Szabadság, 1947. január-március (3. évfolyam, 1-73. szám)

1947-02-23 / 45. szám

--- imHI ]l Ilii I IMI Szórakozó Budapest IiiTúMHiiHM|“|tüh?liziT:Miiijiiötiiriiíí.i.. . „Chez Michel“ étterem és bárban (Pilvax-köz) Ács Ági és Dr. Veress Nándor étel- és Italkülönlesesnegek. EBI.D — VACSORA SZIRMÁT Magyar Világéttermes sitiden SOLTI Ki miténeiül kíséri a külföldről hazatért Zemplényi Müller Béla és zenekara Semmelweis utca 3. OPERA KÁVÉHÁZ SZALON VI.. ATORASST-tIT 24. Első külföldi attrakció GENA PRUS a varsói Városi Színház csalogánya &01IPOLIS.JÖRGYI HAJDÚ PÉTER, Budapest kedvenc harmonikasztárja BÉKEBELI KITŰNŐ KONYHAI Telefon: 125—309, 125—609. PARADICSOM . Mindennap reggel 6-ig.TÁNC Polgári árak. Király utca & Erzsébet körút sarok. Telefon: 223—515. Silipllíás?:;;!:,ay'í!'3’í verni:#bersndsfésült, VÉTEL ELADÁS fiap/’inlláz-u. 31 Telefon: 189-274 Német invázió az idegenlégióban René I Hermitte, a párisi Humanité indoktiosi tudósítója egy miffoni kávéházban véletlenül besádbe elegyedett a francia idegenlegikal,juhiával. Az újságíró nagy megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy ez a katona a német, aki a háború alatt a haditengerészetben szolgált és Hollandiában került hadifogságba. Innen úgy szabadult, hogy belépett a francia idegenlégióba. A beszélgetés során kiderült, hogy igen sok német katona szolgál Indokínában. Csak abban a században, amelyhez a volt tengerész tartozik, a legénység kilencven százaléka tagja volt a német hadseregnek. Altlsr, mik kivétel nélkül a Wehrmachtban szolgáltak, a parancsokat rendszeresen német nyelven adták ki. I A Gertler-filmiskola botránya Egy idő óta színházi körökben állandó szóbeszéd tárgya az államilag engedélyezett Filmiskola botránya. Az iskolát még 1945-ben alapította Gertler Viktor. Jellegzetesen kapitalista vállalkozás ez. A növendékek havi 120 forint tandíjat fizetnek, ezenfelül külön 15 forintot fűtésre. Ennek ellenére első perctől kezdve sok panasz merült fel az iskola pedagógiai vezetése ellen. Az öntudatosabb hallgatók különösen azt nehezményezték, hogy próbalehetőségük nincsen és feltűnően kevés a gyakorlati órák száma. Mégis kitartottak abban a reményben, hogy a harmad év végén úgyis tagjai lesznek a Színész Szakszervezetnek és majd a gyakorlatban még megtanulják azt, amire az iskolában nem volt módjuk. Ezt ugyanis határozottan megígérte nekik Gertler. Egy nap azonban azt kezdték rebesgetni, hogy a Filmiskola elvégzése önmagában szakszervezeti tagságira nem jogosít. Egy P. Igár István nevű növendék felkereste két társával Abonyi Gézát, a Színész Szakszervezet elnökét, aki ugyanezt a felvilágosítást adta nekik. A megdöbbent növendékek ekkor Gertlerhez fordultak, kérdésükre azonban nem kaptak kielégítő választ. Ebben a bizonytalanságban Polgár István levelet írt a Művészeti Tanácsnak és megkérte, vizsgálják ki az ügyet. Gartier ahelyett, hogy tisztázta volna, magát, összehívta a növendékeket és kijelentette előttük, hogy Polgár alaptalan vádaskodásával megzavarta növendéktársai munkáját. Ezután pedig Polgár Istvánt a tanári testülettel kizáratta az iskolából. A Szabadság munkatársa felkereste Abonyi Gézát és felvilágosítást kért tőle a Fimiskola ügyéről. — A Gertler-féle Filmiskola — válaszolta Abonyi — nem teljesjogú iskola. Régi szokás szerint az effése iskola növendékeinek minden év végén vizsgát kell tenniök egy olyan bizottság előtt, amelyben a