Szabadság, 1986. december (96. évfolyam, 49-52. szám)

1986-12-05 / 49. szám

2. OLDAL ^ZRISDSHG *N AMI­RICAM KIWSP1MK IN TMI HUNGARIAN LANCUACC ■ HI­DIKAT I­TAIlljHCO »U»GA»IA» WSPAm IN AMIRICA _ PI/llUhAD­­»l »« l»IOA^ Published every Friday By LIBERTY MEDIA, INC. Manager Editor: C. PAKSI Sales: VIOLET HÁMORI English Editor: E. NÁDAI Editor: P. SÖRÖS [ Edited and Published at Szerkesztőség és kiadóhivatal Liberty Media, Inc. 5842 MAYFIELD ROAD, CLEVELAND OHIO 44124 I Telephoné: (216) 449 0800 I Circuiation Előfizetés P.O. Box 72073-U, CLEVELAND OHIO 44192 First issue: November 12, 1889 (USPS 531740) POSTMASTER:Send address changes to LIBERTY MEDIA, INC. 5842 Mayfieid Road, Cleveland, Ohio 44124 Előfizetési árak—Subscription rates United States of America and Canada US $ Egy évre (one year): 25.00 US $ Fél évre (hali year): 15.00 US $ Más országokba (other countries) egy évre (one year): $30.00­­ fél évre (hali year): $18.00 SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO A lapunkban megjelent írások egy része a Szabad Európa vagy egyéb rádióadások keretében elhangzott vagy nyomtatásban megjelent. íróink saját nézeteiket fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. ­ A HÍREK MÖGÖTT ! A közép-európai sors „Azt hihetné valaki, hogy a megjelölés, ,Közép-Európa’, földrajzi fogalom csupán, való­jában azonban sokkal inkább kulturális koncepció, amely mind nagyobb befolyást nyer Bécsben és a vele szomszédos fővárosokban, Prágában és Budapesten.” Így kezdi Bécs­­ből keltezett fejtegetéseit Wil­­liam Pfaff, a párizsi Interna­tional Hérald Tribune-ban. Pfaff egyike azoknak az ameri­kai újságíróknak, akik a legtá­­jékozottabbak az európai vi­szonyokban, nem csak azért, mert évtizedek óta a francia fő­városban él és dolgozik, de még inkább azért, mert azok­nak a külpolitikai újságíróknak (nem túlságosan népes) tábo­rába tartozik, akiknek politi­kai antennái érzékenyen és megbízhatóan fogják föl Euró­pa hangjait. Érdemes továbbidézni írá­sából a következő mondatokat: „Közép-Európa egykor az Osztrák-Magyar birodalom volt, ősi nemzetek, mint Auszt­ria, Csehország és Magyaror­szág, amelyekhez később len­gyeleket és délszlávokat csatol­ták. Ezen a színhelyen bonta­kozott ki a tizenkilencedik szá­zad végén és a huszadik század elején Kafka, Broch, Musil, Freud, Schönberg, Bartók, Mahler, Wittgenstein, Klimt, Kokoschka műveiben a mo­dern nyugati intellektuális és művészi érzékenység, nem is szólva Neumann Jánosról, a modern atomfizika fejlődéstör­ténetének középpontjában álló matematikai zseniről”. A fölsoroltakat még szám­talan névvel egészíthetnénk ki, nevekkel, amelyeket a kitűnő amerikai publicista kétségtelen WASHINGTON — A Rea­­gan-adminisztráció megerősí­tette, hogy visszavonja azt a Szovjetuniónak korábban tett javaslatát, miszerint minden ballisztikus lövedéket meg kel­lene semmisíteni tíz éven belül. Kenneth L. Adelman, a Fegyverkorlátozási és Leszere­lési Hivatal igazgatója elmond­ta, hogy a javaslat „jelentősége csökkent, háttérbe szorult”. A kormány inkább más, realisz­tikusabb, a szovjet valósággal és egyéb tényekkel jobban szá­moló javaslatokra összpon­tosít, jelentette ki Adelman. A ballisztikus nukleáris lö­vedékek teljes betiltása hosszú­távú célkitűzés marad, fűzte hozzá. Adelman és más kormány­­tisztviselők megjegyzései meg­erősítik Margaret Thatcher brit miniszterelnök asszony ki­jelentését, Reagan elnökkel való megbeszélései után, mi­szerint az Egyesült Államok már nem tekinti elsődleges cél­kitűzésnek a ballisztikus lóvé­nát jól ismer, célja azonban en­nek a „kulturális koncepció­nak”, hogy „Közép-Európa” hanyatlását, drámáját, de min­dezek ellenére reménytkeltő életerejét érzékeltesse. Mert az Osztrák-Magyar Monarchia le­hetett ugyan lényegében gyön­ge államok szövetsége, amelye­ket a tizenkilencedik és a hu­szadik század romantikus na­cionalizmusának hulláma szembeállított egymással és így még tovább gyöngített, előidéz­ve végül a Habsburg-birodalom szétesését, Közép-Európa tér­képének a nyelvi- és geográfiai választóvonalak figyelmen kí­vül hagyásával történt átrajzo­lását az első világháború után, olyan helyzetet teremtve, ame­lyet Hitler később