Szabadság, 1987. október (97. évfolyam, 40-44. szám)

1987-10-02 / 40. szám

| Published every Friday by LIBERTY MEDIA, INC. (Mrs.) C. Paks! Kdiled and Published at Szerkesztőség és kiadóhivatal Liberty Media, Inc. 5842 MAYFIELD ROAD, CLEVELAND OHIO 44124 Telephoné: (216) 449-0800 CÍrculation Előfizetés P.O. Box 72073 U, CLEVELAND OHIO 44192 First issue: November 12, 1889 (USPS 531740) pOSTMASTER: Send address changes to LIBERTY MEDIA, INC. ________5842 Mayfield Road, Cleveland, Ohio 44124 Előfizetési árak—Subscription rates United States of America and Canada US $ Egy évre (one year): 25.00 US $ Fél évre (hali year): 15.00 US $ ás országokba (other countries) egy évre (one year): $30.00 ____________léi évre (half year): $18.00 s ‘COND CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO A lapunkban megjelent írások egy része a Szabad Európa vagy eyyéb rádióadások keretében elhangzott vagy nyomtatásban meg je ént. s íróink saját nézeteiket fejezik ki, azok nem minden esetben 1 ikrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. %RRRflSRG TIK í.l t*S! t S’ »Bl ISMI.O HUNGÁRIÁN NEWSPAPER IN AMERICA •________________________PUBl ISHE D t VE B « EBI a. oldal ( A HÍREK MÖGÖTT \ ^üiüiiimiüituui*»iuiiiibiaB0iaM^iaui>iiiBMrfRiiiBirtwwgÉiMiii»iwtaiMBi(iiiBw)tiiiiagaaMg^M»^ Díjazások értéktelensége Minden évben összegyűlik Párizsban egy jószándékú tár­saság, hogy kiadja az évi nagy­díjat annak az embernek, aki véleményük szerint legtöbbet tett az ő világnézeti felfogásuk, politikai meggyőződésük érde­kében. Igazán kár, hogy ezek a derék emberek ma már arra is képtelenek, hogy világosan megfogalmazzák saját nézetei­ket. Ennek következtében a ki­tüntetés odaítélésében is a leg­nagyobb zavar uralkodik. Úgy hívják a szervezetet, hogy „Li­berális Gondolkodásúak Világ­egyesülete”. Ebben az évben a Fülöp­­szigetek államának elnöknőjét Corano Aquino-t tüntették ki, mint aki a hasznos liberaliz­mus megtestesítője. Egy ilyen hírt alig lehet szemdörzsölge­­tés nélkül elolvasni. Mi értelme van ezek után annak, hogy ezek a jószándékú álmodozók egyáltalán bejelentsék válasz­tottuk személyét? Először is helyes lenne ta­lán tisztázni, hogy a liberális szó klasszikus fogalmazásában körülbelül azt jelenti, hogy az egyének szabadságát maximá­lisan kell tiszteletben tartani, más emberek befolyása és főleg az állam befolyása elkerülésé­vel. Aztán hozzá tartozik a hí­res jelszó (Szomory Emil ön­kéntes korában még díszkard­jába is bevésette ezt) élni és élni­­ hagyni. Mi az értelme, hogy vagy egy évszázaddal a gondo­latrendszer abszolút győzelme után, az egész elképzelés teljes egészében visszájára fordult. Corazon Aquino, hogy ki­tüntetése alkalmából éppen őt használjuk példának, semmi­képpen nem liberális. Először is politikai felfogása azon alap­szik, hogy az ideológiai meg­győződés olyan fontos dolog, amit állampolgáraira minden áron rá kell erőltetnie. Nem feltétlenül kihangsúlyozandó, hogy Aquino demokratikus el­képzeléseivel még talán együtt is lehet érteni. Az azonban döntő, hogy ő ezeket az elkép­zeléseket a polgárok akarata nélkül is végig viszi. Lehet, hogy rendes ember, lehet, hogy jószívű, segítőkész, de a libe­ralizmus gondolatához semmi köze. Aztán a bizottsági döntés­nek az is ellene vethető, hogy ugyan milyen hasznot produ­kált állítólagos liberalizmusá­val saját országában? Semmit. Félig békésen, félig erőszakkal eltávolította a korábbi diktá­tort, Marcost, aki addig félig erőszakkal, félig békésen ural­kodott. Igaz, hatalomátvétele sem akkor, sem később nem járt együtt véres leszámolások­kal (Marcos rendszere is rit­kán járt együtt véres leszámo­lásokkal). De politikai elkép­zelései hatására a kommunista gerilla háború a Fülöp-szigetek kicsi falvaiból beköltözött a fő­városba, Manilába. Két év alatt kiderült, hogy Aquino egy primitív háziasszony, akinek fogalma sincs országkormány­zásról és az elnökséghez való egyetlen jogát az az özvegysége jelenti, amit férjének politikai okokból történő legyilkolása okozott. Amit azóta csinált or­szágában, azért sok mindent érdemel, kitüntetést semmi­képpen. Ennek a kis gondolatme­netnek Aquino asszony tulaj­donképpen csak melléktárgya, nem