Szabad Vasmegye, 1945. november (1. évfolyam, 167-191. szám)
1945-11-01 / 167. szám
9 tt ■Két ember összehajol 1915 .október. Két ember beszélget Szombathelyen, az egyik kávéházban.Mindkettőt ismeri a nagyközönség. Az egyik Marosán György nemzetgyűlési képviselő, a Szociáldemokrata Párt vidéki főtitkára, a másik Vát Jenő iró. Ezúttal országos jelentőségű, problémákról beszél most két dolgozó. Martosán a munkás, aki péksegéd volt, Vát Jenő pedig mint értelmiségi dolgozó. Az újságíró, aki a beszélgetést hallja, gyorsan lejegyzi a nagyközönség számára. Marosán elmondja, hogy gyermekkora óta verejtékes munkával kellett kenyerét megkeresnie. S a műhelyekben eltöltött évek öntudatos munkást neveltek belőle. De okvetlenül érezte a különbséget, amely az értelmiség és munkás között fentáll. Váljon ez kicsinységi érzésének a munkásság részéről, van-e alapja. Vát Jenő úgy gondolja, hogy jogos alap volt az ellenszenv a munkásság részéről. A régi rendszer úgy nevelte az ifjúságot, hogy a fizikai munkát megalázónak tartotta. Megteremtette azt a közhelyet, mely ilyen képen szólt: „Ha nem tanulsz elküldelek inasnak!“ Így azonban csak azok az értelmiségiek gondolkodtak, akik messzire állottak a szocialista mozgalomtól. Vát Jenő szerint az értelmiség és fizikai munkás teljes kiegészítése egymásnak. Csak együttesen építhetik fel az országot. Marosán György főtitkár is ezen a véleményen van. Okvetlenül szükségesnek tartja, hogy a magyar történelem mostani nagy válságakor a dolgozók és értelmiségiek megtalálják egymást. De szerinte az első lépést az értelmiségnek kell megtennie. Mert az értelmiség (nem a szocialista nevelésű) sok hibát követett el a munkássággal szemben. Ezt most úgy kell jóvátennie, hogy felismerve közös sorsát közeledik a fizikai dolgozókhoz. A munkásság nagyon sokat szenvedett, — mondja Vát Jenő, a szocialista munkás pedig még ennél is többet. De nincs oka, hogy idegenkedjen a magára ébredt értelmiségtől. Csak együttesen ... mondja Marosán György... és messze néz, valahová ahol egy szebb, becsületesebb, emberibb Magyarország rajzolódik képzelete előtt S még egyet mond Marosán György, hogy a szocialista világrendben nincsen elzárva a dolgozó tömeg attól, hogy értelmiség váljék belőle. Itt van tehát a kiegyenlítődés. Aztán még sokáig beszélgetnek a holnap Magyarországáról, s arról, a nemzet most a választások alkalmával vizsgázni fog, a történelem és a világ előtt. (WT) FINNORSZÁG A finnországi községi választásokra megtörténtek az előkészületek. Összeálították a választási listákat, amelyek ellenőrzése most folyik. ROMANIA Romániában megalakult a Romániában élő csehszlovák hazafiak bajtársi egyesülete, amelynek célja a román-csehszlovák barátság ápolása. Zádorné Gunsberger Ella deportálásból visszatért és megnyitotta kozmetikáját . ■ [UNK] [UNK]HBaHgBH Erzsébet kír.-né-u. 23. I. em, ... r.. SZABAD VAS MEGYE 0 Szovjetunió készül a nagy októberi forradalom megünneplésére (Moszkva, október 31.) A Szovjetunióban mindenütt nagy készülődés folyik, hogy méltóképpen ünnepeljék meg a nagy októberi forradalom 28. évfordulóját. A lapok ismertetik a Szovjetunió bolsevik pártja központi bizottságának a nagy szocialista forradalom évfordulója alkalmából kibocsátott felhívásait. A Krasznaja Zvezda vezércikkében a következőket írja: Megpróbáltatásokkal teljes háború után ez az első októberi ünnep. Azok a súlyos megpróbáltatások, amelyeket az ország kiállott, teljes mértékben tárják fel, hogy milyen hatalmas szerepe van az októberi forradalomnak, amely hazánknak legyőzhetetlen erőt adott. A szovjet állam híven szolgálja népünket, a felvirágzás útjára vitte gazdaságunkat és a szovjet lakosság széles rétegeinek jólétet biztosított. I — o — Ma délelőtt 11 órakor kezdődik a Kisgazdapárt szombathelyi nagygyűlése A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt szombathelyi szervezete választói nagygyűlést tart ma délelőtt 11 órai kezdettel a szombathelyi főtéren. A nagygyűlésen