Szabadság, 1945. július-szeptember (1. évfolyam, 134-208. szám)
1945-07-08 / 140. szám
o egyedül az az út szolgáltatta, amelyet a Szovjetunió mérnökei bravúros munkával a Góbi-sivatagon keresztül építettek. A Szovjetunióval való konfliktus kockázatát a Japán kormány nem merte vállalni, de mindenesetre a mandzsuszibériai határon nagy erőket lekötve kellett tartania. Közben megtörtént Amerika hadbalépése, a brit hadüzenet és miután a mandzsu határról nem vonhatta el erőit, megkezdődött a magát óriásnak képzelő japán törpe sorsának beteljesedése. Csangkaisek generalisszimusz az évforduló alkalmával kiáltvánnyal fordult a kínai néphez. A japán elleni háború — mondja kiáltványában a generalisszimusz — döntő szakaszához érkezett. A kínai népnek egy emberként kell összefogni a közeli végső győzelem kivívására. A Krasznaja Zvjezda, a Vörös Hadsereg lapja megállapítja, hogy a japán parlament szembefordult a kormánnyal. ,,A japán parlament rendkívüli ülésszakában elfogadott törvényjavaslatok mind annak a ténynek az elismeréseiből indulnak ki, hogy Japán katonai helyzete a közeljövőben kikerülhetetlenül még jobban megromlik, az ország terület© maga is hadszíntérré változik és a japán szigeteken véres harcok következnek be.“ Vidovits Ferenc somogyi főispán felmentése A belügyminiszter előterjesztette a miniszterelnöknek Vidovits Ferenc somogyi főispán felmentését. Titokzatos gyilkosság a Pannonia-utcában A Pannónia-utca 56. számú ház előtt este 11 óra után Siklós Lajosnét ismeretlen tettes lelőtte. Siklósnét halálos sebbel vitte be a házmester a kapu alá s ott rövidesen belehalt sérülésébe. Egyelőre semmiféle támpont nincs arra vonatkozólag, ki követte el a sötét utcán a gyilkosságot Szélhámoskodnak a Gázművek nevében A Gázművek nevében szélhámosok járnak a még be nem kapcsolt kerületek lakásaiba, megnézik a gázórát és azután 20—100 pengőig terjedő összegeket vasalnak be hamis nyugta ellenében a megtévesztett lakóktól. A főkapitányság figyelmezteti a közönséget a szélhámosokra és kéri, hogy amint jelentkeznek és nem tudják magukat kellőképpen igazolni, adják át őket rendőrnek. . Ki a hibás ? A kisember hazamegy egyik nap a munkából éselöljárósági cédula várja: beidézik, hogy vegye át beszolgáltatott rádióját. A kisember boldog és az egész család vele örül, mert ime, visszakapják a részletre vett, összespórolt kincset, újra lesz esténkint egy kis zene, előadás. Aztán elérkezik a nagy pillanat és a kisember már nem olyan boldog. Visszakapja a gépét, épen és sértetlenül, csak éppen a lámpák hiányoznak belőle. Az az érzése, hogy üres tányért kap ebédre. Az illető altiszt halkan megvigasztalja, hogy sebaj, lehet lámpát „szerezni”. Ezt tudja ugyan a kisember (mert mit nem lehet Pesten pénzzel megszerezni), de azt is tudja, hogy neki nincs pénze rádiócsőre... A rendelet annak idején közölte, hogy háborús károkért a rádiótulajdonosok senkit sem tehetnek felelőssé. Háborús kár például a tűzvész, vagy a tároló helyiség beomlása, — mindkettő előfordulhatott annak idején, amikor Buda ostroma még tartott. De milyen háborús kár semmisíti meg a lámpákat, éppen a lámpáidat, miközben a rádión egyetlen karcolás sem esik ! Mindenképpen a rádiópásztorok a felelősek. Vagy a géneket őrizték rosszul, vagy a saját kezüket. A kisember most nem tud mit kezdeni visszakapott génével. A feketepiac pedig a rádiócsöveket is felveheti gazdag árulistájára. z,ShyUo, HAJNALI FÖLJEGYZÉSEIMBŐL Az Akadémia válságához Volt egy hindu barátom, Suravardi, a kalkuttai egyetem tanára, aki egyszer azt mondta nekem: a nyugati emberek nem ismerik az emberi lét legszebb pillanatait, a napfelkelte előtti perceket. Ilyenkor a föld és az ég, a fűszálak és a vízcseppek mondhatatlan tisztasággal vannak telítve. A levegőt ultraviolet sugarak itatják át, az emberi lélek nyugodt és bölcs. Én régente meglehetősen ismertem a napfelkelte előtti perceket, de csak hátulról, a tarkójukról, amennyiben a klubból hazajövet, vagy éjszakai munka után