Szabadság, 1948. január-március (4. évfolyam, 1-74. szám)
1948-01-30 / 24. szám
fWsNTEK, 1948 TANTTAR 39 A munkások életét veszélyezteti A DflUDAilisa támaszpontok tieaz újjjáépítési síoipaij". .. " DUBNDH. Franco gyarmatain Rozsdás várhegyek között, sáros, fencsikarmgrös út vezet a csepeli "Weisa Manfréd"gyárban a Duna felé. Az út — a gyár legelhagyottabb részén — először drótkerítésbe“, azon túl pedig hat mér magas körbefutó töltésbe torkollik. A földhányásba vágott keskeny bejáratnál rendőr áll. Csak a Nehézipari Központ engedélyének felmutassa után jutunk beljebb a trotil,üzembe, ahol 25 munkás és 4 tűzszerész bombát és tüzérségi lövedékek robbanó anyagának kiolvasztásával foglalkozik. Veszélyes mesterség ,eza a legkisebb rendellenességet észleled, azonnal tégy jelentést. Emberek életét mented meg vele!“ — olvassuk a bejárat mellett egy táblán. A szerteszét heverő rengeteg repülőbomba, ágyúgolyó és különböző rozsdás akna sem nyújt kellemes látványt, de a munkások biztatására nyugodtan beljebb lépünk. — Csak a nyilt láng, vagy a szikra veszélyes. — —mondja az egyik köténye a munkás. — Attól a levegőbe repülnénk . .. Ilyen figyelmeztetés után a töltésen belül álló alacsony téglaházhoz érünk. Ez a trolságram egyetlen épülete. Középütt nyitott folyosó vezet keresztül, ahol kétoldalt vaslemezből épített kamrák vannak elhelyezve, melyekből éles sistergés hallatszik. .. , Veszélyesebb a dinamitnál ! _ Mi történik Itt? Felhúzzák a vrsajtót. Fémje áll. Ványon két hatalmas bomba válik láthatóvá, mindegyikbe vékony cső vezet. A bombákból a sistergő gőztől megolvadt masszaszerű, piszkos-barna robbanóanyag csurog lassan a főidőn álló lapos vasedénybe. — Ez a mi munkánk — mondja Horváth József csoportvezető. — A háborúból visszamaradt különböző bombákból kiolvasztják a töltetet, a dinamitnál többszörösen nagyobb hatású trinitrotolitolt, röviden a trotilt. Hat kamrában 17 bomba olvad egyszerre és napi tér, melegünk eléri a 7—800 kilót. Munkánkat 1945 októberében kezdtük el, ígykönnyen kiszámítható, hogy idáig közel félmillió kiló drága, csak külföldről beszerelhető robbanóanyagot hasznosítottunk. Balépünk az épület egyik helyiségébe. Itt törik apró darabokra a lapos vasedényben már újból megfagyott trotilt. A törmeléket ládákba csomagolják s egy vidéki gyárban a bányák nélkülözhetetlen robbantóanyagává dolgozzák fel. A pusztítás eszköze így válik a hasznos termelés, a hároméves terv szolgálójává. Csak gázálarccal Addig azonban, amíg a bombák töltete eljut a tatai bányászokhoz, a trotilüzem munkásai állandóan az életükkel játszanak. Nemcsak a robbanás veszélye miatt, hanem azért is, mert a száradó trotilból felszálló gázok, főleg a nitrolbenzol párolgása veszedelmesei* pusztítja az itt dolgozó munkások vörös vérsejtjeit. A belső helyiségek csípős, fojtó levegőjében csak gázálarccal lehet dolgozni, de a munkások legtöbbje így is sikán szorul orvosi kezelésre. Valamennyien soványak és sárgás arcbőrük, lila Szájaik széle és kékülő körmeik is elárulják, hogy a WWM legegészségtelenebb üzemében keresik kenyerüket. Napi tíz órát dolgoznak, de orvosi előírásra egy óra munka után két óra pihenés következik, amit a trotilüzemen kívüli laktanyában töltenek el. A kétórás pihenőre zululyozás