Szabadság, 1945. július-szeptember (1. évfolyam, 134-208. szám)
1945-08-07 / 165. szám
KEDD, 1945 AUGUSZTUS 2. Felmentés után — elmegyógyintézet Vitéz Döme István, a volt paksi községi jegyző került a szekszárdi népbíróság tanácsa elé. A jegyző a nyomozás során beismerte, hogy amikor a paksi gettó megalakult, egyes rendelkezéseket jóval korábban tett meg, mint amire a törvény kötelezte volna. Beismerte, hogy egy üldözöttet nyolc apró gyermekével együtt tizenkét óra alatt egy szál ruhában utasított ki a községből. A paksi rendőrségen beismerte azt is, hogy a törvényen túlmenően összezsúfolta az ezerkétszáz főnyi paksi zsidóságot és az egészségügyi rendelkezéseket sem tartotta be. Kihallgatása után három deportáltat bekért magához a rendőrségre, akik előtt a tetteiért bocsánatot kért. És mi történt a tárgyaláson? Vitéz Döme Istvánt felmentették! Hiába jöttek a deportáltak, akiket a gettóba zsúfoltak össze, hiába mondták a szemébe, hogy ő volt minden intézkedésnek szülőapja, a bíróság kihallgatta a mentőtanúkat, akik Dömének reakciós barátai. A mentőtanúk azt vallották, hogy vitéz Döme 1935-ben a hősök emlékünnepén a zsidókról megemlékezve, oly meghatóan beszélt, hogy könnyezniük kellett. Mondották, hogy a csendőrség és a főszolgabíró felelős mindenért. A Népbíróság persze a mentőtanúk szavahihetőségét fogadta el és vitéz Dömét felmentette. A felmentett vádlott nem mert hazamenni Paksra, hanem bevonult a szekszárdi elmegyógyintézetbe és csak napok múlva sikerült onnan kiemelni a tolnavármegyei politikai rendőrségnek. Kihallgatása után internálták. Mikor Paks népe megtudta vitéz Döme felmentését, tömegtüntetést rendezett, amelyben kétezer ember vett részt és követelték a szekszárdi népbíróság erélyesebb munkáját. A népbíróság azonban fütyül a tüntetésekre: egymásután menti fel a nyilasokat. Egy SS-katonát felmentettek azon az alapon, hogy kényszersorozáson vett részt. Az SSkatona azonnal kiszabadult, majd elvbarátai kíséretében sűrű kortyingatás közben ünnepelte a szekszárdi demokratikus népbíróság „igazságos" ítéletét. Az operett fogház Utunk következő állomása Szétszórd volt, itt panaszok tömege fogadott. A panaszözön középpontjában újból csak a népbíróság működése állott, ahonnan naponta szabadulnak a közismert nyilas, reakciós és fasiszta vezetők■ De azért nem kell megijedni! A lefogott nyilas foglyoknak soha nem látott jó dal A szezon legnagyobb sikerű filmje: MARLEN Ifi DIETRICH és JAMES STEWART foEsszejű csévei: flsszanylázadás (Universal-film) Mától PALACE Balogh László filmdiktátor a Népbíróság előtt A Népbíróság Lukácsy-tanácsa hétfőn kezdte tárgyalni dr. Balogh László miniszteri tanácsos bűnügyét, akit a Népügyészség azzal vádolt meg, hogy szolgai módra kiszolgáltatta a németeknek a magyar filmeket. A filméletben irányító szerepeket, betöltő baloldaliakat internáltatta és támogatta Kulcsárt a törvénytelenül keresztülhajszolt numerus nullus keresztül,vitelében. Az ő kifejezett ténykedésének tudható be, — a vádirat szerint — hogy színre került többek között a „Katyina erdőben" című film is, amely a lengyel tisztek kivégzésével kapcsolatos német hazug propagandát terjesztette. Balogh a Magyar Úszó Szövetségben is zsidótlanítani akar mindenáron. Eltiltotta a baloldaliakat és a zsidó sportolókat mindentől, ami az úszósporttal kapcsolatos volt. Hitler Balogh Lászlót a Sasrenddel, az olasz király pedig ténykedéséért ezüstéremmel jutalmazta. A vádirat felolvasása után Balogh László kihallgatását kezdte meg a Népbíróság. Folyamatosan adta elő védekezését és mindent tagadott. Nem ismerte el, hogy vezető szerepe lett volna a filmszakmában és állítása szerint a minisztériumban csupán adminisztratív tevékenységet fejtett ki. A tárgyalásvezető kérdésére kijelentette, hogy a filmszakmából senkit nem internálatott, majd a hallgatóság közbekiáltása mellett ezeket mondta: — Kérem, amikor a „Katyni erdő" című filmet bemutatták, rám rendkívül rossz