Szabadság, 1945. április-június (1. évfolyam, 63-133. szám)

1945-04-28 / 85. szám

EPILÓGUS Irta: Kádár Gusztáv, a Leszámítoló Bank vezérigazgatója Valljuk meg, hogy a közélelme­zési kölcsön tervezetének közzété­tele idejében nagyon sokan akad­tak, akik fejüket rázták a szokat­lan felhíváson és kételkedtek egy ilyen kölcsönjegyzés sikerében. Meglepő volt, hogy ez a kölcsönter­­vezet nem ígér eget­ földet, nem beszélt kamatokról, nyeremények- fffl, egyszerűi... sak a nagy célt lo­­■sjgUítia a kölcsönjegyzék előnyéül csat.. /. adó- és házbér­­f­izet . •­­Mielv­­.ü­lcsönkötvényekben való lerovását iztosította. A köl­csön­jegyzés mérete váratlan sikerrel járt, nem csak azok részéről, akik­nek elhelyezhető pénzeik voltak, hanem még nagyobb részben olyan oldalról, ahonnan még kötvényvá­sárlások ezideig sohasem fordultak elő, vagyis olyanok részéről, akik pénzügyi tranzakciókban még so­­hase­­n szerepeltek. Ez volt az első meglepetés a nyitánynál és ezt kö­vet; most a má­­dik meglepetés a kölcsönjegyzés lezárásánál. Amint úttörő volt ez a kölcsön tervezeté­ben, olyannyira eredeti és meglepő a lezárásnál is. A kölcsönök hosszú sorozatánál mindig kellemetlen meglepetések érték a hitele­­ket. A feltételeket fokozatosan módosították, a köl­csön lejáratát, kitolták és végül a kötvénybirtokok feltehetik a kér­dést: miért is ugrottam be ebbe a kötvényvásárlásba. A közélelmezési kölcsönnél nincs konverzió, nincs redukálás, nincs prolongálás, sőt az a páratlan eset következett be, hogy a kölcsönt idő előtt visszafi­zetik. Akik nem jegyeztek, azok vethetik fel most a kérdést: miért is állottam ellen a felhívásnak, mi­lyen könnyedén eleget tehettem volna erkölcsi kötelességemnek, csak hetekre kellett pénzemet le­kötni és ma ugyanazokat az élel­miszereket vásárolhatom meg ezzel a kötvénnyel, mint amelyek a köl­csön révén kerültek forgalomba. A kölcsön 50 millió pengőben volt megszabva, de még tódultak a jegyzések, a pestkörnyéki bejelen­tések be sem futottak mind, a pénz­intézeteknél még előjegyzések vol­tak, amelyeket már csak sietve utólag lehetett a feleik kívánságára közzétenni és a kölcsön már lezá­rult, mert a 40 millió is elégnek bizonyult annak a célnak az eléré­sére, amelyet a kormánybiztosság maga elé tűzött. De a kormánybiztosság nem csak a közélelmezést javította meg jelentékenyen a kölcsönmű­velettel, hanem még az időközi pénzkészle­teket is termelési célokra tudta for­dítani. Megindította már a jegyzés futamideje alatt is a közellátási cikkek előállítására szolgáló hitele­ket és a kisiparosoknak kedvező termelési kölcsönöket folyósított. Így most már a kölcsön nem csak adó- és házbér fizetésére használható fel az év végéig, ha­nem egyszeriben pénzzé mi­nősült át, mégpedig a leg­hajtot­­tabb közélelmezési cikkek bevásá­­rolhatására. Az új Magyarország beváltja szavát és meglepetéssze­rűen még jutalmazza is azokat, akik ígéretében bíztak. Ez a köl­­csönművelet így nemcsak anyagi tőkét, hanem hatalmas erkölcsi tőkét szerzett meg és megszerezte, ami már Széchenyi Hitele szerint is minden pénzügyi és hitelpolitiká­nak alapja és talpköve: a bizal­mat. Kivégezték Csikvári Győzőt és Horváth Ferencet Kétezeri­­usi tömeg vett részt a nyilvános ítélet végrehajtásán A Szabadság jelentette, hogy Csikvári Győző a 401. munkás­­század keretlegénye és Horváth Ferenc nyilas cukrászsegéd ke­gyelmi kérvényét a Nemzeti Fő­tanács elutasította és íg­y a Markó-utcai fogház k­isudvarán mindkettőjükön beteljesedik szombat reggel nyolc órakor a megérdemelt büntetés. Pénteken 11 órakor hirdette ki a kegyelmi