után teljesen átöltöznek. Napi félliter tejet, és heti három, negyed kiló zsírt kapnak egészségük megvédésére, fizetésük pedig egyenlő a többi WM-munkás átlag fizetésével, elbánunk, — mondja, mintha a világ legegyszerűbb dolgáról volna szó. Barátságosan megveregeti egy sárgára festett óriási bomba oldalát. Szerénykedik. Pedig valamennyien hősök, a munka hősei, akik nap-nap után az életüket kockáztatják, hogy segítségükre legyenek a bányászoknak és az ország valamennyi dolgozójának. A magyar nép felemelkedésének. Vaád Ferenc. 13 legnagyobb sikerek a 4* FILMEK! EZEN B HÉTEN: AI51KUM NÖ HZ RBLRK MÖGÖTT NÖ az RBLRK MÖGÖTT ! D i£ C S 9 NO az mu MÖGÖTT ®© ERVIN PáRIS GYERMEKE! URA M a /ft PáRIS GYERMEKEI K©lí,18, az ÓF.a KÖRBE JÁR CITY BZ ÚRa KÖRBE JÁR Sf/& YA a szent és az utcalány a szent és az utcblÁny ADY Valahol Európában CAP9 Y®Y Valahol Európában „ sc®$$ mm Valahol Európában B holnapért élni kell S/IY®Y a holnapért élni kell S I/RB A»*A« B holnapért élni kell f BN©B)fi B holnapért élni kell Arzenál a töltés tövében !— Miért választották ezt a veszélyes foglalkozást, — kérdezzük Molnár Géza fiatal munkást, amint váltás után éppen kifelé tart a szabad levegőre. — Senki sem kényszerített ide bennünket — hangzik a válasz. — Tudjuk, ezt a munkát is el kell végezni, mert a bányászoknak szükségük van a trotilra, s és miért adnánk pénzt érte, amikor a menekülő fasiszták vágószám hagyták hátra bombáikat az országban. Kruspér Ferenc, öreg, 60 éves tűzszerész egy egész arzenált mutat a töltés tövében. — ötkilós aknától 20 mázsás repülőbombáig mindenféle lőszerrel ! A közigazgatási alkalmazottak özvegyi nyugdíját a pénzügyminisztérium, a most kidolgozás alatt álló tervezet szerint átlag tíz százalékkal szándékozik felemelni. STEINBECK kolhozparaszttal Amerikáról Néhány nappal ezelőtt már jelentettük, hogy John Steinbeck, a világhírű amerikai író „Orosz napló" címen könyvet írt szovjetunióbeli élményeire . A könyv egyik érdekes részletét alább közöljük. „Az áldomás után vendéglátó gazdánk, fehér hajú, kékszemű öreg kolhoz-paraszt, hozzám fordult és így szólt: — Mit csinálna Amerika kormánya, ha a szövetkormány pénzt és katonai segítséget nyújtana Mexikónak azzal a bevallott céllal, hogy megakaadályozza az amerikai rendszerű demokrácia terjedését? Akkor gondolkodtam egy keveset és azt mondottam: — Nos, valószínű, hogy háborút üzennénk. Mire9 így folytatta: — De hiszen Amerika pénzt kölcsönzött a velünk szomszédos Törökországnak és katonai bázisokat is épített ott, azzal a bevallott céllal, hogy megakadályozza a mi kormányzati rendszerünk elterjedését. És mi mégsem üzentünk háborút. Melyik hát akkor az igazán békeszerető kormány? Én válaszolni akartam, de ő tovább beszélt. — Tgy tudom, hogy az amerikai emberek demokratikusak. Meg tudná nekünk magyarázni, hogy a demokratikus emberek kormányának barátai között miért vannak mégis olyan reakciós rezsimért, mint Franco és Trujillo fasiszta kormányai, a török katonai diktatúra vagy Görögország korrupt monarchiája? És én nem tudtam neki válaszolni, mert külpolitikánk irányítói engem nem avattak bizalmukba ..." . r. | j | ! 