Szabadság, 1986. május (96. évfolyam, 21-22. szám)

1986-05-23 / 21. szám

2. OLDAL %BBBBSBÖ » 4MCHIC AM Nf WS»AM» W >»• WMGABIAN UMCUáGI I8MIM HIWIW Editor in chief: LÁSZLÓ BORODI Editor: P. SÖRÖS Office Manager: C. PAKSI Publtshed eveij Friday BY LIBERTY MEDIA/DIV. OF BORENT MEDIA, INC. Edited and Published at Szerkesztőség és kiadóhivatal Liberty Media/Div. of Borent Media, Inc. 4527 MONTICELLO BLVD. CLEVELAND OHIO 44143 Telephoné: (216) 382 0800 Circulation Előfizetés P.O. Box 72073-U, CLEVELAND OHIO 44192 First issue: November 12, 1891 (ÜSPS 531740) POSTMASTER:Send addiess changes to LIBERTY/BORENT MEDIA, INC 4527 Montlcello Bivd. Cleveland, Ohio 44143 Előfizetési árak—Subscription rates United States of America and Canada US $ Egy évre (one year): 25.00 US $­­ Fél évre (half year): 15.00 US $ Más országokba (other countries) egy évre (one year): $30.00 fél évre (half year): $18.00 SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO A lapunkban megjelent írások egy része a Szabad Európa vagy egyéb rádióadások keretében elhangzott vagy nyomtatásban megjelent. íróink s­aját nézeteiket fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A HÍREK mögött Ne hagyjuk magunkat terrorizálni Hogy az amerikai légitáma­dás a líbiai terrorista kiképző központok ellen eredményes volt-e vagy sem , még nem dönthető el pontosan, az biz­tos, hogy alaposan megkeverte a világ közhangulatát és a ter­rorizmus, illetőleg az ezzel kapcsolatos védekezés minden­kinek központi problémájává vált, bekerült a kontinens lakó­szobáiba. Éppen ez a reakció az, amelyik elgondolkoztató és ag­godalmat keltő. Az utazási iro­dák jelentései és a statisztikai adatok egyaránt arról tanús­kodnak, hogy az észak-ameri­kai polgár ebben az esztendő­ben, vagy legalábbis pillanat­nyilag úgy tervezi, nem utazik. Közel-Keletre még talán érthe­tő módon is nem akar menni,­ mert ott elrabolják a nyugati államok polgárait. Dél- és Kö­­zép-Amerikába nem akar men­ni, mert ott forradalmakat ké­szítenek elő és esetleg harcok középpontjába kerülhet. Euró­pába nem akar menni, mert ott bombákat robbantanak és fő­leg a repülőtereken életveszé­lyes a helyzet. Álljunk meg egy pillanatra. A repülőtereken nem életveszé­lyes a helyzet. Egy felmérés ki­mutatta, hogy az elmúlt esz­tendőben az Amerikai Egyesült Államok polgárai közül többen haltak meg villámcsapás követ­keztében, mint amennyi a ter­rorizmus áldozatává vált. Nyil­ván hasonlóak az arányok Nyu­­gat-Európában is. Ennek elle­nére senkinek nem jut eszébe, hogy ne menjen ki sétálni, vagy ne intézze dolgait, mert hátha közben vihar tör ki és egy lesújtó villám éppen őt ta­lálja el. Magától értetődő, hogy az élet minden megnyilvá­nulása, pontosabban maga az élet jár egy bizonyos fokú koc­kázattal, de nem lehet az egész életet a kockázattól való örökös aggodalomban csinálni végig, mert ez esetben csak kockázat marad meg, az élet értelme el­vész. Remélnünk kell tehát, hogy az amerikai polgár nagyon rö­videsen magához tér ebből a sokk­reakcióból és folytatja utazását. Nem mintha nem lenne elegendő látni­ és élvez­­nivaló ezen a kontinensen, sőt, gazdasági szempontból még bi­zonyos haszna is van, ha a dol­lárt, amennyire csak lehet, itt­hon tartja. Hanem azért, mert a nemzetközi terrorizmus, a terroristák éppen ezt akarják elérni. Az a céljuk, hogy félel­met keltsenek bennünk, bi­zonytalanná tegyenek bennün­ket és elvágjanak természetes szövetségeseinktől, akik ugyan a mi államvezetőink esetében a nyugati országok politikusai, de a mi esetünkben, az átlag­ember esetében más országok egyszerű hétköznapi emberei. .JJ,/,...... ‘‘Vlv ajog ugyanolyanok, mint mi és a velük való kapcsolatok feladá­sát nem engedhetjük meg ma­gunknak. Ha a terrortámadásokra azzal felelünk, hogy bezárkó­zunk kuckóinkba, vagy orszá­gainkba, megerősítjük a táma­dókat. Ettől nem csökkeni fog az áldozatok száma, hanem növekedni, mert a terrorista fe­nevadak úgy fogják érezni, hogy működésük eredményes és