Szabadság, 1945. április-június (1. évfolyam, 63-133. szám)
1945-04-03 / 63. szám
Hatalmas népgyűlésen választották meg Nagy-Budapest nemzetgyűlési képviselőit A főváros képviselőinek élen kell járniuk a demokratikus Magyarország megteremtésében . A Budapesti Nemzeti Bizottság húsvéthétfőn délelőtt a Nemzeti Sportcsarnokban népgyűlést tartott, amelyen megválasztották az ideiglenes nemzetgyűlés nagybudapesti képviselőit. A gyűlés iránt rendkívüli érdeklődés nyilvánult meg. A Függetlenségi Frontban tömörült demokratikus pártok fővár A küldöttségek pártjelszavakat hirdető táblák alatt foglaltak helyet és szavalókórusokkal éltették a demokratikus pártokvezéreit és követelték: „Sohatöbbé diktatúrát!“ A Himnusz, majd az Internacionálé eléneklése után Kiss Károly nyitotta meg a népgyűlést, kiemelve, hogy a fasizmustól felszabadított Budapest e gyűlés megtartásával nagy lépéssel halad előre. A szavazócédulákkalvaló választás a mai időkben leküzdhetetlen technikai akadályokba ütközik, ezért az ideiglenes nemzetgyűlés budapesti képviselőit a Függetlenségi Frontban tömörült pártok népgyűlésen választják meg ugyanúgy, ashogy az az ország egész terület ősi tagozatainak küldöttségei zászlók és feliratok alatt vonultak fel és a pestkörnyéki városok is képviseltették magukat a nagygyűlésen. A sportcsarnok hatalmas nézőtere zsúfolásig megtelt, de még így is szűknek bizonyult, mert sokezerre rúgott azoknak a száma, akik az épület előtt levő téren vettek részt a tér történt. — Csak napok kérdése — folytatta Kiss Károly —, hogy a diadalmasan előrenyomuló Vörös Hadsereg a fasiszta hordák utolsó foszlányait is kisöpri Magyarországról, csak napok kérdése és az SS-csizmák már nem tapossák hazánk földjét. Budapest újból az ország szíve lesz. A Budapesten megválasztott nemzetgyűlési képviselőknek kell lerakniok a demokratikus Magyarország alapjait. A pártok harcban kipróbált képviselőket küldenek az ideiglenes nemzetgyűlésbe s az ő munkájuk biztosíték arra, hogy az ország határozott lépéssel halad előre az igazi értelemben vett demokrácia felé. gyar parasztság legjobb fiai előtt az utóbbi hetekbenszámtalanszor beszéltem Budapestről, — mondotta ezután. — Kifejtettem, hogy a nyilasok és a németek nem csupán azért védelmezték olyan görcsösen Budapestet, mert néhány hétig, vagy hónapig fel akarták tartóztatni a Bécs felé főváros képviselőinek megválasztásában. A nézőteret hatalmas nemzetiszínű zászlókkal díszítették fel s a szónoki emelvény mögött óriási trikolórok között Petőfi arcképét helyezték el, alatta ezzel a Petőfi-idézettel: „Félre kislelkűek, kik mostan is még kétkedni tudtak a jövő felett“, akarták azért, mert a legutóbbi években, főleg a legutóbbi hónapokban ez a munkaság és értelmiség bebizonyította, hogy nem nyugszik bele sem a szolgaságba, sem az elnyomatásba. Minden áldozatot vállalt, hogy az elnyomatás legsötétebb söpredékét eltüntesse a magyar politikai életből. A nyilasok a magyar ipari munkásságot is büntetni akarták, meg akarták ritkítani sorainkat. A veszteségek valóban súlyosak voltak, de leverni nem tudtak bennünket. Az ipari munkásság Budapest egyes kerületeinek felszabadulásakor azonnal a magyar nép szabadságharcának élére állt. Kiemelte ezután, hogy a legdemokratikusabb, a legantifasisztább tömegek itt vannak Budapesten, Újpesten, Kispesten és Csepelen. Erős demokratikus kormány is csak akkor lehet Magyarországon, ha gyökereit ebbe a demokratikus, antifasiszta tömegbe ereszti. Budapest újra az ország szíve lesz Saját erőnkből kell rendet teremteni A lelkes éljenzéssel és helyesléssel fogadott megnyitó után Oltványi Imre, a Független Kisgazdapárt szónoka rámutatott arra, hogy a most keletkező új Magyarország merőben különbözik majd a‘háború előtti és a há-ÖUí Ui... ... *X'-i ellenállási frontban tömörült pártokat ebben a tekintetben semmiiem választja el egymástól. — A mi pártunk tizenöt év óta harcokit azokért az eszményekért,— mondotta — amelyeket ma a testvéri megértéssel szövetkező rtok a történelmiidők