Szabadság, 1947. október-december (3. évfolyam, 222-297. szám)

1947-12-11 / 282. szám

CSÜTÖRTÖK : Ára 40 fillér M­BBgfifi’llUJI’lffJP- tett +s fok. 247 December n 111 ||| ^ Ill.évf. 242.SZ. Demokratikus | b&fe fesz a kenyér, 60 deka finomlisztet kapunk Áldetektívek támadása a Teréz­ körúton ► ♦4 Rejtélyes Körülmények között öngyilkos lett Alszeghy Lajos a Madách Színház művésze Délelőtt színházban próbánt, délután vidáman tért haza, este gázzal megölte magát Kedden este Alsó erdősor­­utca 16. szám alatt levő lakásán ön­­gyilkos lett Alszeghy Lajos, a ki­váló színművész, a Madács Szín­ház tagja. Gázzal mérgezte meg­­magát és amikkor este tíz óra táj­ban megtalálták, az Avgs már csak a halált állapíthatta meg. Alszeghy Lajos bátyjával lakótt együtt. Az idősebb Alszeghy ked­den, kapuzárás után pár per .­.Itt ment haza, kinyitotta az ajtót és azonnal megérezte, hogy gázszag terjeng az előszobában. Ahogy bel­jebb ment, a szag egyre erősödött. A belső szobában a dívánkon túl­öltözve találta öccsét eszméletlenül. Azonnal orvost hivatott, de már nem volt segítség. Az orvos megállapítása szerint 6 óra tájban nyithatta ki a gáz­csapot és rövid idővel később a szoba megtelt gázzal és végzett vele. Rendőri bizottság szállt ki a helyszínre. Az asztalon egy váza alatt búcsúlevelet találtak, melyet a tragikus sorsú szülész családjá­­hoz címzett. A szomszédok elmond­­ták­, hogy Alszeg­hyt délután látták utoljára, jókedvűen tért haza, ha valami feltűnő volt rajta, legfeljebb szokatlan jókedve. Alszeghy Lajost a főváros mű­vészköreiben nagyon szerették és sokra becsülték. Egészen szokatlan m­űvészkarriert futott be: mint 36 éves régi színész az Egerek és emberek című­ darabban egyszerre a legkivá­lóbb művészeink sorába emel­kedett.Ebben a darabban egy félkarú is­tállószolgát játszott és olyan nagy­ sikere volt, hogy külön művészi díjat kapott érte. Alszeghy Lajos­ fiatalabb éveiben hosszú időn át játszott Debrecen­­ben, a tragikussorsú Horváth Ár­pád igazgató működése idején. Eb­ben az időben már egy Sí­elő kísé­relt meg öngyilkosságot. Egy városi tisztviselő leánya miatt nyitotta ki amikor a gázcsapot, de házvezetőnő­jó idejében észrevette és megmentette az életnek. A felszabadulás óta betegeskedett, súlyos idegbaja miatt már nyár°n szanatóriumba küldték barátai, ahonnan — legalább is úgy látszott — gyógyultan jött ki. Ebben az időtájban vált el feleségétől, akivel rossz családi életet élt. Azóta min­­den idejét művészetének szentelte és úgy látszott, hogy viharos élete megnyugszik. Barátai a legnagyobb megdöbbe­­néssel fogadták Alszeghy Lajos ön­­gyilkosságának hírét. Kedden dél­­előtt a Magyar Színházban a Lili című operettben jelentős szerepet próbált. Később ellátogatott a Ma­dách Színházba is, ahol A zsugori próbáját nézte végig. Hogy nap­közben mi történt vele, azt nem tudják, mint ahogy az sem tisztá­zódott még, mi késztette végzetes tettére. Búcsúlevelében azt hja: úgy érzi, idegösszeroppanása van, nem bírja tovább az életet, renge­­teg küzdelme volt, imádja a művészetét, de nincs tovább, kéri bátyját és barátait, bocsássa­­nak meg neki. Alszeghy Lajos tragikus halála súlyos veszteség a magyar színját­szásnak. E­gy festőművész alvilági drámája fWr m JM dfIUÖJAKASí▲ 9 ^ m MJwm m M m Mmnk mM m M ä äiäs. A francia politikai életnek két nagy­ eseménye van. Az első a francia-szovjet viszony feltűnő ki­élesedése azok miatt a provokációs intézkedések miatt, amelyeket a Ramadier­, majd a Schunvan-kor­mány foganatosított a Franciaor­szágban élő szovjet állmpolgárok­­kal szemben. A tegnapi jegyzékek után az esti órákban érkezett Pá­­risba annak az erélyes hangú jegy­­zéknek a híre, amelyet