Szabadság, 1947. július-szeptember (3. évfolyam, 146-219. szám)

1947-07-19 / 162. szám

Ma: Szombati teljes ü­gető-program SZOMBAT ^‘a­villér 1947 július 19 |||| ||| M/ g, BMk tfS jMSPwB BmJm ^*msaa — _ ■ JBBmr Mm mmJSi­ jaMMMHM JMBM/Mg MKM ^ttKuUJMM Délutáni felhősödés,a »’rtsW 'Wp esetleg kisebb eső, BH MBr Hmm JMm VPfai MB MB Mm MB jBfH MMr JB MMrlkmf meleg UV MSB rjMfi­d^mBL^E@B t« JBB MBi Bm MBMr^MjBa j sz. BMBMMMMBBBBKB^B^BBBBBBBBBBBBBMBBBBM^BBBBBKM^^ Demokratikus Bőröndtolvajok kidobtak két kalauzt a robogó szolnoki gyorsvonatból Autós csempészbandát fogott a rendőrség Nem csökkent a penicillin ► p «■«■■■■■————— Feloszlik a Sulyok-párt Mi történt Esztergomban — Pfeiffer és Balogh páter politikai vadházassága Vámbéry Rusztem átvette a washingtoni követség vezetését RABLÁS a Ludovika­­kertben Vakmerő rablótámadás történt éjszaka a Lud­oviik­a­kertben. Min­­goczy Józsefb­e 47 éves takarító­nőt négy ismeretlen gubanc meg­­támadta, kitépték a retiküljét ke­zéből és elmenekültek. A Ludovika­­kert kertésze ma reggel az egyik bokor aljában megtalálta az üres retikült, lakozni valamelyik jobboldali párt­hoz, elsősorban Balogh István párt­jához. Az „alkotmányvédők" kis cso­portja is bizalmas tanácskozást folytatott a választójogi bizottság ülése alatt. A megbeszélésen­­ mint vendég — Kovács Imre vitte a szót. Dollárkölcsen Olaszországnak Washingtoni jelentés szerint Olaszország, amelyet a Marshall­­terv újra nagyhatalmi állásra kí­ván emelni, százmillió dolláros kölcsönt kap az amerikai Export és Import Banktól. RÁKOSI a svábok kitelepítéséről Taksony község telepes magyar­jai kü­ldöttségileg felkeresték Rá­kosi Mátyás mniszterelnökhelyet­­test, megköszönték a Magyar Kom­munista Pártnak az újgazdák szá­mára nyújtott támogatását. A te­lepesek elmondották, hogy a svá­bok fenyegetőznek és meg is öltek egy magyar telepest. Rákosi Mátyás közölte, hogy a svábkérdés rövidesen megoldódik. Reményünk van arra, hogy amíg az amerikaiak újra lehetővé teszik a kitelepítendő magyarországi svá­bok amerikai zónába való szállítá­sát, addig is a Szovjetunió meg­engedi bizonyos számú sváb Né­metország szovjet zónába történő kitelepítését. Elsősorban azokat a svábokat viszik el, akik a telepe­sekkel együtt vannak. A nemzetgyűlés egyesített bi­zottságai csütörtökön tárgyalt­ák az új választójogi törvényjavasla­­tot. A szakaszok túlnyomó részét minden vita nélkül elfogadták s a Szabadságpárt részéről benyújtott módosításokat, — amelyek első­sorban Sulyok Dezső és Drozdy Győző mentesítésére irányultak, •­m sorra elvetették. Csupán egy szigo­rító módosítást fogadtak el: azok sem lehetnek képviselők, akik a hajdani Wolf­f-féle kereszténypárt­nak voltak képviselői, vagy képvi­selőjelöltjei. Az egyesített választójogi bizott­ság ülése alatt a Szabadságpárt nemzetgyűlési csoportja a parla­ment büfséjében tartott megbeszé­lést, amelyen csaknem valamennyi képviselőjük részt vett. Sulyok Dezső nem volt jelen, mert időközben Pfeiffer Zol­tánnal és Parragi Györggyel Esztergomba