Szabadság, 1948. július-szeptember (4. évfolyam, 148-224. szám)
1948-07-06 / 152. szám
4 így dolgosok egy élüzem munkássága a versenyzászlóért Reggel, amikor a váciúti gyárak kinyitják kapuikat, a Magyar Acéláru Gyár dolgozói büszkén sietnek munkahelyükre és mielőtt belépnének a kapun, egy pillantást vetnek a bejárat fölé kifüggesztett hatalmas élüzem jelvényre. Amióta megkapták, minden reggel így tesznek, tekintetükkel végigsimogatják a fényes ötágú csillagot, s úgy indulnak a műhelyek felé. — Azt nézzük, megvan-e még a jelvény — mondja a kapuban félig tréfásan, félig komolyan egy jól megtermett kovács. — Nagy szégyen volna, ha nem tudnánk megtartani.... Ne félj te attól! — veti oda bizakodón a másik. — Ha megszerezzük meg is őrizzük ... Az egész gyárban ilyen bizakodó a hangulat. Nem ok nélkül. Karsai Lajos versenytitkár, az üzem egyik legjobb dolgozója a termelési grafikon emelkedő színes görbéit mutatja. — Márciusban — hangzik a magyarázat — a gyár termelése még alig érte el a 110 százalékot, most pedig már 133 százalék az átlagos teljesítény. De ennél sokkal felugróbb eredmények is vannak. Jöj, jön, nézze meg. Visszamegyünk a gyárkapunál elhelyezett hatalmas ver., eenytáblához. Rúdramászó munkásokat ábrázol. Legfelül a gépműhely és a finommechanika figurája látható, 149 százalékos teljesítménnyel. Utána 146 százalékkal a kovácsműhely, 134 százalékkal pedig a csigafúróműhely következik. Az európai hírű rúgóműhelynek a negyedik hellyel kell megelégednie. Nincs elég nyersanyagunk, azért csúsztak vissza — menti őket a versenytitkár. — De majd feljönnek. Most régi rugólapokból kisebb méretű új rugókat készítenek. Sok pénzt takarítanak meg vele az üzemek ... Közben az élenjáró gépműhelybe érünk. A tiszta, világos csarnok közepét piros versenyzássló díszíti. Féltékenyen vigyáznak rá a munkások. Munka közben, a gépek fölé hajolva is minduntalan odapillantjanak. Rausz József és Janda Gyula gyalusoknak még külön kisebb versenyzászlójuk is van. Egyéni teljesítményükért kapták, mert a legutóbbi héten 175 százalékos eredményt értek el. Két-két gyalun dolgoznak egyszerre s a munkát is megosztják egymás között, hogy kevesebbet kelljen vesződniök a gépeik beállításával. — Ezt aJáruló szaktárs találta ki — mondja Rausz József szerényen. — Te meg azt találtad ki, hogy egyszerre két munkadarabot fogjunk a gépre — hárítja át az idős gyalus fiatalabb társára a dicsőséget. — így gyalulás közben lehet a munkadarabokat cserélni, amivel rengeteg időt takartunk meg... Tréfásan még elvitatkoznak, azután megállapodnak abban, hogy a hajdani zászlós urak sokkal kevesebb hasznot hajtottak az országnak, mint ők, az élmunkás zászló új, közös tulajdonosai A kovácsműhelyben is Versengés folyik a dicsőséget jelentő kis, piros lobogóért. Jelenleg Rossz Ferenc és Plachigy Reinhard a tulajdonosai, akik a gyomirtó kapu készítésénél közösen olyan újítást vezettek be, amellyel évi 2800 munkaóra és 8 százalékos anyagmegtakarítást érnek el. — Sok eső van, nő a gaz, hadd jusson olcsóbb kapa az újgazdáknak — mondja az egyik kovács, a másik pedig még hamisításán és jelentőségteljesen hozzáteszi: — Ha kevesebb a gaz, több kenyér jut a dolgozóknak... " A harmadik helyen álló fúróműhely munkásai is a több kenyérért dolgoznak. Az ország egyetlen jelentős ilyen műhelye ez, ők látják el csigafúróval az egész magyar ipart , tudják, mi függ a munkájuktól.