Guszev he­lyettes külügyminiszter Moszkvá­ban nyújtott át Charpentier fran­­cia ideiglenes ügyvivőnek. A jegyzék közli, hogy a szovjet­­kormány ellenségesnek tekinti a francia kormánynak a szovjet re­­patriácó bizottsággal szemben meg­­tett intézkedéseit, ezért elrendeli, hogy a hazaszállítási ügyekkel fog­lalkozó szovjet kirendeltség azon­nal hagyja el Franciaországot, ugyanakkor követeli, hogy a Szov­jetunióban tartózkodó francia re­­patriációs bizottság utazzék el a Szovjetunióból. A jegyzék közli, hogy a szovjet kormány a francia kormánynak a Szovjetunióval szem­ben tanúsított ellenséges magatar­tására való tekintettel megszünteti a francia-szovjet kereskedelmi tár­­rgyalásokat és az újabb francia kül­­döttség tizennyolc tagjától megta­­gadja a beutazási engedélyt. A szovjet jegyzék intézkedéseihez híven, a Franciaországban tartóz­kodó szovjet­ repatriáló bizottság tagjai kedden éjszaka Parisból visszaindultak Moszkvába­ ható érvényűek. A kormány bele­egyezett abba, hogy haladéktalnul hozzáfognak a törvényes létmini­mum megállapításához és huszon­két százalékkal emeli a munkások családi pótlékát, tekintet nélkül ar­ra, hogy sztrájkoltál..., vagy sem. Ezekből a kormányengedmények­­ből is kitűnik, hogy a munkásság komoly eredményeket harcolt ki. A CGT kiáltványa felsorolja azokat a pontokat is, ahol nem értek el teljes eredményt. Ilyen például az az intézkedés, hogy a sztrájkhar­­cok alatt bebörtönzött munkásokat nem engedik szabadon és az alkot­mányellenes kivételes törvények érvényben maradnak. Ma hajnali cikkében Benoit Fraction, a CGT főtitkára, ezeket írja: ,,A Szakszer­vezeti Tanács a m­unkafelv­é­tel mellett döntött, hogy megvédje a szakszervezeti egységet és az eljö­vendő kemény küzdelmekre össze­kovácsolja a francia dolgozók ere­­jét. Hatalnas harcunk megmutatta, hogy Franciaországot nem lehet a dolgozó nép többségének akarata ellenére kormányozni még akkor sem, ha a reakció karhatalmi erő­­szakkal és a szocialista miniszterek segítségével akarja is legyőzni a munkásságot.” Földes Péter Párisi tudósítónk telefon jelentése: A Szovjetunió megszakította kereskedelmi tárgyalásait Franciaországgal Kiutasították Moszkvából a francia hazatelepítési bizottságot Ma reggel újra munkába állnak Franciaország sztrájkolói A CGT kiáltványa A másik nagyjelentőségű francia­­országi esemény, hogy a francia Szakszervezeti Szövetség és a nem­zeti sztrájkbizottság döntése alap­ján újra munkáiba állnak a francia dolgozók milliói. A három héten át tartó, egész országot átfogó sztrájk, amely világraszóló bizonyí­téka volt a francia dolgozók hatal­mas erejűek, véget ért és a Schuman-kormány több igen lénye­ges ponton kénytelen volt teljesí­ten a dolgosó tömegük követeléseit. A francai munkások elszántságán­­ kudarcot vallottak a kormány pro­vokációs akciói és nagy lecke Fran­ciaország dolgozói számára, hogy a sorsdöntő napokban egyedül a francia kommunista párt képvi­selte következetesen a parlament­­ben, sajtóban és az utcán a sztráj­koló nép érdekeit A Szakszervezeti Tanács és az országos sztrájkbizottság kedden este történelmi jelentőségű kiált­ványt intézett , a francia munkás­­osztályhoz, amelyben felszólítja, hogy a munkát december 10-én is­mét vegyék fel. A kormány engedményei A CGT kiáltványa megállapítja, hogy minden dolgozó, tehát a sztrájkolók is, 1500 franci azonnali segélyt kapnak (a kormány erede­tileg nem akarta a sztrájkolók szá­­mára a segélyt folyósítani). Köte­­lezte magát a kormány arra is hogy­ júniusig biztosítja a bérelm és az árak egyensúlyát, ami gyakor­­latilag azt jelenti, hogy az árai rögzítéséig a béreket sem rögzítik Az új bérek december 1.ig vissza.

Next