Szabad Vasas, 1947 (52. évfolyam, 1-12. szám)
1947-10-15 / 10. szám
»Sft& KULTUR ROVAT Az Országos Kulturverseny előtt A napokoan kiírásra került országos kultuszverseny Rendkívüli jelentőségű. Országos kultúrverseny Magyarországon még nem volt. A régi rend urai, a kultuszkorrmányzat nem támogatott volna ilyen megmozdulást, amely a nép kulturális érdeklődését felkelti, a kultúra közkinccsé tételét elősegíti. A verseny előkészületei már országszerte megindultak. Az Országos Kultúrverseny Központi Rendezőbizottsága a versenyen indulók számát 10.000-re becsüli, a verseny közönségét i pedig többszázezerre. A Vasa Szakszervezet tagjaira a versennyel kapcsolatban óriási feladat hárul. Meg kell állnunk helyünket ezen a versenyen, méltónak kell lennünk nagyszerű kulturális múltúnkhoz, eredményeinkhez. Méltónak kell lenni szakszervezetünk súlyáhak, jelentőségéhez. Nagy-Budapesten a versenyt már az elődöntőktől kezdve két vonalon kell lebonyolítani. 2. Szakszervezeti versenyek, ebben a csoportban indulnak az összes szakszervezetek és nagy budapesti üzemek kulturcsoportjai. Az elődöntő versenyeket az egyes szakszervezeteken belül, maguk a szakszervezetek rendezik. Csoportos számokból 5 versenyző esetén 1, több versenyző esetén 2 , egyéni számokból 10 versenyző esetében 1 és 1öinél több versenyző esetében 2 juthat tovább. A középdöntőket (a szakszervezetek közötti versenyeket) a Dolgozók Kulturális Szövetsége rendezi meg. Ezekből a versenyekből minden szám első 3 helyezettje jut tovább. Ezek a versenyzők a nagybudapesti döntőben kerülnek ssetébe a kerületi versenyek legjobbjaival és e versenyek számainak első helyezettjei vesznek részt az országos döntő versenyen. I. Kerületi versenyek, melyben a HTOT keretébe tartozó ifjúsági egyesületek, a pártok, iskolák és egyéb kulturális szervezetek kulturcsoportjai indulnak. A verseny három műfajra tagozódik: L Zene. Ezen belül: a) nagyzenekar (szimf.) 20 tagon felül, b) kiszemekar (srmf.) 20 tagon alul, c) fúvószenekar, d) vegyes énekJuSR, e) férfiénekkar, f) ifjúsági énekkar, g) női énekkar (legalább 5 jelentkező esetén), h) magánének i) hangezerázolik. Benevezés: 1947 november 15-ig. A verseny kezdődik nov. 25-én. n. Tánc. a) tám-csopot, b) egyéni tánc. Benevezés: 1947 december lég. A verseny kezdődik december 10-én. ITT. Színjátszás , a) színjátszás, b) egyéni előadóművészet (csavalat, monológ, konferálás). Benevezés: 1947 december lg. A verseny kezdődik 1948 január 1-én. A nagybudapesti rendezőbizottság székhelye: Dolgozók Kulturális Szövetsége, IV, Képíró u. 8, s Látogassuk a haladó színházakat * Egy színházi évad elé Most már letagadhatatlanul itt az ősz: megnyíltak az iskolák, és megnyitották kapuikat a színházak is. Valamikor, nem is olyan régen a rendszeres színházba járás nekünk, dolgozóknak jóformán elérhetetlen álom volt. Ha sikerült is egyszeregyszer elmenni csalódottan jöttünk vissza, problémáinkktól távol álló, hamis beállítású, felfogásunktól merőben különböző színdarabokat látunk. A felszabadulás a kulturáis életben is döntő változást hozott. A dolgozók nemcsak a politikai és gazdasági életben, hanem a kultúra terén is követelik jogaikat■ A demokrácia igyekszik is megadni a lehetőséget arra, hogy a dolgozók álátandó színházlátogatók legyenek. Ez a széles réteg ma tele van ki nem elégített kultúr igényekkel. A színházak feladata ennek kielégítése. S kiderül, hogy igényes közönséggel van dolguk. Megdőlt az, hogy a munkásság körében, nincs talaja a nívós kultúrának. Ennek legfőbb cáfolata az »Egerek és emberek« c. darab, amely 250 előadást ért el. Cáfolata Moliere: »Duda Gyuris c. vígjátéka, amelyet több budapesti nagyüzemben is előadtak, mindenhol óriási sikert aratva. Fővárosi színházaink elsőrendű feladata most az, hogy a legmagasabb kultúrát nyújtsák a legszélesebb tömegeknek. Ezt tűzte ki célul maga elé a Közönségszervezetek Országos Szövetsége, amely igen kedvező feltételekkel lehetővé teszi a dolgozók színházbajárását. Tudjuk, hogy nehéz a gazdasági helyzet, de mégis ki kell használnunk a kínálkozó lehetőségeket-A Közönségszervezetek Országos Szövetségére vonatkozólag minden nagyobb üzemünknek körlevelet küldtünk, további felvilágosítások a kulurtitkárságon kaphatók. ----vs .