7"//y7V?’"j átlagteljesítmények a L JXUMTi ielent°s növekedé- 4 BkhfcS&ll se világosan mu* JKjaBj/mtatja, hogy a Ma- J wnggli gyár Dolgozók J II .PUu j| § I Pártja , útmutatása J eredményeképpen 4 munkáspartélyunk j 111 /flvwK lH döntően felismerte a munka frontjáénak jelentőségét és felismerte a Jmunkaverseny igazi jelentőségét. 0 „Érd utól a legjobbakat, térj el általános emelkedést!“ 4 Ezt a szót, hogy verseny, a tüskés Mayarországon is hallottuk jeleget. Mit jelentett akkor a„verseny“. Például azt, hogy „szambádon“ versenyezhetett a 4—5holdas kisparaszt az 50—60 holdas ékulákkal is. Amikor aztán piacravitték árujukat, egyebek mellett a skulák barátai voltak a felvásárolók ... És a „szabad“ verseny eredménye egyszer csak az lett, hogy a skulák kopogtatott a kisparaszt ajtaján és potom áron kihúzta a lába falól a földet. Ez a „verseny“ — amint Sztálin megállapította —, „az hegyiknek vereség és halál, a másikának győzelem és uralkodás.“ Ezzel szemben áll a szocialista verseny,amely azt mondja: —ugyancsak Sztá- 4int idézzük — „egyesek rosszuldolgoznak, mások jól, megint mások még jobban, — érd utól a legjobbakat és érj el általános emelkedést.“ Ezzel magyarázható az a még soha nem látott termelési lelkesedés, amely a dolgozók millióit a szocialista verseny soránmagával ragadta. Igen, csak a felszabadult munkásosztály, a felszabadult dolgozó nép is képes olyan frontáttörésre, ami- ilyennek a sztálini műszakban tanúi voltunk. „Csak most válik lehetővé — állapítja meg Lenin —, hogy a vállalkozó szellem, a verseny, a merész kezdeményezés széles, valóban tömegmértékben nyilatkozzék meg“... „Merész kezdeményezés“ Az elmúlt héten a sztálini műszak során a merész kezdeményezés nálunk is valóban tömegméretekben nyilatkozott meg. S ha ennek a merész kezdeményezésnek eredményeiről akarunk képet alkotni, akkor jellemzésül néhány példát sorolunk fel abból a sokezerből, amely a sztálini műszakot jellemezte. Itt van egyik nagy gyárunk sztahanovista esztergályosa. A sztálni műszakban bevezetett egy újítást, egy merész kezdeményezést a bronzhengerek fúrásánál. Neki a henger közepébe lyukat kell fúrni. Ezt azelőtt egyszerűen kivéste, kiforgácsolta, így a lyuk helyéből kikerülő drága bronz kárba veszett, mert a kis forgácsdarabokat már nem lehetett használni többé. Most aztán úgy alakította át gépét, hogy az a lyuk helyéről egyben vágja ki a bronzot. Az új munkamódszer lényegesen gyorsabb: többezer százalékos eredményt jelentett. Vagyis azt, hogy a merész kezdeményezést megvalósító esztergályos óránként nem öt hengerbe fúr lyukat, hanem 15- -20 hengerbe, ugyanakkor egy műszakban 4000 forintos megtakarítást ért el azzal, hogy a lyukak helyéből egybe vágja ki a bronzot és azt tovább is fel lehet használni-nost nem kell szerszámot cserélni.Ő így éri el Pozsonyi Zoltán több-1 ezerszázalékos, teljesítményt, így ő lett a legkiválóbb építőmunkás. És* az a tény, hogy a sztálini műszak* ban sok építőmunkás előtt lebegett* a cél: érd el a legjobbakat, azt je J lenti, hogy most már sok kőműves* dolgozik az új munkamódszerrel sokan érnek el 2—3000 százalékos teljesítményt, tehát gyorsabban évülnek új lakóházaink, iskoláink, kórházaink, gyorsabban építjük a szocializmust. Az elért sikereket további ér tesztjük ■szó a frontáttörés, éppen az Persze a frontáttörés, éppen ez „érd utol a legjobbakat“ jelszó megvalósításával nemcsak azt jelenti, hogy sokszázra nőtt a többezerszázalékos eredmények száma,, hanem — és ez a legfontosabb—, általános teljesítmény emelkedést is, jelent. Tehát azt, hogy az a mun-,kás, aki eddig 80—90 százalékos teljesítményt ért el, jobb munka- beosztással, odaadással és lelkese- déssel, leküzdve a technikai gya-korlatlanságot 120—130 százalékra,, sőt ennél magasabbra fokozná teljesítményét És nemcsak többet, termelt, hanem jobbat is, mint az, előtt. Még egy igen fontos jelenségre kell rámutatnunk. Sok újítás született a sztálini műszakban, nyomában sok kiváló eredmény. Az újítók, az élenjárók azonban nem tartják titokban ’újításaikat, ha- •nem a jó eredményű biztosító munnkamódszereiket nyomban tovább- adták, megtanították rá társaikat is. Munkásosztályunk átérzi: a szo-cialista versenyben minden részt-1 vevő nyer, a több és jobb munka után növekszik életszínvonalunk, és növekszik