találkoztam a pitymallattal. Ez persze nem az igazi találkozás, az ember ilyenkor a rothadó tegnapot cipeli fáradt gondolataiban. De újabban egyrészt a halászat, másrészt munkarendem megváltozása egyre sűrűbben hozott össze igazi találkozót a tengeren, folyóvizek partján, vagy az íróasztalomnál a hajnalok földöntúlian szép pillanataival. A Nyugalom és a Bölcsesség a tárgyakban és a világításban olyanféleképpen jelent meg körülöttem, szinte testet öltve, mint Szent Teréz előtt a Fehérruhás Hölgy a barlangban. Életünk, világunk, magyarságunk romjai felett tűnődve, úgy érzem, hogy nemcsak a napoknak, de a korszakoknak is vannak hajnali pillanatai és bármilyen gyötrelmes és lesújtó is a kép, amely körben tárul elénk. 1945 nyara talán évszázadok pilymallata, amikor kövek és füvek, szívek és gondolatok fényekkel telnek meg, e fények még láthatatlanok, de már jelen vannak valahol a derengésben. Most, most következnek a Nyugalom és a Bölcsesség nagy pillanatai. Soha nem élt még bennem erősebben a meggyőződés, hogy a világot csak a tudomány emberei építhetik újjá. Ilyenkor mindig egy kis fájdalmat érzek, hogy miért nem tudósnak születtem, így semmi más nem vagyok, mint a szeszélyek és szenvedélyek oktatója, ahogy már Platon nevezte az írókat és művészeket. Szeszélyből és szenvedélyből pedig mintha egy kicsit már sok volna ezen az elromlott világon. Újabban egyre nagyobb vonzódást érzek a Nyugalom és a Bölcsesség, vagyis a tudomány iránt. S ez nem valami hirtelen támadt szerelem bennem. Mindaz, amit az elmúlt tíz-tizenöt esztendő alatt az emberi és magyar sorsról elmondottam, technokrácia, eugenika, szociográfia, Kitűnőek Iskolája, öntudatlanul is azt hirdette, hogy a világ és az emberi faj romlását csak ez a két erő állíthatja meg: a Nyugalom és a Bölcsesség, vagyis a Tudomány. A politikát is csak addig tisztelem, amíg tudomány (mert a politika igenis tudomány, mégpedig magasrendű), de ami ezen túl van ... Szent-Györgyi Albert, akivel az Élettani Intézet lombikjai között beszélgetek, azt mondja nekem, hogy a tudomány a dolgok tárgyilagos és tüzetes vizsgálata és magyarázata. Egyszerű és világos meghatározás. (Szedő vigyázzon, nehogy a tüzetes szó helyett füzetest szedjen, annál kevésbé, mert a ponyva-politika ponyva-tudománnyal árasztott el bennünket.) Woodworths a tudományt Books of Enoledge-nek, a Tudás Könyveinek, az irodalmat pedig Books of Powernek, a Hatalom Könyveinek nevezi. Kétségtelen, hogy egy regény, egy színmű, vagy akár egy vers is nagyobb hatalommal ragadja meg az emberi szíveket, mint a frequentatív-duratív formák egymástól elütő viselkedésének rejtélyéről írott nyelvészeti, vagy a növények biológiai spektrumáról szóló értekezés, mégis úgy érzem, hogy a kezünkben levő írói hatalmat elsősorban arra kell felhasználnunk, hogy megértessük boldogtalan embertársainkkal: tudomány nélkül, életünk dolgainak tárgyilagos és tüzetes vizsgálata nélkül nem lesz feltámadásunk, sem mint embernek, sem mint nemzetnek. Az irodalom (tegyük hozzá az olcsóbb irodalom) hatása alatt a tudósok mint fanyar és kedvetlen, félszeg és szórakozott emberek élnek a közönség képzeletében. Shaw a The doctors dilemmában, vagy Rachmanow a Viharos alkonyaiban a tudós igazi arcát rajzolta meg. Ez az arc derűs és hősies. A dolgok természetében rejlik, hogy nem a nagyközönség nyelvén szólnak. Nekünk kell melléjük állanunk, nekünk, akik tudunk a nyelveden beszélni, ó átkozott és ostoba közönség, aki ennyi önpusztításra és felnagyított családirtásra voltál képes. Mindezeken tűnődve, nem tudok örülni annak, bármily nagy a megtiszteltetés, hogy tagja és igazgatója lettem az Akadémiának. Meggyőződésem végső fokon az Akadémiát vissza kell adni egy sokkal gyökeresebb átszervezés útján eredeti címének: Magyar Tudományos Akadémia. Legyen az Akadémia a magyar tudósok olyan társasága, amely eleven erővel hat az ország kormányzására. S a tudomány minden ága rendelje alá magát a nemzet szolgálatának s a legsürgősebb feladatokra