felszólal, Varga Béla, balatonboglári plébános, a párt alelnöke, dr. Czeizel János közkórházi főorvos, a Független Kisgazdapárt Szombathely városi képviselőjelöltje, Koledits Ferenc kisgazda tagozati elnök, képviselőjelölt és Baán Ferenc rábahidvági asztalosmester, képviselőjelölt. Különös érdeklődésre tarthat számot Varga Béla mondanivalója, hiszen személyében nemcsak a párt, hanem az egész ország egyik iránytadó politikusa szólal meg. De nem kisebb érdeklődéssel várja Szombthely közönsége a vasi jelöltek programmadását sem, elsősorban dr. Czeizel Jánosét, aki Szombathely várost reprezentálja a Kisgazdapárt vasvármegyei listáján és aki elsőízben szerepel, mint politikus, a nagynyilvánosság előtt. A Szálasi-bíróság ítéletét akarják végrehajtani két egyházasrádoci földhözjuttatotton Csak a napokban olvastuk, hogy a győri ügyészség végre akarta hajtani a Szálasi-bíróság marasztaló ítéletét, melyet márciusban a nyilas rendszer érdekeit sértő vétségben hoztak. A győri ügyészség példája serkentőleg hatott, s most hasonló eset történik Egyházasrádócon. Két egyházasrádóci cselédembert, akik a földosztásnál 5, 5 hold földet kaptak, a Szálasi-bíróság hat-hat hónapi elzárásra ítélt, mert pár liter benzint loptak a németektől. Az amnesztiás rendelet úgy a bűnt, mint a büntetést hatálytalanította. Az államügyész úr azonban nem vette tudomásul az amnesztia-rendeletet, úgy látszik nem tudja megérteni, hogy az, aki a németek ellen követett el valami „bűnt“ az nem érdemelhet büntetést. Javában folynak az őszi gazdasági munkák, létkérdése a nemzetnek, hogy minden talpalatnyi föld fel legyen szántva, meglegyen művelve, — és most, a legfontosabb és legégetőbb munka idején, a két földhöz juttatottat el akarják szakítani a szántástól, a munkától, a földjüktől. A két „elitélt“ ujgazda, mielőtt földet kapott, gazdasági cseléd volt. Most persze nincs idejük arra, hogy a másokén dolgozzanak, hisz saját földjükön is nehéz a munkát elvégezni megfelelő gazdasági felszerelés nélkül. Azonban vannak, akik nem akarják tudomásulvenni, hogy hajdani cselédjük gazda lett, aki végre saját birtokán szánthat és arathat, ők elvárják, hogy az, aki a cselédjük volt, az most is nekik dolgozzék, az ő birtokukon végezze éhbérért a szántást és a többi gazdasági munkákat. Azt, hogy maguk fogják meg finom kezükkel az ekeszarvát, a kapát, meg az ásót — azt, ugye még a demokratikus Magyarországon sem kívánhatja senki. Az összeköttetés, hál’ Isten, még megvan a régi rendszer embereivel — szerencsére a fontos pozíciókban most is azok ülnek mint régen — s ha az a makacs paraszt nem akar cselédnek elszegődni, hát majd kényszerítjük rá. Hogy a kapott pár hold földjét emiatt nem tudja megművelni, az mellékes, sőt legalább majd rájön, hogy nem való föld a cselédnek. Az egyházasrádóci két földhöz juttatott cselédember elleni hajsza mutatja, milyen aljas eszközökkel harcol a reakció a nép ellen. Az államügyész úr figyelmét pedig felhívjuk arra, hogy a Szálasi-bíróság ítéleteinek végrehajtása helyett inkább a feketézőket és árdrágítókat zárassa le, azokat, akik a kenyeret ellopják, nem pedig azokat, akik a kenyeret adják és termelik. Kinevezések a Vas megyei Elektromos Műveknél A demokratikus Magyarország a dolgozók munkája helyes értékelése és megbecsülése terén valóban úttörő jelentőségű változást hozott létre az egyes üzemek és vállalatok kebelében. Napról-napra olvashatjuk, hogy tehetséges szakemberek a munkássorsból vezető állásokba emelkednek mert erre jogosítja fel őket évtizedes munkásságuk során szerzett komoly tapasztalatuk és szakmai tudásuk. Ez a helyes értékkiválasztó rendszer érvényesül a Vasvármegyei Elektromos Művek igazgatósága által eszközölt legutóbbi kinevezésekben is. A szakszerűség elismerését jelenti ez; más érdemek, akárcsak politikai vagy egyéb szempontok nem zavarják az értékelés és ennek alapján történő előléptetések rendjét. A Vasvármegyei Elektromos Művek legújabb kinevezései során szembeötlő tény, hogy