Szabadság, 1948. január-március (4. évfolyam, 1-74. szám)

1948-01-06 / 4. szám

KEDD, 1948 JANUÁR 8 Togliatti éles támadása a Vatikán politikája ellen az olasz kommunista párt milánói kongresszusán Olaszország és az egész világ demokratái nagy érdeklődéssel figyelik az olasz kommunista párt milánói kongresszusát, amelyet va­­sárnap nyitottak meg. A kongres­­­szusosi magyar részről Rajle László belügyminiszter és Kiss Károly vesz részt. Az angol kommunista, párt küldöttségét Harry Polly, a francia küldöttséget Thorez, a ju­goszláv delegációt Kovacsevics ve­zeti. A késő éjszakai órákban ér­­keztek meg a bolgár és szovjet küldöttségek. A kongresszust Licausi szicíliai képviselő elnöklésével vasárnap délelőtt nyitották meg. A megnyitó ülésen mintegy 800 kiküldött jelent meg. A délelőtti tanácskozáson be­­jelentették, hogy Scelba olasz bel­­ügyminiszter nem engedélyezte a spanyol kommunista küldöttség be­utazását. A kongresszus a minisz­ternek tiltakozó táviratot küldött, amelyben követeli, hogy a beuta­zási vízumot azonnal adják k­i a spanyol kommunistáknak. Nekünk, olaszoknak, ez a célkitű­zés semmiesetre sem lehet rokon. Excnves. Mindent meg kell tennünk annak meghiúsítására, hogy az amerikaiak által hőn óhajtott kato­likus államtömb valóban meg­valósuljon." Az állam és a katolikus papság, illetve az Egyház és a kapitalizmus viszonyáról a következőket mon­dotta Togliatti: ,,Az egyház vezetői nemcsak a legszorosabban össze­függenek a kapitalizmussal, de en­­nek túlmenően a kapitalizmus leg­nagyobb kiszolgálói is. A haladó szellemű katolikusoknak tudatára kell ébredniük, hogy csak úgy le­het a haladást biztosítani, hogy va­lamennyi haladó erőt egy frontba tömörítünk. Az Egyház magas ve­zetőinek és az olaszországi keresz­tény­demokrata pártnak mai mes­terkedései veszélyeztetik a mun­kásosztály legfontosabb szerveze­­teinek, a Szakszervezeti Szövetség­nek egységét is. Ma Olaszország­ban csak két alapvető erő műkö­dik. Ez a két erő: a haladás és a reakció egymással szemben álló két fo­ntja". Beszéde befejező részében Tog­­liatti üdvözölte a demokratikus népi erők egységes arcvonalának megerősödését, majd az olasz kom­­munista párt belső problémáival fog­­lalkozott­ A h­áborús uszítás taktikája Togliatti,­ az olasz kommunista párt főtitkára vasárnap délután tartotta meg politikai beszámolóját. Hangsúlyozta, hogy a termelés emelkedett ugyan, da a nagy töme­gek nyomora nem csökkent ará­nyosan ezzel az emelkedéssel. Togliatti kiemelte a szocialista és komunista pártok teljes összhang­­ját, majd a háborús veszély légkö­rével foglalkozott. A háborús ve­­­szély légköre — mondotta — a cső­­dö­­t mondott kapitalista társadalom gyümölcse. Míg a Szovjetunió ebből a háborúból súlyos sebekkel testén került ki, addig Amerika, meggaz­dagodott. Erre alapítják az új háborús uszítók azt a reménységüket, hogy ismét háborúra kerülhetne sor. Ennek a taktikának igen jó pél­­dáját mutatja Görögrország, amely a legbátrabban küzdött a fasizmus ellen és amelyet ma az amerikai imperialistái­ ismét kiszolgáltatnak a fasizmusnak. Olaszország mai helyzetét jelle­­mezve, a főtitkár rámutatott arra, hogy Olaszország is ,,belecsúszott az amerikai kapitalizmus bűvköré­be". Majd élesen bírálta a Marshall tervet és ezzel kapcsolatban az amerikaiak németországi