Szakszervezet, a Színiakadémia, a Művészeti Tanács , a kultuszminisztérium művészeti ügyosztálya képviselteti magát. Minthogy a fimiskola tavalyi vizsgájára sema a Színiakadémiát, sem a Művészeti Tanácsot nem hívta meg, ez a vizsga érvénytelen. Három év leteltével a Filmiskola növendékeinek a Színiakadémia Bugyzsürije előtt kell vizsgázniuk. Ekkor dől el, felveszik-e őket a Szakszervezetbe. A felvétel bizonnak e nyak órán nem mondható. Gertlerék, úgy látszik, félreértették a Szakszervezet leveleit. A Színész Szakszervezet elnökének nyilatkozata után nyilvánvaló, hogy Gertler a növendékeket félre, vezette. Tudomásunk szerint az iskola ma is működik, növendékei pedig hiába fizetik a súlyos tandíjakat. Legfőbb ideje ezt a kérdést sürgősen tranezni. ' Staißeu&ait* Fekete bőrraktárt leplezett le a Vigodni-gyár üzemi bizo nyomon a Gazdasági Rendőrség A Vigodni bőrgyár telepe ócska bagolyrúgta romhalmaz. Sarmetes, elhanyagolt Nem háborús károk ezek. Még a „régi jó időktől“ ilyen rozogák az ajtók, mocskosak, csúszósak a lépcsők. Ablak? Ugyan kérem! Ronggyal, deszkával, kővel befedve, néhány mutatóba épen maradt. A látvány vigasztalan. A meszes műhelyben köd és pára talklal mindent. Jó vastag londoni köd ... Alul folyik a szenylé, húszfokos hidegben korcsolyapálya volt itt. Csákánnyal kellett megtörni a jeget, hogy dolgozni tudjanak. Ugyanez a helyzet a krómozóban. Hidegebb van, mint kinn az utcán. A pára, a bűz vastagon feleszi meg az ember mellét. A csiszolóban vastagon áll mindenen a bőrpor. Ki gondol a védőberendezésekre ? Ennek a műhelynek a környéke is befedve a szenynyel! Vastagon fekete a hó mindenütt. Benn a gép mellett egy munkás megmutatja az ingét: minden foga mozog. Skorbutja van. Harm,néhény éves. A cseresműhelyben, ahol halomban áll a rengeteg bőr, a jéghidegokban bokáig gázolok. Görcsös,öcös, adifinigemberedett kezét jejti öreg munkásnak nem fogom érjteileni amíg élek. A januári fagyhullám alatt két hátig szünetelt a munka. Olyan vastagon volt a jég mindenen, hogy nem tudnak dolgozni. Annyira mégsem rossz üzlet *■ »,*• ♦ * ·»,► ■»‚. •x■ . öltöző, mosdó, fürdő sec nincs. Aza«, hegy fi vel’,a.., Da vagy any. használják, v nagy korcsolyapályának. Ablak egyiken sincs. A tőkés,nek szegénynek nem tetteti rá... Az egyetlen meleg helyiség az ebédlő, amely öltözőhelyiség is. Átázott, savtól mart ruhadarabok száradnak itt. A levegő szörnyű Vigodni Adolf, a gyártulajdonos az ősszel ment ki Angilába. Manchesteri bőrgyárak valószínűleg nagyobb összkomforttal szolgál és így kedvesebb is neki. A felesége nemrégen követte. A gyárat veje dr. Elek Imre igazgató vezeti, aki ő violt,a már szintén kétszer megjárta Angliát és Svájcot Mielőtt most ősszel kiment Angliába, kijelentette az üzemi bizottságnak, hogy szanálni kell a gyárat, leépíteni a munkásokat. Az üzemi bizottság a magas fizetésű tisztviselők leépítését indítványozta. Mert a boxoszályon például, ahol 1938- ban egy üzemvezető volt, ma négy Elek Imre igazgatónak mindenesetre jó ötletei voltak a termelés érdekében. Január elején rá akarta beszélni az ü. b. elnökét, hogy vegyenek üveg feketén 150 darab borjúbőrt és 100 darab marhabőrt. Dolgozzanak azzal, most más is úgy csinál! Később, — amikor ez az ajánlata nem talált kedvező fogadtatásra — a gondnokon keresztül ismét megkörnyékezték az üzemi bizottságot. A szomszédban fekszik egy raktárban remek, feldolgozásra alkalmas bőr. Legalább