sűrítse erejét. Az írók vonuljanak ki az Akadémiából. Ismerem az érvet: Vörösmarty és Arany... De bocsánat, ők is mint tudósok lettek akadémikusok. A széplitteraturának és rokontudományainak ott van a Kisfaludy Társaság, amelyet nem véletlenül hívott életre a szükség. De menjenek ki az Akadémiából a kabátfeladók és áltudósok is. Uraim, helyet a Tudománynak, mert szívszorító feladatok várnak ránk. Legyen az Akadémia az ország igazi braintrustje és minden magyar ember azzal az áhitatos tisztelettel nézzen fel az Akadémiára, mint a szellem nagy műhelyére, amelynek falai között lázas munka folyik: az idők holttestét boncolják, a katasztrófa főcsatornáit kutatják és a komoly, szenvedélytelen arcokkal a világosság felé emelt fiolákban az új élettan, egy nemzet élettanának folyadékjai csillognak, még akkor is, ha a praeteritumképző nyelvformákról, vagy az ammonitesek monográfiájáról suttognak e „fanyar és kedvetlen“ férfiak. Egyetlen szem gabona se menjen veszendőbe ! Nagy Imre földművelésügyi miniszter nyilatkozata a mezőgazdaság mai és holnapi problémáiról Péntek délután fogadta Nagy Imre földművelésügyi miniszter a budapesti napilapok képviselőit, hogy tájékoztassa őket a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről. A miniszter először visszapillantott a lényegileg befejezett nagy munkára: a földreformra, amely kb. négymillió katasztrális holdat juttatott hétszázezer paraszt tulajdonába. Most az a legfontosabb, hogy egyetlen szem gabona se menjen veszendőbe! Az aratáshoz okvetlenül elegendő szerszámot és üzemanyagot kell a földtulajdonosok rendelkezésére bocsájtani. Megoldandó a munkaerő problémája is, mégpedig a munkakötelezettség bevezetésével. Nem tűrhető, hogy az aratási és a cséplési időben egyetlen munkáskéz is tétlen maradjon. A demokrácia ellenségei túlzott követelésekre biztatják a munkásokat, de ez a rendbontó kísérletezésük sem sikerül. Közben még a nyáron telekkönyvezik az új birtokosok tulajdonjogát, s kiadják birtokleveleiket, amelyek nélkül talán nem érzik biztonságban magukat. Az áttelepítéseket is még az őszi munkálatok előtt kell végrehajtani. A nehezen megmunkálható földeken már folyik a tarlószántás. Nagyon fontos, hogy az idei kitűnő gyümölcs- és zöldségtermésből semmi ne menjen kárba. Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter jóvoltából minden nap több és több vonat szállítja a fővárosba a friss gyümölcsöt, de a szeszfőzés, a szárítás és konzerválás előkészítése is folyik. A fakitermelés rendkívül nehéz körülmények között indult meg, a szállítás talán még nehezebb. Külföldi fabehozatalról még semmi biztosat sem tudunk. A közönségnek máris készülnie kell arra, hogy télen át jobban takarékoskodjék a tüzelőanyaggal, mint azelőtt bármikor. A kormány mindent megtesz a mezőgazdaság érdekében. Másfél milliárdot szavaztak meg az új birtokosok megsegítésére. Harmincezer katasztrális hold szőlő új birtokosai kétszázötven milliót kapnak. Négyszázezer kaszát, százezer lapátot, ebéket s egyéb gazdasági szerszámot vásárolnak a gazdák számára. A nagy mezőgazdasági segítséggel regenerálják az állatállományt is. A földművelésügyi miniszter nagy, átfogó tervet készít a mezőgazdaság korszerű újjáépítésére. Az országnak nemcsak politikájában, hanem gazdasági berendezkedésében is demokratikusnak kell lennie. A reakció ismét azzal próbálkozik, hogy szembeállítsa a falut a várossal, de nem bonthatja meg a mezőgazdasági és az ipari munkásság egymás iránti bizalmát. A miniszter az összefogó tájékoztatás után még a hozzáintézett kérdésekre is részletesen válaszolt.. „Megszüntettük és koldus viselésekelt Vas Zoltán polgármester feleskette Nagy Budapest közellátási alkalmazottainak vezetőit Nagy-Budapest közellátásán közel ezer olyan alkalmazott is dolgozott mostanáig, akik óradíjasok voltak. Ezek közül nagyon sokan felelősségteljes és fontos munkakört töltöttek be. A polgármester közülük százhúszat most havidíjazással alkalmazott, egyben feleskette őket. Az eskü, illetve