— Ha mi nem dolgoznánk jól, nehezebben sikerülne a, hároméves tervet két és fél év alatt teljesíteni Felhívás! Kérem annak az autónak tulajdonosát, aki 1947 december 22.én, Varsny-u. 73-as postánál vérző fejjel a Poliklinikára szállított s azt a hölgyet, akivel előzőleg a taxiba ültem s azokat, akik a karambolt látták, sürgősen jelentkezzenek. Költséget térítek. MÉSZÁROS, Népszínház utca 32. Üzlet. — mondja a fiatal, csinos Péter Erzsébet, aki négy marógépén naponta 300—360 darab fényesen csillogó acélfúrót készít. Munkaverseny van, a többiek is ennyit készítenek és Kerpen József az edzőműhelyban alig győzi naponta a Bokezer fúrót megedzeni. De megedzi, m®rt ő is „zászlós úr“, s egyik legjobb munkása az üzemnek, aki már 23 éve áll az 1200 fok hőséget árasztó vilanykemence mellett . — Nemcsak sietni, de vigyázni is kell a munkával — mutat rá a tűzből kiemelt églak fúróra. — Ha puhára, vagy túl keményre edzeném, ez a gyár selejtszázalékát rontaná, akkor pedig nem érdemelnénk meg a gyárunkra kiakasztott élüzem jelvényt... A Magyar Acélárugyár selejtje már 1 százalék alatt van s az üzem munkásai azon vannak, hogy még jobb eredményeket érjenek el. Vaád Ferenc Sza Radiáit Megérkezett a tizenkilencedik hadifogolyvonat Debrecenből jelentik: Vasárnap délután megérkezett Debrecenbe az idei tizenkilencedik hadifogolyszerelvény. A szerelvénnyel 30 törzstiszt, 98 tiszt, 357 tiszthelyettes, 698 honvéd, 210 polgári személy és 18 munkaszolgálatos érkezett. RÓNAI S: Megoldjuk a kisiparosok társadalombiztosítását A debreceni Vásár keretében kisiparos-nagygyűlést rendeztek vasárnap délelőtt Debrecenben, amelyen Rónai Sándor kereskedelemügyi miniszter ismertette a magyar demokráciának a kisipart, érintő gazdasági és politikai kérdéseit. Beszéde elején kezelte: a Magyar Dolgozóik Pártja programnyilatkozata leszögezi, hogy a kisipart ebben az országban a rendelkezésre álló eszközökkel támogatni kell. „Amit a demokrácia eddig megígért — mondotta a miniszter —, azt be is váltotta." A kormány a kisipari export fejlesztése érdekében minden lehetséges intézkedést megtett. Rónai Sándor bejelentette, hogy a kisiparosok öregségi és betegbiztosítási kérdését rövidesen megoldják. Aranyat akart Ausztriába csempészni egy bankigazgató Dr. Hoffmann György bankigazgató és felesége, született Kausch Magda ellen vádiratot adott a a valutaűr egészség, mert különböző aranytárgyakat, arany, és ezüstérméket, valamint valutát akartak engedély nélkül külföldre csempészni. A hászspárt Alsórönök határállomáson fogták el, amikor útlevél nélkül akartak Ausztriába szökni. SZÍNHÁZAK és mozik műsora Színházak műsora. Nemzeti: Szentiváréji álom (7). — Belvárosi: Ádám és Éva (fél 81. — Magyar: így élni ... (fél 81. — Művész: Kis rókák (fél 8). — Víg: Bébi Hamilton (fél 8). — Fővárosi operett: Nyitott ablak (fél 8). — Medgyaszay: Ártatlan Zsuzsi (fél 8). — Pódium: A pódium vására í fél 9). — Kamara Varieté: Vásárfia (81. — Fővárosi Nagycirkusz: Júliusi rekordműsor (4, fél 8). — Mese barlang: Bábszínház. Nyári mese (5). MOZIK MŰSORA: Admirál: Csókos tengerész. 