--» • A Lánchíd-alap javára nagysikerű előadás színhelye volt a Magyar Színház akt 11 és 12-én este. A Boráros-téri hídépítőmunkások kultúrgárdája itt adta elő a János vitézt komoly felkészültséggel és komoly sikerrel. A szereplők igen szép teljesítményt nyújtotak, élükön a címszerepet játszó Merétey Gábor lakatos szaktárssal. Ki kell emelnünk még Hurka szerepében Gyalog Editet és Bagó- alakító Graeff Gyulát, de dicséretet érdemel ezért a jólsikerül előadásért az egész hídépítő kultúrgárda* A két előadáson teli kétezer néző jelent meg. A bevétel, amelyet a Lánchíd alap javára fordítanak, 3989 fos út volt! Dles éne tűlmértő akció Volt, ez a két előadás, a hídépítőpirikások kultúrgárdája példakép állítató üzemi kultúrcsoportjaink elé. «MHRNOMHIRMpaHHM. SZABAD VASAS A Hubert és Sigmund-gvdr kulturgárdája f. hó - én a Lánchidalap javára jól sikerült műsoros estet rendezett. Az előadás előtt Molnár Gáspár a. b. elnök megnyitó beszédében rámutatott a dolgozók összefogásának szükségességére, amely elengedhetetlen előfeltétele építőmunkánk folytatásának, amelynek egyik nagy alkotása a Lánchíd újjáépítése lesz. A műsort a gyár dalköre és szinjűszógárdája adta, amelyet reggelig tartó tánc követett. A kultúrcsoport az est jövedelmét, 577,50 forintot a Lánchíd-bizottság részére juttatta el. (Folytatás a sakkrovatból) Befejezést nyert a Budapesti Vasas Sakkor 39 résztvevős nyári félórás versenye. Győztes lett Krénesz Ferenc, akit csak a fiatal Téglás győzött le II. Kempner (Elzett), II. mégiás, IV. Szász, V- Pattornyay, VI. Nemeth, VII. Kaszás, VIII. Czreiner, DL III.Marton, alk I. Ünnepélyes jutalomkiosztás a Ganz Hajógyárban Bensőséges ünnepség keretében ünnepelte meg a Ganz-Fajógyár a munkaverseny öt győztesének futásutazását. Az ünnepség október 6-án volt a gyár erre az alkalomra különlegesen feldíszített kulturkácsiban. Az ünnepség védnökei és egyben ünnepi szónokai Karády Gyula MKK. főtitkár és Malasits Géza. Vasmunkás titkár voltak Az ünnepség szónokai hangsúlyozták, hogy a több, a jobb és olcsóbb termelés fő feltétele gazdasági felemelkedésünknek és ezt a célt szolgálja a munkaversenyek intézménye is- Ebben a nehéz körülmények között folyó versenyben a vasmunkások jártak az élen. A mai gyár munkás, de különösen a »Pasasok” mindig, minden munkában kitűntek úgyannyira, hogy még a külföld is csak őszinte elismeréssel adózik számukra A magyar nép büszke a munka hőseire és követendő példaként kell, hogy ragyogjon teljesítményük valamennyi dolgozó előtt A nagy tetszést aratott beszédek elhangzása után. a munka versenyiroda vezetője- Török István hid. m. lak. cs. v„ Kovács Sándor, Szabó István, Gázon István, Balogh János, Kollár László, Molnos Márcm, Trenky István, Vollener Mihály, Petik Mihály, Ettscher János, Tóbeli Dvina, Pupova József hidműhly, továbbá Császár Lajos cs. v- Mennye Jljos. ifj. Szatmári Lajos, Dallos Konrád, Dobrovszky László, Hammer Béla, Kriss Páli Kanttovszky József, Szeleczky Mihály és Horváth János vill. műhely, továbbá: Serbauer István cs. v., Szély Béra talán, Szűcs István, Árvay Gusztáv, Gyük Zsiomond■ Szűcs Mihály, Gőte Imre, Menyhárt Imre, Csiznyidi László, Pivarcsi László, Nyisztor Géza, Hideg József, Horváth Iván gépműhely, Dániel Balázs mérnök, Nagy Henrik, mérnök, daruosztály, Hajdú József művezető, gépműhely. Prépost József művezető, villamosműhelyi dolgozóknak átlagon felüli munkájuk elismeréseként, nagy font kíséretében, átnyújtotta a NIK pénzjutalmát, buzdítva tati őket* ■mint a szaktársaiat a további maradéktalan és megalkuvás nélküli munkára. A jótolvazottak nevében Kollár László hidműhelyi lakatot mond köszönetet a NIK-nek, a grárviptőségnek és munkaversenybizottságnak a jutalomért diaéretttesz, hogit továbbra is lelhesen és még eredméntesebben formák dolgozni A hajógyár összdolgozó neívében határozati javaslat elfogaddást kéri. fiainkon szeretettel köszöntik Tildy Zosáp köztársasági elnököt Pákos Minnds és Pzrrkn.Id'S Árpád elvtársukat, valamint a Szaki szerevezet Tanács vezetőségét. eairben hites filmek, hómég hároméves tervet minden erővel támogatni fogják, melyhez kérik a munka okrmámyának hathatós segítségét. Ganz- H a jó gyári Munkaverseny bírotság * Környei . Emlékezzünk a régiekről Az épületlakatos mozgalom vázlatos története Nagy gondotokozott m. tagok nevelése, ennél az volt a fő cél, hogy a munkásokat a kocsmából kivigyék, ezért a szakegylet már 1894- ben a Stáhly-utcában magánhelyiséget bérelt, több változtatás után végül a Murányi-utcában béreltek egy magánhelyiséget, amely már azigényeket teljes mértékben kielőregítette. Első titkáruk Miákics Ferenc volt, aki később pénztárosa, majd vezető titkára lett szövetségünknek. Egy évtizedig folytatott a szakegylet nevelő és szervező tevékenységet. 