által előírt rohamtempóban valósítanak meg* 0 van tettek állanak már mögöttünk, amelyek párjukat kitkítják.A magyar történelemben, és amelyek próbakövei a demokratikus pártok reformakaratának. A legnagyobb tett a földbirtokreform kardcsapásszerű megoldása. El kell készülni arra, hogy a demokratikus törekvéseknek lépten-nyomon gáncot akarnak vetni, de az ellágyuló megbocsátásnak hosszú ideig nem lesz helye, mert a nemzet jövője függ most a kemény magatartástól. Ki kell küszöbölni mindent, ami új életre kelthetné a múlt bűneit és nem kelső segítséggel, hanem saját erőnkből kell rendet teremtenünk pottánkon. Azoknak a képviselőknek, akik a főváros képviseletében kerülnek be a nemzetgyűlésbe, minden erejük megfeszítésével úgy kell dolgozniuk, hogy mindig az egyetemes országos érdek lebegjen szemük előtt. Kállai Gyula beszéde A lelkes tapssal és éljenzéssel fogadott beszéd után a Magyar Kommunista Párt nevében Kállai Gyula szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a magyar ipari munkásság olyan harcosai vonulnak be a nemzetgyűlésbe, akik a legsúlyosabb időkben bizonyították be, hogy szembenállanak mindenféle külső és belső elnyomatással. Velük együtt vonulnak be a polgárságnak és a magyar szellemi és tudományos életnek azok a képviselői, akik nemcsak magyar, hanem nemzetközi viszonylatban is büszkeségei a magyar népnek. — Vidéki gyűléseken a ma FEMINA fodrász«7.i».lon ismét üzemben IV. Párisi utca 1. SZABADSÁG Szabadságharcunk a nagybirtokrendszer ellen — Miközben mi Budapest képviselőinek megválasztására összegyűltünk — mondotta ezután Kállai Gyula —, az ország más területein forradalmi harc játszódik le. A magyar parasztság megindította hatalmas harcát az ezerholdak ellen. Az ország tiszántúli részein már közel egymillió hold földet vettek birtokba a szegény parasztok, tehát olyan területet, amely meghaladja a Nagyatádiféle földreform méreteit. Az igazi lendületre még csak ezután kerül sor. Azt a harcot, amely a Tiszántúl megindult, át kell vinni a Duna—Tisza-közére és a már felszabadult Dunántúl egész területére. A Vörös Hadsereg t hívni vo.iv cai w' ua. 4 o *■----. — ------- ------- -a menet ölő Vörös Hadsereget, ha-i dicső előrenyomulása megadja a nem azért is, mert büntetni akar- ( magyar demokrácia pártjainak . Ali U4Z4V1 1 llV. .' l/wv. 11 CZV * « fák a magyar ipari munkáságot azt a lehetőséget, hogy a földrec.% a. szabadságharcos /lrnt» formot az egész ország területén magyar élelmiséget. Büntetni s csaknem egyszerre hajtsák végre. Ezután a népgyűlés résztvevőinek szűnni nem akaró lelkes éljenzése és tapsa közben jelentette be, hogy a diadalmas Vörös Hadsereg felszabadította a németek és nyilasok utolsó magyarországi fellegvárát, Sopront. Leszögezte, hogy a német uralom alól való felszabadulásunk a Vörös Hadsereg érdeme s ennek a körülménynek arra kell serkentenie a magyar demokrácia erőit, hogy a belső szabadságharcból annál inkább kivegyék részüket. A magyar nép új szabadságharca indult meg a nagybirtokrendszer ellen kezdett harccal. A reakció most is igyekszik elgáncsolni a földreform ügyét, de hiába. A magyar népi tömegek felszabadítása nélkül azonban nem vehetünk részt a népek szabadságharcában. A ma legdöntőbb politikai kérdése a földreform megoldása. Országot teremnt a parasztság és munkásság egysége A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Darvas József, a Nemzeti Parasztpárt szónoka emelkedett szólásra. Megemlékezett arról, hogy ő a legmélyebb, legszegényebb parasztságból, a földmunkásság köréből jött Budapestre s ennek a szegény parasztságnak, a magyar mélységnek a formátlan lázadását hozta magával. Az ipari munkássággal való találkozásától nyert azután olyan szemléletet, amely megmutatta, hogy most már visszafelé, a parasztság felé tartva, hogyan tud fajtáján segíteni. Ez az egyéni példa szimbólum is: jelképe annak, hogy a parasztság és a munkásság egysége az, amely itt új országot tud teremteni. A Parasztpárt nevében hitvallást tett, hogy a munkásságot és a