Szabadság, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 145-220. szám)

1946-07-21 / 162. szám

Német hadifoglyok terrorizálják F­ranciaországot rímmel érdekes riportot közöl a Schweizerisches Press,Telegraph •Wii hírügynökség. Genfi tudósítónk írja: A francia­­lakosság körében egyre nagyobb felháborodást kelt, hogy az ameri­­kai hadsereg sokkal jobb és bősé­gesebb táplálékot ad a német ha­­­dif­oglyoknak­, mint amennyit a francia átlagember fáradságos után járással meg tud szerezni ma­gának. Újabban a német hadifog­lyokat közlekedni rendőrként is alkalmazzák az amerikaiak, vagy pedig kórházakban juttatnak fele. Írességteljes posztot egyiküknek - , másikuknak. Megtörténik, hogy né­m­­et hadifogoly dönt francia be­­legek felvételéről. A német közlé­sredétt rendőr — akit olykor még a mindenható, teljhatalmú Mili­­tary Police fehér sisakjaival is el­látnak, igen elnéző azokkal a fo­­golytá­rsaival szemben, akik ame­rikai Jeep­en vagy teherautón száguldanak hihetet len sebesség­gel s egyre ,másra okozzák a köz­lekedési baleseteket. Német hadifoglyok, akikre az amerikai fogolytáborokban úgy lát­szik rosszul vigyáznak, száz­­számra ezök dögnek el. Sok francia városban kulcsszerepük van a zug­­kereskedelemben. Kitar­ó iratok,­kai rendelkeznek és összeköttetés­ben vannak a berlini alvilággal. Internálták Zsengellér József volt nyilas képviselőt A politikai rendőrség újból inter­nálta Zsengellér József volt nyilas képviselőt. Zeengellér József száza­­dos 1939-ben nyilas képviselő­ lett, később kizárták a pártból, akkor, mint párton­kívül képviselő tevé­kenykedett, természetesen szélső­­jobboldali, antiszemita szellemben, 1&f ?-ben részt vett a Baky László - Pálffy Fidél-féle Magyar Nemzeti­­szocialista Párt megszervezésében. Zsengellér József tevékenyen hoz­zájárult a nyilasok uralomrajutásá­­hoz. A népbíróság kétéri fegyházra ítélte. A fellebbezése után ügye azonban a NOT elé került, ahol a tárgyalások idejét elnapolták, majd Zsengellér József szabad­ta­lára,helyezését rendelték el. Te­kintettel Zsengellér József kirívóan nyilas múltjára és szélsőjobboldali tevékenykedéseire, a politikai ren­dészeti osztály újból Internálta. Komoly problémák elé állítja Magyarországot félmillió csehszlovákiai magyar áttelepítése A csehszlovák kormány az el­múlt­ napokban a külügyminiszterek tanácsához fordult és hozzájárulá­sukat kérte a csehszlovákiai ma­gyarság kitelepítéséhez. Augusztus 27-én a lakosságcsere-bizottság cseh tagja átadja a magyar kormány­nak a kitelepítendő magyarok név­sorát. Előreláthatólag­ erre a napra befejeződnek az előkészítő munká­latok és megkezdődhetik az átköl­­töztetés. A külügyminisztérium sajtóosz­tályának vezetője, dr. Keszthelyi Nándor, pénteken sajtótájékoztatót nyújtott a kitelepítés jelenlegi állá­sáról és vázolta Magyarország gaz­dasági helyzetét-Kilencveneser négyzetkflométer­­■nyt országunkban 9,5 millió lakos él. Ezek túlnyomó többsége mező­­gazdasággal­ foglalkozik. Népsűrű­ségünk igen magas, éle a háború ki­vettes­­ében