Szabadság, 1947. január-március (3. évfolyam, 1-73. szám)

1947-01-26 / 21. szám

Fen­nsárlás! választ ■ elm­ i­ni­s?riszszám A varsói rádió jelentése szerint a most megválasztott jesgyel­ets kot­­mányozó gyűlés februárban tartja meg első ülését, amelyen megvá­lasztják a lengyel köztársaság el­nökét­. Az amerikai külü­gyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy az USA kormánya egyelőre nem foglal ál­­lást a lengyel vál­aszvádak­it a­­ kap­­csolatban, az újonnan kiasyszett washingtoni lengyel nagykövet peg­dig köz­ölte, hogy véleménye sze­­rint ,i jensy-lországi választások becsületesek voltak és megfeleltek a potsdami döntés sz all­-.in­ávok. A 'Magyar írónők Körinek húszéves fennállását ismiepelték a Része/­ Klubban. A fényen jobb­írto Un .ríl­óban 16.sk mstő volt, meg mák i£z&'-nárat akik még ma te hűséges és telkes olvasói a her* Cegkisc­sim­iyókról, földesurakról, V&gp legjobb esetben főúri nevelő­­nőkről írogató hölgyeknek. Meg­­lepő, hogy mennyi tagja van az írónak­ fcöréilik. Alig fértek el a Fősnél, tagos dísztermében. Aki eddig nem ismerte a tiszte­­tikránisitó kör műtködését­­s cél­kitűzéseit, Az most mindezt meg­tudhatta az elnöki beszámolókból. Megtudhattuk, hogy az írónőknek és általában « nekik „nem szabadt politizálniuk’'. Hallhattunk a ner­­mesk­olú grófnő jótéteményeiről «lei ’átruházott néhány szegény ecs­­i verselő asszonyt és aki fér­­jé­ is rávette, hogy nagylelkű me­cénás módjára egyik vadászkasté­lyának néhány szobájában elaggott irőnőkrt lásson vendégül. Megtud­hattuk, hogy a rimfavágó királyi herceg egy baloldali szocialista b . . ki akar: cár : rá, de a lelkes pl.főkasszol­yok könyörgtek. néki: nézze el a tehetségen írónő bűnét, mire a „királyi fenség" (s eza-' -kkal apu strófának) kegyesen est -kelteti a kiró és:ól, sőt hajlan­dó ott továbbra is látogatni a kört. I ..... ! u. ő­t tartó­­ elnökségi ír., k­ertilu­s­ rátértek eg­ymás ví­zgas­ztulosára, miközben nagysze­ré­­n idegent­ették rokoni, il. íi'tie kercsszlányi kapcsolatukat tiéskord­ó Féhébrt. Több grófnőt em­it­­étek még akik kitüntették a magyar Irodalmat­­azzal’, ■ hogy tol­­lat fog’Art a kezükbe. Végül meghar­nyi­n emlékeztik vissza a régi szép időkre mikor még Pekár Gyűlő­ is fölidl­­oen megtisztelte lá­­togatási írs­­a kört. Hogy félreértés ne, essék, ez ez ünnepség-létt jár-vAr 2!-e,s zajlott le Egyébkér­t a díszv­érségek kö­zött ott láthattuk Balogh pátert és Schlachta Margitot... BARÁT ENDRE JOACACH E­TKE:. Cü YHJZ­ITOTt Túlzás nélkül írhatjuk a Hungá­ria k'ad­ dsába megjelent Civil­izá­­torról hogy az év­ legszebb kiállí­tás:ű könyve. Madách Imrének e későn felfedez*­ t csi-nm­üvet Győry Miklós re­ jseivál díszt­ve adta W «­szög k'odw&npttíról ismert, k állí­tásban is m­ind’g mag­a­s színvonalra törekvő Rung­ria. Ez a kötet a magyar nyomdaipar fejlettségér­ek legnagyobb dicsérete és igaz dísze lesz minden könyvespolcnak. Bíisi^éfa elirli’c \mmm\ és ő kön­yv- barátait k&n­yvvel juta’.marxtik! Eirejik'lagnk, Nottrádt iT !