Szabadság, 1948. július-szeptember (4. évfolyam, 148-224. szám)

1948-07-01 / 148. szám

Testvéri segítség A határozat türhetertélnek mondja, hogy a JuKP-ban a párt­­tagok jogait lábbal tiporják s a legcsekélyebb bírálat kíméletlen megtorlást von maga után. Zsuro­­vicsot ég Hi­dranget­­ponti Bizottságának tőik a pártból és mert bírálták a JuKP vezetőinek szovjetellenes magatartását és stk. a JuKP Köz­­tagjait, kizár­­letartóztatták. Az Országgyűlési Könyvtár állományából törölve. CSÜTÖRTÖK Ára 60 fillér 1948 július 1 &|. U ff il|& Mff&fr ÉS* • időjárási * .JS^W ÉSSéSp TtftHn^wW r­lHi­­fffff ^S^jtsm Időnként élénk non-Ife „reSuff .flflp y ,Msa s»« *?«, változó fel.­­11» JSff mm MM mSS*TM ÉMw JSM w£F ÉPffl ÉS? mm mm? MsE hGzP1, újabb 7AiK:rok­A . m Jp Jll^llrlli JKf J| Jf Jlr JSi JK­ A a uw tova* IS 48Bgg Mam JB&SB JmmJSrA W&jamsS Jmm. JmM +mm iart. Budapesten m* .... ^ d*,e*‘t +12 ** IV. évf. 148. sz. ^MIBaB8Wpsps^3yHMMfM||pi|njpiBBiiiirti^^ demokratikus napilap A kommunista pártok Tájékoz­tak Irodája június második felé­­ben értekezletet tartott Romániá­ban. Az értekezleten részt vettek a Bolgár Munkás (Kommunista) Párt, a Román Munkáspárt, a Len­gyel Munkáspárt, a Francia Kom­­munista Párt, Csehszlovákia Kom­munista Pártja, az Olasz Kommu­nista Párt képviselői. A Szovjet­unió Kommunista (bolsevik) Párt­­ját Zsdanov, Malenkov és Szuszlov, a Magyar Dolgozók Pártját pedig Rákosi Mátyás, Farkas Mihály és Dprő Ernő képviselők. A Tájékoztató Iroda megtár­­gyalta Jugoszlávia Kommunista­­­Pártjának helyzetét és megálla­pítva, hogy a JuKP képviselői meg­tagadták a Tájékoztató Iroda tájc-, dén való megjelenésüket, egyhangú határozatot hozott. A határozat, megállapítja, hogy a JuKP vezetőségének az utóbbi idő­­ben helytelen az irányvonala a bel- és külpolitika kérdéseiben s eltér a marxizmmus-leninizmustól. A Tájé­koztató Iroda jóváhagyja a Szov­jetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának cse­lekedeteit­ , amelyekkel vállalta a kezdeményezést a JuKP Központi Vezetősége helytelen politikájának, elsősorban Tito, Kardelj, Djilas és Rankovics helytelen politikájának leleplezésére. A­ Tájékoztató Iroda határozata ezután rámutat arra, hogy a JuKP vezetősége barátságtalan politikát folytat a Szovjetunióval és kom­­munista pártjával szemben. Befe. Vetítik a szovjet katonai szakem­bereket, diszkreditálják a szovjet hadsereget, a szovjet polgári szak­embereket. A SZUK(b)­ Tájé­koztató irodai képviselőjét Judint, valamint a Szovjetunió számos hi­­vatalos képviselőjét a jugoszláv ál­lamvédelmi szervek felügyelete alá helyezték és megfigyelték. A JuKP vezetői kommunistáihoz nem méltó álláspontot foglaltak el, amikor a Szovjetunió külpolitikáját az impe­rialisták külpoliti­kájával azonosí­­tani kezdték és a Szovjetunióval szem­ben ugyanolyan magatartást tanúsítottak, mint a burzsoá álla­­mokkal szemben. Ebből a magatar­tásból következett az ellenforra­dalmi trockizmus fegyvertárából kölcsönzött rágalmazó propaganda elterjedése a Szovje­unió és kom­­munista pártja ,,elfajulásáról". A határozat elítéli ezt a marxiz­­m­us-lenistizmussal összeegyezt éthe­tetlen, szovjetellenes s csak nácio­­nalistáknál található magatartást A JuKP vezetői az ország bel­­poli­tikájában­­ le­értek a munkás­­osztály álláspontjáról és szakítanak az osztályharc marxista elméletével, — mondja, ezután a határozat, majd megállapítja, hogy a JuKP ve­­ztői tagadják a tőkéseréinek növe­­kedését az­ országban s az osztály­­harc kiélesedését a jugoszláv falu­­ban. Az osztályharc a marxizmus, leninizmus szerint az átmeneti kor­­szakban élesedik s csak a Bucharin- féle opportuniták állítják ellany­­hulását. A JuKP vezetői hely­etlen politikát folytatnak a faluban, sze­met hunynak az ott végbemenő osztálytagozódás előtt s a marxi, lenini tanítással ellentétben egysé­­ges egésznek tekinti az egyéni gaz­­dálkodást folytató parasztságot. A politikai helyzet a jugoszláv falu­ban nem nyújt semmiféle alapot megnyugvásra és gondtalanságra: túlsúlyban van az egyéni paraszt, gazdaság, a föld nincs nacionali­­zálva, van földmagántulajdon, a föl­det adják-veszik — ilyen helyzet­­ben nem szabad a pártot az osz­tályharc leplezésének és az osztály­­ellentétek összebékít­ésének szelle­­mében nevelni, mert ez a szocializ­­mus építésének nehézségeivel szem­A határozat ezután megállapítja, hogy a JuKP vezetősége revízió alá vette a pártról szóló marxista­­len­inista tam­­ást is. A marxizmus, leninizmus elmélete szerint a­ párt döntő vezető és irányító erő az or­szágban, külön programja van, nem oldódik fel a pártonkívüli tömegben s a munkásosztály legfelsőbb szer­­vezeti formája, legfontosabb fegy­vere. A JuKP vezetői lecsökkentet­­ték a párt szerepét, feloldották a pártot a­­pártonkívüli Népfrontban, amely osztályszempontból fölöttébb különböző elemeket, sokféle politi­kai csoportot, még burzsoá-párto­­kat is magában foglal. A JuKP ve­zetői csökönyösen kitartanak hi­bás nézetük mellett, hogy a JuKP­ nak nem lehet , állítólag nem is kell külön program, be kell érnie a Népfront programjával­. Az a tény, hogy Jugoszláviában a párt­ és szervezetei nem lépnek fel nyíltan s csak a Népfront szerepel, — álla­pítja meg a Tájékoztató Iroda ha­tározata — lecsökkenti­ a párt sze­repét és aláássa a pártot, mint politikai erőt, holott a párt feladata politikai tevé­kenységével, nézetei­vel és programjával megnyerni a nép bizalmát, s a dolgozók mind szélesebb tömegeire kiterjeszteni befolyását. A JuKP vezetői e­szé­ben lefegyverezné a pártot. A JuKP vezetői a munkásosztály vezető szerepének kérdésében letér­­tek a marxista-leninista útról a na­rodnik kulákpárt útjára, amikor azt állítják, hogy „a parasztok a jugoszláv állam legszilárdabb alap­ja”. “Winin szerint ’ „a­­proletariátus, mint a modern társadalom egyet­len következetesen forradalmi osz­tálya ... kell, hogy az egész nép harcának irányítója, vezetője le­gyen. . . „A JuKP vezetői megsértik a marxizmus leninizmus e tételét. Nézeteik nem marxista-leninisták, hanem kispolgári nacionalisták. Kezi­de a határozat , megismétlik az orosz mensevikiek hibáit, felold­­ják a marxista pártot egy párton­kívüli tömegszervezetben. Ez arról tanúskodik, hogy Jugoszláviában a Kommunista Párt felszámolását célzó irányzatok vannak. Ez a Poli­tika a kommunista párt létét és a Jugoszláv Népköztársaság elfajulá­sának veszélyét rejti magában. A Tájékoztató Iroda határozata a következőkben megállapítja, hogy JuKP vezetői által megvalósított bürokratikus