Szabadság, 1947. január-március (3. évfolyam, 1-73. szám)

1947-02-23 / 45. szám

--- imHI ]l Ilii I IMI Szórakozó Budapest IiiTúM­HiiHM|“|tüh?liziT:Miiijiiötiiriiíí.i.. . „Chez Michel“ étterem és bárban (Pilvax-köz) Ács Ági és Dr. Veress Nándor étel- és Italkülönlesesnegek. EBI.D — VACSORA SZIRMÁT Magyar Világétterm­es sitiden SOLTI Ki mit­éneiül kíséri a külföldről hazatért Zemplényi Müller Béla és zenekara Semmelweis­ utca 3. O­PER­A KÁVÉHÁZ SZALON VI.. ATORASST-tIT 24. Első külföldi attrakció GENA­­ PRUS a varsói Városi Színház csalogánya &01IPOLIS­­.JÖRGYI HAJDÚ PÉTER, Budapest kedvenc harmonikasztárja BÉKEBELI KITŰNŐ KONYHAI Telefon: 125—309, 125—609. PARADICSOM . Mindennap reggel 6-ig.­­TÁNC Polgári árak. Király­ utca & Erzsébet­ körút sarok. Telefon: 223—515. Silipllíás?:;;!:,ay'í!'3’í verni:#­bersndsfésült, VÉTEL ELADÁS fiap/’inlláz-u. 31 Telefon: 189-274 Német invázió az idegenlégióban René I­ Hermitte, a párisi Humanité indoktiosi tudósítója egy miffoni kávéházban véletlenül bes­ádbe elegyedett a francia idegen­­le­gi­­­kal,juh­­iával. Az újságíró nagy megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy ez a katona a német, aki a háború alatt a hadi­tengerészetben szolgált és Hollandiában került hadifogságba. Innen úgy szabadult, hogy belépett a francia idegenlégióba. A beszélgetés során kiderült, hogy igen sok német katona szolgál Indokínában. Csak abban a században, amelyhez a volt ten­gerész tartozik, a legénység kilencven százaléka tagja volt a német hadseregnek. Altlsr, mik kivétel nélkül a Wehrmachtban szolgáltak, a parancsokat rendszeresen német nyelven adták ki. I A Gertler-filmiskola botránya Egy idő óta színházi körökben állandó szóbeszéd tárgya az álla­milag engedélyezett Filmiskola bot­ránya. Az iskolát még 1945-ben alapította Gertler Viktor. Jellegze­tesen kapitalista vállalkozás ez. A növendékek havi 120 forint tan­díjat fizetnek, ezenfelül külön 15 forintot fűtésre. Ennek ellenére első perctől kezdve sok panasz me­­rült fel az iskola pedagógiai veze­tése ellen. Az öntudatosabb hallga­tók különösen azt nehezményezték, hogy próbalehetőségük nincsen és feltűnően kevés a gyakorlati órák száma. Mégis kitartottak abban a re­ményben, hogy a harmad­­ év vé­gén úgyis tagjai lesznek a Színész Szakszervezetnek és majd a gya­korlatban még megtanulják azt, amire az iskolában nem volt mód­juk. Ezt ugyanis határozottan megígérte nekik Gertler. Egy nap azonban azt kezdték rebesgetni, hogy a Filmiskola el­végzése önmagában szakszervezeti tagságira nem jogosít. Egy P. Igár István nevű növendék felkereste két társával Abonyi Gézát, a Szí­nész Szakszervezet elnökét, aki ugyanezt a felvilágosítást adta ne­kik. A megdöbbent növendékek ek­kor Gertlerhez fordultak, kérdé­sükre azonban nem kaptak kielé­gítő választ. Ebben a bizonytalan­­ságban Polgár István levelet írt a Művészeti Tanácsnak és megkérte, vizsgálják ki az ügyet. Gar­tier ahelyett, hogy tisztázta volna, magát, összehívta a növen­­dékeket és kijelentette előttük, hogy Polgár alaptalan vádaskodá­sával megzavarta növendéktársai munkáját. Ezután pedig Polgár Istvánt a tanári testülettel kizáratta az iskolából. A Szabadság munkatársa felke­reste Abonyi Gézát és felvilágosí­tást kért tőle a Fimiskola ügyéről. — A Gertler-féle Filmiskola — válaszolta Abonyi — nem teljes­­jogú iskola. Régi szokás szerint az effése iskola növendékeinek minden év végén vizsgát kell tenniök egy olyan bizottság előtt, amelyben a