a fogadalom a Központi Városháza tanácstermében zajlott le- Dr. Gámencsy Béla tanácsnok olvasta az esküszöveget, majd Vas Zoltán rövid beszédet intézett az új kinevezettekhez. Hangsúlyozta, hogy a Városháza likvidálja a múltnak azt a szomorú emlékét, amikor éhbéren dolgoztatták az alkalmazottakat. A közigazgatás demokratikus szellemben való átalakulása megszüntette azt a régi elvet, mely szerint „minél olcsóbb munkaerőt kell szerezni“ és azt — koldusságuk révén — rabszolgasorsban lehet kihasználni. „Megszüntetjük a koldusfizetéseket minden vonalon“ — hangsúlyozta a polgármester s hozzáfűzte, hogy a tisztességes fizetésért azonban tisztességes munkát vár a demokrácia mindenkitől. Végül buzdító szavakat intézett az új tisztviselőkhöz, hogy feladatukat Budapest népének szolgálatában lássák el, mert csak úgy lesz biztosítva további előmenetelük. tasahrap, ints s panasz«- H I távirat* W Az igazolások megkönnyítésére helyes volna, ha a házbeli lakók kérdőívet kppnának, amelyen az igazolandó személyét illetően közölhetnék észrevételeiket. Ezeket az íveket kellene a igazolóbizottságok elé juttatni. V. E., VI., Nagymezői utca 45. 11. 1. stop A légó-szolgálatosok tekintélyeit csoportja hetekig tartó munkával hozta rendbe az Elektromos Művek telepét. Az Elektromos Művek ma beszedik a horribilis összegeket az áramszolgáltatásért, a légó-szolgálatosok fizetését azonban a mai napig sem folyósították, ők fizetnek az áramért. Nekik miért nem fizetnek? H. Gy- V., Thurzó-köz 6/a. stop Az új lakásrendelet a háromszobás és annál nagyobb lakások felesleges lakrészeinek igénybevételét helyezi kilátásba. Aggodalommal tekintünk az intézkedés keresztülvitele elé, abból a szempontból, hogy deportáltak ezrei még nincsenek itthon, tehát nem vethetők fel a bejelentésbe, így a lakrész esetleg idegen részére igénybevehetővé válik, a hazatérők pedig saját otthonukban nem jutnak helyhez. H. M., Budai László-út 5-c. stop A Beszkárt-tarifák felemelésével kapcsolatban az átszállók és hetikártyák érvényességét kifejezetten ki kellene terjeszteni Sashalom—a Cinkotai Nagyítóéig, mert így fennáll a lehetőség, hogy a jegyek, mint a múltban ismét csak Rákosfalváig érvényesek, továbbutazás esetén újabb jegyet kell váltani. L. Gy. Sashalom, Andrássy út 37. stop A kiskereskedő-társadalom óriási nehézségekkel küzd. Tőkéje nincs, üzletei üresen állnak. A múltban a ,„Nemzeti Önállósítási Alap” támogatta a kiskereskedelmet. Nem volna mód, hogy az újrakezdeni akaró kiskereskedők, most bizonyos forgótőke - kölcsönhöz jussanak, amelyet kamatokkal bizonyos időn belül amortizálnak. V. Á. VIII., Baross-utca 83. stop A Bulyovszky-u. és Szondy-u. sarkán lévő Községi Élelmiszerüzem mindig drágábban árul, mint egyéb hasonló üzemek. Kérjük az ügy kivizsgálását. Aláírás: stop A 150 és 200 pengős framofónlemez-árakhoz a kereskedelem még 30 százalékos luxusadót is számít. A gramofónlemez nem luxuscikk, népművelődési szempontból is nagy jelentősége van. Mire való a 30 százalékos pluszt B. A. Paulay Ede utca 26. stop Az Ipartestület bélyegzőjével ellátott igazolás ellenére a Lónyaiutcai jegyközpont megtagadta a nekünk jogosan járó pótjegyek kiadását. Indokolás: csak 10 alkalmazott után adhatják ki , mert nálunk nyolcan dolgoznak, mi nem kapunk. A rendelkezést sérelmezzük és orvoslást kérünk. K. S. műszerész, VIII., Rökk Szilárdutca 8. 1 stop A könnyen szakadó papírpénzt ii kalauz nem szívesen fogadja el, pedig a szakadt pénzzel rendelkező utas nem tehet arról, hogy a bankjegy elszakadt. Tegye kötelezővé a BSzKRT a szakadt pénzek elfogadását is és a leszámoló-iroda egy tömegben cserélje át a Nemzet Banknál. S. T., Nyár u. 7. stop-stop-stop 4 Egy vagy egy és fél tonnás GYORS tehergépkocsikat, vagy egytonnás tehergépkocsivá átalakítható személygépkocsikat, továbbá 5.26x16, 5.25X17-es autógumit és 1500-as (hathengeres) Fiat-ofosztót keresünk megvételre. Bejelentés szóban vagy írásban kiadóhivatalunkhoz. Budapest, VIII., József körút 5. Nem.