Szabadság, 1987. június (97. évfolyam, 24-26. szám)

1987-06-12 / 24. szám

2. OLDAL ^ZIBSDSRG »H AMERICAN NEWCRARCR IN THE HUNGÁRIÁN LANCUAGE THE OLCMEST E*T ABUSHCO HUNGÁRIÁN NEWSRAPER IN AMERICA RUBLItHCD C VE RV ERID A V ^ -----------——-----:---:----rr——"-------------—— 1 ■ 1 -■ " 1 * Published eveiy Friday By LIBERTY MEDIA, INC. ________________C. PAKSI____________________________ Edited and Published at Szerkesztőség és kiadóhivatal Liberty Media, Inc. 5842 MAYFIELD ROAD, CLEVELAND OHIO 44124 Telephoné: (216) 449-0800 Circulation Előfizetés P.O. Box 72073-U, CLEVELAND OHIO 44192 First issue: November 12, 1889 (USPS 531740) POSTMASTER: Send address changes to LIBERTY MEDIA, INC. 5842 Mayfield Road, Cleveland, Ohio 44124 Előfizetési árak—Subscription rates United States of America and Canada US $ Egy évre (one year): 25.00 US $ Fél évre (hall year): 15.00 US $ Más országokba (other countries) egy évre (one year): $30.00 fél évre (half year): $18.00 SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO A lapunkban megjelent írások egy része a Szabad Európa vagy egyéb rádióadások keretében elhangzott vagy nyomtatásban meg­jelent. íróink saját nézeteiket fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. I A HÍREK MÖGÖTT Vigyázó szemetek Fijire vessétek Aligha lehetett sok ember a világban, aki a múlt hétig tud­ta volna, hogy a Fiji-szigetcso­­port önálló állam és tagja az Egyesült Nemzetek Szövetségé­nek. Egy kis túlzással talán to­vább is mehetnénk, hiszen na­gyon sokan olyanok is vannak a világban, akik egyáltalán nem tudták, hogy a Fijzszige­­tek léteznek. Ez ugyan kevés­bé vonatkozik lapunk olvasóira de azért mégis hasznos elárul­ni, hogy a kb. 700 ezer lakos­sal rendelkező és 300 szigetből álló csoport a Csendes-óceán­ban helyezkedik el, s még leg­közelebbi szomszédai, Új-Zé­­land és a Hebridák is olyan messzire vannak, hogy azt európai, vagy akár amerikai méretekhez szokott szem fel­fogni is nehezen tudja. A Fiji-szigetek angol koro­na gyarmat voltak egészen a XVI. század közepe óta, ami­kor az eredeti felfedező, egy holland hajós helyét a legendás Cook kapitány vette át. Az an­gol világbirodalom hasznos ki­kötőhelynek tekintette és való­ban, a vulkanikus főszigeteken ugyanúgy, mint az azt körülve­vő korallzátonyokon alig ter­mett értékesíthető anyag és a föld mélye sem rejtett semmifé­le fontos ércet, vagy ásványt. Az idők folyamán jelentékte­lenné is vált a terület, kivéve az utolsó 10-15 évet amikor a vi­lágszerte terjedő turisztika kö­vetkeztében az Ausztráliába el­látogató amerikaiak kezdték egyik kedvenc turista paradi­csomkét elfogadni. Olyannyira hogy alig tudta valaki, hogy politikai befolyás szempont­jából a fiji állam nem Ameri­kához, hanem Angliához tarto­zik. Pedig így van. Az önálló fi­ji államforma szempontjából királyság, és uralkodója II. Er­zsébet, Nagy-Britannia király­nője. Amikor 1970-ben Anglia (ki tudná ma már megmagya­rázni, milyen okból?) polgárai (vagy azok nevében egy kis ki­vételezett uralkodó csoport) úgy döntött, hogy a királysági formán nem változtat. Az ere­detileg miniszterelnöki szere­pet betöltő Ratu Sir Penia Ga­­nilau jutalmul meg is kapta a királyi helytartó címet és a rangot és még az angol politika vezetői is azt hitték, hogy a te­rületen minden rendben van és a dél-óceáni világra jellemző édes lustaság következtében legalább itt semmilyen politi­kai vihartól nem kell tartani. Mint múlt héten kiderült, ez az illúzió megalapozatlan volt. Nem is az az elszomorító, hogy a 700 ezer ember hazájá­ban egy állítólag vértelen, ké­sőbbi jelentések szerint kevés vérrel járó forradalom zajlott le, aminek eredményeként az eddigi miniszterelnök Timoci Baradra helyét egy Sitiveni Ra­­buka nevű őrnagy vette át. Oly mindegy. Az is mindegy, hogy a régi kormány letartóztatott tagjai két különböző börtön­ben helyeztettek el. Az elgon­dolkodtató és tragikus, hogy börtönotthonuk kijelölése mi­lyen alapon történt, illetőleg, hogy a valószínűleg politikai célzattal nem rendelkező új miniszterelnök milyen, orszá­gában népszerűnek tűnő poli­tikai indoklást választott az ál­lamcsínyhez? Eddig — mondotta — a fi­ji államban diktatúra volt, az elnyomó rendet a lakosság faji eredetétől idegen beáramló