125 millió a februári beruházásokra A magyar gazdasági életben még sohasem fordítottak egy hónap alatt olyan hatalmas összeget beruházásokra, mint amennyit 1948 február havára irányzott elő a hároméves terv keretében a Tervhivatal. A különböző tárcák költségvetési keretében 55—60 milliót használnak fel iparunk és mezőgazdaságunk fejlesztésére, 35—40 millió beruházási költséget a bankok folyósítsanak. A székesfőváros üzemei az OTT és a MABI húszmillió forintot fordítanak tervszerű befektetésre. Jelentékeny a magánvállalatok, elsősorban a nagy textilipari üzemek februárra előirányzottberuházásainak összege is. Stefan Walutek A fényképen, gazzal benőtt alacsony romhalmazt látni: Varsó Muranówo nevű városnegyede. A háború előtt 150.000 ember lakott itt, a felszabadulás után 118. De Varsó, Lengyelország él és újjászületik, Muranówot szorgos kezek építik újjá. Az egyik képen Bierut köztársasági elnök, a másikon Czyrankiewicz miniszterelnök lepótolja autóra a német dulás romemlékeit... A porrá rombolt és munkában újjászülető város képei alatt zömök, feketeruhás férfi áll: bányász, rohammunkás. Négy napja még szénporos, verejtékes arccal jött fel a tárnamélyből — most Budapesten képviseli a lengyel bányászokat. Stefan Walutek a neve, Czelában, a Satur bányában dolgozik. Negyvennnyolc éves és 32 éve száll reggelente a bánya, liftbe, tizenhat éves kora óta dolgozik a gyémántfényű szénerek között. Hogy él, hogy keres a lengyel bányamunkás — ez az első kérdésünk. Walusek rohambrigásvezető. Hét és félórát dolgozik odalenn a mélyben. Azelőtt, a háború előtt nyolc óra volt a munkaidő, a német megszállás alatt 16—18 óra. A sziléziai szénvidék a múltban nem volt munkásparadicsom, amivé most építik szorgos kezek, hanem feketeegű pokol. 1938-ban 720 zlotyt keresett ,naponta Stefan Walutek, 1932-ben 5 márkát — amiért egy kara száraz kenyeret adtak, ha volt. Mat A rohammunkás — akkordban— napi 600—700 zlotyt keres. Mennyit jelent és 1938-as pénzre átszámítva ! 1938-ban egy kiló szalonna ára 1,80 zloty volt, ma 20 zloty és a jegyre havi négy kiló jár. Az élelmiszer fillérekbe kerül, a ruha viszont nem olcsó mulatság, de a jegyre vásárolható mennyiséghez mindenki hozzájut. — Nem mindenki rohammunkást — vetjük közbe. Mennyit keres az, aki kevesebbet dolgozik. — A norma, — mondja Walutek — egy brigádnak, négy embernek napi 34 Csille szén kitermelése. Ezért emberenként és naponként 160—200 zloty a bér. Az én brigádom 60 csillét termel a munkaidő alatt. A többletet 250 százalékkal magasabb munkabérrel fizetik, — folytatja csillogó szemmel. Megkérdezi, hogy Magyarországon milyen a munkateljesítmény ! Kevesebb — válaszoljuk — csak 20 tonna 25—26 csille körül jár ... — De a szénréteg is vékonyabb, több a munka — próbáljuk védeni a magyar munkás teljesítményét. A termelés titka, a rohammunka titka, fogásai felől kérdezzük. — Nincs annak ördögi titka, fortélya — meséli a szeldzi bányász. — Csak javamunka, okos munka. Holnapelmegyek Dorogra és megmutatom, hogyan dolgozunk mi. Minden mozdulatot kihasználunk, a szerszám minden erejét-hasznát kivesszük. És még valami! — szól és az arca szinte kifényesedik, úgy ragyogja: — Érezni kell, hogy nem a szénbáróknak, igazgatóknak, hanem magunknak fejtjük a szenet. Mi, lengyel munkások, így dolgozunk! A munkásegységről is beszélgetünk, munkáspártokról, fúziókról. Stefan Walutek