&u­.k: Pa-i­vjor.ii-iV.ea 53/.­ — itcZj: Sa'-liko fény ésúin monkíijS" kap* aján­dékba, a tagsáffi jogcal járó műiden kedvesm­ényen Mill. Rélezredik taiBukat, Dr. Ipolt.-ölgyi Sirk­olt, lakik: Markó-utca. Ifi., — Gorkij, As anya című márkával lep*ük meg. i ^m­eziini fai kei len«« meglepő és& most Ui- Bíl jE.ir ®IS! fs-. .. \„a már rAlti­k ? Ha nem. :r- 'K)-"4k be r.iác «na! 51-jv r Kővtv ar k K ir-ni »éle*® BpeSi. VJ. Eöasa Fereno-o. Ul- Sb&iadiág' Wallace újabb támadása az „atombomba kereszténysége" ellen Angolszász manótétel: a lengyel nyugati határ megváltoztatására Az osztrák Wkeszerecccs eWkö­ssl­fi Ütésein AJBittel B­ • WjwWSje ismiertette álláspontját, amely nagyjából megfelelt az általános javaslatoknak, de rea­ngsúlyt ist'S hogy Ausztria helyz­ete a bókeszer. Ködösük K*án nem Lehet kedvezőbb, ■ehint mis ea&dlesúlla a jóké, dsdsor-Kén OItMBWtMigt. 'A lutridon­ban tartózkodó Gruber kttk­tgyminisü. for a brit külügyminisztérium kj­­kttláöttf-lve!­a­r. osztrák. czsrzSüós kf'i-áéséről tárgyalt. A jövő béka i­lsegi kancellár­iai Londonba érkez aik. Valósszínüleg az osztrák átf&m­­ffröfikat, Bevin fel­fogadt­a. A német békeszerződésre vonat­­kozó tárgyalásokon egyes angol­ V&&BX körök újabb kísérletet tettek erre hogy a potsdami ceut­ss »se­rins megállapított lengyel határo­kat Németország javára módosít­sál:. Széknek » dtp.oms»tái?nak a­­ véleményét » dtéla£rlkat (Megáké­f fejeste ki, aki Uatja oetatta, ,JWI­­lyos veszélyt" jelentett Európa részé­re, hsi Ném­etország ,,ő»i terü­­leteit“ gyengébb munsétolnak juttatnák. A német , és esztrék béke, vala­mint « márciusi moszkvai tanfiqs­­.;oza«.oh előestéjén kü önöe fontos­­sága van annak *in újabb tátit», déenab, amelyet WsUstee, az «ne. rikai .haladé Kbsrálisok vehetője, intézeti USajrefeisl­és. & báberám uszító blokkpo’.ikclíruso­k ellen. Wal­lace szerint ChorchiK 'izs hiszi, Európát Nóro.ct&razágnak ft» Fran­­czeCTtzágáak­ ItcíS vésetstle, Nél­et­­országföt é® Franciaor­szágot; vi­szont Angliának, Wallace ezután kijel t­nti,. Cbarcli'd? Bősétől most sem képviselik na angol nép véle­ményét. As sMjyorok bélyét akarnak «« prMtekh­A Xew hissnek a vas­föggönyben, wMmiféte fej?' blokk, h»» és »a atombonyba-kere3Zlécy. sédben. Wallace Aaserite* haladó éréi Kövétően a cikkeéH ígéretei­te MM AtigHáneJr, Isogy XjhurcMU pol­iltikája nem. .AkerOV A MM'eMt készítő tárgyaiteoKíiaS szetabérj. az 5iBtert«31 sajtó barátságos hanga. kát üt m­ejj'ée egyre jobbul hang. DátyoBzas MarafcaH­ ngyt^sbk tér Soosevelt ennij®re volt. A New­­york jler&ld Xribnne­s»B2'lnt -Jthir. abril egyika an.ta kevénssAain Ame­rikai vezet­ asjek, aki neia tr«l­ats a szov'je.sellenas propagandának­“. A lapok. különös­ jelentítség az­­láthals abban a hivatalos küldésben, hogy «s­aj külügym miniszter szem­élyesen megy Moszkvárg» a négy katal­rd értekezletre. Negyvenezer mázsa halat hoz idén a vízi­tamlás• Újjászervezték a magyar halászatot Egy évvel azelőtt a vásárcrar» norcpre -én placc« híreszékelben csak baroafá­t árusítótísse, üresen álltak a halboltok,­­is. A' dunai halá­sok n­év-és niasztásak­ányi'f. már a par- Lop szé.kapkod­ ák, keresk d..in­ta legfeljebb­ „feketén" jutott belőle. Ma újra tele vasasak a hentes- és méaz£ros üzletek. A nagy takar­­mányháktv következtében bőven van min'Sian­a«, a legutóbbi ca.pok­­ban pedig­ szabaddá a sertés­hús fo.'.VO/itná L­i--. Ilo ísm­ét bóven vásárolható az szisten magyar Imi is a­'piacokon.­ A­ vAnárc arnok®k hatalmas tquáriiiuiín­ban tömegese® vS2ká]in?,k­aa eladó, pontyok, r, pub tcaton' p«Mig azflszttatü- batatant sül­tök, gazdák éa k^z^ggk. yanjAk­, vevőre. Mindez tét v.ijáépíte­,t és ujjászervezett. magyar . halászat eredménye­ • . . . ' ■ Elvítelre is tel . A hala­áat és haltenyésztés álta­­­lános helynyitóról Anter Zoltán, a költssművesészügyi m­in­sztérium halá­­estali osztályának vesztője a követ­kező tájékon UV i­st adta: — A háborút megelőző években huszonegyezer hold tógazdaság és 230.000 hold természetes víz állt a magyar h&Bcgat rts.ífcsSK'Zésére. A­ háború ezekben az értékekben is óriási kárt tett. A tógazdaságok töltéseit és gssttprendszereit felrob­bantották, a hatokat kifogták be­lőlük. Nemcsak a nagy halak, de az­ apró ivadékhtrlate vvl-­ó­ r­fid­re veszendőbe mentek. ■ Szerencsére Dombóvár környé­­kén épen maradt egy kis tó­­gazdasági egység, az itt talált 400 mássa ivadsékponty adta azután az újjáépített tógaz­­daságo­k tunyiszíóá alapját. Ha atár újra­­obo holdon folyik üzem­i gazdálkodás és tőgaadsságaink idei őszi „arrtósából” 20.000 mázsa­ halra tehet nyámit­ani, amely a, bé* kitermelésnek mintegy S0—GO ríá- Zc.7 .J.-n. — A természetes vizek hol­­ddományából mennyi maradt meg ? — a Balatoné majdnem b?Az gr.ázal­ékba­n, . folyóink halálom­ánya, azon. tea 50—­76 s­zázalékban szintién elpuszttult. A Balaton halhozama, mint a­ múlt. b?.u, az idén ?3 eléri a 12.000 má­zsát, a többi természetes vizekből azonban a békebeli is.fieo helyett csak 3000 mázsa halra lehet szá­­míteni. Ss évben tehát összesen közel 40.000 mázsa tel kerül piacra, ■ ez a hazai szükségletet már bőven fedezi, sőt­ komoly exportra is nyújt felistdfeégst. A halfogyasztás magyarországi fejadagja : alig fél kiló, az acgó? 1,0­..63-az északi né­­pek­,k­özel 20 kilós halfogyasztásé­­­val Eszamben, ezért a múltban is 15—­20 mázsa halat tudott az ár­— Miben volt ez­ ott meg a ha­lászat szervezőié? " A fzszabadités »tán a lóffcz&a­­ségek és termiészeges vizek­ hizlá.. eteti ‘joga állami tulajdonba 'vet'tik­. A tógazdaságok hzsz­opít&sa useni gazdálkodást kívön, « ?siről & kor* mánkat állami fel- &' nádgazdia­­. s'Vgj íiizam,,í‘c'árkását rendelte el, a természete»-- vinek.