Szabadság, 1986. november (96. évfolyam, 45-48. szám)

1986-11-07 / 45. szám

2. OLDAL ^ZRBRRSRO •p ' *« tMiiicM wcw»>a>cw m 'w mjwc»witw ttwrnm ____________________V Tmoi.O>»Tt»T«»i.im<PHuiioam>n »«»»>»»■» m/MWuc» >u»li»w«0«»»wt Published every Friday By LIBERTY MEDIA, INC. Manager Editor: C. PAKSI Saks: VIOLET HÁMORI English Editor: E.NÁDAI Editor: P. SÖRÖS Edited and Published at Szerkesztőség és kiadóhivatal Liberty Media, Inc. 5842 MAYFIELD ROAD, CLEVELAND OHIO 44124 Telephoné: (216) 449-0800 Circulation Előfizetés P.O. Box 72073-U, CLEVELAND OHIO 44192 First issue: November 12, 1889 (ÜSPS 531740) POSTMASTER:Send address changes to LIBERTY MEDIA, INC. 5842 Mayfleld Road, Cleveland, Ohlo 44124 Előfizetési árak—Subscription rates United States of America and Canada US $ Egy évre (one year): 25.00 US $ Fél évre (half year): 15.00 US $ Más országokba (other countries) egy évre (one year): $30.00 fél évre (half year): $18.00 SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO A lapunkban megjelent írások egy része a Szabad Európa vagy egyéb rádióadásai keretében elhangzott vagy nyomtatásban megjelent. íróink szkját nézeteiket fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A HÍREK MÖGÖTT Aki elrepült... Ennek a röpke elmefutta­tásnak (a magyarországi sajtó­ban mostanában „szösszenet”­­nek hívják az ilyesmit), az le­hetne a címe, hogy „Amikor a TASS melléfog.” Természete­sen a szovjet hírügynökségről van szó. A TASS-ról. És ebben a szösszenetben egy olyan eset­ről, amikor melléfogott. Egy Arnold Lokshin nevű amerikai rákkutató specialista Lorraine nevű feleségével, teenager leányával és két kisfi­ával a Szovjetunióba menekült Amerikából politikai üldözte­tése elől, ott menedékért folya­modott és kérését teljesítették. A szovjet televízió esti hírműso­rában megjelent a képernyőn a kis család, a papa, a mama, a három gyermek, vidámnak lát­szottak, könnyednek, elége­dettnek, öröm lehetett látni egy ilyen szép famíliát, amikor így révbe érkezett. Mert mi másnak lehet azt tartani, mint révbe érkezésnek, amikor az apa, a rákkutató specialista, azt mondja: „ Az amerikai hatóságok megmér­gezik az amerikai nép gondol­kozásmódját a szocializmus re­alitásáról. De az Egyesült Álla­mok népe mégis tudja, hogy a szovjet nép, hazájának igazi ura, mily ihletetten épít új éle­tet!” A 47 esztendős Lokshin el­mondotta még, hogy míg haj­danán a vietnámi háború ellen tiltakozott, mostanában a Rea­­gan-kormány politikáját bírál­ta oly vehemensen, hogy magá­ra vonta az FBI engesztelhetet­len dühét. Megfenyegették te­lefonon, gyerekeit riogatták, névtelen levelekben hazaáru­lással vádolták, végül kidobták állásából és „fizikai megsem­misítéssel” fenyegették meg őt és három gyermekét. Tekintsünk el most ebben a „szösszenet”-ben annak mér­legelésétől, hogy mennyire hangzik mindez hitelesen, vagy sem, mint ahogyan még néhány körülményt úgyszintén figyel­men kívül hagyhatunk. Azt például, hogy a houstoni St. Joseph kórház közlése szerint Lokshint azért bocsátották el, mert rosszul dolgozott. Mint ahogyan arra se vessünk ügyet, hogy bár Lokshin azt állította: doktorátusát a Harvard Egye­temen szerezte és a dél-kalifor­niai egyetemen végzett kutató­munkát, egyik intézetnek sem sikerült — a legszorgosabb ku­tatómunka ellenére sem — nyomára bukkania annak, hogy valaha is körükben tanult, vagy tevékenykedett volna. Azzal se törődjünk, hogy az FBI azt mondja: soha hírét sem hallotta Lokshin-nak. Mindez mellékes. A TASS-nak végülis jogában áll, hogy in­kább higgyen Lokshin-nak, mint bárki másnak. De azután az üldözött tudós mondott még valamit, amire a TASS-nak fel kellett volna figyelnie. A következőket ugyanis: „Vasárnap este kaptuk az ér­tesítést, hogy a Szovjetunió tel­jesíti politikai menedék iránti kérelmünket, mire Washing­tonba utaztunk és kedden fel­ültünk a Szovjetunióba repülő gépre. Otthagytuk houstoni házunkat, autónkat, minde­nünket, életünk és jólétünk fontosabb, mint ezek a tár­gyak.” Nos, itt érkezünk el ah­hoz a fordulathoz, ahol a TASS-nak figyelmeztető han­got kellett volna