Szabadság, 1971. június (81. évfolyam, 52-60. szám)

1971-06-02 / 52. szám

... 4. oldal SZABAD­SÁG. " A­ PSZICHIÁTER TANÁCSA: FÉRJÜNK ÖSSZE EGYMÁSSAL Dr. Edith Weigert neves pszichiáter, új könyvében, amelynek címe: “The Courage to Love”, s amely a Yale Uni­versity Press gondozásában jelent meg, az emberi kapcso­latok fontosságáról ír, s azt tárgyalja, milyen nehéz meg­találni az utat egymáshoz, mennyi visszavonult, magá­nyos egyén működik társaság hiányában csupán azért, mert képtelen kapcsolatot teremte­ni embertársaival. A közelmúltban megjelent könyv sok gyakorlati magya­rázattal is szolgál arra vonat­­kozóan, hogy mi is tulajdon­képpen az emberi együttélés lényege? Hogyan teremtsünk kap­csolatot? Legyünk egymással szem­ben megértőek, toleránsak. Ha túl sokat kívánunk, túl sokat várunk el másoktól, csak azt érjük, el, hogy védeke­ző ellenkezést váltunk ki. A valódi, igazi érdeklődés viszont, amely a megértés me­legségével párosul, társunk felengedéséhez vezet. Mindenek előtt ismerjük meg önmagunkat. Ha nehéz­kes természetünk van, amely lehetetlenné teszi a közele­dést, kérdezzünk meg ma­gunktól: mi az ami távoltart? Hol van, miben áll az én hi­bám ? Mi a félénkség oka? Nem vagyok-e túlzottan érzékeny? Miért a visszavonulás? Talán attól tartok, hogy megbánta­nak? Ugyanakkor mások ép­­­­­en az érzéketlenség miatt képtelenek normális emberi­­kapcsolatot teremteni, mert viselkedésükkel mind­enkit elriasztanak. Mindkét típusnál a legfon­tosabb, hogy az emberekbe vetett hitet erősítsék önma­gukban. A bizalom az emberi együttélés és összeköttetés legfontosabb, legszükségesebb alapja. Végezetül, Dr. Weigert kon­klúziójában ez áll: “Hogy igazán összeférhető légy, fe­lejtsd el önmagad, — válto­zatosság kedvéért — törődj másokkal.” Megfejtették az etruszk nyelv titkát SZÓFIA — Georgijev bol­gár tudós megfejtette a tudo­mány egyik legrégebbi titkát, az etrusz nyelvet — jelentik Szófiából. Az időszámításunk előtt ki­halt, s egykor Közép-, vala­mint Észak-Itáliát benépesí­tő etruszk nép után körülbe­lül tízezer felirat maradt fönn, s ezeket mindmáig nem sikerült megfejteni. Sok éves kutatásainak ered­ményeképpen Georgijev meg­állapította, hogy az etruszk nyelv a geták nyelvéhez áll közel. A geta törzsek, a nyu­­gati szlávok ősei az időszámí­tásunk előtt két évezredben Észak-Trákiában éltek. Az ő nyelvüket felhasználva, for­dítja most Georgijev az etruszk szövegeket, amelyek nemcsak az etruszk nép, ha­nem a régi Róma történetéről is sok mindent elmondanak. SZÉKELY MOLNÁR IMRE AZ APOSTOL ÉS A PARADICSOMIAD­AB című legújabb könyve: 1 teljes regény és 26 novella kemény kötésben, 320 oldalon 6 dollárért a szerző címén. SZÉKELY MOLNÁR IMRE 33 Ledbury St. Toronto 305., Ont., Canada megrendelhető. A szállítás költsége benne van a hat dollárban. FERDE TORONY ÉS FERDE DÓM MILANO — Az olaszok at­­tól tartanak, hogy a pisai ferde torony után ha­marosan milánói ferde dóm­mal is rendelkeznek. Olaszor­szág legjelentősebb gótikus épülete alatt ugyanis az utób­bi tíz évben 16 centiméterrel süllyedt a talaj. Még egy kis süllyedés, és a sok száz tor­­nyocskával, díszítéssel, szo­­borrral ékes épületen helyre­hozhatatlan károk keletkez­nek. Egy bizottság megállapítot­ta, hogy a milánói belváros alatt a talajvízszint erőtelje­sen süllyedt, és ez okozza a talaj süppedését. Az iparvál­lalatok