Szabadság, 1948. október-november (4. évfolyam, 225-261. szám)

1948-10-01 / 225. szám

Legújabb foto­tipek Ára 60 fillérP­ÉNTEK 1943 október 1 IDŐJÁRÁS: Csak átmenetileg kiv idi hosszabbodra. van fozó­­felhőzet, enyhe idő. Budapesten ma, csütörtökön délelőtt + 15 fok. -4 IV.GYf.223. sz. Csütörtökd galo Nagyjelentőségű kísérletek a cukorbaj gyógyítására Egyenjogúságot kapnak a csehszlovákiai magyarok 2,2 millió méter szövet kés­zül­ésére Síroky csehszlovák miniszterel­­nökhelyettes, a Szlovák Kommu­nista Párt elnöke a párt központi bizottságának pozsonyi ülésén be­jelentette, hogy a legközelebbi idő­ből visszaállítják a csehszlovákiai magyarok politikai és polgárjogait. A központi bizottság záróülésén Hesek, a Havik megbízotti tes­tület elnöke beszédet tartott, amelyben a többi között a követ­kezőket mondotta: — A magyar munkásosztály és a magyar haladó erők az ország egész állami és gazdasági szerke­­zetében felszámolják a feudaliz­must és a burzsoázia hatalmi állá­sait. Ezzel új feltételek keletkeztek a két állam kapcsolatai számára. A történelem folyamán most elő­ször adódik lehetőség arra, hogy Magyarország és Csehszlovákia,­­ a teljes együttműködés és a tőszom­­szédság szellemében valamennyi vitás kérdésben, a bizalmatlanság és minden előítélet kiküszöbölése jegyében újjárendezzék viszonyu­kat. Híosík hangsúlyozta, hogy mint kommunisták, nemzetiségi kérdés­ben Lenin és Sztálin tanításait kö­vetik. Kérte a Szlovák Kommu­nista Párt központi bizottságát, hagyja jóvá azokat az elveket, amelyeknek jegyében a szlovákiai magyarok kérdését meg fogják ol­dani. A Csehsziobália területén maradó magyar nemzetiségű sze­mélyek megkapják a csehszlovák állampolgárságot és mindazokat a demokratikus és polgári jogokat, amelyeket a csehszlovák alkotmány a teljes jogú állampolgárok számára biztosít. A szlovák megbízotti testület el­nöke hangsúlyozta, hogy a közel­jövőben meg kell erősíteni a baráti és szövetségi kapcsolatokat Cseh, Szlovákia és a népi demokratikus Magyarország között. A szlovák népnek látnia kell, hogy minél szi­lárdabb a különböző nemzetiségű dolgozók szövetsége, annál köny­­nyebb felszámolni a tőkés reakció maradványait, — fejezte be beszé­dét Husák. A Szlovák Kommunista Párt központi bizottsága a javaslatot egyhangúlag jóváhagyta. Megreformálják a főváros közigazgatását KÖBÖL JÓZSEF bejelentette a fővárosi közigazgatás reformját A főváros törvényhatósági bi­­zottsága szerdai közgyűlésén el­nökké választotta meg Köböl Jó­zsef nemzetgyűlési képviselőt, aki­­ székfoglalójában megállapította,­­ hogy a főváros közigazgatási szer­vezete sok tekintetben elavult, , bürokratikus, megérett arm, hogy változtassunk rajta, megreformáljuk. A törvényhatósági bizottság új elnöke csütörtökön reggel megje­lent a városházán, magához ké­rette a vezető tisztviselőket és programjából híven azonnal hozzá­látott a munkamenet tanulmányo­zásához. Köböl József már az első napon megkezdte munkáját a valódi önkormányzat megvalósításáért és kit­erjesztéséért, aminek a jelentő­ségét székfoglalójában is hangsú­lyozta, kiemelve elődje, Szakosíts Árpád érdemeit. A kapitalista társadalomban ki­alakult autonómia a népi demokrá­ciának nem felel meg — állapította meg Köböl József. A központilag irányított tervgazdaság nem sérti a városok eg­yeesületek autonómiá­ját, ellenkezőleg Budapest fennál­lása óta most első ízben nyílik lehetőség arra, hogy a dolgozó nép aka­rata és szava szervezetten ér­vényesüljön a város vezetésé­ben. Bejelentette, hogy a főváros to­vábbfejlődése érdekében kéflk€zi dol­­gozókat, munkásokat nagy számban kell alkalmazni a köziga­zgatástan, a hivatalokban, a vezető pozíciók­ban is. Úgy kell alakítani a főváros közigazgatását, hogy a dolgozó nép fiai, az új köztisztviselőik a népet szerető, régi­­tisztviselőkre támasz­kodva, gyökeret verjenek és kiismer­jék magukat a közigazgatási teendőkben. Az elnöki székfoglalót lelkes él­jenzéssel fogadta a közgyűlés kö­zönsége, köztük Szakosíts Árpád köztársasági elnök, Nagy Imre, az országgyűlés elnöke Dinnyés La­jos miniszterelnök, Gerd Ernő, Rajk­­ László és Farkas Mihály miniszte­­r veje, valamint Marosán György, az­­ MDP főtitkárhelyettese. Utána Föl­des Mihály ismertette a főváros zárlati kimutatását az infláció ide­jéről. Földes Mihály megállapította, hogy a felszabadulás utáni idők a hősi áldozato­­ korszaka volt, amikor a magyar dolgozók páratlan erőfeszítést fejtettek ki, de a tőke urai nem vették ki ré­szüket az áldozatvállalásból. A pénzügyi gazdálkodás terén fo­kozott takarékosságot ajánlott Tikus János, aki kérte a polgármestert, hogy folytassák a kislakásépítése­­­ket, sürgesse ki a fővárosi alkal­mazottak st­áfu?rend­ezé­?