Állami gimnázium, Szabadka, 1857
Akhilles jellemének széptani vázolata az Iliásból! nehány lapot, mint sokan előttem a classica literaturának úgyszólván védelmével tölthetném be, fejtegetvén s bizonyítgatván annak kivált fejlődő irodalmak virágzására szükséges hatását, s igy általa a nemzeti művelődés s műveltség haladását; végül hozzá toldhatnám milly hálás elismerésre kötelezte ifjainkat az uj iskolai kormány, mely a classica literaturának iskoláinkban nem csak tágas tért engede , de a fősúlyt az összes tanulmányi ágak között erre fekteté. Úgy vagyunk azonban e tárgygyal hazánkban, hogy minél kevesebben vannak, kik az ó-remek irodalom hervadhatlan virágainak ápolásával foglalkoznak, annál nagyobb azok száma, kik a dologhoz vagy épen nem értvén, vagy a latin nyelvvel eltelve boldogot boldogtalant a görög nyelv ellen készítenek. Ily körülmények között nézetem szerint tényekkel kell fellépnünk, s ezek biztosan hatni fognak ama hideg közönyre, mely oly feltünőleg fogva tartja ifjainkat is az ó remek irodalom iránt; — bár tennék ezt szakavatott köveseink közül minél többen, ezáltal nekünk ifjabbaknak tanulmány, a mennyiben pedig az iskola az élettel s igy a közönséggel is kapcsolatban áll a remek irodalom élethű megismerésére ennek is anyagot szolgáltatván S választhatnánk-e e célra alkalmasabb tárgyat az ókori s különösen a görög költészet műremekeiből, mint az öreg Homeros műveiből? melyekben a magas röptű gondolatok fensége a forma szépségével csaknem utólérhetlen öszhangzásba olvadvák, s melyek a művészetek elemében minden időkre követendő példányokul maradnak. Ily nézetektől vezéreltetve választottam a hellén irodalom egyik legdrágább gyöngyének Homérosziása főhősének, Akhilles jellemének vázolását igénytelen értekezésem tárgyául, melynek nincs egyébb célja, minthogy félgymnasiumba távozó ifjaimnak szép s jó iránti fogékony kebleit ez által is minél inkább megnyerhessem s leköthessem leendő tanulmányaik e magasztos ágának, mely után ha e tekintetben az iskolán kívül eső ferde nézetek megváltoztatására is sikerülne valamicskét hatnom, nem maradna egyébb óhajtatom, mint az hogy a szakértők legalább a jó akarat elismerését ne vonnák meg soraimtól. S most felvett tárgyunkhoz. A heraklidák zavargásai következtében, Trója feldúlása után mintegy száz évvel később az európai görögországból Kisázsiába átvándorolt bátor s képzelemdús Aeolok s vidor szellemű Jonok, a szokatlan béke boldogító élvezetében, s egy uj az elhagyotthoz hasonló szépségű termékeny s gazdag hon birtokában hires férfiaikról magokkal áthozott mondákat az uj honban élőkkel, hol Trója romjai, a harcmezük s a hősök sír- s győzelem-emlékei