a dolgozó nép orszá- gának ereje, biztonsága a nagy Szovjetunió vezette béketáborban. Mindezeknek a tényeknek felis-merése vezet el ahhoz a megállapításhoz: a sztálini munkaversenyt folytatni kell, mert a munkaver- seny a szocializmus építésének ál-landó és örökös hajtóereje, boldogulásunk és békénk biztosításának, elősegítője. Ezért fogadták meg, nyomban a sztálini műszak végén, az üzemek munkásai; tovább foly-, tatják a munkaversenyt, az elért sikereket továbbfejlesztik Rákossy Mátyás bölcs irányításával ötéves tervünk végrehajtása során. „ Nők a munka élvonalában — A gyerekes munkásnő azelőtt elszakítva élt családjától. Kis gyermekét az utca nevelte, vagy a menhely. Az üzemi és az egyre fejlődő falusi napközi otthonok súlyos gondoktól szabadítják meg a dolgozó asszonyokat. ■— A múltban lenézett nő ma már minden iparágban helyet kap. A könnyűipar mellett mind többen helyezkednek el a nehéziparban. Régen elképzelhetetlen volt a bányában dolgozó asszony. Ma már sok női bányászunk van. A gépgyárakban is egyre több nő dolgozik. Felszabadult nőink a miniszteri székben éppen úgy megállják a helyüket, mint a gyárban, vagy a földeken. A lehetőségek most különösképpen kiszélesedtek a nők számáraaz ötéves tervben. A megépülő könnyűipari üzemek számtalan falusi és városi asszonynak adnak munkát. A tanulni vágyó nők pedig kedvük és képességük szerint választhatnak majd a mérnöki, orvosi, művészi és tudományos pályák között. ___Sz. f. 3 [Növekvő életszínvonal — 32 egyén életében •növekvő gazdagság és életerő — Ezt jelentik a sztálini műszak kiváló eredményei így dolgoznak a sztahanovista kőművesek. Nem gyenge báb többé a nőményok, lányok a munka élvonalában a népi demokratikus Magyarországon Nemrégiben még nálunk sem becsülték meg a női munkát. De magát a nőt sem! A polgárnő legfeljebb „társasági lény” volt, espressó, vagy cukrászda figura, a munkásnő pedig lenézett is elnyomott másodrendű ember. A tőkés társadalom mindezt arra hazugságra építette, hogy a nő h a „ gyenge nem“-hez tartozik, nem képes a férfiével egyenértékű munkát végezni. Persze, mindez azonban csak ürügy volt a kapitalistáknak arra, hogy olcsó, a férfiakénál jóval olcsóbb munkaerőt kaphassanak. A Szovjetunió mutatta meg legelőször hogy a nő semmivel sem végez kisebb értékű munkát, mint a férfi. A tökés országokban s különösen az imperialisták gyarmatain azonban még ma is uralkodik a régi elv... ... Az asszonybíró. - Mi már nem is emlékezünk viszsza szívesen a sötét múltra, az elnyomatás idejére. Néha azonban mégis jó visszapillantanunk, mert eddigi eredményeinket csak úgy mérhetjük fel, úgy értékelhetjük kellőképpen, ha állandóan összehasonlítást teszünk. A magyar nőmozgalom egyik ismert vezető egyéniségével beszélgettünk erről a kérdésről. Ő néhány igen jellemző példával világította meg azt a nagy változást, amely nőtársadalmunkban bekövetkezett. — Régen például a faluban bíró csak férfi lehetett — mondotta. — Természetesen a falu gazdag kidákjai köréből. Az ilyen bíróknak pedig sohasem az volt a céljuk, hogy a falu dolgozóit segítsék. Ma már nem kulákokat, hanem dolgozó parasztokat, sok esetben parasztaszszonyokat választanak bírókká. Ez a változás eleinte bizalmatlanságot váltott ki a kulákoktól befolyásolt falusiakban. A tapasztalatok azonban meggyőzőek. Ma már azok a falvak, ahol női bírók vannak, sokszor sikeresebben dolgoznak, mint más községek férfi bíróval az élükön. Nem luxus a tanulás . Nagy változás történt a tanulás, a művelődés területén is. Régen csak azok a nők tanulhattak, akikének pénzük volt ehhez a „költséges mulatsághoz“. Nagyon kevés kivételtől eltekintve, ezek is csak azért tanultak, hogy előnyösebben menyhessenek férjhez. Ma nyitott kapuk várják a tanulni akaró dolgozó nőket. Elmondhatjuk, hogy nem luxus már a tudás megszerzése. Asszonyaink egyre jobban felismerik,hogy tanulással megjavítják és könnyebbé teszik munkájukat. Ezért jelentkeznek tömegesen a különböző tanfolyamokra, sokan közülük egyetemekre. ) — Régen a férfi munkabérnek ► felét vagy kétharmadát kapta a ► nő. Ma minden területen egyenlő ► a bére a férfiével, sőt a termelésben elért eredménye szerint emelkedik. A „munka hősnői“ pedig ► nagy eredményeiket jól megszerve► tett munkával, az idő gazdaságos ► kihasználásával érik el.