1903-ban, mikor központi szövetségünk megalakást, az épületlakatosok minden fenntartás nélkül beolvadtak. Igen figyelemreméltó volt az épületlakatosok harci tevékenysége. Az első nagy bérharcot 1903-ban a szegezőlakatosok, vívták. Ez a bérharc három hétig tartott és részleges eredménnyel végződött. Ugyanebben az évben a bútorlakatosok is országos jellegű sztrájkmozgalmat indítottak, mely egyheti harc után teljes eredménynyel végződött. A következő esztendőben az épületlakatosok m indíttottak harcot a 9 órai munkaidőért, a túlórapótlék rendezéséért, a minimális munkabérek megállapításáért, az akkordmunka eltörléséért, az egészségügyi intézkedések bevezetésért. Minthogy a mesterekkel békésen megegyezni nem lehetett, február végén több üzemben beszüntették a munkát, mire a munkáltatók a sztrájkban állókat elbocsátották, majd néhány napra rá kizártak 600 punkást, miáltal a harcolók száma 800-ra ugrott fel. Ebben az időben ez volt az első kizárás Magyarországon, mintegy hat hétig tartó harc eredménnyel fejeződött be, a mesterek kollektív szerződésben köteleznék maguikat a heti 57 órás munkahét bevezetésére, a megállapított minimálb bérek fizetésére, az akkordmunka eltörlésére. Ezzel a harccal kapcsolatban két jellemző dolgot kell magemnten . Az első az, hogy a lakatosmunkáltatók összefogtak a sztrájkmozgalmakkal szemben és az iparfelügyelőség és a rendőrség is melléjük állott. A Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete pedig a lakatosmesterek érdekében átiratot intézett az ipar és kereskedelemügyi miniszterhez, amelyben kérik, hogy a dolgozni akarókat a rendőrség vegye védelmébe az arcuzakoc sztrájkolók ellen. Követelték a bujtogatók kitoloncolását,, ha nem magyar honosok, akkor az országból, ha nem budapesti illetőségűek, akkor a fővárosból való kitoloncolásukat. Szaklapunk akkor egy éles cikkben mutatott rá a XX .század eme szégyenére és arra, hogy Magyarországon a szociális kérdés mindig rendőri ügy és hogy a bérmozgalmat nálunk még mindig alapkocsival akarják elintézni. A másik esemény volt aBudapesti Lakatosok Termelő Szövetkezetének a megalakulása. A Terülelőszövetkezet megalakítása aggodalmat váltott ki a munkáltatókból. A Szövetkezet Wolf, majd később Wagner szaktársánk vezetése alatt szépen fejlődött és a mesterek áskálódása és denmierálása ellenére a harmincas évek elejéig tudta magát tartani. Az 1929- ben bekövetkezett világgazdasági válságnak azonban áldozatul esett. 1910-ben újra kitört a budapesti, lakatosiparban a bérharc, mivel a mesterek az 1908-ban lejárt szerződést nem akarták megújítani. Mivel a békéltetési tárgyalások nem vezettek sikerre a lakatos munkások május 21-én tartott ülésükön a munka beszüntetése mellett határoztak. Néhány nap múlva közel600 szegező- és épületlakatos szüntette be a munkát, mire a munkáltatók újabb 500 munkást zártak ki. Ez a harc 10 hétig tartott és nagyon kemény volt, de sikerült az 57 órás munkaidőt 55 órára leszorítani és sikerült a béreket is kielégítő módon rendezni. Több évi békés együttműködés után 1928-ban újból harcra került a sor, mintegy 30 épületlakatos üzem, kb 500 építőipari és szegezőlakatos és szerkezeti munkás szüntette be a munkát. Rövid harc után ezt a mozgalmat is eredményesen lehetett befejezni, amit elsősorban a lakatosmunkások pakolás összetartásával értek el Amint ezekből a sorokból olvashatjuk, a budapesti épületlakatos munkásoknak kemény bajunk és sok nélkülözés árán sikerült a munkaviszonyokat korszerűen rendezni, a nevelési munka tekinteté'ben is kiváló eredményeket értek el. Az évek folyamán felküzdötták magukat a vas- és fémmunkások élgárdájává és sok derék vezető embert adtak a vasasmozgalomnak és ma is az élen haladnak. Krónikák