utazott. Az ülés alatt terjedt el az a hír, hogy a választójogi törvényjavas­lat bizottsági tárgyalása során nem sikerült a Sulyok-párt által kívánt módosításokat, „képviselőmentése­­ket” elérni, s így Sulyok Dezső, a párt elnöke és Drózdy Győző nem indulhatnak a választáson. A Su­lyok-párti képviselők napok óta azt híresztelték, hogy a bizottságban megváltoztatják a javaslat szöve­gét és külön Sulyok-szakaszt iktat­­nak be, amely kivételezetté teszi pártvezérüket. A sulyokista képviselők most, hogy befejezett tennyé vált Sulyok Dezső kibukása, súlyos kifogásokat emeltek Sulyok Dezső politikai vo­nalvezetése ellen. Különös­en a szakszervezetek elleni indokolatlan szembehelyezkedését bírálták éle­sen és többen hangot adtak annak a véleményüknek, hogy a párt­­ jövőjét kockáztatta akkor, amikor, Sulyok a munkáspártok vezetőit oktalanul megtámadta. A koradélutáni órákban a sulyo­kista képviselők arra az elhatáro­zásra jutottak, hogy nem utaznak le kerületükbe, hanem pénteken délután fél öt órakor ülést tartanak a parlamentben, és ezen az ülésen kimondják a párt feloszlatá­sát és vidéki szervezeteik fel­számolását. Válsáry István néhány társával együtt kijelentette, hogy teljesen visszavonul a politikától. A képvi­­ selők többsége viszont azt a lehe­tőséget tárgyalta: várjon a párt­feloszlatás után módjuk lesz-e csak. Miről tárgyalt Sulyok és Pfeiffer Esztergomban ? Közben Sulyok Dezső, Pfeiffer Zoltán és Parragi György Eszter­gomban Mindszenty József prímás­sal tárgyaltak. Ezen a tanácskozá­son — az elterjedt hírek szerint — egy jobboldali ,,ellenzéki vá­lasztási blokk'­ megalakításá­nak lehetőségeit vitatták meg. A három jobboldali hangadó Buda­pestre érkezései után jól informált politikai körökben arról beszéltek, hogy az esztergomi megbeszélés nem vezetett eredményre, amennyi­ben a jobboldali pártcsoportosulá­sokat nem sikerült közös „ideoló­giai“ nevezőre hozni. A tanácskozá­son kiderült, hogy egyesített ere­jükkel sem indulhatnának komoly eséllyel a választásokon és ezért — értesülésünk szerint — elhatá­rozták : felhívással fordulnak a Kis­gazdapárthoz, hogy váljon ki a demokratikus pártok válas­ztási szövetségéből és csatlakozzék a jobboldal megalakítandó blokk­jához. A sötét árnyék: Balogh páter... Az esztergomi tanácskozáson Pfeiffer Zoltán már mint Balogh páter „titkos békekövete” vett részt. A legsürgéseb pártonlí­­vüli képviselő­ már napok óta törtel, helyezkedik, hogy vala­melyik párt listáján elsősorban önmagának és ha jut hely, a róla elnevezett „csoportnak" mandátu­mot biztosíthasson. Ebbe a cso­portba tartozik­ Szolnoki István is, aki Pfeiffer megfigyelője a Kis­gazdapártban. Pfeiffer sok helyezkedése után legutóbb arra az elhatározásra jutott, hogy a Szabadságpárt­ban áveszi Sulyok Dezső sze­repét. Tudomására hozta Sulyokéinak,­­hogy a köz érdekében kész a leg­nagyobb áldozatra, likvidálja „cso­portját” é­ s hajlandó a Szabadság­­párt élére állni. A Sulyok-párt azonban cseppet sem viszonozta Pfeiffer gyors szerelmi