Szabad Vasmegye, 1946. augusztus (2. évfolyam, 168-191. szám)

1946-08-01 / 168. szám

Mai számunk ára 40 fillér (50 mimé adópengő) VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! idő­jár­ás felemég ÚJRA SÜLLYED A HŐMÉRSÉKLET ! A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható időjárás csütörtökön estig: Megélénkülő északnyugati, nyugati szél, több helyen záporeső zivatar, a hőmérséklet főleg nyugaton — új­ból csökken. A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT VASMEGYEI NAPILAPJA II. ÉVFOLYAM 168. SZÁM CSÜTÖRTÖK, 1916 augusztus 1. 'XVI. A mai nappal a­ korszak kezdődött Május 7-én az angyalföldi dolgozók előtt Rákosi elvtárs bejelentette, hogy augusztus elsejére megteremtjük a jó pénzt. Május 19-én itt Szombathe­lyen beszélt a jó pénz megteremtésé­nek szükségességéről és lehetőségeiről A vasi dolgozók százezres tömege hal­lotta, helyeselte és éljenezte szavait. Két napra rá, május 21-én, a minisz­tertanács elfogadta a kommunista ja­vas­latot és a jó pénz megteremtése, az augusztus 1-i határidő kormánypro­grammá vált. Május 7-e óta a jó pénz megterem­tése pártunk politikájának központi kérdése lett, ennek a célnak az érde­kében mozgósítottuk minden erőnket. Ezt a harcot győzelmesen csak úgy lehetett megvívni, hogy a legmagasabb pozícióban lévő elvtársaink és a leg­kisebb pártszervezetének titkára egy­aránt a legteljesebb odaadással, fárad­­hatatlan kötelességtudással, egy pilla­natra sem csüggedő akarattal állta vé­gig a küzdelmet. Ezt a harcot csak úgy lehetett győzelemre vinni, hogy sike­rült mellénk állítani a magyar nép demokratikus többségét. A forint vált­­vetett közös küzdelem eredménye. Elsőnek testvérpártunk, a Szociálde­­mokrata Párt állt mellénk teljes ere­jével. Augusztus 1 tehát a jó pénzen túl a munkásegység újabb diadalát is jelenti. Később már a demokrácia va­lamennyi pártja kivette részét a mun­kából. Augusztus 1-e tehát a jó pén­zen, a munkásegység újabb diadalán kívül, a nemzeti összefogás egyik leg­jelentősebb határköve is lett, ígéretünket beváltottuk. A dolgozók láthatják, hogy teljes bizalommal le­hetnek pártunk és az egész magyar demokrácia iránt. A forint megszüle­tett. Ez azonban nem a végcél, hanem csak a kezdet. Igaz, hogy biztató kez­det, mert az újszülött életerősnek lát­szik, de mégis csak kezdet­féltő gond­dal, okos szeretettel, kemény munká­val kell nevelni, óvni és védelmezni. Nem kétséges, hogy a dolgozóknak, ha volt erejük megteremteni a forintot, lesz erejük a megvédésére is. A dol­gozók véleménye az, hogy könyörtele­nül el kell járni mindenki ellen, aki a forintra kezet, mer emelni. Lépten-nyo­­mon hallunk, sőt olvasunk már olyan kijelentéseket, hogy a forint védelmére nem szükséges drákói rendszabályokat élzbeléptetni, mert ez aláássa a bizal­mat. A dolgozóknak az a véleménye, hogy a bizalmat éppen az ásná alá, ha nem látnák elég erősnek és határozott­nak a kormányzatot a forint megvédé­sére. A legszigorúbb megtorló intézke­dések kilátásba helyezése országszerte a dolgozók legtelj­ebb helyeslését vál­totta ki. Ma már valóban elmondhat­juk, hogy a védelem következetes ke­resztülvitelétől függ a forint sorsa, mert különben az összes gazdasági és politikai feltételek jelen vannak. A kemény kéz politikája feltétlenül hasznára válik a forintnak és az or­szágnak A Szovjetunió legutóbbi nagyjelentőségű segítsége is elsősorban annak a bizalomnak tulajdonítható, amely a határozott intézkedések követ­keztében támadt újra irányunkban. Egyharmadára csökkent a jóvátételi kötelezettségünk. Fokozott belső fo­gyasztásra termelhet a magyar ipar. Mezőgazdaságunk szaporíthatja állat­­állományát. A forint árufedezete erősen megnövekedett. A Szovjetunió segít­sége megint akkor jött, amikor arra a legnagyobb szükség volt. A forint meg­jelenésének küszöbén. A Szovjetunió segítségének a stabilizáció szempontjá­ból felbecsülhetetlen a jelentősége Nemsokára itthon lesz már a Nemzeti Bank aranya is. A magyar stabilizáció sikerén nemcsak a demokratikus belső erők, hanem a demokratikus külföld is dolgozik. ■■........... * Ma megjelent a forint. A földosztás óta a magyar demokrácia legnagyobb sikere. Új korszak kezdődött. Rajtunk áll, hogy ez a korszak valóban a fel­­emelkedés korszaka legyen. Köszöntjük az új pénzt, a jó forintot, gazdasági felemelkedésünk biztosíté­kát, a magyar dolgozók jobb jövőjének zálogát.