politiká­ját — AZ amerikaiak — mondotta — Németországot két részre akarják szakítani. Nekünk, olaszoknak azonban az az érdekünk, hogy Né­­metorszn­g területe gazdlaaságikig és politi­kailag egységes maradjon. Ugyanígy nem­ egyezik az olasz nép érdekeivel az a politika sem, ame­lyet az amerikai kormány Görög­országban folytat Az USA katolikus államtömböt akar Togliatti ezután a Vatikán politi­­kájával foglalkozott és — az MTI jelentése szerint­­— a következőket nemdotta: ,,Az amerikai kormány egyik célja az, hogy Európában ka­­tolikus államtömböt létesítsen, amely állandó­ fenyegetést jelentene a szocialista alk­rmokk­al szemben. —­ Petőfi Sándor születésének 125. évfordulója alkalmából Debre­cen városa ünnepséget rendezett a Csokonay színházban. Dr. Juhász Géza egyetemi tanár, a Nemzeti Bizottság elnöke mondott ünnepi beszédet. Az ünnepségek után a politikai pártok küldöttei meg­­koszorúzták a­­kollégium­­épületé­ben lévő Petőfi emléktáblát. Elfogták a csobánkai mészárlás tetteseit Vasárnap délután kóborcigányok Véres gaztettet hajtottak végre Csobánka községben, Hodzsár Jó­­zsef gazdálkodó tanyáján. A gazda 17 éves Antal nevű fia a közeli kútnál a lovaka­t itatta. Egy arra haladó kóborcigánykaraván tagjai megtámadták és megverték. A le­gény futva menekült előlük haza­felé. A cigányok mindenütt a nyo­mában. Berontottak a tanyára és vasvillával, baltával, lőccsel, kocsizúnttal estek neki a legény segítségére siető családtagok­­nak. Néhány perc alatt csatatérre ha­­sonlított a tanyaudvar: véresen fe­küdt a földön Hodzsár József, a fe­lesége, leányuk, a 20 éves Hodzsár Erzsébet és Hodzsár An­tal is, va­lamint Csikós József földmíves, aki a szomszédból érkezett a segít­ségükre. A garázda cigányok végeztek volna vérben fetrengő áldozataik­kal, de észrevették, hogy éppen arra közeledik egy rendőr járőr, mi­re elmenekültek. A rendőrök első segélyben részesí­tették a sebesülteket, majd értesí­tették a vármegyei mentőket, akik Budapestre, a Szent Margit-kór­­házba szállították őket. Az orvosi vizsgálat után megállapították, hogy Hodzsár Józsefnek és Hod­zsár Antalnak a lábát törték el, az asszonynak és Csikós Józsefnek fe­jét zúzták be. Legsúlyosabban Hodzsár Erzsébet sebesült meg: koponyaalap­ törést szenvedett, azonkívül néhány bordája betört és élet-halál között lebeg. Estére válságosra fordult Hodzsár József állapota is. A­ szerencsétlen ember haldoklik. Miközben a mentők a helyszínen első­segélyben részesítették a sebe­sülteket, megindult a rendőrség hajszája a merénylő cigányok kéz­­rekerítésére. Géppisztolyos rendőrök fésülték át a környező erdőket, sorra felkutatták a barlangokat és az elrejtőzésre alkalmas helyeket, de egészen az esti órákig semmi eredmény nem mutatkozom A vi­déki főkapitányság közben újabb erősítést küldik:: a rendőrség leg­­jobb farkaskutyái indultak a nyo­­i­ak után. Rövidesen bekapcsolódott az üldözésbe az R-csoport is. Az éjszakai órákban is folyt az üldözés. Fáklyás rendőrök és géppiszto­­lyos nyomozók a rend­őrkutyák­­kal teljes szélességében átfésülték a Csobánka környéki erdőket, de már úgy látszott, hogy nem lesz eredmény. Éjfél után érkezett a nyom­ozást irányí­tó rendőrtisztek főhadiszállására az első biztató je­lentés, a p­isvörösödri rendőrök at­omra bukkantak. Nem sokkal ké­sőbb ugyanez