hallatlanul nagy víz­felhasználása következtében a talajvízszint nem kevesebb, mint 39 méterrel süllyedt. Tricia Nixon kelengyéjének egyik bájos darabja ez az Ann Fogarty ruha. Lila alapon fehér virágok és pettyek, ugyanilyen színű ripsz­szalag díszítéssel. Columbus, O. — Nagyban megnövekedett az ohioi Képviselőház postája, amióta közzétették a költségvetés-tervezetet. A levélírók nagy számban támogatják a közoktatásra előirányzott összeget. ■ ■ ff A MESTERSÉGES SZÍV JOVŐJE HOUSTON, Tex. — Talál­kozik tíz ember a buszban. Egy kis adót csatolnak a há­tukra. Ezzel az energia-háti­zsákkal kell élniük, ha bevá­sárolnak vagy a klinikán ke­zet mosni mennek. Csak az ágyban tartják ismét műkö­désben a szívüket az ágy hom­lokfalán elhelyezett engeria­­forrással. Ezt a jelenetet John C. Schuder amerikai orvos fes­tette le egy szívkutató kong­­­­resszuson. Mindez legkésőbb holnapután valóság lesz. Schu­der rámutatott, hogy a mes­terséges szív üemeltetésé­hez szükséges energiát a mell­kas falán keresztül kábel nél­kül át lehet vinni. Amerikai mérnökök számol­nak azzal, hogy már 1975-ben 150,000 olyan ember lesz, aki beteg szívének működését se­gítő szivattyúval fog élni. Mi­chael DeBakey professzor, houstoni szív- és véredény­­sebész, aki 1967- ben elsőként ültetett egy ilyen kisebítő pumpát egy páciens mellka­sába: “Néhány éven belül a mesterséges szív egészen ma­gától értetődő dolog lesz.” Más orvosok nem tartják reálisnak ezt a jóslatot, mert az elektromotorral működte­tett mesterséges szívek még túl nehezek és túl sok hőt fej­lesztenek. Azonkívül még nem akadt előállító üzem, amely garantálná, hogy a motor éve­ken át m­egállás nélkül, hibát­lanul működik. Mivel azonban sohasem lesz elég szívadományozó, hogy minden rászoruló szívbeteget el lehessen látni, a mestersé­ges szív marad az egyetlen kivezető út. DeBakey igen messzire jutott a fejlesztés­ben, jóllehet az állatkísérle­tek kezdetben nem jártak biz­tató eredménnyel. Az első négy borjú, amelynek mester­séges szívet kellett volna kapnia, már a műtőasztalon kiszenvedett. A mesterséges pumpa szelepei nem zártak jól. Tüdőembólia következett be. Az ötödik borjú tizenkét és fél óráig élt, csontjai meg­puhultak, a vesék felmond­ták a szolgálatot. Az állat ak­kor múlt ki végérvényesen, amikor a mesterséges szívben elpattant egy szivattyúmemb­­rán. A hatodik borjú csak nyolc és fél óráig élt, aztán vérrögök keletkeztek, és a ve­sék ismét felmondták a szol­gálatot. Rezignáltan vonták le a technikusok és orvosok a következtetést: túl gyenge­­ volt a szivattyú, a szelepek­­ nem működtek. 1969. április 4-én tette meg az­­első lépést dr. Denton Coley, technikája és gyorsa­sága miatt talán a legjobb szívsebész, az állatkísérletek­től az emberig egy teljes mér­tékben mesterséges szívvel. Ennek a szivattyúnak a kon­struktőre dr. Liotta volt, aki DeBakeytől átment legna­gyobb riválisának, dr Coley­­nek táborába. Hatvanöt órát élt a 47 éves Haskell Karp mesterséges szível, amit a mellkasba be­vezetett műanyag csöveken keresztül sűrített levegővel működtettek. Karp sohasem hagyta el az ágyát, amely mellett a sűrített levegővel töltött acélpalackon kívül ott állt az egész irányuló beren­dezés, egy igazi gyár, éjjel­nappal orvosoknak és techni­kusoknak kellett ellenőrizniük és szabályozniuk a készülé­keken a mesterséges szív ve­rését.

Next