Horváth-Takács János vonatszerelőt a tisztviselői állományba való átvétellel egyidejűleg ellenőrré nevezték ki. Varga Károly altisztet hivatalsegéddé, Tóth István kalauzt pedig jegyvizsgáló kalauzzá léptette elő az igazgatóság. A VEMR-nél az igazgatóság által történt kinevezések a következők: Pillér Ernő műszaki főfelügyelővé, Szécsi E. Géza, Thiering Rezső és Reumann Géza műszaki felügyelővé, Sövér István és Sárffy Endre főszerelővé, Desics Sándor főgépésszé, Érsek József és Cziffray Gyula főszerelővé, Sinka János gépmesteri állása megerősítést nyert, Hajgató Boldizsár főkönyvelő helyettessé, Kiss Ernőné Sulyok Ferenc, Gróf Sándorné és Gombás István osztályvezető főtisztviselővé, Lékai Károly osztályvezető helyettessé, Németh Gyula főraktárossá, Csendes Vilmos osztályvezető helyettessé, Varga Károly hivatalsegéddé, Horváth Takács János vonalszerelőt a tisztviselői állományba való átvétellel egyidejűleg ellenőrré, Molnár István főkocsimesterré, Androvics József kocsimesterré, Czlenner István, Molnár János, Pék Gergely, Saly Gábor főkalauzzá, Hegedűs Károly Takács Antal és Vízi István főkocsivezetővé, Tóth István jegyvizsgáló kalauzzá, Sebestyén Ferenc kalauzzá nyert előléptetést. 1945 november !. Nem vagyok szerénytelen, mondta Oltványi pénzügyminiszter úr akkor, amikor a Magyar Kommunista Párt hároméves tervéről beszélt a vasárnapi népgyűlésen. „Nem vagyok szerénytelen, amikor megállapítom, hogy a terv éntőlem származik és Rákosi Mátyás csak úgy jegyezte fel:“ Meggyőződésünk, hogy a pénzügyminiszter úr csakugyan nem szerénytelen. Pénzügyminiszter úr nagyon enyhén szólva túloz. Minket Rákosi Mátyás nem hatalmazott fel arra, hogy megvédjük őt. Úgy érezzük, hogy a Magyar Kommunista Párt főtitkárának nincs is nagy szüksége a védelemre. Mi ugyanolyan szerénytelen módon megkérdezzük Oltványi pénzügyminiszter urat: ha tőle származik a hároméves terv, miért nem hozta eddig nyilvánosságra és miért nem igyekezett abból legalább valamit megvalósítani a mai napig. Szerénytelen módon megjegyezzük, hogy erre lehetősége volt. Ha csakugyan annyira tudta, mint azt nem éppen szerénytelenül megjegyezte, hogy a kormány nem nélkülözheti az ő tehetségét, miért engedte, hogy a régi ötpengős ma már csak tízezer pengőt, holnap pedig még többet, illetve még kevesebbet érjen? Miért engedte meg a pénzügyminiszter úr és miért segítette elő az inflációt? Miért engedte meg a pénzügyminiszter úr, hogy a szegény nép szegényebb, a gazdag még gazdagabb legyen? Minek engedi meg, hogy a dolgozók aránytalanul magasabb adót fizessenek, mint a feketézők, spekulánsok, sikerek és egyéb hasonszőrűek? Mi ezt a szerénytelenséget, őszintén szólva, komoly túlzásnak tartjuk. De túlzásnak tartjuk azt a kijelentést is, hogy Kovács Emil tőzsdei alelnököt, a Kisgazdapárt gazdasági ügyeinek intézőjét nem ismeri. Rendben van az, hogy elvégre nem köteles ismerni a Kisgazdapárt nagyválasztmányának minden egyes tagját a kisgazdapárti miniszternek, de hogy a tőzsde alelnökét ne ismerje a pénzügyminiszter, az sehogyan sincsen rendben. Nincsen rendben azért sem, mert Kovács Emil manipulációira — amelyekkel több millió, vagy milliárd pengővel megkárosította magyar államkincstárt, s előre figyelmeztette őt a Magyar Kommunista Párt. Nem érjük, mi oka volt a pénzügyminiszter úrnak eltagadni ezt az ismeretséget? Vagy talán kényelmetlen ez az ismeretség mindkét fél részére? Kénytelenek vagyunk egészen szerénytelenül arra gondolni, hogy tanácsosabb a kétségtelenül súlyosan kompromittált Kovács Emil megtisztelő barátságát eltagadni. Természetesen mindenki maga válogatja meg barátait. Viszont nem ártana kissé szerényebbnek lenni. Hiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiffliiiiiiiiiiimfiimiiii A ÍES SZÁMMAL JELZETT MÁSODIK KOCKÁBA TEDD A KERESZTET NOVEMBER 4-ÉN. Asztalos-, lakatos-, ácsszerszámokat (gépeket is) vásárol tűzvész által elpusztult üzeme helyreállításához. I ndriáshírű építési vállalat, Nádasdy utca.