rendszer végzetes a párt életére és fejlődésére. A párt­ban k­incs , belső demokrácia, nincs választás, nincs bírálat és ön­bírálat. A JuKP Központi Bizottsága Tito és Kardelj bizonykodása ellenére többségében nem választott,­ hanem behívott tagokból áll. A párt való­jában féllegális helyzetben van, nem tartanak párt­gyűlést s ha igen, ak­kor titkosan, ami aláássa a ■párt tömegbefolyását. Ezt a szer­vezeti típust csak szektaszerű-biü­rokratikus típusnak lehet nevezni, amely a pártnak mint cselekvő, ön­tevékeny szervnek felszámolására vezet, a pártban a vezetés katonai módszereit fejleszti­­ ki, olyan mód­­szereket, melyeket annak idején Trockij honosított meg, rászálltak a Szovjetunióval való barátság mellett. A határozat el­ítéli az ilyen gyalázatos, tisztára törökbasa, terrorista rendszert és leszögezi,­­hogy a JuKP BU érdeke és fejlődése megköveteli, hogy az ilyen rendszernek véget vessenek. A Tájékoztató Iroda szerint a SzUK (b) P és a többi kommu­nista pártok központi bizottságai­nak bírálata testvéri segítség az elkövetett hibák gyors kijavításá­­hoz. A JuKP vezetői — állapítja meg a határozat —­ ahelyett, hogy elfogadták volna a bírálatot és a hibák kijavításának útjára léptek volna, ellenségesen fogadták azt és saját hibájuk kerek letagadásának pártellenes útjára, léptek, megszeget­ve a marxi-lenini tanítást a politi­kai pártok viszonyáról saját hibá­­ikhoz. A jugoszláv vezetők pártjuk és népük egyenes becsapásának útjára léptek, eltitkolták a helyte­­len politika bírálatát és elt­ikolták Zsurovics és Hebrang kizárásának, letartóztatásának valóságos okait is. Azután, hogy a SzUK(b)P és a test­vérpártok bírálatot mondtak a hi­bák felett, a jugoszláv vezetők egész sor új túlzóbaloldali rendsza­bályt­ és törvényt hoztak. Elsiették a kisipar és kiskereskedelem na­­cionalizálását, holott ennek megva­lósítása nincs előkészítve s a kap­kodás csak megnehezíti a népélel­­mezést. Elsiették a parasztság ga­bonaadójáról szóló törvényt, amely előkészület hiányában csak szét­­züllesztheti a városi lakosság ke­nyérellátását A jugoszláv vezetők nemrégiben lármás nyilatkozatok­­ban szeretetükről és odaadásukról biztosították a Szovjetuniót, holott a gyakorlatban barátságtalan poli­tikát folytatnak vele szemben. Vé­­­­gül nagyhangon meghirdették a tőkés elemek felszámolásának po­­litikáját Jugoszláviában. A határozat erről a politikáról megállapítja, hogy ez Jugoszlávia mai viszonyai között — a kulák­­ságnak, mint osztálynak felszámo­­lásával együtt — csak kalandor, nem marxista álláspont lehet. Ezt a feladatot nem lehet megoldani addig, amíg az országban túlsúly­ban van az egyéni parasztgazda­­ság, amely a kapitalizmust termeli ki, amíg nincsenek meg a mező­­gazdaság tömeges kollektivizálásé­­nak feltételei s a dolgozó paraszt­ság nem győződik meg a kollektív vezetés előnyeiről. A SZUK (b) P tapasztalata szerint csak a mező­­gazdaság tömeges kollektivizálásá­val lehet felszámolni a legszámo­­sabb kizsákmányoló osztályt, a ku­­lákságot ,­­s ez a felszámolás a mezőgazdaság kollektivizálásának szerves alkotórésze. Ahhoz, hogy sikeresen fel lehesse­­sen számolni a kulákok osztályát és ezzel a tökéselemeket a faluban, hosszas előkészítési munkát kell vé­­gezni ezek