főszereplő cselekvője. Róla nem lenne érdemes írni, végeredményben egy megbo­londult világban miért pont a Fülöp-szigetek lenne az, ahol a legalkalmasabb magas intelli­genciájú személy áll az ország irányításának élén? Az elme­futtatás célja annak kihang­súlyozása, hogy ezek az időkö­zönként összeülő különböző politikai és filozófiai csoportok már maguk sem tudják többé, hogy miért ülnek össze és mi is volt elődeik eredeti célkitűzése. Mint ahogy a Nobel békedíj bi­zottság manapság a legritkább esetben adja díját olyannak, akinek világbéke a célkitűzése — hanem rendszerint olyan politikusnak, aki hajlandó ab­bahagyni egy általa kezdemé­nyezett háborút — azonképpen a liberális kitüntetésnek sincs többé értelme és ennek követ­keztében jelentősége sem. Egyre igazabbá válik a Sztálin humanizmusáról szóló egykori vicc. Egy kongresszusi beszéd közben a terem elejéről hatalmas tüsszentés hallatszik. „Ki volt az?” — kérdezi baj­szát vészjóslóan rángatva Józsi bácsi. Mikor senki sem jelent­kezik, Sztálin parancsot ad az első, majd a második sor azon­nali kivégzésére. Mikor már a harmadikat is legépfegyverez­­ték, a negyedik sorban feláll egy remegő kisember. „Sztá­lin elvtárs, én voltam.” Mire a népek atyja így válaszolt: „Egészségére, kedves Iván Iva­­novics.” Nem csoda, hogy ő is kiér­demelte a humanizmus nagydí­ját. Egri György S­Z­AB­A­D­S­Á­G Befejezte amerikai körútját a pápa DETROIT — II.János Pál pápa amerikai körútjának to­vábbi állomásain több egyházi és morális kérdésben foglalt állást. A tradicionális egyházi né­zeteket sok helyen vitató egy­házi és világi körök véleményét a pápa türelmesen meghallgat­ta, de nem mutatta jelét an­nak, hogy reformokra törekvő amerikai vendéglátóival egyet­értene. „...felismerjük, hogy nem tudjuk feladatunkat ellátni, ha a problémákra a régi időkben megszabott megoldásokat al­kalmazunk kritikátlanul, ho­lott ezek a problémák minő­ségileg változtak, vagy a múlt­ban egyáltalán nem léteztek”, mondta John Quinn San Fran­ciscoi érsek. A Milwaukee-i érsek még arra hívta fel a szentatya fi­gyelmét, hogy a hívők az egy­ház tanításának belső értékét II. János Pál pápa 19­87. október péntek TARTALOMJEGYZÉK Emberek.........................a. o­a. Névnapok......................16. old. Regény..........................17. old. Események....................19. old. Óhaza................20.­­ 21. old. Egészség........................22. old. Konyha..........................22. old. Sport..............................23. old. Kérdezz-felelek............25. old. Keresztrejtvény............26. old. Csillagok.......................26. old. Eseménynaptár............27. old. Apróhirdetések.27. & 28. old. nézik és nem hajlandók azt csupán az egyház tekintélye alapján elfogadni. Joseph Bernardin bíboros hangsúlyozta, hogy „nyílt tár­sadalomban élünk, ahol min­denki nagyra értékeli a szólás­­szabadságot”. A pápa gondosan meghall­gatta az amerikai rebellás katolikusok nézeteit, de to­vábbra is hangoztatta, hogy csak az lehet jó katolikus, aki az egyház tanításait elfogadja és betartja. „Súlyos tévedésnek” nevez­te az abortusszal, a fogam­zásgátlással, a nők felszentelé­sével, a cölibátussal, a homo­szexuálisokkal, az iskolai szex­oktatással kapcsolatos eltérő nézeteket. Detroitban, ahol sok len­gyel van, a pápa a szegénység, a munkanélküliség elleni kiál­lásra hívta fel a figyelmet. A pápai vizit utolsó állo­mása a kanadai Northwest Territories volt, ahol II.János az indiánoknak az önkormány­zathoz való jogáról beszélt. RÖVIDEN... JERUZSÁLEM — Amerikai nyomásra Izrael úgy döntött: meglazítja szálait Dél-Afriká­­val. A kormány közölte, hogy korlátozza kereskedelmi, kul­­turális és tudományos kapcso­latait a faji elkülönítésről neve­zetes országgal. CHANDIGARH, India — Szikh szélsőségesek öt faluban támadtak meg iskolákat, tüzet nyitottak a hindu tanítókra és nyolc személyt öltek meg. Elő­ző nap hét hindut öltek meg egy armitsari hindu bazárban. Ebben az évben 745 áldozatot követeltek a szikh szeparatis­­ták terrortámadásai Pundjab államban. A turbános, szakál­las szikhek az indiai lakosság két százalékát teszik ki, de Pundjabban többséget alkotnak.

Next