parasztságot a múltban egymás ellen kijátszó reakciós kísérleteket a jövőben nem tűrnek el. Kiemelte, hogy a földreform nemcsak a parasztság ügye, mert az ipari munkásságnak épen olyan érdeke, mint a parasztságnak, hogy a feudalizmus megszűnjék és lába alól a parasztok a szó szoros értelmében kihúzzák a földet. A földreform azonban csak az első lépés a megtett úton. Minden nélkülözést vállalva és minden erőt megfeszítve, építeni kell és fogadalmat kell tenni, hogy ebből a nagyvárosból még az emlékét is kiirtják a megmaradt reakciónak. Le kell dönteni a parasztpusztító Werbőczy szobrát s Dózsát ültetni helyére, a Gömbös-szobor helyén pedig a magyar függetlenség nagy harcos mártírjának, Bajcsy-Zsilinszky Endrének a szobrát kell felállítani. A földmívelésügyi minisztérium oldaláról el kell távolítani a Bethlen és Nagyatádi Szabó István kézfogását ábrázoló emléktáblát s helyébe a parasztság és munkásság kézfogásának jelképét kell tenni, míg az Országház mellett az ellenforradalom szobra helyére Somogyi és Bacsó szobrát kell felállítani. lista hatalmi érdekek. Testvériségben, jó szomszédságban, békében és barátságban akarunk együtt élni veletek. Felszólalását azzal fejezte be, hogy bel- és külpolitikánk belefér három mondatba: Szabad ország, szabad föld, szabad nép. A Polgári Demokrata Párt nevében Supka Géza rámutatott arra, hogy a pesti polgárok teljes szívvel és lélekkel együtt vannak a magyar parasztsággal és munkássággal. A szakszervezetek részéről Török János tett hitvallást amellett, hogy az annyiszor hazátlan bitangoknak bélyegzett munkások nem szájjal, hanem tettekkel bizonyítják majd be, hogy a hazáért dolgozni és nem a hazából élősködni akarnak. Elvárják azonban az áldozathozatalt azoktól is, akik mindig a napos oldalon jártak. A Szakszervezeti Tanács osztja a kormánynak azt az álláspontját, hogy nem lehet túl magas órabéreket megállapítani, mert az végül is nem kívánatos inflációhoz vezetne. Gondoskodni kell a ténylegesen dolgozó és országépítő munkásoknak és családjuknak ellátásáról. Hangsúlyozta, hogy az adóztatás terén sürgős intézkedésre van szükség, majd kiemelte: az a céljuk, hogy ebben az országban minden szellemi és fizikai munkás boldog és megelégedett legyen. Ebben a szellemben kívánnak belekapcsolódni a nemzetgyűlés munkájába. Budapest képviselőinek névsora Kiss Károli elnök felolvasta ezután annak a nyolc közéleti férfinak a nevét, akiket Budapest népe pártra való tekintet nélkül hívott meg a nemzetgyűlésbe. Ezek a következők: Bartók Béla, Bölöni György, Illyés Gyula, Károlyi Mihály, Szekffi Gyula, Szentgyörgyi Albert, Vámbéri Rusztem és Veres Péter. A Független Kisgazdapárt képviselőinek a névsora a következő: Szabad ország, szabad föld, szabad nép A nagyhatású beszéd után a Szociáldemokrata Párt nevében Szakasits Árpád hangoztatta, hogy a földreformot jól kell végrehajtani. A néma forradalom teljesedésbe megy: a föld azé lesz, aki megműveli és meg is fogják művelni a földet. A megbújó nyilasok és fasiszták azt suttogják szerte az országban, hogy nincs szerszám, nincs igás állat. Nyilas azonban van elég, őket kell az eke elé fogni. Ki kell irtani a nyilas brigantizmus szellemi maradékának még a gyökereit is. A Népbíróság malmai lassan, de biztosan őrölnek és nem menekül meg a nyilasok közül senki. Talán már egy-két nap múlva teljesen felszabadul ez a szerencsétlen, kirabolt ország és így a magyar nép minden rétege számára megnyílik az új országszervezés lehetősége. Újjá kell szervezni a magyar közigazgatást, meg kell tisztítani a fasizmustól. Meg kell teremteni az új magyar népoktatást, hogy ne rabszolgákat neveljen, hanem szabad embereket. Fel kell építeni a magyar ipart, meg kell alkotni a munkajogot, kodifikálni a munka alkotmányát, megteremteni a szociális törvényhozást. Új magyar külpolitikának vetjük meg az alapját, amely a demokrácia hatalmas kősziklájára épül. — Bennünket eltéphetetlen kötelékek fűznek a Szovjetunió hatalmas népéhez — folytatta Szakasits —, hálás barátságunkat