kérvény elutasí­tását Major Ákor dr., a Nép­bíróság elnöke. Az elítélteket ezután zárt gépkocsin átszállí­tották a Markó­ utcai fogházba, ahol siralomházzá átalakított zárkákban helyezték el. Nyolc órakor megérkezett a kivégzés helyére a bíróság és a kiküldött ügyész. Erre az idő­pontra az érdeklődők sűrű tö­mege lepte el az udvart, szá­muk elérte a kétezret. Pontosan nyolc órakor vezette elő Csik­vári Győzőt két fegyházőr. A népbíróság kihirdette a kegyel­mi kérvény elutasítását, majd a népügyész felállt és így szólt: Állami ítéletvégrehajtó, teljesítse kötelességét! Csikvári megtántorodott, majd hangosan kiáltozni kezdett: — Ártatlan vagyok! A gyil­kosok szabadon járkálnak! Az ítéletvégrehajtók azonban máris megtagadták és­­ a tör­vényszéki orvos tizennégy perc múlva megállapította a halál beálltát. A holttestet fehér le­pellel takarták le és utána elő­vezették a másik elítéltet, Hor­váth Ferencet. A kivégzés aktu­sa ugyanúgy folyt le, mint Csik­vári esetében, nála azonban a halál csak tizenhat perc múlva következett be. A kivégzés után a megjelent tömeg az igazságos népbírósá­got éltette. ATIILAN fonal, türgöny, kézimunka üzlete hétfőn megnyílik! Eladás nagyban és kicsinyben. IV. Károly király­ út 4. Pártközi értekezlet a gazdasági újjáépítésről A Magyar Nemzeti Függet­lenségi Frontban tömörült pár­tok vezetői ma délben 12 óra­kor nagy fontosságú pártközi ér­tekezletre ültek össze a minisz­terelnökségen. A tanácskozás során — mint a Szabadság érte­sül­ — megbeszélik az ország gazdasági újjáépítésének kérdé­seit. Ismét jegyzik az értékpapírokat a tőzsdén Az értéktőzsdén eddig az üzleti forgalomban teljesen nyílt, de mégis feketepiac uralkodott. A tőzsdeügynökök adtak és vettek értékpapírokat a tőzsdén, de a Giro nem működött, az értékpapírokat nem jegyezték és így a lebonyolí­tott üzletek után adót sem fizet­tek. A Nemzeti Bank intenciói értel­mében a közeli napokban bevezetik a rendes üzleti folyamat. Az érték­papírokat ismét jegyezni fogják a hivatalos árjelzőlapokon és meg­kezdi működését a Magyar Giro és Pénztáregylet is. Ezzel megszűnik az értéktőzsdei feketepiac. Újból megkezdte működését a Magyar Textilfestőgyár Rt. és elvállalja közismert békebeli ki­vitelben minden nemű textiláruk fe­hérítését, festését, nyomását, boly­­hosítását és kikészítését. Budapest, III. Szentendrei­ út 135. szem­. Városi képviselet: Benes Gusztáv, V. Táti­a­ utca 14—16, IV. 5. Garanciáva­l vállalok patkány-, eigér és féregirtást. Gyárak, üz­emek, vállalatok, raktárak és intézetek karbantartása, Lipsicz Lajos Fiai „Toxin“ laboratórium Budapest, VII. Rózsa­ u. 27. ,Jiabadfápm vetcei é­etkék dázidája IV. At. elnök úr Odry Árpádot temették. Este a Nemzeti Színházban egyik kollé­gája odalépett Kiss Ferenchez: — Láttalak a ravatalnál, Feri! Nagyon meghatott voltál! Kiss Ferenc valami furcsa hang­súllyal válaszolt, amiben a sértő­döttség és kérkedés keveredett. — Hátha még a sírnál láttál volna! Ez a válasz önkéntelenül kisza­ladt vallomás volt egész egyénisé­géről. Az őszinteség mindig hiány­zott belőle. Közvetlen és természe­tes igyekezett lenni, de ízes beszéde mögött mindig ott lappangott a mesterkéltség és kiszámít­ott­ság. Szerepet játszott még egy nagy színésztársa temetésén is, adagolta a részvétet, aszerint, hol áll: a rai­­atal vagy a sírgödör mellett. Előszeretettel vallotta magát a magyar föld fiának, de szégyen­kezve letagadta apja egyszerű mes­terségét. Nagy szavakat nyilatko­zott arról, hogy alázatos szolgája a nemzet színházának, de a nemzet színházát könnyű szívvel és habo­zás