ezt az üzletet nem kellene elhalasztali. A fő üzlet helyett az üzend bizottság a rejtekhelyen meghúzza a fizetését. Az igazgató állandóan panaszkodott: ráfizet a gyárra. A munkások azt ajánlották, vállalják a ráfizetés felét. Legyenek felesek a rossz üzletben, ott természetesen akkor megszigorítják az ellenőrzést. Az ajánlatot visszautasították. Mert miből fizessenek rá a munkások? Az üzemi bizotság biztosítta a gyárost, majd ők úgy racionalizálják a munkát, hogy kifizetődhessenek ... Az igazgatóság az üzletet visszautasította. De szanálásról többé szó sem esett... húzódó fekete bőrt bejelentette a gazdasági rendőrségnek, és így megkapták legális áron. Elek Imre igazgató, Görög István és dr. Irházi Lajos gondnok pedig látogatást tett a gazdasági rendőrségen ... Hogy hosszabb, vagy rövidebb ideig tart ez a látogatás, az most majd eldől. A gyárban 128 munkás dolgozik. Jégben, fagyban. Asztmásan, idillt hörghurmal, betegen. Lállatlag arra éri az üzemet, kifacsarni mindent belőle, amit csak lehet...' aztán el, Manchesterbe. 3 z zhu szonnyolc munkás bérével elvégre kitörődik? Izs&ky Margit Feketézik az igazgató VASABXAF, 1947 FEBRUAR 2* Erélyes jugoszláv jegyzék az osztrák ellenőrző tanácshoz a határmenti bandák garázdálkodásáról Belgrádi jelentés szerint a jugoszláv kormány tiltakozó jegyzéket nyújtott át az osztrák ellenőrző tanácsnak azokkal az incidensekkel kapcsolatban, amelyek egyre gyakrabban fordulnak elő a jugoszlávosztrák határon. A jegyzék felhívja az ellenőrző tanács figyelmét, hogy osztrák határterületen szabadon mozgó banditák garázdálkodnak, akiket sem az osztrák, sem a szövetséges hatóságok nem akadályoznak meg működésükben. A határmenti bandák járnak Jugoszláviába, majd rablásaik után osztrák területre vonulnak vissza. A banditák a határmenti házakban laknak és világos nappal is fegyveres támadásokat intéztek a jugoszláv határőrség ellen. A jugoszláv kormány az osztrák ellenőrző tanácstól azonnali megtorló intézkedést követel. Válóperláz Angliában A válóperek száma Angliában félelmetes arányokban növekszik. 1905-ben még csak 670 válóperes keresetet adtak be, 1945-ben viszont már közel negyvenszer annyit, huszonötezret. Ez a szám 1946-ra 88.000-re emelkedett. 1947-ben előreláthatólag 50.000 válóperes ügyet fognak tárgyalni. A válások szaporodására való tekintettel a közelmúltban bizottságot küldtek ki, amely a válóperes eljárás egyszerűsítésének és meggyorsításának lehetőségeit vizsgálja. * M4o* I?ON«*«***“-• Füzés az ablaküveg és a fürdőszob A háztulajdonos szerint igen A Krienhegyi út 25. számú telken romjaiból újjáépült egyemeletes ház áll Az ostrom alatt erősen megrongálódott épületet még 1915- ben utalták ki a Petőfi Sándor kollégiumnak, amely a Györffy kollégiummal együtt a Népi Kollégiumok Országos Mozgalmának idegalapító tagja volt. A kollégiumban jelenleg ötven szegény paraszt- és munkáscsalád gyermeke tanul. A 25 szobából álló ház a felszabadulás után, amikor kollégium céljaira kiutalták, teljesen lakhatatlan állapotban volt. A kollégium hallgatói felszólították a tulajdonost, özvegy Schätz Antalnét, hogy az épületet állítsa helyre. Schätzne, majd — miután ő Németországba költözött — az egymással poros,ködő kiterjedt örököshad ezt a kérést kereken elutasította. A kollégisták építenek A kollégisták erre önmaguk láttak hozzá az épület helyreállításához és ebben nagy segítségükre volt a Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége, amely állandóan nagyobbszámú ingyenes rohammunkást küldött az építkezéshez. A Petőfi Sándor kolégium a helyreállítás folyamán munkabérben és anyagban körülbelül 60.000 forintot fektetett be, bár az erősen sérült épületen eddig csak a legszükségesebb munkákat végezték el, hogy lakásukat és tanulásukat mielőbb biztosíthassák. A helyreállítás befejeztével kérték a tulajdonosoktól, hogy ismerjék el az épületen végzett munkálatokat. Az örökösök ügyvédje, dr. Hoffmann Miklós, az abaújszántói és vaskói erruradalmak közonti igsz’ga ója válaszlevelében azonban ezt megtagadta, mivel szerinte a kollégium lakói nemcsak a szükséges helyre,állítási munkákat végeznek el, hanem fényűzési jellegű építkezéseket is eszközöltek, mint például „a belövésekből eredő falazati és vakolati hiányokét, a fürdőszobák és WOM helyreállítását, az esővízlevezető csatorna pótlását, a sérült ajtók és ablakok kijavítását, valamint az üvegezést“. Hoffmann dr. luxusnak tartja, hogy a kollégisták hálószobájába és tantermébe nem süvít be a hideg téli szél , mint leveléből kitűnik, ha szegény, paraszt és munkátsifjakról van szó, megengedhetetlen luxus a fürdőszoba is. A tulajdonosok ahelyett, hogy az épületét állították volna helyre, 1945 szeptemberében a bérleti szerződés tető alá hozását sürgették levelükben. Kormányrendelet értelmében a népi kollégiumok csak 6t százalékos bérfzetésre kötelezhetők. Az örökösök azonban ezt nem voltak hajlandók tudomásul venni, az egész bért követelték s ugyanakkor be is perelték a kollégiumot. Kilakoltatási per A kollégisták természetesen nem fizették meg a jogtalanul két magas bért, annál kevésbé, mert a helyreállítás munkái teljes egészében őket terhelte. A tulajdonosok erre kilakoltatási pert indítottak ellenük. A kollégium vezetősége a Közmunkatanácshoz fordult: állapítsa meg a helyreállítás tényét a kérte, hogy a havi bérből arányosan levonhassa az építkezésbe befektetett összeget oly képen, hogy a kivetendő bérnek csak 30 százalékát fizesse. A tulajdonosok Hoffmann ügyvéd útján tovább folytatták a bérbehajtási és felmondási pert, bár a kollégium a már eddig szertett készpénz és a helyreállítás költségeivel, valamint a háztulajdonosra háruló közüzemi díjak kifizetésével a 70 százalékos levonás mellett nemcsak, hogy kiegyenlítette lakbérét egészen a mai napig, hanem még túl is fizette. Ideje volna, hogy a népi kollégiumok ellen indított hateráknak egyszers mindenkorra véget vessenek s a törvényeknek érvényt szerezzenek. László Gyula Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület lapja ckket közöl a dorogi bányászszerencsétlenségről. A katasztrófa súlyos kimenetelét nem a tűz, hanem a légáramba került nagymennyiségű szénmonoxid okozta, amely a menekülési út végén megrekedt. A szerencsétlenséget súlyosbbította az a körülmény, hogy a menekülő út legveszélyesebb szakaszán falazás céljából munkagödör volt kivájva, amelybe a sűrű füstben a menekülők beleestek és ormár sokan már nem is tudták folytatni útjukat. Nyílt tér* Fogas Józseffel (Mauthner-bőr* gyár volt igazgatója) mindennemű kapcsolatot azonnali hatállyal megszüntettünk. Nevezett ténykedéséért semminemű felelősséget nem vállalunk. Szervezett Dolgozók Országos Beszerző és Értékesítő Szövetkezete (Szedosz) ♦Fenti közleményért sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal semmiféle felelősséget nem vállal.