kihasznált, kirobbantva a második világ­háborút, hogy ördögi művét vé­gül Sztálin hadai tetőzték be az Elbán, megkondítva a lélek­harangot Közép-Európa fölött. Igen, a politikai tragédia végbemehetett, de az a bizo­nyos kulturális koncepció túl­élte mindezt. Ez képviseli Bu­dapest és Prága folyamatos azonosságát a nyugati politikai hagyománnyal és a nyugati ü­la­dékek teljes megsemmisítésére vonatkozó korábbi javaslatát a genfi fegyverkorlátozási tár­gyalásokon. Az amerikai kormánynál meghallgatásra talált a nyu­gat-európai szövetségesek üzenete, hogy elégedetlenek a teljes ballisztikus rakétatilalom irányvonalával. Kormánytisztviselők ugyan­akkor utaltak rá, hogy az irányvonal változása szüksé­gessé teheti az antiballisztikus védelmi fegyverzetet korlátozó 1972-es ABM-egyezmény be­tartására vonatkozó javaslat felülvizsgálatát. Erre azért lenne szükség, mert az ABM- egyezmény további tíz évre való betartását Washington a ballisztikus lövedékek teljes betiltásával kötötte össze. „A javaslatokat csomag­tervezet formájában tettük a szovjeteknek”, mondta egy kormánytisztviselő. „De ha le­mondunk a ballisztikus lövedé­kek betiltásáról, az egész cso­mag szétesik”, tette hozzá.­tin és katolikus civilizációval. Ez az azonosság történelmileg elválasztja őket Bulgáriától és Romániától, amelyekkel szö­vetségben állnak a Varsói Szer­ződésen belül és katonai és po­litikai megszállójuktól, Szovjet - Oroszországtól. Közép-Európa azonkívül kifejezője a semle­gesség eszméjének, a színhely­nek a szuperhatalmak, a Var­sói Szerződés és az Észak-At­lanti Védelmi Szövetség kö­zött. Ezt a helyet most a túlsá­gosan is öntelt Ausztria foglal­ja el, jegyzi meg Pfaff. Az amerikai publicista tisztában van azzal, hogy min­dez sovány vigasz a látszólag véget nem érő szovjet katonai megszállás alatt élő csehnek, magyarnak és szlováknak, né­peknek, amelyekre rettenetes súllyal nehezedik a kommunis­ta gépezet elképesztő kulturá­lis diktatúrája, olyan gépezeté, amelyet csak a szovjet katonai megszállás tart fenn. De cikké­ben eljut ahhoz a következte­téshez, hogy az a bizonyos kö­zép-európai kulturális koncep­ció, az azonosság a nyugati po­litikai hagyománnyal s mindaz­zal, amit az képvisel, végül is olyan tagadhatatlan tény, amelyhez a történelemnek előbb-utóbb alkalmazkodnia kell. Azért érzi az ember indo­koltnak, sőt szükségesnek, hogy részletesen foglalkozzék William Pfaff fejtegetéseivel, mert olyan nyugati publicista gondolatait tükrözi, aki a ma­gyar népben nem a „szocialis­ta tábor legvidámabb barakk­jának” lakóit látja, és ebből következően Közép-Európa többi népében sem a „tábor barakkjainak” ilyen-olyan ke­délyállapotú lakóit, hanem olyan szabadságuktól megra­bolt népek sorsát ábrázolja cik­kében, amelyek kiszolgálta­tottsága egy tőlük minden szempontból idegen hatalom önkényének­­ örökérvényű nem lehet. Halász Péter SZABADSÁG WASHINGTON MEGERŐSÍTI Nem törekszik a ballisztikus rakéták betiltására 1986. december 5., péntek Dióhéjban... ISZLÁMÁBÁD, Pakisztán — Utolsó tisztségéről is lemon­dott Babrak Karmai, akit má­jus elején mozdítottak el az afgán kommunista párt vezetői tisztéből, de az államelnök ce­­remoniális posztján mostanáig megmaradhatott. Helyébe egy kevéssé ismert törzsi vezetőt, Haji Mohammad Cham­kanit jelölték ki ügyvivő államelnök­nek. Karmait Moszkva emelte a kommunista párt élére illet­ve ami ezzel egyenlő, tette meg Afganisztán vezetőjének 1979- ben, amikor a szovjet csapatok elözönlötték az országot. Idén májusban váratlanul elmozdí­tották a hatalomból, és helyébe a titkosrendőrség vezetőjét, Najibullah-ot ültették. ÚJ-DELHI : Az indiai kor­mány 3,12 billió dolláros kár­térítést követel a Union Car­bide Corp. vegyi vállalattól a cég bhopali üzemében 1984- ben bekövetkezett katasztro­fális baleset miatt, ami indiai állítás szerint 2,347 ember ha­lálát okozta. Az indiai kor­mány most először nevezte meg a kártérítési követelés összegét. A bhopali katasztrófa a világ legsúlyosabb ipari balesete volt. India szerint a súlyosan sérültek száma 30-40 ezerre te­hető. A kormány elutasította a Union Carbide 350 millió dol­láros kártérítési javaslatát, és pert indított a cég ellen.

Next