soha senki és semmi meg nem zavarhatja. Innen újra üzenjük a Duna-medence népeinek: bennünk hű barátokra találtak. Soha többé nem fordíthatnak bennünket egymás ellen imperia 3 Hildy Zoltán, Varga Béla,dr. Oltványi Imre, dr. Némethy Jenő, dr. Pfeiffer Zoltán, Bereczky Albert, dr. Auer Pál, Bartha Albert, dr. Ortutay Gyula, dr. Csernoky Viktor, dr. Gulácsy György, Bejcsy- Zsilinszky Endréné, Nagy Ferenc, Veér Imre, Dinnyés Lajos és Bencsik Gyula. A Szociáldemokrata Párt az alábbiakat küldi a nemzetgyűlésbe: Bán Antal, Szakasits Árpád, Kéthly Anna, dr. Ries István, dr. Révész Mihály, Szamay Lajos, Száva István, Zentai Vilmos, Mónus Illésné sz. Hornyai Jolán, Halász Alfréd, Kisházi Ödön, Némedi-Varga Jakab, Büchler József, Justus Pál, Szeder Ferenc, Takács József, Marosán György, Selig Imre, Vas Miklós, Kelemen Gyula, Bartoczki Ferenc, Ivanics István, Kárpáti Antal, Szabó József, Erdei István és Visnyei Sándor. A Magyar Kommunista Párt a következőket jelölte: Apró Antal, Brahos Lajos, ifj. Fock Jenő, Házi Árpád, Horváth Márton, Jászl Ferenc, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Kovács István, Köböl József, Lukács György, Elód Aladár, Major Tamás, Orbán László, Orlai Károly, Péter Gábor, Rudas László, Ratulovszky János, Ratkó Anna, Somogyi Miklós, Szabó István, Szabó Piroska, Várady József, Reres József és dr. Well Emil. A Nemzeti Parasztpárt Kovács Imrét, Darvas Józsefet, Farkas Ferencet és Szabó Pált, a Polgári Demokrata Párt dr. Bródy Ernőt, dr. Supka Gézát, Szent-Iványi Sándort, Kabakovics Józsefet, Füzesséry Istvánt és dr. Horváth Barnát jelölte. A szakszervezetek képviselőinek névsora a következő: Kossa István, Csaplár Péter, Brumtzer László, Palkó Sándor, Kanizsa József, Bártfai (Bartl) Károly, Deák Iajos, Feiner Jenő, Maróthy Károly, Pintér János, Oroszt Ferenc, Kruzsák Béla, Pásztor Imre, Villám János, Czeczel György, Török János, Béki Ernő, Sárossy István, Szipka József, Horváth Mihály, Kőműves József és dr. Gartner Pál) Egyhangúlag! A népgyűlés közönsége Kiss Károly kérdésére felemelt karral egyhangúlag megválasztott képviselőknek jelentette ki az egyes pártok részéről kikudött képviselőjelölteket és hosszan, levesen ünnepelte őket. A népgyűlés a Függetlenségi Front és a demokratikus szabad Magyarország éltetésével, valamint a Szózat hangjaival ért véget. Az egyes pártok részéről a Sportcsarnok épülete előtt is szónoklatok hangzottak el a kintrekedt sokezer főnyi tömegnek. . ..... A Kommunista Párt részéről Vas Zoltán közellátási kormány, biztos tartott nagyhatású beszédet a föld, kenyér, szabadlad hármas jelszavának gyakorlati értelméről, kiemelve, hogy ebből a három fogalomból kell az új magyaroknak az új Magyarországot megteremteniük. A földért vívott csata első fázisát már megnyerte a magyar nép, amikor az ideiglenes nemzetgyűlés kormánya halálos csapást mért a feudalizmusra. A Szovjet Unió kormánya által ígért kétezer vagon élelemből már eddig megérkezett 15 vágón hús, 15 vágón cukor, 500.000 kilogramm liszt és 500.000 kilogramm búza. Ez óriási segítség a kenyérért folytatott harcban. A szabadságért folytatott harcban pedig a legrövidebb időn belül fel kell állítanunk hadseregünket a németek ellen. A Szociáldemokrata Párt részéről Szakasits György szólalt fel. Kiemelte, hogy a földreform után a második lépés az ipari proletariátus, a munkásosztály érdekeinek megvédelmezése. A Független Kisgazdapárt szónoka, Némethy Jenő a magyar parasztság nevében ígéretet tett arra, hogy a magyar parasztság viszonozza majd a neki nyújtott segítséget a magyar munkásságnak akkor, amikor az ipari munkásság akar ősi jogához hozzájutni. A Sportcsarnok előtt tartott gyűlés utolsó szónoka a Nemzeti Parasztpárt részéről Somogyi Imre volt, aki büszkén mutatott rá, hogy a földreform megvalósításával eldőlt az évezredes harc. Hangoztatta végül, hogy az ország kérdéseinek megoldásában nem szabad idegen példák után járnunk, miért az a múltban történt, hanem magyar "módra kell gondolkozni és cselekedni.