hinduk képviselték. Most jön a szép újvilág, mert máris alkot­mányba iktatták, hogy jövőben a kormányok tagjai csakis fi­ji eredetű és származásúak le­hetnek, akik a melanéziai faj­hoz tartoznak, polinéziai vér­keveredéssel. A megdöbbentő, hogy ez a csoport nem képez valami jelentős többséget, sőt. A melanézek 47-48%-ot képvi­selnek a hinduk 48-49 %-ával szemben. És a jelentéktelen differenciát az ott letelepedett fehér emberek jelentik. Nos hát, kiderült, hogy 17 év önállóság után a két szám­szerűen azonos csoport annyi­ra képtelen egymással élni, hogy még egy politikai egyen­súly felállítása is lehetetlen. Fi­ji szigetének külső ellenségei természetesen nincsenek — ezt a távolságok lehetetlenné te­szik. De ellenség nélkül nem lehet élni. Ezért a két egyenlő erejű népcsoport egymás ellen fordult, s ha ez a forradalom az első hírek szerint vértelen is volt, biztosak lehetünk benne, hogy hamarosan egymás torkát fogják harapni. Még talán azt a következte­tést is lehetne levonni belőle, hogy, mint oly sok más pontján is a világnak, a bennszülöttek­nek túl gyorsan adták meg a teljes függetlenséget. De ez az érv is hitelét veszti, ha szám­talan európai úgynevezett kul­túrnemzetek helyzetét vizsgál­juk meg, ahol nem tud együtt élni a flamand a vallonnal, a tiroli az olasszal, a román a magyarral, az örmény a török­kel és így tovább, tovább. A legjelentősebb tanulság a fiji forradalomból is az, amit bár szomorúan vesz mindenki tu­domásul, mégis elvitathatatlan tény: az internacionalizmus jó­hiszemű vágyálma tarthatat­lannak bizonyult és az orszá­gok megmaradásának sajnos egyedüli biztosítéka a naciona­lista elfogultságra alapozódik. Egri György SZABADSÁG A Republikánus Heritage Council fogadása Bush alelnök tiszteletére WASHINGTON­­ 1987. május 12.-én a National Re­­publican Heritage (Nationali­­ties) Council fogadást rende­zett a J.W. Marriott Hotel bál­termében a Century Club tagjai részére, amelyen George Bush alelnök és a kormány másik két tagja is részt vettek. A fogadást egy Fehér Ház-i „Briefing” előzte meg, ame­lyen Howard Baker, az elnök irodafőnöke, Edward Derwin­­ski külügyminisztériumi ál­lamtitkár és Frank Donatelli, a kormányközi ügyekkel foglal­kozó Fehér Ház-i igazgató szá­moltak be a kb. 180 főnyi re­publikánus vezetőnek. A kér­dés-feleletek során Dr. Száz Zoltán, az Amerikai Magyar Szövetség külügyi titkára és a virginiai republikánus nemze­tiségi szervezet alelnöke meg­kérdezte Derwinski államtit­kárt, megkéri-e az elnök a Kongresszustól a román vám­­kedvezményt a Ház április 30.-i szavazata ellenére is, amely 232:183 arányban a fel­függesztés mellett szavazott. Derwinski államtitkár azt vá­laszolta, hogy bár tudnak az emberi jogok megsértéséről Romániában, a román külpo­litika miatt az elnök saját ma­gától nem fogja visszavonni a vámkedvezményt. A fogadás két részre osz­lott. Egy fejenként­i 500-as ma­gánfogadás, amelyen lehető­ség nyílt arra, hogy az alelnök­­kel, Hodel belügyminiszterrel és Pierce építésügyi miniszter­rel személyesen lehessen be­beszélgetni. Ezen a magánfo­gadáson négyen voltak magya­rok: Brosné Karikás Cecília, a Heritage Council pénztárnok­­nője és az AMSz országos igaz­gatója és Dr. Száz Zoltán, mindketten a William Penn Association küldöttjeiként. Továbbá Frank de Balogh, a kaliforniai republikánus nem­zetiségi csoport elnöke és Pász­tor László, a republikánus nemzetiségi tanács tiszteletbeli elnöke. A másik általános fo­gadáson, amelyhez a pénzügyi hozzájárulás $100 volt, más magyar republikánus vezetők is részt vettek. Dr. Száz Zoltán 1987. június 12., péntek TART­ALOMJEGYZÉK Emberek.........................3. old. Névnapok......................13. old. Események....................19. old. Óhaza................20.­­ 21. old. Egészség........................22. old. Konyha..........................22. old. Sport..............................23. old. Csillagok.......................24. old. Kérdezz-felelek.............25. old. Keresztrejtvény.............26. old. Eseménynaptár.............27. old. Apróhirdetések.27.­­ 28. old. Perui kincs LIMA — Jelentős aranylelőhe­lyet fedeztek fel a geológusok Peruban, közel az ecuadori ha­tárhoz. A nemesfém bányászá­­sát még ebben az évben meg­kezdik.

Next