Szabadság, 1946. január-március (2. évfolyam, 1-74. szám)

1946-03-21 / 66. szám

CTtTöi­TöK, tim MARCIIT!* fT.3 Szigorú igazolási eljárás a nagy tömegben érkező „nyugatosokat" A közhivataloknak a reakciós, tisztviselőktől való megtisztítása céljából indított harc teák ak­kor járhat kielégítő eredménnyel, ha a Nyugatról visszaszivárgó elemeit igazoltatásánál a legszigorúbb eljá­rási elvek érvényesülnek. A Sza­badság egyik legutóbbi számlában megírtuk, hogy a nyugatosok iga­zoltatása már megkezdődött. Buda­pest területén 37.*,nnyugatos'‘ iga­­zolóbizottság működik. E bizottsá­gok megalakulásáról és az igazo­lás eljárás lefolytatásáról most körrendeletet bocsátottak ki a Vá­rosházán. E körrendelet, melyet az igazolóbizottságok titkársága adott ki és Bechtler Péter alpolgármester­­írt alá, egyrészt a még most is mű­ködő normális igazolóbizottságok m­unkájának mielőbbi befejezése iránt intézkedik, másrészt megálla­pítja azokat az eljárási szabályo­kat, amelyeket a nyagatosok iga­zoltatásánál alkalmazni kell. Különleges szabályok Egyes igazolóbizottságok még min­dig nem küldték meg a működé­sükről szóló jegyzőkönyveket és az ezzel kapcsolatos iratokat t­évél tá­ro­zás végett. A körlevélben elrende­lik, hogy valamennyi még működő igazolóbizottság nyolc napon belül küldjön jelentést Pille Ernő fő­jegyző címére a Városházára. Je­­lentend kell ugyanis, hogy melyik párt részéről ki foglal helyet az iga­­zolóbizzottságban és sok munkája Van-e még hátra? A körlevél fel­hívja az igazolóbizottság figyelmét arra a körülményre, hogy a nyuga­totok igazolását csak abban az eset­ben végezhetik, ha erre a Nemzeti Bizottságtól külön meghatalmazást hagtok. Ez azt jelenti, hogy az ed­digi „normális“ feltételek mellett megalakult igazolóbizottságok mun­kája a nyugatosokra nem terjedhet ki. Nyugatosokat csak olyan iga­ Zolóbizottságok vonhatnak igazolás alá, amelyeknek alakulását a Nem­zeti Bizottság rendelte el, vagy en­gedélyezte. A körlevél nyomatéko­san f­igyelmezteti a ma működő igaz­­olóbizottságokat, hogy abban az esetben, ha kiderül, hogy valame­lyik igazolás alá vont közstisztviselő, Vagy m­a­gána­­k­a­lm­a­­ja 11 ny­ugatról tért vissza, ennek az ügyét nem tárgyalhatják, hanem azonnal jelen­tést kel t­enniük az igazolóbizott­ságok titkárságának, amely külön intézkedik az igazolásra jelentke­zett nyugatos tisztviselő igazolta­tása iránt. Négy új bizottság A Szabadság legutóbbi számá­ban ismertetett harminchét igazoló­­bizottságon kívül a kibocsátott ren­delet négy új igazolóbizottságot ál­lít fel, amelyek a különböző érdek­­képviseletekhez tartozó cégek és vállalatok Nyugatról visszatért al­kalmazottait vonják igazolási eljá­rás alá. Ez a négy nagy „nyuga­­tos" igazolóbizottság a következő: Budapesti Könyvkötők Ipartestüle­te, amelynek működése harminchat különböző vállalat tisztviselőire és­­alkalmazottaira terjed ki, a Buda­pesti Kocsmárosok Ipartestülete harmincegy vállalattal, a Rölnagy­­kereskedők Ipartestülete harminc­egy vállalattal, a Nemesfémiparo­tok, Kereskedők és óvások Ipar­testülete hat vállalattal. A körlevél intézkedik a szüksé­ges nyomtatványok készítéséről és az igazolóbizottságok elnökeihez való eljuttatásáról is. E nyomtatvá­nyok közé tartozik egy fontos kér­dőív, amelynek pontos kitöltését a körlevél szigorúan előírja. A kérdő­ívben szereplő egyik kérdés szerint az igazolás alá vontnak nyilatkoz­nia kell arról, hogy Nyugaton töl­tött ideje alatt kiket ismert meg olyanoknak, akik régi fasiszta jel­szavakkal próbálták demoralizálni a fogságban lévőket. A kérdésre adott válasz alapján tudomásra ju­tott neveket, amennyiben azok ak­­tív