sok helyen még egészségtelenül fel is duzzadt. A bécsi döntésükben kapott terüle­tek közalkalmazott­ait (130.0O0 embert)­ akarva, nem ak­arva, át kellet­t vennünk. A Csehszlovák­iában áttelepülők számát mintegy 200.000 főre be­csülték az összeírások kezdete előtt. Ma am­onban 11.000-nél többet semmiképen sem lehet felmutatni Ezt a számot is csak fenntartással fogadhatjuk el, mert a jelentkezők közé sok esetben za­­i,rosmunú ma­gyarok, sőt volksl­undista svábok is keveredtek. Magyarország soha­sem tud annyi kitelepülni Szándé­kozó szlovákot felmutatni, ahány magyarnak Csehszlovákiából men­­nie kell. Noha az egyezmény alap­ján ragaszkodhatunk a számszerű cseréhez, a 600.000 főnyi cseh­szlovákiai m­agyar sorsa teljesen bizonytalannak lá­tszi­k. A magyar demokrácia egészséges fejlődésének előfeltétele a duna­­menti népek békés együttműködése,­­ de az ország jelenlegi gazdasági helyzete tehetetlenné teszi az áttele­­pítendők hatalmas tömegének el­látását lisiten­wiEi deportáltak hogy/ti^rLógóit a hazatért bajtár­saikat érdekeiket épi­tő fontos kér­dések megtárgya­lá­sa céljából _ K­érjük, Iiegy június dyt­án, kedden 11 órakor a Magyar Zsidók Ors­zágos Társadalmi Szövetségének Szent István-körút 13. *­ alatti helyiségében okvetlenül jelenje­nek meg. Zsichtenwert­i hozzátartozók bizottsága. SZÉKELY EMIL e ksurísi, RÁBUNCZT-«« !ífi slám. Briliánst, aranyat,­ ezüstöt, őrit leg­drágábban vesz. 443­­6 v \ ■WWW M­I Hl f^f 1»fNf .HlIP Július 20. Sió , hat este 7 órakor | Délután 5 órakor Vasárnap este fél 8 órakor AZ ÁLLATKERTI SZABADTÉRI SZÍNPADOM Cigánybárfi AZ OPERAHÁZ ZENEIPARA ÉS ÉNEKKARA Vezényel PAUL TIBOR GÁBOR* MAGDA RÓBERT ZSUZSA, miRKiS LILIAN­­AI VD.AJIASZ LÁSZLÓ MATECZKY OSZKÁR 2 előadás NEVETŐ BUDAPEST Délután: B&rrfv Uyór|?y Bárczy Kató. Bolicí-i Tivadar Bordy »©Ha, Borosa G&r. a, Irói!C8 György, Igéry Bá­yi, Halmai Jrr.ru, Heren«! i M^nd­ Iferezeg Asno, Kardos Mag da, K:leti L&szló. Komi's Vilmos, Kökény Ilona. Lakab,»r K.l. «iá"** L«rosi György. J­«x Mi* K­ot­la, Tóthos Sándor. Rajna Alice. S*önyi Lenke. Tóth L­ászló. Türk Bíria, Vinczi B. Józsief, Vastnay Éva E 3 t L . Bárdy György, Bárczy Kató, Bilicsi Tivadar. Bárdy Bulla, Boros* Géza. Feleky Kamill. Halmai Imre Herczog .Jeró. Kardos Magda, Keleti Lu­st.K*. Kiss Manyi, Komlós Vilmos, Kölsény Ilona, Lat­ibár Kálmán Jarjjosi György, Lux Marietta, Nemerty5 l.iil. Rajza A­ica Rátonyi Róbert, Sz­őnyi Lenke, Ta­rtády Fekete Mária, Tóth, László, Türk Bí­ria, Yürth­ D. József, Vaditay Éva SilpronBingsmera 3thih Cjtistra: Amikor a Szabadság okidra a középső részt felszerelték Bizony, elnéztem, ahogyan a pon­tonon haladtam Jobbkén­t a Szabadság-toval, már teljes egy darabban. Jó volt bizony a szívnek is, nem csak az érdek észnek, Hogy annyi roncsaiész fölött Valami újra összeállt és győztes­en egész lett. Piroslott még a minium, mint se­b, amelyről vér csöpög, , Fájt ott a nemrég csonka tag, amely, lám, összeforrt megint, Fájt arrébb fönt a hulla Vár s lent szörnyűségeink Vak tanul, a