Szabadság, 1901. július (28. évfolyam, 149-174. szám)

1901-07-03 / 150. szám

1901. július 3. >S­Z­A­B­A­D­S­Á­Gc 5 költségvetési vitában szentelt egy-egy beszédet arra, hogy alapos durgatóriumban­ részesítse a liberalizmust és a liberálisokat. Sok derültsé­get is szerzett a Háznak az öreg úr, kinek minden beszéde, minden felhozott példája azt tanúsította, hogy számára a világ középpontja Privigye s hogy az ottani eseményekből ítéli meg a világ folyását. Az utóbbi időben sokat betegeskedett, tavaly szélütés érte, melyből fölépült ugyan, de azóta ereje egyre hanyatlott s most meghalt. Ma délután öt órakor volt a temetése. * Az ixr. hitközség gyűlése. Az orth. izraelita hitközség 3 án szerdán délután 3 óra­kor tartja rendes negyedévi közgyűlését, melyre a képviselő testület tagjait ez után is meghívja az elnök. * Három palacsinta. Ha lassanként be is hatol a humanizmus polgári szelleme a ka­szárnyák falai közé, mégis sok olyan dolog tör­ténik a hadseregben, a­mi érthetetlen nekünk civil embereknek. A kodeksz-becsület rideg for­máihoz való görcsös ragaszkodás, a külsőségek bálványimádása és a tiszti kardbojt szeplőtlen­­ségére való lázas őrködés különösen az önkén­tesekre, a leendő tartalékos tisztekre parancsol óvatosságot. Egy elhamarkodott szó, egy elhir­­telenkedett cselekedet a tiszti becsület ellen való véteknek számít és súlyos büntetés, szigo­rított és meghosszabbított szolgálat jár a nyo­mában. Az önkéntesek rosszhiszeműség nélkül­­ i­s való és mégis súlyos botlásának sorozata leg­utóbb Nagyváradon szaporodott érdekes esettel. Jelentéktelen semmiség miatt bűnhődött itt sú­lyosan egy fiatal ember, a­ki most szolgálja önkéntesi évét a 37. gyalogezredben. A fiatal­embert őrségre küldték a napokban. Az őrszo­bában, a­hol a fiatal katona egyedül unatko­zott, három palacsintát hagyott valaki egy cse­réptányéron. A hosszas várakozás közben meg­éhezett az őrtálló önkéntes és gondolkozás nél­kül megette a három palacsintát. Az elfogyasz­tott tészta tulajdonosa csakhamar visszatért, hogy megkeresse ott felejtett, elemózsiáját és természetesen az önkéntesen követelte, a­ki töltött fegyverrel állt őrt az ajtó előtt. Az ön­kéntes mosolyogva mondta, hogy a palacsintá­két ö ette meg és kijelentette, hogy szívesen megfizeti az árukat háromszorosan is. A pala­csinták tulajdonosa, a­ki különben oláh paraszt­­legény, dühösen utasította vissza a pénzt és feljelentette az önkéntest századparancsnokánál. A századparancsnok tragikusan fogta fel a dol­got és az ügyet katonai bíróság elé terjesztette. A bíróság gyorsan ítélkezett a furcsa ügyben és súlyos büntetést szabott a fiatal emberre, a­kinek a vétke mindössze egy kis könnyelműség volt : eltiltotta a további tisztképzéstől, a­mi azt jelenti, hogy nem érdemes a tiszti kard­bojtra, egy év helyett két évig fog szolgálni és ez idő alatt a legszigorúbb bánásmódban lesz része. Az ítéletről sokat beszélnek katonai kö­rökben. * A sztrájkoló nőszabók. A Szentkirályi­utcai sztrájktanya mozgalmas képet öltött. A sztrájkoló munkások mind nagyobb és nagyobb számban jelentkeznek az intéző­bizottság előtt. Elmondják, amit odakünn, a velük szimpatizáló kisebb mesterektől hallottak, majd pedig lete­lepszenek a vendéglő valamelyik asztala mellé és szinte meglepő önbizalommal beszélnek sztrájk­mozgalmuk kétségtelen sikeréről. Délelőtt persze asszonyt és leányt nem lehet a sztrájk­tanyán látni. Azok otthon töltik a délelőttöt, de ebéd után mind elsiet a férfi szaktársakhoz és egyre erősítgetik, hogy ők bizony kitartanak a mozgalom mellett, mindaddig, a­míg csak kell. A békéltető-bizottságot Groveczky Zsig­­mond IV. kerületi elöljáró-helyettes mint ipar­hatósági biztos, ma délután négy órára hívta­k össze a szabó-ipartestület reáltanoda-utcai helyi­ségébe. Az ülésen Groveczky elnököl és a mun­kaadók, valamint a munkások közül hatan-hatan fognak tanácskozni. Éppen nem lehetetlen, hogy ez a