Szakszervezet, a Színiakadém­ia, a Művészeti Tanács ,­ a kultuszmi­nisztérium művészeti ügyosztálya képviselteti magát. Minthogy a fimiskola tavalyi vizsgájára sema a Színiakadé­miát­, sem a Művészeti Taná­csot nem hívta meg, ez a vizs­ga érvénytelen. Három év leteltével a Filmiskola növendékeinek a Színiak­adémia Bugyzsürije előtt kell vizsgázniuk. Ekkor dől el, felveszik-e őket a Szakszervezetbe. A felvétel biz­on­­nak e nyak­ órán nem mondható. Gertle­rék, úgy­ látszik, félreértették a Szakszervezet leveleit. A Színész Szakszervezet elnöké­nek nyilatkozata után nyilvánvaló, hogy Gertler a növendékeket félre, vezette. Tudomásunk szerint az is­kola ma is működik, növendékei pe­­­dig hiába fizetik a súlyos tandíja­kat. Legfőbb ideje ezt a kérdést sürgősen tranezni. ' Staißeu&ait* Fekete bőrraktárt leplezett le a Vigodni-gyár üzemi bizo­ nyomon a Gazdasági Rendőrség A Vigodni bőrgyár telepe ócska bagolyrúgta romhalmaz. Sarmetes, elhanyagolt Nem háborús károk ezek. Még a „régi jó időktől“ ilyen rozogák az ajtók, mocskosak, csú­szósak a lépcsők. Ablak? Ugyan kérem! Ronggyal, deszkával, kővel befedve, néhány mutatóba épen ma­radt. A látvány vigasztalan. A meszes műhelyben köd és pára talklal mindent. Jó vastag londoni köd ... Alul folyik a szenylé, húsz­fokos hidegben korcsolyapálya volt itt. Csákánnyal kellett megtörni a jeget, hogy dolgozni tudjanak. Ugyanez a helyzet a krómozó­ban. Hidegebb van, mint kinn az utcán. A pára, a bűz vastagon feleszi meg az ember mellét. A csiszolóban vastagon áll min­denen a bőrpor. Ki gondol a védő­berendezésekre ? Ennek a műhely­nek a környéke is befedve a szeny­­nyel! Vastagon fekete a hó min­denütt. Benn a gép mellett egy munkás megmutatja az ingét: min­den foga mozog. Skorbut­ja van. Harm­,néh­ény éves. A cseresműhelyben, ahol halom­­ban áll a rengeteg bőr, a jéghideg­okban bokáig gázolok. Görcsös,­­öcös, adifinigemberedett kezét jejti öreg munkásnak nem fogom érj­­teileni amíg élek. A januári fagyhullám alatt két hátig­ szünetelt a munka. Olyan vastagon volt a jég mindenen, hogy nem tudnak dolgozni. Annyira mégsem rossz üzlet *■ »,*• ♦ * ·»,► ■»‚. •x■ . öltöző, mosdó, fürdő sec nincs. Aza«, hegy fi vel’,a.., Da vagy any. használják, v nagy korcsolyapályá­nak. Ablak egyiken sincs. A tőkés,­nek szegénynek nem tetteti rá... Az egyetlen meleg helyiség az ebédlő, amely öltözőhelyiség is. Át­ázott, savtól mart ruhadarabok száradnak itt. A levegő szörnyű Vigodni Adolf, a gyártulajdo­nos az ősszel ment ki Ang­­ilába. Manchesteri bőrgyárak valószínű­leg nagyobb összkomforttal szolgál és így kedvesebb is neki. A fele­sége nemrégen követte. A gyárat veje dr. Elek Imre igazgató ve­­zeti, aki ő vi­olt,a már szintén két­szer megjárta Angliát és Svájcot Mielőtt most ősszel kiment Angliá­ba, kijelentette az üzemi bizottság­nak, hogy szanálni kell a gyárat, leépíteni a munkásokat. Az üzemi bizottság a magas fizetésű tisztvi­selők leépítését indítványozta. Mert a boxoszályon például, ahol 1938- ban egy üzemvezető volt, ma négy Elek Imre igazgatónak minden­esetre jó ötletei voltak a termelés érdekében. Január elején rá akarta beszélni az ü. b. elnökét, hogy vegyenek üveg feketén 150 darab borjúbőrt és 100 darab marhabőrt. Dolgozzanak azzal, most más is úgy csinál! Később, — amikor ez az ajánlata nem talált kedvező fo­gadtatásra — a gondnokon keresz­tül ismét megkörnyékezték az üzemi bizottságot. A szomszédban fekszik egy raktárban remek, feldolgozásra alkalmas