nélkül otthagyta, amint egy másik színházban nagyobb gázsit kínáltak s Adám és Bánk bán he­lyett elment operettbonvivánokat játszani. Tisztaságot hirdetett a közéletben, ez azonban nem zavarta abban, hogy kamarai elnök korá­ban, amikor színház és film rette­gett ura volt, visszaélve hatalmával, egyévi előnyöket biztosítson magá­nak. Nem ismerte az összeférhetet­lenség fogalmát sem, mert elnök létére gátlás nélkül vállalt anyagi érdekeltséget egy-egy filmvállalat­­nál. Sokszor beszélt a művészetek szabadságáról, de hajszát indított azok ellen a kritikusok ellen, akik bírálni merészeltek. Szép szavakat mondott a színész kötelességéről, de sértődötten visszaadta Döbrögei szerepét, mert attól félt, hogy Ludas Matyi somfa-suhintásai meg­csorbítják kamarai elnöki tekinté­lyét. Az elnök úr... Őméltósága, az elnök úr... Ez a cím jelentette vágyai betel­jesedését. Huszonhét esztendő szí­nészi munkáját odaadta volna — sőt: odaadta ■—■ a Bajza-utcai kis­király­ságért.. Rossz vidéki pipacsok udvaronc serege vette körül s ezek szinte mást se csináltak, mint pa­pagájmódra ismételgették a bűvös címet: „Őméltósága, az elnök úr!” A címet, a szallnimot, amelybe Hóman Bálint kegye juttatta, meg­szolgálta derekasan. Bajza­ utcai kiskirályságában még többet meg­valósított, mint amennyit a kor törvényei, rendeletei előírtak. Nagy művészeket nem vett fel a kamara tagjai sorába, de nem engedte ját­szani azokat sem, akik „belefértek a per centbe”. Ott álltak szegények bőrfedelű kamarai igazolványukkal, csak éppen színpadra nem mehet­tek. Elnöksége utolsó hónapjaiban már a félzsidókat s azokat is le­parancsolta a színpadról, akik nem az ízlése szerint választották meg a házastársukat. Dühödtebbü­l és kegyetlenebbel kevesen hirdették a faji gyűlöletet. Pedig ... pedig, ha végigtekinte­nek a múltján, kiderül, hogy ő méltó­sága, az elnök úr sem volt minden­kor ilyen kényes. Volt olyan fele­sége is, hogy ha nem válnak el, ka­marai elnök korában­­ ö­nmagát is leparancsolhatta volna a színpadról. Első budapesti fellépése Bródy Sán­dor Tanítónőjéhez fűződik, a Nem­zeti Színházat először azért hagyta ott, hogy Em­őd Tamás és Szirmai Albert, majd pedig, hogy Kálmán Imre operettjében szerepeljen. Csu­pa olyan szerző, akinek darabjait­­elnöksége alatt letiltotta a magyar színpadokról. És kritikai gyűjtemé­nyében díszhelyen az a vezércikk szerepelt, amely a Világ * 1923 de­cember 16-i számában jelent meg s a zsurnalisztikának ezen a meg­különböztetett helyén írtak nagy elismeréssel egyik alakításáról. Az elnök úr Őméltósága spongyát ragadott és letörölte a­ múltját. Nem az ár sodorta, hanem• a maga­ akaratából törtetett mindinkább s jobbfelé. A nyilasság legyőzte benne az embert, a kamarai elnök a színészt. Az életben színészkedett, a­ színpa­don kamarai elnököt játszott. Az utolsó nagy taps akk­or viharzott fel körülötte, amikor Mac­bethet játszotta. Az utolsó felvonás utolsó jelenete volt. Macbeth a színfalak mögött vívta meg végzetes pár­viadalát. A színre Macduff tért vissza, lándzsára tűzve hozta Kiss Ferenc maszkjában. Macbrid .