délutáni tanácskozás meg fogja egymás­sal értetni a most még harciasan szemben álló feleket és különösen a sztrájkolók, a­kiket Groveczky egyénisége, pártatlan és igazságos eljárása eddig is teljesen meghódított, azt hiszik, hogy követelésük nagy részét még ma megadják mestereik. Az intéző­bizottság azonban más nézetet vall. Nem akarnak követelésükből egy jottányit sem engedni és küszöbön lévén a szezon, azt hiszik, hogy a munkaadók elfogadják minden követelésüket. A bizottság ma értekezletre ült össze. Ezen több segéd panaszolta, hogy több mester valami olyan ívet akart velük aláíratni, a­melyen a segédek azt jelentik ki, hogy nem sztrájkolnak többé, hanem megkezdik a munkát. Nagy mozgás keletkezett, a­mikor a sztrájko­lók megtudták, hogy ezeket az aláírt íveket a­­ mesterek beterjesztik az iparhatóságokhoz és a rendőrséghez. Délig azonban egy segéd sem írta alá ezt a nyilatkozatot. Az értekezlet úgy azt, mint a mestereknek azt az elhatározását, amel­­­lyel azokat a kisebb mestereket, a­kik a sztráj­kolók követelését el mernék fogadni, teljes bojkottal sújtják, be fogják jelenteni Goreczky iparhatósági biztosnak és ha netalán itt sem találnának orvoslást, holnap küldöttséget menesz­tetnek a belügyminiszterhez. A békéltető bizottság eredményéről a tár­gyaláson résztvevő hat tag ma este fog beszá­molni az intéző­bizottságnak, ez pedig holnap délután fél négy órára az összes női­ ruhaszabó­­kat nyilvános ülésre hívta össze. A sztrájkolók pénzzel eléggé bírják. Sok pénzt kaptak a kül­földről, a kisebb mesterek is juttatnak nekik kisebb-nagyobb összegeket és nem fel­ekeznek meg róluk az angol­ ruhaszabónők sem, akiknek helyzete tudvalevőleg eléggé tűrhető. * Megkéselt kereskedő. Tegnap reggel egy részeg iparos legény, mint Kolozsvárról írják, gyilkossági merényletet követett el egy kereskedő ellen. Az esetről a következőket jelenti tudósítónk : Jacobi Lajos fűszer­üzletébe reggel öt óra tájban két részeg iparos legény nyitott be és italt kértek.­­ Jacobi kijelentette, hogy részeg embereknek nem szokott italt adni, a két ittas ember erőszakkal italt akart venni magának. A kereskedő erélyesen lépett most fel, s kiutasította a goromba legényeket, a­kik kocsira ültek és eltűntek. A zajra betódultak Jacobi családtagjai, s egyikük ekkor vette csak észre, hogy a kereskedő a mellén vérzik. Valami finom, hegyes eszközzel észrevétlenül mellbe szúrta — távozás előtt — az egyik legény. A kabát vastag szövete és a keményített ingmell felfogta a szúrást, mely így is két centiméternyi sebet ejtett a jobb mellen. A rendőrség később el­fogta a két merény­lőt. Kihallgatásuk még nem volt lehetséges, mert még mindig ittasok. A sebesült kereskedő állapota javulóban van. * Holttest a búzaföldön. Egy holttestet keresnek egyesült erővel rendőrök és csendőrök, holttestet, a­mely állítólag egy nagy százholdas búzatáblában van. Érett, aranysárga kalász ring felette és eltakarja úgy, hogy majd csak pár nap múlva aratók kaszája nyomán lehet a tarlón megtalálni. Különben nem is bizonyos az, hogy ott van az a holttest. Lehet, hogy rossz tréfált csinált valaki, hogy félrevezette a a rendőrséget . Az iklódi pusztához vezető országút mentén, vagy hétszáz lépésnyire az úttól, valami ruhadarabot találtak egy nagy fán. A ruhadarabra papír volt erősítve, rajta a következő zavaros írás : Ezen ruha Prencs Tógyeré Születésem és lakásom van Madarászon. Feleségem és öt gyermekem, Nagyváradra jöttem munkát keresni, de nem kaptam. Családom sanyargása elöl halálba menekültem. Holttestem e vetésben találják meg. Isten veletek gyermekeim, gyer­tek ti is utánam. Mihelyt a nagyváradi rendőrség a dologról tudomást szerzett Pataky és Mendelényi r. fogalmazók rögtön elindultak az ügy meg­vizsgálására. A ruhát és az írást megtalálták és hozzáfogtak a holttest megkereséséhez. Teljes két óráig jártak a száz holdas búzatáblában, de semmit sem találtak. A keresésről így