­­. -halászat» Hzonlínn teljen egyezéten a Ide­­paiberck■ kezébe -jutott. Az ország régi ' halíssai, aMkr a aSultban' csak­ a től’ -*s*ít elber'or szág külföldre szállítani. Halbeho­­zataira nincs tőbbé . szükség, mi. •után sa eddig .teljes egészében kül­földi halat konzer­váló űizetnek ered. teényesen tértek át a balatoni ke­szeg és .gazda.. f­üstölésére,. illetve savanyítására. . ként halánxhattak, m­a maguknak I dolgoznak és S3 lí lásziti szövetke­­| -Esti» USm­örülve ü?ik ősi n.i­ssí,v "30- 1 .gültet. A" legnagyobb ilyen .szövet. j| kend­ a Balatoni Halász Szövetke­zet. -Intos Zoltán, a T hrlássati­ osztály vezetője végül elsmondotta, hogy az dhazni. .n&dg'd­zdakdgf' az&n te ered'. 5ndnysecn működik. A Balaton, a' Velencei tó és * Fek­Ató' termés­ből a hazai szükségtrstek kielégí­tése mellett évi TDD vagon nád ke­rül kivitelre. 33 ' d­éssaji saövsílt^ief M­ástelppt ' keresek uL-.a és * s t-- - -közetében. Ajiulatok ..Bátor' jengó.o gaitg«^ lí írdstöce» Podolsnioz Sy­o­ttót 3£? Hogy mentette meg két kisgyermek a kommunista miniszter Egy nizzai orvos telefonon fel­­­,írta Bens .A Tillard francia kom­­m­unista közegészségügyi miniszter m­ég közölte vele, két betege, két kis­gyerm­ek meghal, ha nem szállítják azonnal Párisba, hogy ott megope­­rálják őket. A miniszter rendelke­zésére egy katonai repülőgép azon­nal Nigrába repült és felvette a két munkásgyermeket. A rep­ülőgépe­t , a Le Bourget-i repülőtéren a köz­egészségügyi­­miniszter személyesen­ várta s ő kísérte el a kórházba, ahol a gy­ermekeken­ végrehajtot­ták az életmentő műtétet. - ■ TM* • ' • 7 -«cv«..-W'.vrT Terlesid ­ Magyarországot meghívták a moszkvai könyvkiállításra Meghívás érdesett Moszkvából Magyarország számára, a magye­r nép vegyen részt a nagy moszk­vál könyvkiállításon, amelyet 1917 ta­vaszán rendeznek. A kiállításra összeállítandó­ anyag két részből áll. Az egyik rész tar. Udmegsa árpas szerzők magyar nyelven meg jelent művet,­­a másik olyan magyar irodalmi­­terméketet, amelyeknek orosznyelvű- kiadásáról a közeljövőben szó le­het. A meghíván az elmúlt hét végén érkezett Budapestre. A könyvek kiválasztása már m­­zg­­ kezdődött. A kulturminisztérum , és a kill­­aginoam­aatériu­m a Magyar Írók­­Szövetségével együtt állítik össze OS anyagot. A,, első sorozat kör,,/, vet, körülbelül ISO m­úztéát, aiár útnak is indítottak Moszkvába, Dk­­nek több mint három négy cd részét orosz írók magyarnycávű kiadvá­nyai foglalják el. Elküldték esen. V­ívül .Jókai, Mikszáth, Móricz mg. mond leghíresebb müveit. Pmnarosza külön futár . Adul Moszkeából ed újabb sorozatiak Erű­nek az összeállítása már jóval ne­hezebb. A közelmúlt irodalmából is c. mai magi­ar írónemzedék müvei­től választják ki azokat, amelyik a "saraiét nép körében a magyar iro­dalom, vránt a legvA­gttöbb érdeklő­­dést válthatták ki.