­­ J. ­ Nyilvánosságra hozták a magyar békeszerződés tervezetét Magyarország új határai az 1938 január 1-én érvényben volt határok ". A magyar haderő csak belső rendfenntartási és határvédelmi célokat szolgálhat . A jóvátétel teljes összege 300 millió dollár A keddről szerdára virradó éjszaka nyilvánosságra hozták a csatlós államokhoz kötendő békeszerződések tervezeteit, köztük a magyar békeszerződéstervezetet. Valamennyi tervezet — a magyar is — nagyjában megfelel az előzetesen nemhivatalosan közzétett adatoknak. A magyar békeszerződés-tervezet a külügyminiszterek felfogásának összeegyeztetéséből alakult ki, nem végleges, hiszen a békeértekezlet hivatott, hogy a végleges békeszerződést megalkossa. A tervezet azonban — minthogy a szövetséges nagyhatalmak állás­pontját tükrözi vissza — a megkötendő békeszerződés alapjául szol­gál. A többi csatlósállammal kötendő békeszerződések tervezetei azo­nosak a Newyork Herald Tribune című amerikai lapban közhitek­kel. A bolgár békeszerződés érdekessége, hogy Bulgária megtart­hatja a déldobrudzsai területet, amelyet 1940-ben kapott Romániá­tól. A békeszerződés-tervezet szerint ugyanis az 1941. január 1-én fennállott határt tekinti érvényesnek Bulgária és Románia között. A bolgár-görög határt véglegesen a bolgár és görög álláspont kifejtése után állapítják meg a békeértekezleten. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a magyar békeszerződés tervezetét A Magyarországgal kötendő béke­szerződés tervezetét kedden éjfélkor hozták nyilvánosságra. A bevezetés felsorolja a Magyarországgal háború­ban álló államokat és azokat a hatal­makat, amelyek ellen számottevő haderővel részt vett a harcokban. Ezek: a Szovjetunió, az Egyesült Ál­­lamok, Nagybritannia, a négy domí­nium: Ausztrália, a délsfrikai állam­szövetség, Újzéland, Kanada, ezenkí­vül India, végül Csehszlovákia, Uk­rajna, Jugoszlávia és Fehér-Orosz­­ország. Mint a hitleri Németország szövetségesét, Magyarországot felelős­ség terheli a háborúért — mondja a bevezető. Magyarország december 28-án meg. Határok: Ausztriával és Jugoszláviával vis­­­szaállítják az 1938 január 1-i határ­vonalat. Az 1840 augusztus 3­-án alá­­irt bécsi döntés hatályát veszti és a magyar-román határ az 1938 január 1-i határvonal lesz. A szovjet-magyar határvonal ugyanaz lesz, mint az szakította kapcsolatait Németország­­gal és 1945 januárjában hadat üzent Németországnak, fegyverszünetet kö­­tött a Szovjetunióval, Nagybritanniá­­val, az amerikai Egyesült Államok­­kal, amely államok a Németországgal háborúban álló Egyesült Nemzetek nevében írták alá ezt a szerződést. A békeszerződés az alapja az Egyesült Nemzetek és Magyarország jövő ba­rátságos kapcsolatának és ez a szer­ződés hivatott a még fennálló prob­lé­­mák megoldására. A szerződés lehe­tővé teszi a szövetségesek számára Magyarország ama kívánságának tá­­m­ogatását, hogy az Egyesült Nemze­tek szervezete tagjává váljék. 1833 január 1-én volt magyar-ruszin határ. Az 1938 november 2-án alá­rt bécsi döntés hatályát veszti és a Ma­­gyarország–Csehszlovákia közti határ­­vonal ugyanaz lesz, mint volt 1938 január 1-én, egészen addig, míg el­éri az új orosz határt. A szöveget hi­telesnek kell tekinteni, míg a cseh, szlovák és magyar kormánynak mód­­ja nem lesz álláspontjának kölcsönös kifejtésére. Politikai záradékok: A politikai záradékok előírják, hogy minden magyar fennhatóság alatt álló egyénnek biztosítani kell fajra, nemre, anyanyelvre és vallásra tekin­­tet nélkül a szólás-, sajtó-, vallás-, politikai véleménynyilvánítás- és gyü­­tekezési szabadságot. Magyarország kötelezi magát, hogy szabadon bocsát minden olyan személyt, akiket az Egyesült Nemzetek érdekében kifeje­zett tevékenységért vagy faji okok miatt tartottak fogságban. Kötelezi magát arra, hogy eltöröl minden fajta diszkreditáló törvényt és arra is, hogy jövőben hasonló természetű törvénye­ket nem hoz. A fegyverszüneti egyez­­mény értelmében Magyarország kö­­telezte magát arra, hogy feloszlatja az összes fasiszta szer­vezeteket és általában mindazo­kat a szervezeteket, amelyek a Szovjetunió ellen, vagy az Egye­sült Nemzetek ellen ellenséges propagandát fejtettek ki. A szerződés-tervezet szerint Magyaror­ország kötelezi magát arra, hogy a jö­vőben ilyen szervezetek létezését és működését nem tűri el. Magyaror-­­szág kötelezi magát arra, hogy meg­teszi a szükséges lépéseket a háborús bűncselekménnyel vádolt személyek letartóztatására, valamint az árulás­sal és ellenséggel való együttmű­kö­­déssel vádolható szövetséges állam,­polgárok letartóztatására is. Magyar-­ ország és Románia között is megszű­nik a háborús állapot a jelen szerzőő­déssel és a szövetséges hatalmaknak

Next