katonatisztek, a katonapolitikai rendőrséggel kell azonnal közölni, amennyiben pedig azok tartalékos tisztek, úgy nevüket az államrend­őrség politikai osztályánál kell ha­ladéktalanul bejelenteni. A másik lényeges kérdés szerint minden nyu­gatodnak nyilatkoznia kell arról, hogy van-e tudomása elhurcolt ma­gyar javakról. Ezt a két kérdést minden nyugatoshoz nyomatékkal, a büntetőjogi felelősségre való hi­vatkozással kell feltétlenül feltenni. Hatórás ülések Külön rendelkezik a körlevél az igazolási eljárás lefolytatása céljá­ból jelentkezők személyi iratainak tüzetes átvizsgálásáról. Valamennyi nyugatos magánalkalmazott igazo­lási Iratait az összes jegyzőköny­vekkel együtt közvetlenül fel kell terjeszteni a Magánalkalmazottak Országos Szabad Szakszervezeté­nek nyugatos I. számú igazolóbi­zottságához, Alkotmány­ utca 29. szám alá. A legt­­bb intézkedés szerint az igazolóbizonttsági tagok jelenléti díja 450.000 pengő, de a rendelet előírja, hogy egy-egy ülés időtarta­mának legalább hat órának kell lennie. Az igazolóbizottságok központi titkársága erősen felkészült arra a nagy munkára­, ami most vár reá a Nyugatról visszaszivárgók igazol­tatásának ellenőrzése terén. A Vá­rosházára befutott­ jelentések sze­rint ugyanis a legközelebbi hetek­ben nagyobb tömegekben érkeznek olyan köztisztviselők és magánal­kalmazottak, akik Budapest felsza­badítása előtt Ny­ugatra menekül­tek. A nyugatos igazolóbizottságok részére kiadott rendelkezések sze­rint semmiesetre sem lehet igazolni azt, aki kényszer nélkül és nem zárt keretben távozott Magyaror­szág területéről. Rátkai Károly Örvendetesen fejlődnek külkereskedelmi kapcsolataink Külkereskedelmi kapcsolataink örvendetes fejlődése során több nagyjelentőségű gazdasági tárgya­lás áll küszöbön. Rövidesen Párisba utazik Gordon Ferenc pénzügymi­niszter, hogy a tízmillió dolláros amerikai árukölcsön lebonyolításá­nak részleteit megtárgyalja. Az árujegyzék kiértékelésénél elsősor­ban közellátási, jóvátételi és közle­kedési szükségleteink fedezése jö­het tekintetbe. Befejezés felé közelgenek a Svéd­országgal való keresk­edelmi tár­gyalásaink előkészítésének munká­latai is. Április közepén magyar ke­reskedelmi küldöttség­ indul Svéd­országba, hogy az árucsereforgalom kérdéseit részletekben letárgyalja. Végül a Balkán felé irányuló keresk­edelmi forgalmunk szem­pontjából igen jelentősek azok az előkészítő megbeszélések, amelyek Magyarország és Jugoszlávia kö­zött folynak a két ország közötti kereskedelmi kapcsolat megterem­tése érdekében. Gábor Andor: Kovarcs Emil hazakerült és essel megvan ■ a Somogyi—Bacsó-gyilk­osságnak egyik tettese, akit felelősségre lehet vonni. A másikat, a nagy Osztenburgot, Horthy Miklós kormányzói hatalmának legfőbb megalapítóját, nem lehet feleltetni ezért az egy gyilkosságáért a sok közül, melyeket Horthy érdekében végre­hajtott (mindaddig, amíg később Károly őskirály állt át, aki a tömeg­­gyilkost ezredessé léptette elő), nem lehet feleltetni, mert ágyban, pár­nák kzözt halt meg s a főváros díszsírhelyén van eltemetve. Kővárát részletesen el tudja mondani a gyil­kosság lefolyását, összes résztvevőit és takargatott, de az összes részletek abszolút lényegtelenek — és ezért írom ezeket a sorokat —. a­ megtalált és bíró elé kerülő lényegtelen végrehajtó közegek mögött nem szabad eltűnnie a valódi gyilkos, Horthy Miklós, alakjának. Tessék megérteni: Somogyi és Ba­csó megöletése, ez a klasszikus, nagy gyilkosság, amely a Horthy-uralmat bevezette, nem Kovarcz Emil akciója és nem Osztenburg akciója, hanem csak és kizá­rólag Horthy Miklósé, aki nemcsak hogy kiadta a parancsot Somogyi és Bacsó