egyelőre le kellett mondani és a holttestet előreláthatólag nem is fogják megtalálni csak pár nap múlva az aratás megkezdése után. A rendőrség értesí­­tette az esetről a csendőrséget, a­melynek ha­táskörébe az iklódi környék tartozik és távira­tilag tudakozódott a Szalánta közelében levő Madarász község elöljáróságától Frencs Tógver­­rel, a­kinek a holtteste talán ott van a nagy búzatábla közepén és a­kinek feloszlásából termő erőket szí magába az anyaföld. * Mikor sztrájkolhatnak az orvosok ? Ezt a kérdést a legélesebb formában a lipcsei orvosok egy határozata vetette fel. A lipcsei orvosok a betegsegítő pénztárak kíméletlensége és sértő viselkedése miatt kimondották, hogy önsegélyző egyesületet alakítanak, mely szük­ség esetén sztrájkpénztár is legyen. A lipcsei orvosoknak ezzel az elhatározásával foglalkozott Hildesheimban tegnapelőtt a német orvosok or­szágos kongresszusa és kimondotta, hogy bár a betegsegítő pénztárakkal szemben a törvényes uton való föllépést tartja helyesnek, mégis csatlakozik a lipcsei önsegélyző egyesülethez s egy tagot delegál annak a választmányába. Dr. Windel berlini egészségügyi tanácsos tette meg ezt az indítványt. Megokolásában igen érdeke­sen fejtegette az orvosi sztrájk kérdését. „Egy­szerű honorárium-javításért ok nélkül sztráj­kolni — így szólt — ellenére volna az orvosok erkölcsi érdekeinek. Eljátszanék a közvélemény, a hatóságok és a parlamentek szimpátiáját. Másként áll azonban a dolog, ha a sztrájkot úgy kényszerítik rá az orvosokra. Ha olyan feltételeket kell elhárítani, melyek az orvosi tisztesség ellen valók, vagy ha szerződést szeg­nek, mint Lipcsében, vagy lehetetlenné teszik az önérzetes orvos működését, akkor az orvo­soknak kötelességük minden eszközzel, szükség esetén még sztrájkkal is visszautasítani az ilyen támadást. Épp ezért az orvosok egyetértésének kifejezésére ajánlja, hogy csatlakozzanak az új és helyes célzatú lipcsei egyesülethez. Az in­dítványt a kongresszus­­ nagy tetszéssel fogadta s ezzel a német orvosok egyeteme egész súlyá­val állást foglalt az orvosok önvédelmi moz­galma mellett és a betegsegítő pénztárak ellen. A dolog tanulságos a mi viszonyainkra is, ahol némely orvosi körök több ízben gyengíteni akarták az orvosok egységes akcióját azzal, hogy magukat kivonták belőle. * Jeges viharok. Kézdivásárhelyről írják : Háromszék megyében, Kézdivásárhelyen és vidékén nyolc nap óta folytonos zivatarok van­nak. Többször jeges is volt. A Kászon, Pekiting és Olt folyók kiáradtak és a viz a szárazföldeket és réteket sok helyen elborította. Árkoson a villám egy tizenhárom éves fiút agyoncsapott. Csernátonban a villám felgyújtott egy csűrt, az épület összedőlt és a gazdát, aki lovait akarta kimenteni, maga alá temette. A Nagypatak megáradt és az összes hidakat elsodorta. Papol­­con a jég a vetésekben nagy kárt okozott. — Sepsiszentgyörgyön az Olthidnál annyira kiáradt az Olt folyó, hogy az Olthidról csónakon szál­lítják át a vasútra menő utasokat, mivel az után a kocsik a vízben elmerülnének. * A nagyváradi baptista­ püspök. A baptista vallás tudvalevőleg erősen terjed az egész országban s Nagyváradon is sokan van­nak — amint ők nevezik magukat — a hívők közül; mintegy ötezer baptista él már az ország­ban, mindannyian igaz jó testvérek, egymás élete, vagyona ellen nem törnek, a szeszes italtól tartózkodnak, nem kártyáznak, mulató helyekre nem járnak, nem csalnak, nem lopnak, nem üzérkednek, nem követnek el házasságtö­rést, a vasárnapot pedig mindenekfelett meg­szentelik. A­ki törvényeiket Krisztus tanításait nem tartja meg, azt egyházukból kiátkozzák. Nagyváradon imaházuk is van már, sőt itt ül a baptista­ püspök is. Kortya Mihály, aki különben egyszerű földműves. Most azért emle­getik a nevét, mert Aradon tegnap volt az évenként szokásos baptista keresztelés, amelyet Kornya Mihály végzett. Az ilyen szertartás igen eredeti. Szabadvíz partján történik.

Next