nem politikus, nem képviselő, — vájár a czelázi bányában. Évtizedek óta tagja a lengyel szocialista pártnak. — Vitázunk néha pihenőidőben a politikáról, jövőről, múltról. Szocialista vagyok és a közös, nagy munkáspárt híve. — Ahogyan a tárna mélyébe■ a szén, a munka felé együtt össze, fogódzva, egy úton megyünk, — együtt kell mennünk egy hatalmas csapatban, a politikában is! A munkában nincs ellentét, nincs külön út! A munkásosztálynak — ahogy együtt látjuk a csillét — együtt kell előrevinie a nép javát, erős, egységes munkáspártban! Állunk a kép előtt és olvasom a számokat: 1950-ben már újra 10 ezer lakosa lesz Murarów városrésznek... A romokon állvány magasodik. Stefan Walutek Lengyelországa a munkások, parasztok és értelmiségeiek Lengyelországa együtt, egy akarattal építi fel a nép országát. Gárdos Miklós elmondja... A párisi Mundo Obrero érdekes cikkben számol be az Egyesült Államok katonai behatolásáról Spanyol-Északafrikába és a falangista hatóságok támogatásáról e tervek végrehajtásában. Ezután idézi az amerikai főparancsnokság azon határozatát, hogy ,,erősen megveti lábát az afrikai földrészen, és hangsúlyozza, milyen figyelmet szentel az amerikai főparancsnokság a Kanári-szigeteknek, Tangernek, Spanyol-Marokkónak, a nyugatafrikai gyarmatoknak és a Guinari -öbölnek. A továbbiakban rámutat arra, hogy az Egyesült Államok légügyi megbízottja a közelmúltban szemleúton járt a Kanári - szigeteken és Spanyol-Észak- Afrikában. A falangista sajtó is gyakran ad hírt amerikai pilóták és repülőtisztek jelenlétéről a spanyol gyarmatokon. A lap ezután a falangista sajtó e kérdésben elhangzott elszólásaiból idéz, így a bilbaói ..Hiarro*’ hírt ad arról, hogy Spanyol-Guineában két repülőtér készül, Santa Isabel-ben és Bataban pedig nagy tengeri és légikikötő épült. Sőt a modern autóutak hálózata már behatolt a tengerparttól az őserdő legmélyéig. — Moszkva muzsikái címen tart előadást Tiszay Andor eredeti hanglemez bemutató kíséretével szombs hat délután öt órakor a Magyar- Szovjet Művelődési Társaságban. Rendelet a típustextil éráról TJj rendelet jelent meg a típus,taxil áráról. A rendelet félreértést kizáró módon megállapítja, hogy a jegyre adott pamutszövetekért mennyit kérhet a kereskedő. Ezek szerint a karton ára 8.40, a pamutvászon 8.50, a lepedővászon 16.20, a flanell 11.10, teniszflsnell 8.50. A rendelet a tipuszsebkendő árát 3.10 forintban, a tipuspelenka árát 5.70-ben állapította meg. Halálos gázolás az animHisz anai utnai Súlyos autóbuszszerencsétlenség történt szerdán este a Ferenc körúton. A Mester-utcai megállónál egy 12-es autóbusz fékezés közben megcsúszott és elütötte a várakozó Szécsi László 23 éves magántisztviselőt, és dr Csekő Gyuláné háztartásbelit. A mentők kórházba szállították őket, Szécsi László útközben belehalt sérüléseibe. Az autóbusz vezetőjét, Behany András 33 éves soffőrt, gondatlanságból okozott emberölés miatt a rendőrség őrizetbe vette. 5 — Szántó Zoltán belgrádi magyar követ jelentéstételre Budapestre érkezett. Ismét szenzációs tartalommal. jelen meg az IGAZ SZÚ Helyszíni riport Bizonyából A román hadsereg napilapja szerkesztőjének cikke Mi történt a kelés külpolitikában? Továbbá számos más feltűnést keltő riport és cikk BRB 1 FORINT Vegye meg I