házsorok tűztől M f­olyt szemükkel. És fájt megint csak az, ami az ember és az ember, Nép és nép, haza és haza közt r­obb­ant és esett szét Itt nem forrt össze s áll külön romjaival győzedelmek oszlopainál magasabb és hivalko­­lóbb emlék­műveiként a bűnnek. Széttépve élek magam is. Mennyi van, mit sirassak! És mennyi mégis, aminek — nem részegen — vigadjak! Mikor lesz" hidunk effelé? — gondoltam, ahogy mentem. Meg-meglökdösve szüntelen, az á­radó tömegben. Mert szüntelen az új hídon járt két szemem és boldog Voltam, hogy olyan délcegen és példásan feszült ott! Kényedén égrenyúlva, két költő szelleme, Pihent a két daru: új munka kel­lene . .. Kihívó magatartásukkal a német hadifoglyok mindennapos botrá­­nyokat okoznak mozikban, színhá­zakban, kocsmákban. B. P. Alecsnik­oV, aki nemcsak az orosz nép, hanem­ az egész emberiség egyik legna­gyobb tudósa volt, harminc esz­tendővel ezelőtt halt meg. Egész életét az emberi szenvedés elleni harcnak szentelte, 1908-ban meg­kapta az orvostudományi Nobel- díjat. A nagy tudós nemcsak mint orvos, hanem mint nagy gondolkozó is, az emberi hala­dás harcosa volt és ezért ül­dözte, majd később száműzte a cári önkényuralom. Száműzetésé­nek esztendeit Parisban töltötte, ahol a Pasteur-intézetben foly­tatta tudományos munkáját. Ha­ldjának évfordulóján nemcsak a Szovjetunió népe hanem a világ minden kulturnemzete megérmte­­k­ezik az emberiség legnagyobb jótevőjéről. Fapiac a Király-utca sarkán... Ál­landó jellegű fapiac alakult ki a Király-utca és Eötvös-utca sar­kán; a kora reggeli órákban húsz­­huszonöt zsák fa fe­szén vár ve­vőre. Fel­yism­erhetetlen­ül svábog dialektusban beszélő menyecskék kí­sérik a szállítmányt.­ A zsákokban zöld, nyers, csuromvizes, vékony fahasábok vannak, állítólag fél mázsa lenne egy zsák, az ára hu­szonöt millió adópe­nye. A szenet csak zsírért vagy olajért adják, negyvenöt kiló jó fekete szénért nyolc deci olajat kerne le. A piac reggel hat órakor kezdő­dik és kilencig tart. Mire az üzle­tek nyitnak — már nyoma sincs az egésznek. Apja fia Ifj. Afr­a János tisztviselő és id. Afra János földmíves ellen a nép­ügyészség háborús és népellenes­ bűntett miatt emelt vádat. Ifj. Áfra 1044 okóber 18-án belépett a nyilas­­keresztes pártba. Egy napon szólt ismerősének, Nagy Lajos százados­nak, hogy az Izabella­ utca 29. szá­mú házban rejtőzködik Dukát Sán­dor üldözött, úgy az apa, mint a fia, többízben kifejezést adott nyi­las érzelmeinek és lakásuk ajta­jára nyilaskeresztet ragasztottak. A népbíróság ifj. Afra Jánost ötévi kényszermunkára, id. Afrát pedig háromévi börtönbüntetésre és va­gyonelkobzásra ítélte. — üldözte azokat, akik zsidókat vettek pártfogásukba Petyovszky János pesterzsébeti lakos, ötévi feg­yházra ítélték és elrendelték va­gyonának elkobzását. AUGUSZTUS ELSEJE UTÁN — Látod, fiam, az a Véga csillagzat, amely 2000 billió kilométerre van a 350 milliárd kilométeres távolságú . . . — De, Apukám, miket be­szélsz, h­iszen már forint van! VASARNAP, 1915 JuIJPS 3 T xsiÉKH^ififiasjsíassai