­•A­­padit, véres fejét s a nézőtér tapsa közepette kiáltotta oda diadalt* Ja­­san Mulcohnnak. .. lm, nézd a bitor fejét! Szabadok vagyunk!" p. L I SZOMBAT, SMS ÁPRILIS 28. Színház és Film „Moszkva színházi élete csodálatba ejtett"­­ Beszélgetés az emigrációból hazatért Háy Gyulával Az újjászervezett Nemzeti Szín­ház első eredeti bemutatója Háy Gyula „Tiszazug“ című színműve lesz. Major Tamás rendezésében a próbák már meg is kezdődtek. Nagy érdeklődés előzi meg az új­­stílusú, eredeti színmű bemutatá­sát, amely nemcsak a problémája miatt érdemel különös figyelmet, hanem az író személye miatt is. Háy Gyula darabjának bemutatá­sára most érkezett vissza Moszkvá­ból, ahol emigrációjának jórészét töltötte. Próbaszünetben beszéltünk a külföldön jól ismert íróval, aki a következőket mondotta: „ Tizenkét évvel ezelőtt hagy­­tam el az országot, az akkori weimari Németországba mentem és első darabomat, amelynek címe :Isten, császár, paraszt“, Breslau­­ban mutatták be olyan sikerrel, hogy röviddel utána Berlinben is színrehozták, Fritz Kortnerral és Paul Wegenerrel a főszerepekben. A Zsigmond királyról, Husztról és János alpápáról szóló történelmi színmű új hangja és beállítása forradalmi volt, nagy botrány tá­madt az előadáson, az akkor ura­lomra törő nácik a színházat meg is támadták és a darab körül nagy polémia keveredett. — Hitler uralomrajutása után Svájcban éltem, majd Moszkvába mentem­, hogy az ottani színházi kultúrát tanulmányozzam. Moszkva színházi élete csodálatba ejtett. Moszkvának kilenc nagy drámai színháza van, mind állami kezelés­ben, de a nagy gyárak saját szín­­házzal és társulattal rendelkeznek és például a Sztálinról elnevezett nagy autógyár színháza a legmo­dernebb és legszebb az orosz fővá­rosban. A műsoron orosz szerzők mellett nemcsak a klasszikusok, hanem modern külföldi írók művei is bőven helyet kapnak, magyar szerzőket is játszanak és például az operettszínpadon legnépszerűbbek és állandóan műsoron vannak Kál­mán operettjei. — Nekem több darabomat játszot­tak orosz színpadokon, így a „Tiszazug“ című parasztdrámámat is, amely most van próba alatt a Nemzetiben. Csodálatos az a ko­molyság, megértés és lelkiismere­tesség, amellyel Major Tamás a rendezés munkáját végzi, hogy a darab és a probléma minden árnya­lata őszinte és reális megvilágítás­ba kerüljön. Minden várakozást felülmúlt az a művészi készség, amellyel Somogyi Erzsi a rendkívül nehéz főszerep alakítását végzi. Általában azt tapasztaltam, hogy a művészek mind arra törekszenek, hogy ne kerüljék ki a bonyolultabb feladatok nehézségeit, hanem ellen­kezőleg, igyekeznek azokat a leg­komolyabban megoldani. Három Molnár-egyfelvonásos A Művész Színház második be­mutató előadására olyan műsort ál­lított össze, amely a könnyebb szórakoztató irányt képviseli. Emellett azonban a tiszta művészet sem mostohagyerek; a három egy­­felvonásos színmű és színpadról régen hallott szerzőjük, Molnár Ferenc, kétségkívül irodalmi igény, nyel­ig szolgált. Várkonyi Zoltán, tehát jól választott, amikor a kö­zönség mulattatására és könnyű szórakoztatására gondolt, ő maga végigjátssza a műsort, három egy­mástól merőben elütő figurát hoz a színpadra. Mintha nem is ugyan­az a művész játszaná a három szerepet. Nagyszerű alakítás Básti Lear királya. A ,,Marsall”-ban Cray és Sennyey Vera hoz elsőrangú művészi teljesítményt, az „Ibolyá"­­ban pedig Z. Molnár László, Berky József, Szemere Vera és a meglepő tehetséges Kertay Lili. Külön ki kell emelnünk Mészáros Ágit, aki egy anti-karrierista vidéki színész, nő szerepében ritkán látott, pompás alakítást nyújt. (b) —Q— TRAVIATÁT Fricsay Ferenc először vezényelte az Operaházban. Karmesteri pálcája nem csupán az időmértékeket határolja biztos kéz­zel, hanem a zenekaar dinamikájá­nak felfokozásában is ügyelni tud az énekszólam művészi érvényesü­lésére. A főszerepekben Osváth Júlia, dr. Palló Imre és Udvardy Tibor közvetítették Verdi népszerű muzsikáját.. — TOSCA legutóbbi előadásán Liontas Kontanstin, mint vendég először énekelte Cavarados­­sit. A Levél-áriát kétszer is