Szabadság, 1986. október (96. évfolyam, 40-44. szám)

1986-10-03 / 40. szám

AN i^raiCAN NEWSPAPER IN THE HUNGARI^^R^l^^ THE OLDEST ESTABLISHED HUNGÁRIÁN NEWSPAPER IN AMERICA PÜBLISHED EVERY FRIDAY 40. szám CLEVELAND • TORONTO • CALIFORNIA 1986. október 3., péntek 96. évfolyam 96th Year KELET-NYUGATI MEGEGYEZÉS Csökkenti a háború veszélyét Európában STOCKHOLM - A NATO és a Varsói Szerződés küldöttei csaknem három évig húzódó tárgyalások után végül is egyetértésre jutottak egy fon­tos új biztonsági szerződés ügyében, amelyet azzal a cél­lal állítottak össze, hogy csök­kentsék a háború kitörésének veszélyét Európában. A két katonai szövetség most elő ízben állapodott meg abban, hogy előzetesen értesíti a másikat minden jelentősebb hadgyakorlatról és hasonló te­vékenységről Európa teljes — az Atlanti-óceántól az Ural­­hegységig húzódó — területen. Az egyezmény azt is lehetővé teszi, hogy külföldi ellenőrök győződjenek meg arról, hogy egyik fél sem készül meglepe­tésszerű támadásra. Ez az egyezmény az első je­lentős fegyverkorlátozási meg­állapodás 1979 júniusa óta, amikor a második stratégiai fegyverkorlátozási szerződést aláírták. Az új szerződést a NATO és a Varsói Szerződés valamennyi tagállama, továbbá Albánia ki­vételével minden európai or­szág aláírta. Nyugati és keleti diploma­ták egyaránt dícsérően szól­tak az egyezményről, amely egyrészt növelni fogja az euró­pai biztonságot, másrészt hoz­zájárul a kelet-nyugati viszony javulásához, hangsúlyozták ki. Igaz, hogy a stockholmi szerződés nem csökkenti a fegyverek számát egyik oldalon sem, mégis növeli azonban az európai biztonságot, mivel le­hetővé teszi mindkét fél számá­ra, hogy a másik haderejének működtetéséről az eddiginél többet tudjon. Ily módon csök­ken annak az esélye, hogy a másik fél katonai szándékai­nak esetleges félreértéséből vé­letlenszerű hadikonfliktus rob­banjon ki, hangsúlyozták ki a kommentárok. 1987. január elsejétől kez­dődően a két katonai szövet­ség és a stockholmi konferen­cia többi résztvevője részletes előzetes értesítést fog adni min­den szárazföldi hadgyakorlat­ról és olyan csapatösszevonás­ról, amely legalább 13,000 ka­tonát illetve 300 tankot érint. Ha azonban több mint 17,000 (Folytatás a 4. oldalon) TARTÓZKODÓ OPTIMIZMUS Peres-Shevardnadze találkozó az ENSZ-ben EGYESÜLT NEMZE­TEK, N.Y.­­ Eduard A. She­­vardnadze szovjet külügymi­niszter és Shimon Peres izraeli miniszterelnök egyórás megbe­szélést tartott, és Peres utólag kijelentette: megegyeztek ab­ban, hogy megvizsgálják a Szovjetunió és Izrael közötti vi­szony normalizálásának lehe­tőségét. Ez volt a legmagasabb szin­tű szovjet-izraeli találkozó az 1967-es arab-izraeli háború óta, amikor Moszkva megsza­kította a viszonyt Jeruzsálem­mel. Egyes izraeli diplomaták szerint most fordult először elő, hogy egy magas rangú szovjet tisztviselő az izraeli miniszterelnökkel tárgyalt. Mindkét fél azt mondta, hogy a légkör konstruktívabb volt most, mint augusztusban Helsinkiben a szovjet és az iz­raeli tárgyalóküldöttség kö­zött. A helsinki megbeszélések hamar félbeszakadtak, amikor az izraeliek felvetették a szov­jet zsidók kivándorlásának kérdését. ,,Elégedett a mostani tár­gyalások légkörével”, jelentette ki Peres. Izrael kérte a szov­jet külügyminiszterrel való­ta­­(Folytatás a 8. oldalon) E HETI SZÁMUNKBAN: Zsidónak lenni Albániában egy menekült beszámolója a zsidóság sorsáról a világ egyik legelszigeteltebb országában cikkünk a 3. oldalon Kiélesedő ellentétek a Szolidaritás-mozgalmon belül az amnesztia után riport az 5. oldalon Rubik Ernő új fejtörő térjátékkal jelentkezik fényképe a 26. oldalon E heti számunk angol melléklettel jelenik meg A MENEKÜLTÁRADAT FELTARTÓZTATÁSÁBAN A keletnémetek hajlandók együttműködni Bonninál BONN . A keletnémet kormány végül is hajlandó en­gedni Nyugat-Németország és szövetségesei hosszas követelé­sének, és megtenni azokat a lépéseket, amelyre a Nyugat - Berlint elöntő harmadik világ­beli menekültáradat feltar­tóztatásához van szükség. A keletnémet kormányzat sokáig nem mutatott hajlandó­ságot az együttműködésre, ami idővel a két Németország kö­zötti viszony romlásához veze­tett, és éles vitát robbantott ki Nyugat-Németországban egy esetleges alkotmánymódosítás­ról, amely megváltoztatta vol­na Bonn jelenlegi, szokatlanul nagylelkű menekültpolitikáját. A keletnémet hírügynökség által közzétett hivatalos beje­lentés értelmében október else­jétől a kelet-berlini Schönefeld repülőtérre érkező utasok csak akkor indulhatnak tovább, ha érvényes vízummal rendelkez­nek abba az országba, ahová tartanak. Nyitott határaival Nyugat- Berlin valóságos mágnes volt a kelet-európai és harmadik vi­lágbeli menekültek számára, akik ezrével érkeztek oda. És miközben Dánia, Svédország, Spanyolország, Franciaország és más nyugat-európai államok egyre inkább megnehezítették a bejutást, Nyugat-Berlinbe va­lósággal özönlöttek az irániak, libanoniak, ghánaiak, pakisz­tániak és más országok mene­kültjei. A bonni belügyminiszté­rium közlése szerint 1984-től 1985-ig 109 százalékkal nőtt a menedékjogért folyamodók száma — tavaly összesen 74 ezer menekült érkezett Nyugat­(Folytatás a 2. oldalon) Néhány sorban... MOSZKVA — Két felfegyver­zett férfi előbb megölt két rendőrt, majd hatalmába kerí­tett egy szovjet utasszállító re­pülőgépet — 76 utassal a fedél­zeten —, ahol még két személy életének vetettek véget, mielőtt a titkosszolgálat ügynökei és a rendőrség megostromolta a gé­pet, és végeztek a két fegyve­ressel, jelenti a Tass hírügy­nökség. A repülőgéprablási kí­sérletre a bashkir köztársaság fővárosában, Ufaban került sor, és állítólag két kábítószer­élvező követte el. WASHINGTON - Egy iráni pilóta harci repülőgépével együtt Irakba szökött, jelenti a Pentagon. Ez volt a harmadik ilyen incidens az elmúlt két hónapban. Valamennyi pilóta amerikai gyártmányú, F-4 Phantom típusú repülőgépek­kel szökött át Irakba.

Next