hatást tett. Többen elájultak, vagy rosszul lettek ennek a szörnyű filmnek a bemutatásakor. — Miért tette ön kötelezővé akkor ennek a filmnek bemutatását az összes magyarországi mozikban ? — kérdezte az elnök. Balogh kijelentette, hogy nem rajta múlott. A tárgyalás tart, ez A „tősgyökeresen magyar és mélyen krisztusi“ A Magyar Ifjúság legutóbbi száma közli a leventeegyesületek és a KÁLOT 1941 október 18-án kelt megegyezésének szövegét. Az aláírások ékesen bizonyítják, hogy kik egyeztek meg egymás között a magyar ifjúság bőrén. Miközben azonban a leventeegyesületek eltűntek azóta a magyar életből, a KÁLÓT, teljes nevén Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete még mindig működik. A KÁLÓT nem hajlandó visszaemlékezni arra, hogy ártatlannak tetsző cégére alatt milyen óriási dobbal vett részt a fasiszta konkolyhintók és háborús uszítók koncertjében. Ezek után a saját lapja, a Magyar Vetés segítségével próbáljuk felfrissíteni emlékezőtehetségét. Például 1941 június 28-án így lelkendezik: „Vasárnap hajnalban megindult a világtörténelem legnagyobb csatája a Német Birodalom és a Szovjet között. Mintha lidércnyomás alól szabadult volna fel egész Európa: végre! Reng a föld és zeng az ég a történelem legnagyobb háborújával, melyben a világot felforgató zsidó-bolsevista hatalom és az Európát újjáépítő hatalmak csapnak össze. Mi, magyarok, akik saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy mit jelent a zsidóktól vezetett vörös világmegváltás, ujjongva, lelkesen köszöntjük ezt a harcot. Kétségtelen, hogy Németország legyűri a vörös ellen, felet és akkor Európa ellátási gondjai egy csapásra megoldódnak.“ Ugyanebben a számban olvassuk a következőket is: „Tősgyökeres magyar és mélyen krisztusi a KÁLÓT” — hangzott el Szeged környéki szemlén. —• Ez a cikknek a címe. A szöveg így hangzik: „Ezen a tájon toborozták a Kálót első munkatársait, azokat a bátor fiatal legényeket, akiknek apái tizenöt évvel ezelőtt lelkesen tódultak a nemzeti hadsereg zászlaja alá, hogy a zsidóvörös uralom alól felszabadítsák az országot. A fiúk méltók lettek apáikhoz. Az apák kivívták a politikai feltámadást, a fiúk pedig arra szövetkeztek, hogy nem állnak meg mindaddig, amíg a magyar nép teljes erkölcsi, társadalmi és gazdasági feltámadását ki nem harcolták.“ Folytathatnánk a hasonló idézeteket, de fölösleges. A szó szerint közölt két cikkből is mindenki megállapíthatja, hogy milyen „tősgyökeresen magyar és mélyen krisztusi" volt a KÁLÓT. ! ROVAR?! Iresiox KIIRTJA! Forgalomba hozza SURÁNYI ÉS SZŰCS, Wekerle Sándor utca 19 Rádió gyors service mi. a Keletnél: VII., Thttkttly-út 3 VÖRÖS REZSŐ okl. gm. rádió szaküzlete _____ $7jg£.szdrág 1 Egymásután menti fel a szekszárdi népbíróság a nyilasokat és az SS-katonákat Paradicsomi életet élnek a foglyok az ügyészségi fogházban (A Szabadság kiküldött munkatársától.) A gépkocsi Tolna vármegye határához ér. Az országút két oldalán mindenütt a bő termést igérő kukoricatábláit, learatott búzakévék, búgó cséplőgépek, szorgos parasztkezek munkájának látható eredménye. S a munka zaján kívül mindenütt csönd. Ez a csönd azonban csak látszólagos ebben a dunántúli megyében, amely szinte megközelíthetetlenül fekszik. A munka zaján és a látszólagos békés életen túl izzó szenvedélyek lapulnak itt, nagy birkózás folyik, a reakció igyekszik minden szabálytalan eszközzel megakadályozni a demokrácia építő munkáját. Utunk első állomása Paks. A közelmúltban megírtuk, hogy Paks három volt vezető nyilasát: Hahnfeldet, Barabást és Wattert, a szekszárdi Népbíróság felmentette. A község lázadozott az ítélet ellen és amikor hazajöttek, a helyi politikai rendőrség lefogta őket, beszállította a szekszárdi politikai rendőrségre, ahol mindhármukat internálták. Pakson úgy gondolták, hogy a rendőrség gyors és erélyes közbelépése megakadályozza a többi nyilas felmentését. Nem ez történt. A három felmentés után még fölháborítóbb ítéletet hozott