MI ÚJSÁG A SZOVJETUNIÓBAN? A szovjet földr­ísztudósok arra a megállapításra jutottak, hogy a föld egyenlítőbe nem kör-, hanem ellipszis­ alakú. Az új mérések alap­ján az eddig­ követett térképszer­­kesztési eljár­ást is megváltoztatják. Új, fontosabb és helyesbített térké­pek kerülnek majd forgalomba. .Sztálin örméén művei most már örmény v,3 kirgiz nyelven is meg­jelennek. Az örmény nyelvű kiadás első kötete most van sajtó alatt. A Szovjetunió legnagyobb folya­mi hajógyárának épütését kezdték meg a Sarkkörtől északra, a Lona folyó, a világ egyik legnagyobb folyója partján. Moszkvában öt évi kényszerszü­net után ismét megnyílt az I. Péter cár által 1709-ben alapított tenge­részeti múzeum. A múzeum látvá­nyosságai közé tartozott egy prie­mitív lélekvesztő, amelyet egyetlen fatörzsből faragtak és régészek megállapítása szerint 3000 évig fe­küdt az Onega fő fenekén. Ott van­ továbbá az I. Péter cár által saját kezűleg készített csónak, amelyet „Az orosz flotta ősének“ neveznek. A múzeumban láthatók a legkor­szerűbb szovjet hadihajók mintái. Leningrádi tudósok utaztak Kiev­be, hogy ott ásatásokat végez­­zenek. Nemrégiben ugyanis a XII. és XIII. századból származó telepe­ket találtak­. Ezekről azt gyanítják, hogy egykor Vladimir Idevi nagy­herceg palotájához tartoztak. Tizenötévi kényszermunkára ítéltek egy nyilas nyomozót A népügy­és­zség vádirata szerint Göndör Gyula postatisztviselő 1938- ban belépett a nyilaspártba és Rákoscsabán hosszú ideig rendsze­res pártéletet élt. Később bevonult katonának, de leszerelése után ismét felvette kapcsolatait a nyi­lasokkal. A „hatalomátvétel" után árpádsávos karszalagot szerzett, sőt géppisztollyal járt és 1944 novemberében nyilas nyomozónak jelentkezett. Megbízták a balolda­liak szemmelt­artásával. 1944 végén a hungarista légió tagja lett és egész Buda felszabadításáig har­colt. 1944 novemberében részt vett egy nagyobb üldözött csoportnak Rákoscsabáról Rákoskeresztúrra kísérésében. A bíróság a vádlot­tat tizenötévi kényszermunkára ítéltte. Franco-ellenes tü­ntetés Londonban Londoni jelentés közli, hogy az angol kommunisták megemlékeztek a spanyol polgárháború kitörésének tizedik évfordulójáról. Hatalmas tüntető tömeg vonult fel a spanyol kormány védnöksége alatt álló „spanyol kulturális szervezet" szék­­háza elé és a Franco-rezsim azon­nali eltávolítását követelte. A spanyol köztársaság barátai nagygyűlést tartottak. A gyűlés ha­­tározati javaslatban a Franco-rend­­szerrel való szakítás és Giral köz­­társasági kormányelnök elismerését sürgette. ——a­mmat Szombaton, 20-án és vasárnap, 31-én, 7 órától záróráig a Kéményseprő vendéglő kertheyiségében, VL, Desisa György­ út 106 timm Latabár Kálmán, Irácz Vali, Komlós Vilmos, Kardos Magda, Herceg Jenő, C­ákossy Tibor, Lantos Olivér, Alfonsó, Békési Magda, Fekete P­ál, Kazal­ László, Lugossy György, Kovách Aladár, Vadnai­­József. Rossz idő esetén fedett terrasz! Kőszegi jazz! Asztalrendelés: 128—007. F O G A R E-rendezés. BaawaBi»u4^'ss^.<ff»»wo8iW^gwiiB^gBa

Next