fellobbaná­­sát: az újfasisztája is túlságosan sötét figurának találták Pfeiffer „elnököt.” Amikor nyilvánosságra került, hogy Balogh István megkapta az engedélyt pártjának megalakításá­ra, nyomban felébredt régi szerel­me a páter iránt. Jelentkezett Ba­logh Istvánnál és­­ tudomására hoz­ta, hogy tehetségét kész az újdon­sült jobboldali párt rendelkezésére bocsátani. Ez alkalommal jól szá­mított: a páter tárt karokkal fogadta Pfeiffert és azon nyomban meg is állapodtak, hogy az új párt­­ban fontos szerepe lesz a fa­­siszta színezetű parlamenti bot­­rányok főrendezőjének úgy,­ mint a reakció egyik leg­­főbb képviselőjének. Az új frigy különben élénk vi­lágításba helyezi Balogh páter pártalakítását. Nemcsak a Pfeiffe­­rek, de más nyílt és bujkáló reak­ciós körök is vérmes reményeket fűznek a páter, újabb politikai ak­ciójához. Már meg is találták vele az érintkezést. A demokrácia ellen­ségei a politikai kártyakeverés mesterétől várják, hogy számukra olyan pártot alakít, ahol demokra­tikus rendünk megdöntésére zavar­talanabbá folytathatják cselszövé­seiket. Két szék közt a pad alatt A Balogh István elnöki,ése alatt álló Független Demokrata Párt fő­­titkár-jelöltje tehát Pfeiffer Zoltán s nem Kovács Imre, mint ahogy azt egyesek tudni vélték. Kovács Imre ezekről a kombinációkról a következőket mondotta a Szabad­ság munkatársának: — Egyelőre tájékozódom, még nem döntöttem, hogy mit csinál­­lak. A személyemmel kapcsola­tos minden kombináció merő ki­ találás. Egyet mondhatok: min­den áron nem akarok képviselő lenni, főleg olyan áron nem, ami összeegyeztethetetlen politkai és erkölcsi felfogásommal. Ez nem, azt jelenti, hogy belső emigrá­cióba, vagy lelki disszidációba vonulok. Talán tévedtem, de vál­tozatlanul az a elem és meggyő­ződésem, hogy a parasztság po­litikai, társadalmi, gazdasági és kulturális megszervezésével áll, vagy bukik a magyar demokrá­cia. A választási előcsatározások köz­ben nagy és örvendetes eseménye van a magyar diplomáciai életnek. Vámbéry Rusztem üzent Ameriká­ból, hogy elfogadja a washingtoni követi megbízatást és a részletek megbeszélése végett rövidesen Ma­gyarországba utazik. Rajcsányi Károly Önállósítási segélyt kapnak a hadifoglyok Molnár Erik népjóléti miniszter hétmillió forint hitel megszavazá­sát kérte a GF-tól a hadifoglyok megsegítésére. Benyújtotta terveze­tét, amely szerint az eddigi 10— 100 forintig terjedő egyszeri segély összegét 20—200 forintra emelik. A miniszter szükségesnek tartja, hogy a hadifoglyoknak a terme­lésbe való beilleszkedésének meg­könnyítésére önállósítási kölcsönt folyósítsanak az erre rászoruló igénylőknek. Az önállósítási köl­csön összege a tervek szerint 1­­2000 forint lesz. Nehru lemondott Az ...’elhi rádió csütörtökön este jelentette, hogy Pandit Nehru, az in­dk. Ideiglenes kormány helyettes­elnöke lemondott. A rádió szerint a lemondásnak „véleménykülönbség“ volt az oka. Nehru lemondása ko­­molyan veszélyezte‘!'’eit az angolok­kal ■ m-"'-"de ideiglenes kor­­mány politikájának sikerét..

Next