érdemleges. Államigazgató szerveink végre megtalálták a helyes módszert, amikor maximálisan erős kézzel csaptak oda. Ez azonban csak a politikát irá­nyító vezetőkre vonatkozik. A mi, az egyszerű átlagember re­akciója más kell legyen. Mi az­zal szállhatunk szembe az öl­dökléssel, hogy nem reagálunk rá. Miután a harcban aktívan részt venni amúgy sem tudunk, a helyes magatartás, ha nem vesszük őket észre. Ezért remél­hető, hogy az utazástól való mostani tartózkodása az ame­rikai átlagpolgárnak csak át­meneti jellegű lesz és aztán ugyanúgy fogja tudni élvezni életét, mint eddig tette. gani hv. Győr. SZABADSÁG AMERIKAI VÁD Egyre több kábítószer jön Mexikóból WASHINGTON­­ Az el­múlt években robbanásszerűen megnőtt a Mexikóból az Egye­sült Államokba bejutó kábító­szerek mennyisége, részint a mexikói hivatalnokok körében elterjedt korrupció miatt, je­lentette be a külügyminisztéri­um. „Mexikó talán a legjelentő­sebb külföldi szállítója a hero­innak és a marihuánának, és mind több kokain éri el az Egyesült Államokat Mexikón keresztül”, mondta Charles Redman külügyi szóvivő. A mexikói nagykövetség szóvivője azzal válaszolt a vád­ra, hogy Mexikó minden elkö­vet a kábítószer-kereskedelem korlátozására, de forrásai sze­gényesek. „Igazságtalanságnak tű­nik, hogy egy olyan ország, mint az Egyesült Államok, mely csaknem korlátlan források­kal rendelkezik, és mégsem ké­pes megoldani a kábítószer­problémát saját határain belül, egyre csak más, nála sokkal szegényesebb forrásokkal bíró országokat hibáztat, amilyen például Mexikó”, mondta a Leonardo Ferenc mexikói szó­vivő. A mexikói tisztviselők kö­zötti széleskörű korrupció mel­lett Redman megemlítette az okok között az 1982-es gazda­sági válságot is, aminek nyo­mán sok paraszt a biztos jöve­delmet adó, a kábítószerek alapjául szolgáló növények ille­gális termesztésébe fogott. Az amerikai-mexikói határ hosszúsága és viszonylagos nyíltsága fölöttébb megnehezíti a kábítószer-szállítmányok fel­tartóztatását, mondta Red­man. Mexikó feladata, hogy saját területén korlátozza a kábítószer előállítását és a vele való kereskedelmet, tette hozzá. 1986. május 23., péntek Dióhéjban... ISLAMABAD, Pakisztán­­Legalább nyolc tüntetést oszla­tott fel a titkosrendőrség Ka­bulban azt követően, hogy me­nesztették Babrak Karmait az afgán kommunista párt éléről, jelentik nyugati diplomaták. A felvonulók többsége diák volt, és Karmai mellett tüntettek. A legutóbbi tüntetésen a rend­őrség összevert és elhurcolt vagy két autóbuszra való kö­zépiskolás lányt, akik a követ­kező jelszavakat ismételték kó­rusban: „Halál Najibullahra! Karmait akarjuk vissza! Ki a szovjetekkel! Iszlám kormányt akarunk!” Najibullah az új af­gán vezető. LONDON — Folytatódnak a tiltakozások Rupert Murdoch sajtómágnás új kelet-londoni nyomdaüzeme körül, jelenti a Scotland Yard. Legutóbb kö­rülbelül 3 ezren vonultak fel, közöttük elbocsátott alkalma­zottak és támogatóik, és meg­próbálták megakadályozni két hetilap, a The Sunday Times és a News of the World kiszál­lítását. 46 személyt letartóz­tattak. Murdoch januárban 5.500 alkalmazottat elbocsá­tott, mielőtt új, modern üze­mében megkezdte volna a nyomtatást. KAIRÓ, Egyiptom — Szaúd- Arábiában betiltották az egyip­tomi kormány tulajdonát képe­ző Al-Ahram című újság árusí­tását, miután a lap cikksoro­zatban bírálta az arabokat, amiért túlzott mértékben az Egyesült Államokra hagyat­koznak védelmük tekintetében Az Al-Ahram kritizálta a dús­gazdag arab olajállamokat azért is, mert nem osztják meg gazdagságukat, noha Egyip­tom segítette őket fellendülé­sük előtt. TEHERÁN — Ali Khamenei iráni elnök a líbiai olajminisz­terrel tárgyalva kijelentette, Irán szeretné, ha a Perzsa-öböl térsége demilitarizált övezetté válna, jelenti a teheráni rádió. Az évek óta dúló iráni-iraki háborúban a két szembenálló fél eddig legalább 200 hajót támadott meg, melyek az iráni vagy az iraki olajkikötőket szolgálták. Az olajszállító ha­jók elleni támadások egyre sűrűsödnek.

Next