hallatnia. Ilyenformán, álljunk csak meg, talán jobb lesz, ha ezt nem így mondja. Tudja, nálunk itt a Szovjetunióban, ahol a nép igazi ura hazájának, száz és százezrek epekednek azért mindhiába, hogy hátat fordít­sanak ennek a hazának, amely­nek igazi urai. Nemcsak, hogy nem mehetnek el, de ha kérel­mezni merészelik, hogy elme­hessenek, már az hazaárulás­nak számít, állásukat elveszí­tik, a társadalom söpredékének tekintik őket. Szovjet lányok, akik amerikaihoz mentek fele­ségül, esztendők óta várnak arra, hogy férjük után utazhas­­­­sanak, ugyanígy azok a szovjet férfiak, akik itt tanuló amerikai diáklányt vettek feleségül. Él Izraelben egy vérrákban szenvedő fiatal orosz bevándor­ló, akinek csak az menthetné meg az életét, ha moszkvai nő­vére odautazhatna hozzá, mert egyesegyedül e nővér csontve­lőjének átültetése segíthetne rajta. Nos, a nővért kienged­jük, de a férje nem mehet vele. A férje nélkül viszont nem akar menni. Tehetünk mi róla, hogy ilyen makacs? És akkor maga itt azt akarja nyilatkozni, hogy Washingtonba mentek és felül­tek egy Moszkvába induló gép­re és egyszerűen, minden to­vábbi nélkül, házuk, autójuk, mindenük odahagyásával — elrepültek? Uram! Gondolja ezt meg! Nálunk már az gyanús személy, aki a Sheremetyevo-repülőtér közelébe merészkedik. Mit Sheremetyevó-repülőtér, már az is elég, ha a követségek kör­nyékén őgyeleg! És akkor maga a feleségével és a három gyerekével csak úgy egyszerűen elrepül a Szovjetunióba, maga az üldözött, meghajszolt, állá­sából kiebrudalt, akinek az FBI leste minden lépését? Nem, nem, Mr. Loskin, ez nem lesz jó, ezt hagyja ki, arról, hogy miképpen jött ide, szót se ejtsen, elég ha annyit mond, milyen boldog, hogy itt van. Nos, ezt a TASS elmulasz­totta. A szovjet televízió illeté­kesei is elmulasztották. Mr. Lokshin belemondta a szovjet nép képébe, anélkül, hogy rá­eszmélt volna arra, mit mond. Dehát őneki még megbocsát­ható. Újonc az ihletett építke­zés hazájában. Mire igazán megérti, hogy mit mondott, addigra ő is jobban teszi, ha el­kerüli a Sheremetyevó-repülő­­teret. Halász Péter .SZAB­A­D SZA­G Vörös Kereszt (Folytatás a címoldalról) vantak a résztvevők. Az International Commit­­tee of the Red Cross elnöke, a svájci Alexandre Hay kijelen­tette, hogy a dél-afrikai delegá­ció kizárása összeegyeztethe­tetlen a Vörös Kereszt-mozga­lom szabályaival, alapelveivel jezetten tiltják a politikai vitát a konferenciákon. Erre a Szovjet Vörös Ke­reszt elnöke, Dmitry Venedi­­kov kijelentette, hogy ha a sza­bályok „nem megfelelőek, ja­vítani kell rajtuk”. A holland delegátus, Frits Kalshoven sokak véleményének adott hangot, amikor elmond­ta, hogy Dél-Afrika kizárása „komoly sebet ejtett a Vörös Kereszt-mozgalmon”. Jeremy Shearer, a dél-afrikai delegáció vezetője letépi Vörös Kereszt-jelvényét a konferencián , amelyek nagy hangsúlyt fek­tetnek a semlegességre és kire- Macao sorsa PEKING — Megegyezés szüle­tett Kína és Portugália között Macao portugál település Kí­nának való visszatérítéséről, je­lentette be a kínai külügymi­nisztérium. Most már csak a részletek kidolgozása van hát­ra, ami kétoldalú munkacso­portok feladata lesz, állapítja meg a kínai nyilatkozat. Por­tugália elismerte Kína felségjo­gát Macao fölött, amely 1557 óta van portugál irányítás alatt. 1986. november 7., péntek Dióhéjban... KÖLN — Bomba robbant a Lufthansa légitársaság itteni irodáiban, majd nem sokkal később merényletet követtek el egy nyugat-berlini bevándorlási tisztviselő ellen, aki megsebe­sült a merénylők golyóitól. A nyugatnémet államügyész egyik szóvivője szerint valószí­nű, hogy mind a két incidens a menekültproblémával van ösz­­szefüggésben. A szélsőbalol­dali Forradalmi Sejtek nevű szervezet vállalta magára a köl­ni robbantást, azt hangoztat­va, hogy a Lufthansa szállítja vissza hazájukba azokat, aki­ket kiutasít a kormány, mi­közben menedékjogi kérelmük elbírálására várnak. WASHINGTON - Reagan el­nök aláírásával törvényerőre emelkedett az adótörvény re­formja. Az elnök az igazsá­gosság győzelmének nevezte az új adótörvény megszületését.

Next