a szekszárdi népbíróság Szüy.tanácsa. guk van az ügyészségi fogházban. Váratlanul látogatást tettünk itt. A fogházfelügyelőt nem találtuk, csak a helyettesét, aki végigkalauzolt bennünket a fogházban. A foglyoknál bőségesen van pénz s nagy tétekben folyik a játék. A fogházban egyetlen zárka nincs lezárva, egyetlen emeleten sincs napos és kulcsos fogházér és a fogház csendjét a letartóztatott nyilas foglyok víg zaja veri fel. Végigmentünk az emeleteken. Az egyik fogoly édesdeden aludt, föl sem ébredt lépteink zajára, a másik jóízűen falatozta a hazulról kapott rántótcsirkét, a harmadik zárkában alsóztak, a negyedikben a politikai helyzeteit beszélték meg. — Mi ez? — kérdeztük a fogházfelügyelőtől. — Sajnos — hangzik a zavart felelet —, kénytelenek vagyunk minden zárkát nyitva tartani, mert nincs WC a zárkákban és egyéb tisztasági eszköz. — Na, de az értékek, a pénz, az írószerek, a kártya! — Ezek — hangzik újból a számunkra érthetetlen felelet — azért vannak a foglyoknál, mert nem tudjuk hova tenni azokat. Kénytelenek vagyunk náluk hagyni mindent, nincs egyetlen pénzszekrény sem, ahová lerakhatnánk értékeiket. Tovább nem is kérdezősködtünk. Valószínű, hogy Pilláry fogházfőfelügyelő úr, aki a reakciós időkben is a szekszárdi fogház vezetője volt, nem hagyott ennyi mindent a baloldali gondolkodású és elveikért ide zárt foglyoknál. Pedig jó lenne, ha a főfelügyelő úr sürgősen intézkedne, mert ez az operett-fogház nem letartóztató Intézet, hanem a reakció hatalmas mételye. gyüjtőtáborokban közel 15.000 főnyi svábot őriztek, akikről kivétel nélkül bebizonyosodott, hogy volksbundisták és németbarátok voltak. Hónapokon keresztül éltek ezekben a gyüjtőtáborokban a jó svábok, míg egy nap a kormány rendelete értelmében kivették őket a helyi rendőrségek hatásköréből és ügyüket a Népgondozó Hivatal vette kezébe. A Népgondozó Hivatal a közelmúltban igen furcsa intézkedést hajtott végre. Minden svábot, aki nem volt az SS tagja, hazabocsátott. Ezek a volksbundisták boldogan, sietve tértek vissza falujukba. Ott természetesen nem ülhettek visza rezidenciájukba, nem kaphatták vissza földjüket, mert azt a csángók művelik meg. Tolna megyének szinte nincs olyan községe, ahol véres összetűzésre nem került volna sor a betelepített csángók és a hazatért svíkok között. Nemcsak husánggal estek neki a reakciós promaganda által tüzelt svábok a derék és szorgos csángóknak, hanem éjszaka idején hol az egyik falu határában, hol a másik faluban villant fel a gyújtogatás tüzének fénye. Mi történik? A svábok éjszaka kimenneka határba és a betelepítettek által learatott gabonát írhatetlen bosszújukban felgyújtják, vagy szétszórják, a cséplőgépeket megrongálják és így megy ez napról-napra. A vármegyei rendőrség tehetetlen, mert hiszen a nemzetiségi ügyek már nem hozzá tartoznak. Nincs itt más mód, mint az, hogy az igazsárügyminisztériumm és a rendőrség repülőbizottságokat és rendőrcsapatokat küldjön ki Tolna vármegyébe, hogy ott rendet teremtsenek, mert nem folytathatnak építőmunkát a demokratikus pártok mindaddig, amíg minden idejüket és energiájukat a reakció, a svábság és a fasizmus elleni harcra kell szentelniök. A svábok felgyújtják a termést Tolna megye harmadik, de legégetőbb kérdése: a svábkérdés. Le kell szögeznünk, hogy Tolnamegye volt az első, ahol a svábkérdést radikálisan igyekeztek megoldani. A felszabadulás utáni hetekben összegyűjtötték a volksbundista svábokat, gyűjtőtáborokban helyezték el ölket s helyükbe a csángókat telepítették, akik becsületesen, két kezük megfeszített munkájával művelték meg a földet. A svábok persze, nem nyugodtak bele a helyzet ilyetén fordulásába, minden követ megmozgattak, hogy kiszabaduljanak és hazatérhessenek. A számuk bizony igen negy volt. A Lengyellben, Pakson, Simontornyán, Gyönkön, Szekszárdon és Tolnában levő Újjáépítési, üzemi és felelősségi pótlék a vasutasoknak Április 1-ig visszamenőleg 1000- 1000 pengőig terjedő