ével kap­csolatos járandóságok kifizetését A fővárosi dolgozók nevében hang­­­­súlyzozta, hogy a Városi Színház­nak, amely moziból színház lesz, a­­ jövőben nép életéhez, erőfeszítései-­­­hez közelálló kultúrát kell terjesz-­­­tenie. " Szovjet-amerikai­­ eszüzék­vál­tás Korea ügyében A moszkvai rádió jelentése sze­­rint a szovjet külügyminisztérium szeptember 18-án jegyzéket nyúj­tott át az Egyesült Államok mosz­kvai nagykövetének. A jegyzékben közölték, hogy a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsánál­ elnöksége tel­jesíthetőnek találta a koreai nagy­­nemzetgyű­lésnek a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormány­ához előterjesztett kérelmét, hogy egy­idejűleg és haladéktalanul vonják ki a szovjet és az amerikai csapa­­tokat Koreából. A Legfelsőbb Tanács elnöksége megfelelő intézkedései alapján a Szovjetunió minisztertanácsa elren­­delte, hogy a szovjet csapatokat 1948 december 31-ig vonják ki Észak- Koreából. Ugyanakkor — mondja a szovjet jegyzék — a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége kifejezte reményét, hogy az Egye­­sült Államok kormánya is hozzá­­járni a délkoreai amerikai csapa­tok kivonásához az említett hat­­áridőre. Az Egyesült Államok nagykövet­sége útján eljuttatott válaszjegyzék közölte a szovjet külügyminiszté­riummal, hogy az Egyesült Álla­­mok kormánya tudomásul vette a szovjet kormány elhatározását, amelynek értelmében december vé­gére kivonja csapatait Észak-Kreá­­ból. Az Egyesült Államok kormá­nya azonban — mondja tovább a jegyzék, — a csapatok kivonását a Korea egységével és független­ségével összefüggő, sokkal tágabb­ körű kérdések egy részének tekinti. Ezért az Egyesült Állammok néze­teit az amerikai megbízott fogja kifejteni az UNO közgyűlésén. Manuilszkij a nyugatiak háborús uszításáról Pak­sból jelentik. Az UNO-köz-­­ gyűlés általános vitájának utolsó­­ szónoka szerdán Manuilszkij, Szov­­­­jet-Ukrajna kiküldöttje volt. Kije­­­­lentette, hogy a Szovjetunió lesze­relési javaslata megszilárdíthatja a nemzetközi békét. Megállapította, hogy a szovjet javaslat az angol— amerikai tömb ellenkezésével talál­kozik. Benin atomháborúval fenyegetőzik, viszont megkísérli, hogy a fe­lelősséget a békét kívánó or­szágokra hárítsa. Az atombizottság csődjéért is az angol—ameri­kai tömb képviselői a felelősek. A Szovjetunió mindent megtett a bizottság munkájának továbbfolyt­­ása érdekében. Az USA azonban nemcsak az atom­energia ellenőrzését akarja meg­­kap­h­atani, hanem az egész világ urénum-lelőhelyeit is, hogy kényre-kedvre megcsorbíthassa a többi or­szág szuverenitását. — Mindezeknél fogva a szovjet­­kormány arra, a következtetésre ju­tott — mondotta —, hogy ha a négyhatalmi egyezmény egyedül Németország lefegyverzésére szorít­kozni, ez nem elégséges Európa és az egész világ békéjének biztosítá­sához. A nyugati tömb képviselői egyedül, azzal törődnek, hogy az or­­szágok közötti­ torzsalkodást sújtsék és a katonai készülődéseket siettes­sék. Szerencsére a világ minden or­szágában mind több az olyan ember, aki nem akar háborút. A széles népi tömegek ma még sem nem tudatlanok, sem nem fegyver­­telenek. A népek öntudatából nem lehet kitörölni a Szovjetunió népei­nek hozzájárulását az emberiség felszabadításához a fasizmus igája alól. Manuilsakij ezután rámutatott arra, hogy a Szovjetunió javasla­tait lehetetlen minden további nél­kül visszautasítani azután, hogy a világ közvéleménye már ismeri azo­kat. Az ukrán kiküldött kérdével le­zárult az általános vita és a politikai bizottság megálla­pította a napirendben szereplő kérdések sorrendjét. A napirend első helyén az atom­­bizottság jelentése áll, második he­lyén szerepel a fegyverkezés csök­kentésére vonatkozó szovjet­ j­avas­­lat, a napirend harmadik pontja pedig a palesztinai kérdés. Károlyi Mihály az általános vita befejezésének napján levelet inté­zett Trygve T.Lehsz, az Egyesült Nemzetek főtitkárához és kérte, hogy az Egyesült Nemzetek jelentő­ségi közgyűlése tűzze napirendre Magyarország felvételének ügyét. Kivégeztek egy fasiszta tö­meggy­ilkost Kovács János nyilas pártszolgá­latost,­ aki 1944-ben a Népszínház­ut­cai vérengzések során 28 gyilkos­­ságot követett el, halálra ítélték, kegyelmi kérvényét elutasították és csütörtökön reggel a gyűjtőfogház udvarán felakasztották.

Next