a hír érkezett arról a szakaszról is, ahol a csobánkai helyi rendőrég emberei keresték a cigányokat. Mindkét rendőrosztag munkája a hajnali órákban végső eredményhez vezetett: majdnem egy időben elfog­ták Horváth Lajos és Hor­­váth Gyula, pár kilométerrel odébb pedig Horváth János ci­gányokat, a merénylőket. Mindhármukat Budapestre hoz­­zák és kihallgatásuk után itt ad­ják át őket az ügyészségnek. Éjszaka rálőttek az őrt álló rendőrre Mára virradó éjszaka rálőttek a Mátyásföldön, a Rákóczi Ferenc-­­ I utca 24. számú ház előtt szolgálatot teljesítő rendőrre. Ebben a házban lakik Komáromi altábornagy, vi.­dél.­ főkapitány és ezért áll a rendőr a kapu előtt. Az őrszem fel-alá sétált, amikor lövést hallott. A golyó válla magas­ságában csapódott, a mögötte lévő házfalba. A rendőr keresni kezdte a merénylőt, de nem találta, mire ér- Olvasd­a tesítette a főkapitányságot. Az R-csoport két órán át végig fésülte a környező telkeket és utcákat, de a tettest nem sikerült megtalálnia. Gábor Andor: A nép türelme Patkó Imre egy szabadnépi riportjából tudja meg (aki akarja), hogy Kiskunmajsán, ama Kiskunság közepén, mely Petőfit már száz esztendővel ezelőtt nem választotta ,meg képviselőjének, milyen sorsa lett már a felszabadulás után két Petőfiszobornak. Az egyiket meggyalázták, a másikat összetörték, Patkó kollégám erre „megnézte magának“ a községet s természetesen kiderült, hogy mindaz a rossz, ami a magyar népet a múlt maradékaiból még ma is pusztítja, valósággal sűrített tenyészetben van meg ebben a bol­dogtalan k­özségben. Mindszentis pap, aki nem engedi meg, hogy a község a százéves forradalmi évfordulóban részt vegyen, Pfeiffer­­párti többség, amely a fekete butaságot terjeszti mind a mai napig, s ami a legfontosabb: a pozíciókban ugyanazok a horthysta, nyilas és nyugatos emberek, akik az elmúlt rezsimben basáskodtak. Most is basá­sk­odnak, még­pedig az új törvények és rendeletek nevében, amelyeket a demokrácia a saját védelmére bocsátott ki, de ame­lyeket hivatalba ültetett ellenfelei — mint annyi más helyüt — itt is a demokrácia ellen használnak ki. Idézek a cikkből: „A közmunkaváltság ügyeket Dobos József, Nyugatról vissza­tért volt százados intézi. Ebben a hivatalban az újgazdának, ha haladékot kér, odavágják: „Adja vissza a földet, ha nem tud fizetni!“ A közmunkaváltság nem­ fizetéséért pedig tömegesen osz­­togatja a legszegényebb parasztoknak a 30­ forintos bírságokat a volt százados úr.“ Ez a mi pechünk. Hogy, a (legembertelenebb) humanizmus nevében megengedtük, hogy volt századosok, pláne nyugatosok, ha bármilyen „igazoltatás“ után, közhivatalokba beüljenek. El van árasztva, ezekkel a gazemberekkel a közigazgatásunk, mindenüvé „bedugták“ őket, azon az alapon, hogy egy volt századost, a Horthy, hadsereg egy volt századosit, vagy ezredesét, vagy tábornokát, csak nem lehet éhenhalatni! Holott egyrészt mért ne lehetne, másrészt az még nem a (megérdemelt) éhenhalatás, ha közhivatalokból elvi­leg kizárják őket. Ha van köztük egy pár tisztességes ember, az belátná, hogy fizetni kell azért a szégyenért, hogy húsz éven át énekelték a legszörnyűbb magyar „népdalt“, amit ez a föld kiter­melt: Horthy Miklós katonája vagyok, Legszebb Ixitonája.