újjáépítési pótlékot kapnak a vasutasok a rendes pótlékon felül. Az Államvasút mérnöki és műszaki személyzete természetesen kapják a most rendszeresített műszaki pótlékot is. A kereskedelmi miniszter ehhez még üzemi pótlékrendszer bevezetését rendelte el, amelynek összege a munkaórák számával változik. Az üzemi pótlék összege átlagban havi 600 pengő, 230 szolgálati óra teljesítése után 30 százalékkal, 260 szolgálati óra után pedig 40 százalékkal nagyobb üzemi pótlékot kapnak a vasutasok. Felelős munkakörben alkalmazottak felelősségi pótdíjat kapnak, amelynek összege átlagosan havi 300 pengő. A túlórakérdést is a munkásokra nézve kedvezően rendezte a miniszter. Visszaadják rendezélésüknek a diákotthonokat A kultuszminiszter felügyelete alá tartozó állami diákjóléti intézményekben a főváros ostroma előtt ezernél több hely állott a Budapesten tanulmányokat folytató szegénysorsú és jó előmenetelű főiskolai és egyetemi hallgatóság rendelkezésére. A különböző lefoglalások következtében azonban alig ötszáz hely maradt. A kultuszminiszter most ál iratban kérte a miniszterelnök sürgős intézkedését, hogy a más célokra lefoglalt diákotthonokat eredeti rendeltetésének adják vissza. A miniszter azzal indokolja kérését, hogy ellenkező esetben nem vállalhat felelősséget azért, ha a budapesti egyetemi és főiskolai hallgatóság igen jelentős hányada a diákotthonok mások által történt elfoglalása miatt kénytelen tanulmányait megszakítani, illetve abbahagyni, mert a mai magas albérleti árakat megfizetni nem tudja. A Bécsből most hazaért Vas Zoltán polgármester a miniszter kérésének eleget tett és a legrövidebb időn belül visszaadja a diákotthonokat. Elítélt nyilasok Tizenötévi kényszermunkára ítélték Stefánszky Katalin ápolónőt, aki több embert feljelentett a nyilasoknál. Ugyancsak tizenötévi kényszermunkára ítélték Zöldi Irén tisztviselőnőt, aki ellen a népügyészség háborús bűntett, valamint többrendbeli csalás és sikkasztás büntette miatt emelt vádat. — Forrai Béla negyvenegyéves villamoskalauzt, aki nyilasbesúgó volt, népellenes bűntettért kényszermunkára ítélték, melynek legrövidebb tartamát nyolc esztendőben állapították meg. — Harámi István a VII. kerületi elöljáróságon mint irodaigazgató teljesített szolgálatot. A vád szerint az ostrom alatt a ház lakói előtt gyakran hangoztatott demokráciallenes kijelentéseket. Kétévi börtönre ítélték. — Kétévi börtönre ítélték Mádai Müller József postafőtisztet is népellenes bűntettért. — A debreceni népbíróság Szabó Gyula volt rendőrtanácsost, a debreceni gettó volt parancsnokát kötél általi halálra ítélte. Az ítéletet Szabó Gyulán végre is hajtották. 3 A kultuszminisztérium számvevőségi tisztviselőinek rohammunkáin Ismeretes, hogy az iletményhivatal teljesem leégett és az állami alkalmazottak törzslapjai és illetménylapjai elpusztultak. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy az ország tanárai és tanítói részére az illetmények folyósítása múlt év december óta teljesen leállt. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium számvevőségi tisztviselői, megértvén a súlyos helyzetben élő kartársaik helyzetét, július elején hónuk alatt 2,8 millió pengővel és kb. 40 kg. súlyú nyomtatvánnyal a vonatok tetején, lépcsőjén és ütközőjén leutaztak minden megyeszékhelyre és kifizették az összes állami tanárok és tanítók illetményeit. Most került sor folytatólagosan a nem állami tanítók, tanárok, hitoktatók stb illetményeinek kifizetésére. Ez öszszesen több mint 20.000 embei érint és részben az Illetményhivatal személyzetének dolga lett volna. Ezt a munkát a kiküldött tisztviselők „napi 54 pengő” napidíj mellett végezték, ami azt jelentette, hogy egyes tisztviselők az orosz katonai konyhán voltak kénytelenek ebédet koldulni, de a rájuk bízott munkát mégis elvégezték. Minden levélre válaszol a Jmhndrán szerkesztősége! Belvárosi Bárban Susy Martell énekel Jazz Magyar György- Pethő - Horváth — Hűtött helyiség