4, negyed 7, fél 9 vas és ünn .fél 3, fél 5, fél 7, fél 9. — Ady. (Tel.: 220—230). Jön a kanyar, 4, negyed 7, fél 9. Átrium, (Telefon: 169—955.) Bűnös vagy áldozat, 4, negyed 7, fél 9. — Budai Vigadó, (Tel.: 257—013): A test ördöge. 4, negyed 7, fél 9, vas. 2-kor is. — Bethlen: A texasi postarablók, Vadnyugati hatámdászok, 4, 6, 8. — Belvárosi, (Tel.: 184—099): Fény és árnyék, háromnegyed 6, 6, negyed 9. Bálterem, v. és ii. fél 7, háromnegyed 9. — Bodográf: óceán vándora, fél 3, fél 7, fél 9, vas. és ünn. fél 3.kor is — Capitol, (Tel.: 135—820): Jön a kanyar, 4, negyed 7, fél 9, szomb., vas. és ünn. 2.kor is. City, (Telefon: 138—139.) Bűnös vagy áldozat, fél 4, háromnegyed 6, 8. — Corsó: Megszöktem az esküvőmről, 4, 6, 8, vas. és ünn. 2-kor is. — Corvin: Tigriscsapda,, Texasban nincs mese, 4, 6, 8. — Décsi: Megszöktem az esküvőmről, 5, 7, 9, vas. és ünn 3.kor is. — Elit, (Tel.: 128—993): Timur és bandája. Bérlet érvényes 1 negyed 5, fél 7, háromnegyed 9. Fórum, (Telefon: 189—707.) Bűnös vagy áldozat, negyed 7, negyed 8, negyed 10. — Hornény: Hurrá tavasz! 5, 7, 9.kor a kertben, vas. és ünn. 3-kor is. — Hunnia- A másik, fél 3, fél 6, fél 7, fél 9. — Ipoly. (Tel.: 201—002). A madonna titka, fél 5, háromnegyed 7, 9. — József Attila, (Tel.: 138—248): legény a talpán, 4. 6. 8 — Körúti Hiradó, (Tel.: 222—499). Magyar hiradó, A Szovjetunió hírei. Erdei muzsika, vidám amerikai rajzfilm, Peti és az iskola. Aktuális magyar kultúrfilm, Építő kezek. Francia dokumentfilm, Egy a sok közül. Egy élmunkás életrajza. Mindennap reggel 9-től este 11 óráig. — Kamara, (Tel.: 423—901). Monte Christo asszonya, 4, negyed 7, fél 9. — Kossuth, (Tel.: 1®6—204). Vágyak szigete, fél 5, háromnegyed 7, 9, van, fél 3-kor is. — Kultúr: örök visszatérés, fél 5, fél 7, fél 9. Lloyd, (Telefon: 123—043.) Lányok a lejtőn, fél 5, háromnegyed 7, 9. — Marx, (Tel.: 424—313): Timur és bandája. Bérlet érvényes! fél 5, háromnegyed 7, 9.* — Olympia, (Tel.: I&S—132): Harc a sínekért, fél 3, fél 5, fél 7, fél 9. Omnia, (Telefon: 139—693.) Lógósok királya, 4, negyed 7, fél 9. — Otthon: Maga lesz a férjem, fél 4, fél 6, fél 8, vas. és üan. fél 2-kor is. — Palace, (Tel.: 222—426): Razzia Bérlet érvényesüll, 1, 3, 6, 7, 9. — Pátria: A szerelem vádol, 4, negyed 7, fél 9. — Petőfi: Mellékutca, Egy dal egy tánc, fél 4, fél 6, fél 8. — Phönix: A kronstadti tengerészek. Bérlet érvényes! 11, 1, 3. 5, 7, 9. Royal Apollo, (Tel.: 222—656.) Bűnös vagy áldozat, fél 5, háromnegyed 7, 9. — Roxy, (Tel.: 223—419): Naszreddin kalandjai. Bérlet érvényes! 11, 1, 3. 5, 7, 4, háromnegyed 6, 8. — Savoy:EEEEE 9. — Stúdió: St Jeanni szerelmesek, fél 2 fél 4, háromnegyed 6, 8. — Savoy, (T.: ISS—125): Diadalmas szerelem, negyed 7, fél 9. Scála, Telefon: 126—150.) Tigriscsapda, Texasban nincs mese, háromnegyed 7, 9. — Szabadság, (Telefon: 259—895). A szerelem vádol, fél 5, háromnegyed 7, 9. — Torán: Diadalmas szerelem, 3, 5, 7, 9. — Tátra: Egyetemi éveim 4. 