meg­ismételtették. — Jótékonycélú hangversenyt rendezett Ember Nándor és Magyar Tamás az Hók Gazdasági Egyesülete javára a Zeneakadémián. — A MOZIK közül az Uránia és Kamara 8­­, a Fórum 65, a Capitol 25 ezer pengőt jutta­tott a Nemzeti Segélyhez. — A BELVÁROSI SZÍNHÁZ május 4-én nyit. — A NEMZETI SEGÉLY V. ker. szervezete vasárnap 9 órakor gyermekelőadást rendez a Lloyd moziban A Royal Revüszínház­­ban Sm­,: nyi Kálmán és Gonda László, a,: új igazgatók vezetésével megkezdődtek a próbák. , SZÍN. HAZA­K MŰSORA. SZOMBAT. Operaiig,,: köpeny, Rómeó és Julia, ; leró B. 4). — Nemzeti Színház: ' A). — Nemzeti Kamaraszíne­i,1/' - '• 6 (%4). — Művész Szín_ h**­ 1 Lear királyhoz Marsall, !*­‡‹‡}‡■* — Fővárosi Operettszín­ház: Csárdásk­irály­nő (q24). — Pódium: S;/;ijk(), ’n­élk­ül (%4). — Medgyaszay Színpad: M­­gnyitó műsor (4). — VA­SÁRNAP. Ómra: Pillangókisasszony. — Nemzeti Színház: Ránk bán Döli, %4). Nemzeti ívma­­raszínház: Tartuffe (%11), Esznyőw- 4). — Művész Színház: Előjáték Lear királyhoz, Marsall, Ibolya III, H4). — Fővárosi Operettszínház: Giardsi­'-királynő (%4). — Zeneakadémia kisterme: Francia szobalány (%3). — Pódium: Száj­ kosár nélkül (11, 124). — Medgyte­sény Színpad: Megnyitó műsor A Magyar Rádió első műsora A Magyar Rádió, mint a Szoli hódság elsőnek jelentette, ked­den, május elsején 549,5 m hul­lámhosszon megkezdi adását. Az első nap műsora a következő lesz: 12.00: HarangsOTO. Ú­j hívője!. KO­Szöntő. — 12.15: Diáviczki Miklós Béla, az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszter­elnöke beszél. 12.30: Hírek. — 12.45: ,A munka ünnepe“. Tildy Zoltán, Rákosi Mátyás, Szakosíts Árpád, Supka Géza, Kovács Imre és Kossa István beszél. — Kb. 13.15: 1. Bartók: Elmúlt időkből — Vásárhelyi Zoltán vezényli férfikar együttesét. — 2. Beethoven: III. Deonora­il­yitány — a Rádióz­enekart ve­­­zényli Ferencsik János. 13.45: Mikor már, hol hallunk? a­ műsorszolgálat is­mertetése. — 14.00: Hírek. — 16.00: A Nemzeti Segély híradója és gyermek­­postája. 16.10: 1. Muszorgszkij: Boris Godunov c. dalművéből: a) Boris bú­csúja; b) Boris halála — énekli Sá­l japán zenekari kísérettel. c) Forradalmi jele­net — Miilánói Scala ének- és zenekara. 2. Csajkovszkij: ,,1812“ — Filadést­iai Szimfónikus Zenekar. Vezényel Sto­­kovszki. (Hanglemezek.) — 16.40: Gobbi Hilda és Major Tamás ver­seket mond. 17.00: Hírek. — 17.15: ,,A romok felett*« Zilahy Lajos beszél. — 17.30: „Májusfa“.’ Harugképek a szabad magyar májusról. 17.45: Erkel: Hunyadi László c. dalmű­vének nyitánya. A Budapesti Filharmó­niai Társaság zenekarát vezényli Fe­­remcsine János.. (Hanglemez.) — 18.00: Hírek. — 18.05: Hírek orosz nyelven. — 18.10: Hírek angol nyelven. — ISoot Orosz műsor. — 19.00: Hírek. — 19.15*: Palló Imre dr. kurucnótákat * énekel — a Rá­diózenekart vezényli Polgár Tibor. 19.30: 1. Liszt Mazeppa — szimfonikus költemény. — 12. XII. Magyar rapsizó* dia. (Hang­lemezek.) — 20.00: A nap ese­ményeinek összefoglalása. FRANCIA SZOBALÁNY holnap és 5­6. Jövő héten naponta 4 kor TOLNAY, RÁDAY, GóTH fő­szereplésével. Jezgyek Zen­eak. Koncert (Szász) Május 1-én Nagy Asszonyfelvonulás találkozás a kerületi székházaik előtt vagy reggel fél nyolc órakor a Ba­zilikánál, a Szent István-téren. Magyar Nők Demokratikus Szövetsége. FOG FOGI FOS ■sorok szájpadlás nélküli művészies kivitelben *színű koronák, hidak, arany és platina pótlófémből »tömés, húzás fájdalom» mentesen Vidékiek soronkívül Drucker Hangsor fogorvoslásra jogosított fogász Drucker Dezső fogtechnikus, labor­atórium VIII., Népszínház»utca 46. I. em. 1

Next