­­ Mert ezektől csak azt lehet elvárni, amit ez az egy példányuk Kiskunmajsán és ezer más példányuk másutt elkövet. Végtelenül csodálom (és rosszalom) én a magyar nép már látni kezdő felének azt a türelmét, amely még mindig aláveti őket az elmúlt, de valahogy visszakerült „uraknak“. A magyar népnek ez a része még nem tanulta meg, hogy a keze nem arra­ való, hogy a 7. alap­ját levegye és alázatosan forgassa vele, hanem arra, hogy botot fogjon és azt forgassa és ott forgassa, ahol szükség van rá. Nem lehet mindenüvé bizottságot és rendőrséget küldeni. Nem az a rendetlenség, ha valahol a nép papi és úri uralom alól már ki­­nevelkedett emberei rendet csinálnak, hanem az, h­a valahol a „régi rend“ helyreállt. Ott oda kell ütni. 3 A magyar nép üdvözli Markosz tábornok demokratikus kormányát A ,,Segítséget a görög népnek“ mozgalom országos bizottsága fel­hívással fordult a magyar néphez, hogy erkölcsi és anyagi segélynyúj­tással támogassa a görög népet, amely hosszú évek óta vívja elkese­­redett harcát az idegen imperializ­mus és a hazaáruló görög reakció fegyveres bandái ellen. A görög szabadságharcosok saját szabadsá­gukat és függetlenségüket védve, a magyar szabadságért és független­ségért is ontják vérüket. A görög nép ügye az egész haladó emberi­ség ügye. Ezért a magyar népet képviselő politikai és társadalmi szervezetek közös felhívással for­dulnak az egész magyar társada­lomhoz; segítséget a görög népnek! A felhívást a demokratikus pár­­tok és szervezetek, valamint számos tudományos, művészeti és közéleti kiválóság írta alá. A „Segítséget a görög népnek“ országos bizottsága táviratot inté­­zett Markosz tábornokhoz, amely­ben örömmel és bizalommal kö­­szönti a szabad Görögország új demokratikus kormányát és be­jelenti, hogy a magyar nép erköl­­csileg és anyagilag támogatni kí­vánja a hős görög nép szabadság­­harcát. ★ Bukarestből jelentik: Romániá­ban megalakult a görög ifjúsági szövetség, amelybe a romániai gö­rög nemzetiségi kisebbség ifjúsága tömörült. A szövetség megalakítása­­ alkalmával kiáltványt adtak ki, s amelyben hangoztatják, hogy az első görög ifjúsági szövetség meg­alakítása bizonyítéka annak a de­­mokratikus szabadságnak, amelyet Romániában a kisebbségek élvez­­nek. A görög ifjúsági szövetségnek kulturális és demokratikus jellege­­ van és az a feladata, hogy meg i­s szilárdítsa a barátságot a román és a görög ifjúság, valamint a szomszédos országok kisebbségé­­nek ifjúsága között. A dunavölgyi népek barátsága címmel január 18-án a Magyar Színházban a határőrség műsoros matinét rendez, amelyen hat­ árvadd, szabik a velünk szomszédos népek énekeit és táncait mutatják be ere­deti jelmezekben. Ez az ünnepség méltó politikai demonstrációja lesz annak, mennyire megváltozott a határőrség politikai szerepe. Míg a­z elmúlt éveiban ez a k­atonai ala­­kulat a szomszéd népek ellen irá­nyuló agresszió legközvetlenebb szerve volt, ma a centenáriumi év szelleméhez híven nemcsak a hatá­rokon, de a kultúra területén is a békés együttműködést és megértést építi. A­ddf s zé­na se faljon ősz hassal! Használja ön is, Asszonyom a CARNEOL hajfestéket, mert már egy Próba meg fogja önt győzni, hogy a CARNEOL mennyire bizto­­sítja a kívánt eredményt: a hajnak­­ természetes színt ad és egészségesen l­­ággyá és selymessé teszi. 18 színben kantható. Készíti: Kanitz Iván és Társa,­­ Budapest, IV., Váci­ utca 10.

Next