6, 8, vas. és ün. fél 3, fél 5, fél 7, fél 9. — Ugrocsa: Holnap történt, fél 4, 8. — Uránia: Névtelen sziget, 4, 6, 8 — Városi: Lányok a lejtőn, fél 5, fél 7, fél 9. — Vesta: A madonna titka. 10, 12, 2, 4, 6, 8. Makulatúra kisebb, nagyobb tételben eladó Telefon: 130—150 vagy 187—350 K&KP, 1948 jrlliUS 6 Párisi telefoninterjú Lukács Györgygyel A párisi rádió hosszan ismertette azt a telefoninterjút, amelyet a Lettres Frangaise című francia folyóirat szerkesztője folytatott Lukács Györggyel. A folyóirat szerkesztője a francia,magyar kultúrakapcsolatokra vonatkozó kérdéseket intéztett a magyar professzorhoz: — A magyar,francia kulturális kapcsolatok évszázadokra nyúlnak vissza. — mondta Lukács György---Különösen élénk volt az érdeklődés azóta, hogy a francia forradalom eszméi megihlették Magyarország legjobbjait. Ismeretes az a mély hatás, amit a francia forradalom eszméi Petőfiből kiváltottak. Később is, legkiválóbb költőink, Ady Endre és József Attila Párisban jártak és ott szerzett élményeik döntően befolyásolták költészetüket. Arra a kérdésre, hogy ez a rokonszenv nemcsak németellenes szellemű tüntetés volt-s, Lukács György azt felelte, hogy a magyar nép legjobbjai a haladó emberi eszméket keresték és nem fogadtak, el mindent, ami Franciaországból jött, csak azért, mert francia volt, és nem utasítottak el mindent, csak azért, mert annak német volt a szerzője. — Az elmúlt harminc év alatt nagy változások mentek végbe mind politikai, mind szellemi vonatkozásban? 1917-ig Franciaország volt a szabad szellem zászlóvivője, de ezt a szerepet azóta a Szovjetunió elhódította. Ebben a kérdésben Franciaországban is sokan, egyetértenek velem. — fűzte hozzá Lukács György, aki befejezésül a következőket mondotta: — A haladó kultúrák az egész világon magától adódó természetes kapcsolatban állnak egymással és együtt küzdenek a fejlődést hátráltató reakciós és hanyatló irányzatok ellen. Természetes rokonság fűzi tehát jelenleg egybe a magyar kultúrát a harcos francia kultúrával ifer. A Nemzeti Színház felújítja G. B. Shaw „Orvosok” című darabját, melyet még az első világháború előtt mutatott be a Magyar Színház, ahol Gombaszögi Frida és Törzs Jenő játszották a vígjáték főszerepeit. Most a Nemzeti felújításán mind Jenifer, mind Dubedat festő szerepét fiatal tagjaira bízza a Nemzeti Színház. A színházak megkezdték a szerződtetési tárgyalásokat, a Magyar Színház kivételével, melynek sorsáról még folynak a tárgyalások. Ha úgy döntenek, hogy a Magyar Színház a Nemzeti Kamara Színháza lesz, akkor ismét csak egy sertés színpad marad Budapesten, mert a Városi Színházban a mozielőadások mellett az Operaház fog hetenként kétszer vendégszerepelni. Magyarország után Egyiptom is lemond a MOPEX-fimek bamutartásáról. Az egyiptomi filmkölcsönzők szövetsége bejelentette Gerard Mayernek, a MOPEX igazgatójának, hogy többé nem vásárolnak MOPEX-filmeket. Darvas Szilárd és Gádor Béla zenés perszifiássát beiktatta jövő évi műsorába a Fővárosi Operettszínház, mely néhány klasszikus operett felújításán kívül a Szántó— Szécsen