­­ A. készülődéssel sí.elrA . kell, A kiállítás, amely orosz íróknak a világ mindek táján -»vsgjelg­tA' mü­veit ég . íi .. világ mindet,t népének vze­gnjptvdnblifaah'” "ásíí’ja, '­egymás mottó, február végén vagy­­március elején nyitik meg. S «• «•» VASAJtWAP, 1947 SANVAR 58. üséfsMtérog Isbmáfi SCiíjfölásor Ab orgoványi tárgyaláson kí­vül szórosa na,gyjele Tsté^é^ij tárgyalás »esz fptruáffcan­a -i népbiróságCv». Febrcér l6-én kóadv meg » Gát­­fau­d-tanács a fejdussobosKMi egy főtárgyaláa&t. PcVuji 14-án Lu» kács Béla. « MM* vök nagyli** tak­ca ehiekt kerül a jósidló-ír.noAl elé A LaUdau-ügyet február 16-in­­ferpilja a Bicsó Tanács. Elkészült 41 külkereskedelmi mérleg A kereskedetem­ és j-vü­vetkezetügyi Jihiaztériikr.bau «í'-kénzt­k külkdt í-föo­d'ftUi tórga.kóvjah -ösazeáíli* -fea. LeneiaisJA en WvitsU torggí­­trumk 158 mii bit fortet, ami never.?­­fcci 'héví 386 m­íllió forinttal szem» tvriu 19 suliláe forin; «noikedest fi. 1—n —. . Ki­lkereskedelmi forg­almuttk szeptember hónapban 6.?, októbes­­­ben 118. novemberben 184 nulilá forintot tett ki. Az adatokból kitS.­ni, hogy a magyar kü­lkereskede­­lem kivit­elben­­ elérte az IfISS-as bé­­kcég átkigáltak bit, behozatalban ped­ig 45 százalék­ot. Líháfi Harvey sanaoné teljes!­6 lset Párisbao Lilian Harvoy, aki mint Willy Frits&h pi.rtaereőjs, & harminséc-s évekbels nagy el­ksrettet, aratott né­­met finneken, m.őst Pa­­ishen bc&. kcal fel egy dán varié­tőiben, almi sanzonokat énekel angol, francia Ga m.'igyar nyelven Liana Harvey se­­llsk idején - knst£yt vásárlt %S... gyár« országon, majd K­itler uraloamra­ jutása, után Hollywoodba • áé később hallgatott a rábeszél­ésre, viaozatott Németors»ágba Ibi elvál»­la­ita náhány film föezercipét a n&er­­ressim alatt.­­. •—. Be neep Mrtam rá — mond;'» most Pártban — s t­zér-t tlbb-'nS, hogy az­ olimpiai 'játéko-k­ ut-ia, 1036-ban Svájcba köröztem. Arra a kárdása, hoogy mik a­­t érvei,''­­„sa&feiyen” kijelentsd­e, megkísérli . viaszakorosni, hajáeiui vagycáát, .anjolycól a ImsAGty Mar­gynTo és rAguix, a, cobo­lyi-cabá' Anti. I-sben, az czelídszd­os autó Svájc, van malledt'... — Kálilov 5®ld0w, a lendoni ■School of Szkmomtat tanára, Buda­pesten előadást tartott Anglia új­jáépítéséről. ■t K»w»tw?vm«iMve Nagy iparvállalat ■ -karas kofLuyen teel ‚f»r trAeh íihdto állasarnon­tl 'kőkis és fbct if. -iiilsiiiiire alkalma«, lohdtok­s EBspirit mn.yar it A5h7:1u?o?c „.M^nifAADifSiF* - i';-?1-, - '-i%vxH 05-ula Er2Si5bet-kö-út 50. hirdetttik kéretitek. i2­gyaks felertik k­épe« gyem­ektíjság ism­velkező, február l.-i száma.­­ Színes elbeszélések,­­kedves verse]» érdekes e­mesék, technikai újdon-ságok, rejtvény-, sport-, sakk., bélyeg-, kézimunka rovat. Ára-50 fil­lér A PA,rí AS minden gyermek jó pajtása!

Next