bőr. Legalább ezt az üzle­tet nem kellene elhalasztali. A fő üzlet helyett az üzend bi­zottság a rejtekhelyen meg­­húzza a fizetését. Az igazgató állan­dóan panaszkodott: ráfizet a gyárra. A munkások azt ajánlották, vállalják a ráfizetés felét. Le­gyenek felesek a rossz üzlet­ben, ott természetesen akkor megszigo­rítják az ellenőrzést. Az ajánlatot visszautasították. Mert miből fizes­senek rá a munkások? Az üzemi bizotság biztosí­­tta a gyárost, majd ők úgy racionalizálják a munkát, hogy kifizetődhessenek ... Az igazgatóság az üzletet vissza­utasította. De szanálásról többé szó sem esett... húzódó fekete bőrt bejelentet­te a gazdasági rendőrségnek, és így megkapták legális áron. Elek Imre igazgató, Görög Ist­ván és dr. Irházi Lajos gondnok pedig látogatást tett a gazdasági rendőrségen ... Hogy hosszabb, vagy rövidebb ideig tart e­z a láto­­gatás, az most majd eldől. A gyárban 128 munkás dolgozik. Jégben, fagyban. Asztmásan, idillt hörghurm­­­al, betegen. Lá­llatlag arra­­ éri az üzemet, kifacsarni mindent belőle, amit csak lehet...' aztán el, Manch­e­­sterbe. 3 z­­ zh­u szonnyol­c munkás bérével elvégre ki­törődik? Izs&ky Margit Feketézik az igazgató VASABXAF, 1947 FEBRUAR 2* Erélyes jugoszláv jegyzék az osztrák ellenőrző tanácshoz a határmenti bandák garázdálkodásáról Belgrádi jelentés szerint a jugo­szláv kormány tiltakozó jegyzéket nyújtott át az osztrák ellenőrző tanácsnak azokkal az incidensekkel kapcsolatban, amelyek egyre gyak­rabban fordulnak elő a jugoszláv­­osztrák­ határon. A jegyzék fel­hívja az ellenőrző tanács figyelmét, hogy osztrák határterületen sza­badon mozgó banditák garázdál­kodnak, akiket sem az osztrák, sem a szövetséges hatóságok nem akadályoznak meg működésükben. A határmenti bandák­­ járnak Ju­goszláviába, majd rablásaik után osztrák területre vonulnak vissza. A banditák a határmenti házakban laknak és világos nappal is fegy­veres támadás­okat intéztek a ju­goszláv határőrség ellen. A jugo­szláv kormány az osztrák ellenőrző tanácstól azonnali megtorló intéz­kedést követel. Válóperláz Angliában A válóperek száma Angliában félelmetes arányokban növek­szik. 1905-ben még csak 670 válóperes keresetet adtak be, 1945-ben viszont már közel negyvenszer annyit, huszonötezret. Ez a szám 1946-ra 88.000-re emelkedett. 1947-ben előreláthatólag 50.000 váló­­peres ügyet fognak tárgyalni. A válások szaporodására való tekintettel a közelmúltban bizottságot küldtek ki, amely a válóperes eljárás egyszerűsítésének és meggyorsításának lehetőségeit vizsgálja. * M4o* I?ON­«*«***“-• Füzés az ablaküveg és a fürdőszob A háztulajdonos szerint igen A Krienhegyi út 25. számú tel­ken romjaiból újjáépült egyemele­tes ház áll Az ostrom alatt erősen megrongálódott épületet még 19­15- ben utalták ki a Petőfi Sándor kol­légiumnak, amely a Györffy­ kol­lé­­giummal együtt a Népi Kollégiu­mok Országos Mozgalmának ideg­­alapító tagja volt. A kollégiumban jelenleg ötven szegény paraszt- és munkáscsalád gyermeke tanul. A 25 szobából álló ház a felsza­badulás után, amikor kollégium cél­jaira kiutalták, teljesen lakhatat­lan állapotban volt. A kollégium hallgatói felszólították a tulajdo­nost, özvegy Schätz Antalnét, hogy az épületet állítsa helyre. Schätzne, majd — miután ő Németországba költözött — az egymással poros,­ködő kiterjedt örököshad ezt a ké­rést kereken elutasította. A kollégisták építenek A kollégisták erre önmaguk lát­tak hozzá az épület helyreállításá­hoz és ebben nagy segítségükre