korlátozására. Meg kell erősíteni a munkásosztály és pa­­rasztság szövetségét és a munkás­­osztály vezetése alatt ki kell fejlesz­teni a szocialista ipart, hogy az képes legyen a mezőgazdaság kol­­lektív viteléhez szükséges gépgyár­tást megszervezni. A sietség ezen a téren csak helyrehozhatatlan ká­­rokat okozhat. A párt és a Népfront FÖLDRENGÉS JAPÁNBAN: 5 város elpusztult, 3000 halott, 8000 sebesült fs Tájékoztató iroda határozata a jugoszláv párt politikájáról Földrengés Japánban öt város elpusztult, sokezer halott és sebesült Tokióból jelentik. Honsu sziget középső részét heves földrengés rázta meg. A földrengés öt vá­rost elpusztított. A földlökések 1­ 6 pontjában fekvő Fukui selyemipari központ lángokban áll, a város­­tól harminc kilométeres körzetben fekvő Maruoka,­ Mikuni, Macuoka és Kanaza városok ugyancsak teljesen megsemmisültek. . A Fukui közvetlen közelében fekvő Takofu városkában a heves földlökés felkapta a pályaudva­ron veszteglő teherkocsikat és az állomás romba dőlt épületére dobta. A város színházában éppen előadás volt, az épület a nézőkre omlott és csak három ember menekült meg. A newyorki rádió éjszakai adásában jelentette, hogy a földrengésnek eddig 3000 halálos áldozata van. Nyolcezer ember megsebesít és 400 000 vált hajléktalanná. A rádiójelenlés szerint az ameri­kai földrengést jelző állomások szeizmográfjai újabb heves földmozgásokat jeleztek. I A bírálat joga A jugoszláv­­ vezetők kísérlete, hogy ezt a feladatot hirtelen és íróasztal mellett oldják meg, meg­hiúsulásra ítélt kaland, vagy kér­kedő üres demagógia A határozat megállapítja, hogy a jugoszláv ve­­zetők túlzó baloldali rendeletei és nyilatkozatai demagóg jellegűek, je­len pillanatban megvalósíthatatla­­nok s csak kompromittálhatják a szocialista építés lobogóját Jugo­szláviában, fest a kalandortaktikát, mint méltatlan manővert és megen­gedhetetlen politikai játékot kell értékelni. A rendszabályok és a nyilatkozatok azt a célt szolgálják, hogy a jugoszláv vezetők álcázzák saját hibájuk beismerésének és becsületes kijavításának megtaga­dását. A Tájékoztató Iroda határozata ezután beszámol arról, hogy a kom­­munista pártok központi bizottsá­gai javasolták, hogy a JuKP hely­­zetét — mint más kommunista pár­tok tevékenységét — vizsgálják meg a Tájékoztató Irodában.­­ A jugoszláv vezetők azonban elutasító választ adtak. Hogy kikerüljék a testvérpártok igazságos bírálatát, mesét találtak ki arról, hogy állító­­lag „nincsenek egyenrangú helyzet­ben". Ebben egy bolti igazság sincs. A Tájékoztató­­Iroda megalakulása­­kor a pártok abból indultak ki, hogy­ bármely pártnak joga van a többi pártot bírálni s minden párt köteles beszámolni munkájáról. A jugoszlávok megtagadták a beszá­molót s a bírálat meghallgatását. Ez a pártok egyenjogúságának meg­sértését jelenti s egyenértékű azzal a követeléssel, hogy a JuKP -nak kiváltságos helyzetet biztosítsanak. A határozat ezután leszögezi, hogy a Tájékoztató Iroda szolidá­­risnak nyilvánítja magát a JuKP helyzetének értékelésével, központi b­zottsága hibáinak bírálatával , azok politikai elemzésével, ahogy ezt 3. SzUK(KP)­ központi bizottság* március—májusban a­­TuKP-hoz in­­tézett leveleiben kifejtette. A Tájékoztató Iroda arra a* f

Next