meggyilkolására, hanem amikor „legjobb tisztjei" késlekedtek a parancs végrehajtásával, heteken át sürgette őket, autót bocsátott a rendelkezésükre s addig nem nyugodott, amíg Somogyi Béla, akit sze­mélyes ellenfelének tekintett, el nem volt „intézve". (Ma már senki sem tudja, hogy Bacsó Béla, a Népszava akkori fiatal munkatársa, csak véletlen áldozata a gyilkosságnak: azért kellett meghalnia, mert Somogyi Bélával együtt ment az utcán, mikor Horthy megbízottjai Somogyit „elkapták". A gyilkosoknak, akik Horthy parancsát hajtották végre, fogalmuk sem volt arról, hogy k­ét különböző politikai súlyú embert öltek meg, nekik az egyik úgy, mint a másik, „kommunista" volt s ennyiben lelkesen hajtották végre a parancsot, amelyhez különben semmi egyéni közük nem volt.) Személyes ügye maradt ez a gyilkosság Borthynak még nagyon sokáig, mert a fehér terror miniszterei sem akarták vállalni ezt a még a többinél, Horthy siófoki gyilkosságainál is esztelenebb vérengzést, úgyhogy Horthynak — a magyar úrnak és k katonatisztnek! — személyesen kellett letagadnia ezt a gyilkosságot a külföldi sajtó egyre­­egyre fölmerülő képviselői előtt, akik nem tudták hogy amikor a kitűnő angolságú Horthynál Somogyi és Bacsó gyilkosainak személye és meg­­büntetése iránt érdeklődnek, akkor — mint mondani szokás — a szak­embernél vásárolnak, mert magával a gyilkol­tatóval beszélnek, áld egész hatalmi súlyával vigyáz arra, hogy a gyilkosa hívok, akik, ha bajba ke­rülnének, lelepleznék őt, és hajuk szála ne görbüljön. De Horthynak mégis tisztes öregség, nyugalmazott államfőt meg­illető megbecsülés jár ki... — Ilye­n! — kiáltom lelkesen, nehogy azt mondják, hogy mindig csak rosszat írok derék emberekről. Átalakul a Kisgazdapárt községi tagozata adat, hogy a törvényhatósági bi­zottsági tagok közül kirekessze a reakciós elemeket. A Független Kisgazdapárt községi frakciójáról ugyanis köztudomású, hogy sok­kal több szélsőjobboldali és, egyál­talán nem demokratikus elemet tartalmaz, mint a Kisgazdapárt képviselői csoportja. A­ kisgazdapárti frakció értekez­lete azonban, nem hozta meg a kívánt eredményt. Mindössze annyi történt, hogy tudomásul vették a négy Schlachta „nővérnek?“ a párt­ból való kilépését és lemondásra szólították fel Zentay István bi­zottsági tagot, akiről megállapítot­­ták,­­ hogy nyilas pártszolgálatos volt. Elhatározták továbbá, hogy a községi frakció intézőbizottságát átalakítják, annál inkább, mert a régi intézőbizotsági tagok tagsá­gukról lemondottak. Úgy döntöttek, hogy hétfőn délután ismét értelmez, létre jönnek össze, amelyen a már­cius 27.i közgyűlés napirendjén szereplő előterjesztéseket vitatják meg és megalakítják az új intéző­bizottságot. Mi történt tehát, illetve mi nem történt a kisgazdapárt községi frakciójának értekezletén? A régi intézőbizottság lemondott, ellenben a nyilas pártszolgálatos Zentai ki­vételével mindenki továbbra is tagja maradt változatlanul a Füg­getlen Kisgazdapártnak. A válság megoldását tehát ismét elhalasztották. Most már negyedik hete folyik ez a játék, amely mö­­göt­t az a cél húzódik meg, hogy a jobboldali elemeit időt ny­erjenek­. Azt hiszik, hogy a tovább­i huza­vonával sikerül pozíciójukat meg­­erősíteni és a Független Kisgazda­­párt keretein belül meghúzódni. TÖM­, mint kéthetes huzavona után kedden délután megtartották a Független Kisgazdapárt községi frakciójának értekezletét. Az érte­kezlet állásfoglalása elé nagy ér­deklődéssel tekintettek, mert a kis­gazdapárti képviselői csoport „megtisztítása“ után a községi frakció vezetőségére várt­a fel. A feldarabolt Lencsés Emerentia utolsó éjszakájét A meggyilkolt és feldarabolt Lencsés Emerencia ügyében újabb támpont merült fel a nyomozás so­rán. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy a rendőrség eddig nem tudta megállapítani, várjon hol követték el a bestiális gyilkos­ságot? Az újabb adatok régi bűn­ügyekkel állanak kapcsolatban. 1943 elején Kőbányán hasonló gyil­kosság történt, amelynek nyomo­zása során szerepelt az akkori rendőrség előtt egy negy­ven év kö­rüli férfi, akinek pontos személy­leírása a rendőrség rendelkezésére áll. Lencsés Emerenciát állítólag ugyanennek a férfinak társasá­gában látták utoljára és a titokzatos ember személyleírá­­sa ismét felbukkant a néhány nap előtt elkövetett kispesti gyilkosság nyomozása során is. Egyébként pontosan lenyomozták Lencsés Emerencia utolsó napjá­nak történetét. Utoljára estefelé, a Víg­ utcában látták az előbb emlí­tett férfi társaságában. A rendőr­ség felkéri azokat, akik esetleges felvilágosítással szolgálhatnak, hogy sürgősen jelentkezzenek a fő­kapitányságon, a Vigyázó Ferenc­ utca 19. sz. alatt. Lencsés Emerencia személyleírá­sa a következő: 155 centiméter ma­gas, vézna, barna, utoljára bordó szövetkabátot viselt, bordó övvel, sárga-bordó csíkozású, magasnyakú pullóvert, mustársárga gottis gyap­­júszoknyát és barna, alacsonysarkú cipőt. A nyomozás során a déli órák­ban a főkapitányság bűnügyi osz­tálya személyleírást adott ki arról FOG FOS •sorok szájpadlás nélkül művészies kivitelben •Szinfi koronák, hidak, arany és platina pórlófémből arn fi 'tömés, házit fájdalom» S Ilii mbn,es*o Vidékiek soronkívül Fe»isz»d­ *mr*tot és szaoyat vise­k Brucken* iféndsz tv orvoslásra jogosított jogász VIII. Népszínhon­ utca 46., I. L a férfiről, aki, alaposan gyanúsít­ható a bűntény elkövetésével. Ezt a férfit a legújabb adatok szerint ebbeen az időpontban látták a Zichy Jenő­ utca 35. számú házból kijön­ni, ami után néhány perccel meg­találták a kapu alatt Lencsés Eme­rencia levágott jobblábát. A férfi 45—50 év körüli, 175 centiméter magas, hajlotthátú, ráncosarcú em­ber, aki fekete télikabátot, fekete télikalapot viselt. A főkapitányság felkéri mindazokat, akik tudnak róla valamit, jelentkezzenek. Kettős rabló gyilkosság egy debreceni tanyán Az egyik debreceni tanyán isme­retlen tettesek ittas állapotban megtámadták Nagy József gazdál­kodót és családját. Késszúrásokkal a család valamennyi tagját súlyo­san megsebesítették. Az öttagú családból a gazda azonnal, tizen­­egyéves leánya a kórházba való szállítás közben meghalt, a többi­eknek állapota súlyos. A rendőr­ség erélyes nyomozást indított az ügyben. MAGYAR FOSTATAXARÉ­XPÉNZTÁR Budapest IX., Lónyay­ utca 30. 217. ÁLTALÁNOS AUKCIÓ Kiállítás: 1946. évi március h­ó 21-én, 22-én, 23-án 9—10 óráig, 24-én 9—13*30 óráig. Árverés: 1916. évi március hó 25-től április hó 6-ig hétköznaponként 14 órai (március hó 25-én V,11 órai) kezdettel a katalógusban feltüntetett sorrend szerint. Könyvkiálltás: 1946. évi április hó 4-én, 5-én és 6-án 9—15 óráig. Könyv árverés: 1946. évi április hó 8-tól 10-ig naponként 14 órai kezdettel a katalógusban feltüntetett sorrend szerint. Az aukciót két részben tart­juk meg. Az első részben T. M. és G. Gy. lakberendezési tárgyai, a második részben egyéb magángyűjteményekből származó tárgyak kerülnek árverésre. Árverésre kerülnek: Festmények, rajzok, metszetek, szobrok, plakettek, keleti-, arany-, ezüst-, parcellán- és üvegtárgyak, textilneműek, szőnyegek, bútorok, stb. Katalógai­m Stelynínen önLSIVégi áron. Tárfósfaéle, 187-948. A legközelebbi 118. számú aukcióra a tárgyfelvételt 1916. évi április hó 20-án zárjuk le. Egyébként tárgy­felvétel (könyvaukcióra is) hétköznaponként 8 — 13 óráig

Next