volt a Ma­gyar Építőmunkások Országos Szövetsége, amely állandóan nagyobbszámú ingyenes roham­munkást küldött az építkezés­hez. A Petőfi Sándor­ kolégiu­m a helyreállítás folyamán munkabér­ben és anyagban körülbelül 60.000 forintot fektetett be, bár az erősen sérült épületen eddig csak a leg­szükségesebb munkákat végezték el, hogy lakásukat és tanulásukat mielőbb biztosít­hassák. A helyre­­állítás befejeztével kérték a tulaj­donosoktól, hogy ismerjék el az épületen végzett munkálatokat. Az örökösök ügyvédje, dr. Hoffmann Miklós, az abaújszántói és vaskói err­­ur­adalmak kö­zonti igsz’ga ója válaszlevelében azonban ezt megta­gadta, mivel szerinte a kollégium lakói nemcsak a szükséges helyre,­állítási munkákat végeznek el, ha­nem fényűzési jellegű építkezéseket is eszközöltek, mint például „a be­­lövésekből eredő falazati és vako­­lati hiányoké­t, a fürdőszobák és WOM helyreállítását, az esővízle­­vezető csatorna pótlását, a sérült ajtók és ablakok kijavítását, vala­mint az üvegezést“. Hoffmann dr. luxusnak tartja, hogy a kollégisták hálószobá­jába és tantermébe nem süvít be a hideg téli szél , mint leveléből kitűnik, ha szegény, paraszt és munkátsifjakról van szó, megengedhetetlen luxus a fürdőszoba is. A tulajdonosok ahelyett, hogy az épület­ét állították volna helyre, 1945 szeptemberében a bérleti szer­ződés tető alá hozását sürgették levelükben. Kormányrendelet értel­mében a népi­ kollégiumok csa­k 6t százalékos bérf­zetésre kötelezhe­tők. Az örökösök azonban ezt nem voltak hajlandók tudomásul venni, az egész bért követelték s ugyanakkor be is perelték a kollégiumot. Kilakoltatási per A kollégisták természetesen nem fizették meg a jogtalanul két ma­gas bért, annál kevésbé, mert a helyreállítás munkái teljes egészé­ben őket terhelte. A tulajdonosok erre kilakoltatási pert indítottak ellenük. A kollégium vezetősége a Közmunkatanácshoz fordult: álla­­pítsa meg a helyreállítás tényét a kérte, hogy a havi bérből arányo­san levonhassa az építkezésbe be­fektetett összeget oly képen, hogy a kivetendő bérnek csak 30 százalé­­kát fizesse. A tulajdonosok Hoffmann ügy­­véd útján tovább folytatták a bérbehajtási és felmondási pert, bár a kollégium a már eddig s­zer­tett készpénz és a helyreállítás költségeivel, valamint a háztulaj­donosra háruló közüzemi díjak ki­fizetésével a 70 százalékos levonás mellett nemcsak, hogy kiegyenlítette lakbérét egészen a mai napig, hanem még túl is fizette. Ideje volna, hogy a népi kollé­giumok ellen indított ha­teráknak egyszers mindenkorra véget vessenek s a törvényeknek érvényt szerez­zenek. László Gyula ­ Az Országos Magyar Bányá­szati és Kohászati Egyesület lapja c­kket közöl a dorogi bányászsze­­rencsétlenségről. A katasztrófa sú­lyos kimenetelét nem a tűz, hanem a légáramba került nagymennyisé­­gű szénmonoxid okozta, amely a menekülési út végén megrekedt. A szerencsétlenséget súlyosbbította az a körülmény, hogy a menekülő út legveszélyesebb szakaszán falazás céljából munkagödör volt kivájva, amelybe a sűrű füstben a menekü­lők beleestek és ormár sokan már nem is tudták folytatni útjukat. Nyílt tér* Fogas Józseffel (Mauthner-bőr* gyár volt igazgatója) mindennemű kapcsolatot azonnali hatállyal meg­szüntettünk. Nevezett ténykedéséért semminemű felelősséget nem válla­­­lunk. Szervezett Dolgozók Országos Beszerző és Értékesítő Szövetkezete (Szedosz) ♦Fenti közleményért sem a szer­kesztőség, sem a kiadóhivatal sem­miféle felelősséget nem vállal.

Next