társszerző cég két operettjére készül. Rövidesen megvalósul az országos filmhivatal programjának első pontja: az új szezonban lényegesen leszállítják az államosított mozik helyárait. Major Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója a magánszínházak néhány fiatal tagjával tárgyalásokat folytat egy-egy szerep eljátszására. A nagymező utcai Arizona helyiségében, ahol Básti István vezetésével már játszott kabarétársulat, szeptemberben kabaré varieté nyílül, melynek az engedélyére egy volt színigazgató és egy szállodatulajdonos pályáznak. Rutkai Éva, a Nemzeti Színház új tagja, Illyés Gyula ,Korunk hősr"’ című vígjátékában mutatkozik be. Gábor Andor dramatizálja a Nemzeti Színház megbízásából Mikszáth Kálmán „A Noszty fiú esete Tóth Marival” című regényét. Gábor Andor természetesen az igazi Mikszáthot viszi színpadra és nem hamisítja meg a regény tendenciáját, mint annak idején a Vígszínház előadása. Peti Sándor, aki a Szerelmi házasság, a Tanner John házassága, és a Cseresznyéskertbeli alakításaival az elmúlt színházi évad hőse volt, betegen fekszik a Rusznyák klinikán. Vasárnap délután meglátogattuk és örömmel jelentjük, hogy állapota sokat javult. Egyáltalán nem betegmód viselkedik, látogatóit színésztársairól szóló derűs történetekkel mulattatja. Alig várja, hogy újból színpadra lépjen, ennél jobban csak azt várja, hogy vadonatúj, orsós horgászbotját, melyet Angimból hazaérkezett húgától kapott, felavathassa a Balatonban. Ivan Pirjev útja a Sztálin-díjig A külföldi magazinok hollywoodi filmnagyságokat ábrázoló felvételeit alig-alig lehet megkülönböztetni egymástól. Az amerikai filmiparnak sikerült kitermelnie a típupembert és nemcsak színészekben, hanem rendezőkben is. Dehát enélkül hogyan is lehetne annyi szokványos típusfilmet készíteni? Ha a filmgyártás tájékán valóban emberi jelenséget, emberi arcot akarunk látni, a Szovjetunió filmgyártása felé kell fordulnunk. A Szovjetunió legsikeresebb filmjeinek egyike, a „Szibériai föld, regéje, amelynek rendezője, Ivan Pirjev 1911-ban Sztálin-díjat kapott. Hogyan lesz Valakiből Sztálindíjas filmrendező? __ erre felel Ivan Pirjev, aki egy újságírónak a következőket mondta magáról: — 1901.ben születtem Szibériában, szüleim, ottani parasztok voltak. Apám 1905-bei meghalt, én nyolc esztendős korom óta dolgozom. Egész ifjúságom kemény, embertelen munkában telt el. 1918. ban beléptem a Vörös Hadseregbe, amelyben Kolosok ellen harcoltam. Csapattestem Jekaterinburgban állomásozott, én minden időmet a helyi színházban töltöttem. 1921. ben, leszerelésem után a moszkvai Proletkult színháznál tanulmányoztam a színművészetét,majd 1923-ban hivartásos színész lettem. De éreztem, hogy más a hivatásom, 1925-ben a Moszfilm gyárába kerültem, ahol három esztendeig dolgoztam, mint segédrendező. 1928. ban kaptam az első önálló feladatot ekkor rendeztem az ,Idegen nő" című szatirikus vígjátékot. S az 1928-ban rendezett első film fől eljutott a Sztár,Hjas filmalkotásig. Ez az út bizony nem hasonlít a hollywoodi filmnagyságok útjához. Hozzájárultál már a Lánchíd újjáépítéséhez? Viseld a 20 forintos Lánchíd-jelvényt.